Szajkó Környezet- és Természetvédő Egyesület

17/06/2026

11/06/2026

Mindenki eszik. Ez az egyszerű tény mutatja, hogy milyen jelentős hatással van a környezetre, a gazdaságra és a társadalomra is az élelmezés.

Sok szempontból foghatnánk meg azt, hogy hogyan fejlesszük ezt a rendszert, de a leglényegesebb változtatások meggyőződésünk szerint azok, amiket a képen is kiemeltünk. A monokultúrás, ipari mezőgazdaság egyszerűen nem fenntartható és a magyar élelmezés és agrárium nemzetközi válságoknak való kiszolgáltatottságát az tudja csökkenteni, ha középpontba állítjuk a helyi, kisléptékű élelemtermelést és -feldolgozást.

Ezek a változások nem fognak egyik napról a másikra megtörténni, de gyorsan hozzá kell fogni. Bízunk benne, hogy a szakpolitikai javaslatcsomagunk, amit az új kormánynak írtunk hozzájárul majd a változás felgyorsításához.

A teljes csomagot megtalálod kommentben.

11/06/2026

🚗 Nem minden zöld, ami elektromos.

Az elektromos autó jobb lehet egy füstölő dízelnél. De ettől még nem lesz jó közpolitika, ha az állam milliókkal támogatja új autók vásárlását – főleg akkor, amikor ezekhez a támogatásokhoz jellemzően azok férnek hozzá, akiknek eleve van pénzük új autóra.

A probléma nem az, hogy léteznek elektromos autók. A probléma az, hogy közpénzből konzerváljuk ugyanazt az autóközpontú, pazarló közlekedési rendszert – csak most zöld rendszámmal. Egy kéttonnás elektromos SUV nem ugyanaz, mint egy villamos, egy kerékpárút, egy biztonságos gyalogátkelő vagy egy korszerű buszflotta. Mégis sokszor az előbbit támogatjuk bőkezűen, miközben az utóbbiakra „nincs pénz”.

A valódi zöld fordulat nem abból áll, hogy mindenki ugyanúgy autóban ül, csak más hajtással. Hanem abból, hogy kevesebb autóra, jobb közösségi közlekedésre, biztonságos kerékpározásra, ésszerű autómegosztási megoldásokra és élhetőbb településekre építjük a jövőt.

Az elektromos autó lehet a kisebb rossz. De a közpénzt nem arra kellene költeni, hogy a tehetősebbek autócseréjét támogassuk, hanem arra, hogy mindenkinek legyen valódi választása: jó busz, biztonságos kerékpárút, használható vasút, autómegosztás és élhetőbb települések.

A zöldpolitika nem autócsere-program. Hanem igazságos közlekedési fordulat.

A Greenfo vonatkozó cikke a kommentek között.

06/06/2026

Amikor az üvegházhatású gázkibocsátásról beszélünk, sokan még mindig csak a széndioxidra (CO2) gondolnak.
Az üvegházhatású gázkibocsátás azonban sokkal komplexebb, mint legyinteni a CO2-ra!

Ismerkedjünk meg a Our World in Data független adatelemző portál legfrissebb, idén szeptemberben publikált, figyelemre méltóan komplex elemzésével, a 2022-es globális adatok feldolgozásával!

Teljeskörűen az úgynevezett üvegházhatású gázkibocsátás ágazatonként, globálisan:
1, Villamosenergia- és hőtermelés: 16,7 milliárd tonna
2, Közlekedés: 8,14 milliárd tonna
3, Építőipar: 6,35 milliárd tonna
4, Mezőgazdaság: 6,08 milliárd tonna
A sorrend országonként eltérő, az Our World in Data kiemeli az USA-t, ahol a közlekedés kiugróan magasabb, mint az átlag, Brazíliában pedig az első helyen kiugróan a szarvasmarha-tenyésztés és az intenzív (eső)erdőirtás (az állattenyésztés és takarmánynövény-termesztés céljára) áll!
Érdekesség: a repülés és hajózás ÜVH gázkibocsátása csak a kilencedik helyen áll, 1,14 milliárd tonnával.

A villamosenergia és hőtermelés, illetve a közlekedési ágazat teljeskörű kibocsátása közötti ingadozás az elektromos autók térhódításával kerül egyik szektorból a másikba, mivel a villamosenergia egy része az elektromos közlekedés során kerül felhasználásra. Ugyanakkor megkerülhetetlen tény, hogy a benzint és az elektromos áramot jelenleg legnagyobb arányban egyaránt kőolajból gyártják. Ahol az elektromos járműveket nincs mód nap-(vagy egyéb alternatív) energiából tölteni, annak a járműnek az üvegházhatású gázkibocsátása hasonló, mint a benzines járművek esetében, csak a kibocsátás földrajzi helyszíne a kőolajból villamosenergiát gyártó vállalatok régiójára intenzíven koncentrálódik.

A (név szerint legalábbis) közismert CO2 kibocsátás alig tér el az össz-üvegházhatású gázkibocsátás mértékétől és sorrendjétől, azzal a nagy különbséggel, hogy nem tartozik a top CO2-kibocsátók közé a mezőgazdaság, melynek nem a CO2, hanem a metán kibocsátásban van elvitathatatlan felelőssége.

A globális metánkibocsátás bajnoka 4,01 milliárd tonnával a mezőgazdaság! Azon belül legfőbb a szarvasmarha-tenyésztés, a növénytermesztésen belül pedig a rizstermesztés jár kiemelt metánkibocsátással.
Figyelmeztető adat a második helyen álló metánszivárgás, ami hagyományos kőolaj- és gázkitermelés és szállítás elöregedett, rosszul karban tartott infrastruktúrájának meghibásodásaiból kerül a légtérbe. Nem profitál belőle senki, csak árt. Minden élőlénynek ezen a bolygón! A totális “óhatatlan” károkozás: 3,13 tonna metánkibocsátás! A harmadik helyen, szintén “óhatatlanul” kerül a légtérbe a szerves hulladék erjedése közben keletkező metán, 1,75 milliárd tonnával!

A globális metánkibocsátás elérte azt a szintet, hogy a természet metán-elnyelő képződményei, mint a permafroszt, esőerdők és óceáni területek már nem tudnak több metánt tárolni, helyette megkezdődött az eddig tárol metán légkörbe szivárogtatása!

A villamosenergia, a hőtermelés és a közlekedés nyújtotta kényelemről egész biztosan nem szívesen mondanánk le.

Ugyanakkor mégiscsak érdemes volna az utódainktól kölcsönvett Földet élhető kondíciókkal visszaadni azoknak, akiket elvileg a világon a legjobban szeretünk (utódaink), és akikért “lehoznánk a csillagokat az égről!” De akiknek élhető jövőjéért továbbra is extrém és nevetséges javaslat növényi étrendre váltani…?

06/06/2026

Albánia nem eladó – a természet nem luxusingatlan

Miközben Európa-szerte egyre több szó esik klímakatasztrófáról, természetvédelemről és demokratikus átláthatóságról, Albániában most ismét azt látjuk, hogyan működik a globális elit régi receptje: kinéznek egy gyönyörű, érzékeny természeti területet, luxusresortot álmodnak rá, majd munkahelyekkel, „fejlődéssel” és beruházási ígéretekkel próbálják eladni a pusztítást.

A botrány középpontjában egy Jared Kushnerhez, Donald Trump vejéhez köthető beruházás áll, amely Albánia különleges természeti értékeit érintené. Az albán tiltakozók üzenete egyszerű és világos: Albánia nem eladó.

De ez nem csak albán ügy.

Magyarországról is jól ismerjük ezt a logikát. Tatán a Hell tervezett beruházása körül pontosan ugyanaz a kérdés merült fel: lehet-e egy érzékeny természeti és közösségi környezetet alárendelni egy magáncég terjeszkedési érdekeinek? Gödön a Samsung-beruházás pedig azt mutatta meg, hová vezet, amikor a helyi közösségek, a vízkészletek, a környezeti kockázatok és a demokratikus kontroll másodlagossá válnak a „nemzetgazdasági érdeknek” nevezett ipari nyomulással szemben.

A minta ugyanaz:
közös természeti értékből magánprofit,
helyi közösségekből statiszták,
élőhelyekből beruházási terület,
demokráciából adminisztratív akadály.

A zöld politika lényege épp az, hogy kimondjuk: nem minden beruházás fejlődés. Nem minden „fejlesztés” közérdek. És nem lehet minden partot, erdőt, tavat, szigetet, lagúnát vagy vízbázist eladni annak, akinek elég pénze, politikai kapcsolata vagy kormányzati hátszele van.

A valódi fejlődés nem a luxusvillák, akkumulátorgyárak vagy ipari csarnokok számában mérhető, hanem abban, hogy meg tudjuk-e őrizni az élővilágot, a közösségeinket, a tiszta vizet és a demokratikus döntéshozatalt.

Albánia, Tata és Göd története ugyanarra figyelmeztet: ahol a természetet árucikké teszik, ott előbb-utóbb az emberek jövőjét is kiárusítják.
Ezért van szükség zöld fordulatra.

Albánia nem eladó. Tata nem eladó. Göd nem eladó.
A természet nem eladó. A jövőnk nem eladó.

A tiltakozó petíció a kommentek között.

___
Kép: “Passing by Sazan Island” – pyjeo, CC BY-SA 2.0. Módosított változat.

26/05/2026

Erdők és erdőkezelés egy változó klímában címmel rendezett rendhagyó konferenciát a Világgazdasági Intézet, A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, valamint az Erdőszeretet Szövetség. A konferencián összesen fél tucat ember adott elő röviden, 5-10 percben. A szervezők...