03/06/2026
Állatorvosok és segítőik emléktáblája
A FÉBE elnöke köszöntötte a megjelenteket és röviden szólt az előzményekről.
Az állatorvosok világnapját 2001-től minden év áprilisának utolsó szombatján ünnepelik ezért is tettük a mai napra a táblaavatást. Pontosan megállapítani iratok, hiányában már nem lehet, mikortól gyógyított állatorvos és hogyan hívták Fényszarun az állatorvost. Még önálló állatorvost a település nem tudott eltartani jászberényi vagy hatvani állatgyógyász jöhetett szóba, ha nagy volt a baj és pénz is volt rá. Az 1914-es Állategészségügyi Évkönyvben már Jászfényszaru körorvosi székhely volt, ide tartozott Pusztamonostor és Jászfelsőszent-györgy is.
Hozzátartozói kezdeményezésre a Fényszaruiak Baráti Egyesülete úgy ítélte meg, hogy „Az állatgyógyászatban Jászfényszarun dolgozó orvosok és segítőik emlékére” az állatorvosok bronz jelképével a Városi Értéktár homlokzatára emléktáblát helyez el, melyhez az önkormányzat hozzájárulását adta.
Az emlékezés táblája egyben köszönet, elismerés a már nem élőknek és a jelenleg, illetve a jövőbeli állatgyógyítóknak egyaránt szól.
Felkérte Zsámboki Sándor polgármestert köszöntse az avatás résztvevőit. Az önkormányzat mindenkor támogatta és a jövőben is, a FÉBE jó ötleteit, mellyel gazdagodik, szépül a település.
A továbbiakban dr. Kiss Dávid Sándornak az 1787-ben alapított budapesti Állatorvostudományi Egyetem docensének, a FÉBE alelnökének, helytörténeti kutatónak adta át a szót, hogy Ő vezesse le az ünnepséget.
Az alelnök bevezetősében felidézte Jászfényszaru lakóinak jövedelme a redemptio után is jelentős mértékben az állattenyésztéstől függött. A település állományának egy része az ólaskertek istállóiban kapott helyet. Ekkor a sertés mellett nagy birkaállományról maradtak fenn adatok. Olyan sok birka volt, hogy már ekkor juhászokat és pásztorokat fogadtak fel. Az állatállomány döntő többsége azonban a redemptio során külön megváltott Kara pusztán tanyázott, a gulyákat ott legeltették, ide terelték ki azokat tavasszal, és hajtották be késő ősszel. Redemptiokori állomány: Családonként átlag állatszám 1750 és 1790 között 12-ről 17-re nőtt. A legtöbb jószága a redemptus gazdáknak volt, mert a fűbér (legeltetés költsége) igen magas volt. Érdekesség: Olyan sok állat volt, és olyan kevés a legelő, és magas a legeltetés költsége, hogy a 18. sz. végén megjelent a zuglegeltetés és a gabonavetésen való legeltetés is, ami természetesen komoly büntetést, pénzbírságot vont maga után.
A sok állat a betegségek terjedésének is kedvezett: 1786–1793-ig egyre erősödő marhavész dühöngött. Egyértelművé vált, hogy nem lehet késlekedni; szükségessé vált az állatállomány orvosi felügyelete. Egy feljegyzés szerint 1780-ban Pethő János marhaorvos úr megfordult Kara-pusztán és 50 lovat rühösséggel diagnosztizált. 1794-ben Balázs Mátyás idézem: „kihozattatott Hatvanból két falka sertés orvoslására.”
Kollár Dóra a helyi katolikus iskola tanulóját, több versmondó versenyhelyezettje, Veres Zoltán: Tóbiás és Kelemen című versét adta elő. Felkészítette Bordásné Kovács Katalin elismert és díjakat nyert versmondó, a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója.
Dávid név szerint szólt azon állatorvosokról és segítőikről, akiket sikerült felkutatni és biztos, hogy itt gyógyítottak hosszabb-rövidebb ideig.
Az állatorvosok sorrendje egyben Jászfényszarura kerülés időrendi sorrendje. A nevük és rövid életútjuk elhangzása után emlékükre a táblánál elhelyezett vázába tiszteletünk jeléül Kollár Dóra egy szál fehér rózsát helyezett el.
Dr. Halmos Ödön született: Grünbaum Ödön; Vécs, 1883-ban. 1931-ben már Jászfényszaruhoz tartozóan említi a Magyar Országos Állatorvos egyesület, feltehetően, mint magán-állatorvos működött. Résztulajdonos a gőzmalomban. 61 évesen, 1944-ben Auschwitzban lelte halálát.
Dr. Vithalm Győző 1936-ban Jászfényszarun mint magánállatorvos letelepedett.
Dr. Tóvári György (Kisterenye, 1910 – Jászapáti, 1976) Budapesten a József Nádor Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Kar állatorvosi osztályán avatták állatorvossá 1935-ben. 1936 júniusától 1941 márciusáig Jászfényszaru körállatorvosa volt. 1941. év végén telepedett le Jászapátin, ahol járási állatorvosként működött.
Az ünnepségen Gödöllőről itt volt fia Béla és unokája is.
Dr. Hazay Béla (1901-1973) valószínűleg Tóvári György helyére 1944-ben érkezhetett településünkre feleségével, Nagy Lenkével. Két évtizedig dolgozott állatorvosként Jászfényszarun, később leánya is besegített édesapjának az állatok gyógyításában. Dr. Hazay Béla ismerte a tanyákat, hiszen sok állatot ott tartottak. A Festőközben a Faragó-féle ház egy részét bérelték, ott lakott a család. A hatvanas évek elejétől már több TSZ-ben is ellátta az állategészségügyi feladatokat. 1962-ben nyugdíjba vonult, tisztjét veje dr. Zilahi János és lánya, dr.. Zilahi Jánosné dr. Hazay Lenke vette át.
Szénási Mihály (1922- 1989) Jászfényszarun született. dr. Hazay Béla állategészségügyi segédje (beceneve Kocka). dr. Hazai Béla mellett 20 évet dolgozott, majd néhány évet Dr. Zilahi mellett is. Sírja a Szent Imre alsó temetőben található. Az unokája jelen volt az ünnepségen.
Oroszi János (1921-2002) állatorvos segítő; Jászfényszarun, Dózsa Gy. út 14. szám alatt lakott.
Dr. Zilahi János (Aba, 1932. – Jászberény, 1998.) Sváb származású. Felmenői 1740 körül telepedtek Magyarországra szakmai munkáját az Alcsiszigeti Állami Gazdaságban kezdte, majd Kunmadarason és Szolnokon a Főállatorvosi Hivatalban tevékenykedett. 1963. január 1-vel a család Jászfényszarura költözött, ahol megüresedett a körzet és állatorvosi beosztást kapott, amit addig apósa, dr. Hazay Béla látott el. Itt végre gyakorolhatta az igazi, gyógyító állatorvosi munkát. Komolyabb műtéteknél, beavatkozásoknál felesége is segítette munkáját.
Működési idején 10 év alatt a helyi termelőszövetkezeti és a háztáji szarvasmarha-állományt mentesítette a gümőkór betegség alól. Az 1960-as években a sertéseknél kitört száj- és körömfájást is sikeresen leküzdötték. A sportot szívügyének tekintette, ezen belül is a labdarúgást kiemelten kezelte. Sírja a jászfényszarui Szent Kereszt temetőben található.
Dr. Zilahi Jánosné Dr. Hazay Lenke (Téglás, 1930 – Hatvan, 1982) 1975. október 21-én élelmiszer-higiéniai szakállatorvosi diplomát szerzett az Állatorvostudományi Egyetemen. Édesapja, dr. Hazay Béla nyugdíjba vonulásával Jászfényszarun két körzeti állatorvosi álláshely létesült, melyet férjével, dr. Zilahi Jánossal 1963. január 1-én foglaltak el. Az élelmiszer-higiéniai szakállatorvosi beosztásban a jászberényi járási hivatalban – 1982-ben bekövetkezett haláláig – dolgozott.
Dr. Kolosy Béla (Budapest, 1940.- Budapest, 2008) 1966-ban diplomát szerzett, 1972-ben pedig jeles osztályzatú sertés-szakállatorvosi szakvizsgát tett az Állatorvostudományi Egyetemen. Első gyermekük, Béla megérkezése után nem sokkal Nógrádkövesdre költöztek, majd 1973-ban Jászfényszarura. Itt 1979-ig dolgozott legjobb tudása szerint állatorvosként, a Béke MgTSz-ben. Külön tisztelettel volt a Zilahi állatorvos házaspár, és Cserháti László ágazatvezető agronómus iránt, akik szakmailag és emberileg mindvégig mellette álltak és segítették munkájában. Szaktanácsadóként dolgozott a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalatnál, majd a Bábolnai Állami Gazdaságnál. Később az Állatorvosi Egyetemen vendégelőadóként is megoszthatta tapasztalatait a hallgatókkal. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Dr. Rozsi Gábor (Szatmárnémeti, 1950 – Jászszentandrás 2020) diplomáját Kolozsváron szerezte. 1974-ben Tőketerebesen kezdett dolgozni kerületi állatorvosként, 1988-ban települtek át Magyarországra, Jászszentandrásra. 1994-től Jászfényszarun vállalt hatósági állatorvosi állást, ahol 1994. 08. 01-től 1996. 09. 30-ig dolgozott. Ezután Jászapátin vezette a kerületi főállatorvosi hivatalt annak 1999-es megszűnéséig.
Dr. Menyhárt Péter Attila 1996. október 1-től, tehát közel 30 éve van itt, Ő a jelenlegi állatok gyógyítója. Édesapja szintén állatorvos volt, édesanyja gyógyszerész. Jó darabig Jászfényszarun lakott, most családjával Jászberényben él, de Jászfényszarun van rendelője. Az ünnepségen jelen volt.
A szöveget az ének váltotta fel. A 2012 őszén Keresztesi József karnagy vezetésével megalakult Városi Énekkart, melyet a tanár úr halálát követően Jáger János FÉBE tagunk vezet. Az alkalomhoz illő két dalt adtak elő.
A beszédek sorát dr. Kertész Ottó állatorvos, akinek Édesapja dr. Kertész György járási fő állatorvosi beosztásban is dolgozott. Ők, ketten ha az Édesapja is élne mindenkit személyesen ismerhettek.
Dr. Kertész Ottó talán a 11 személy közül hármat nem ismert, felkérem, hogy villantáson fel egy-egy emlékképet, melyet saját maga tapasztalt vagy Édesapájától hallott.
Örömének adott hangot, hogy az avatásra a FÉBE felkérte, úgy gondolja ilyen jellegű tábla ismeretei szerint a szakmának országosan sem található. Az emléktábla nem egyedi személyeknek, hanem az itt gyógyítóknak és jövőben gyógyító orvosoknak is szól. Régen még jobban kötődtek az állattulajdonosok a gyógyító orvoshoz, akik szinte közeli kapcsolatban álltak az állattulajdonosokkal. Ez manapság a megváltozott háziállattartásnál a kisállattulajdonosok viszik a beteg állataikat az orvosirendelőbe.
Mielőtt lelepleznénk az emléktáblát a meghívón is szereplő Aranyosi Ervin: Hogyan lett a fiúból állatorvos? című verset Harmath József több első helyezéssel rendelkező versmondó és amatőr költő tolmácsolásában hallgattuk meg.
Az emléktábla leleplezésére került sor. A táblán szereplő állatorvosokat meg személyesítő jelképtervezést dr. Kiss Dávid Sándor készítettem, a giszmintát alkotta Szabó Imrefia Béla, bronz jelkép Bakos Péter öntőjében készült, a tábla és többi munkát Tóásó Tibor végezte.
Felkérte Zsámboki Sándor polgármestert, Tóth Tibor a FÉBE elnökét, dr. Kertész Ottó állatorvost a hozzátartozók nevében a kezdeményező és támogató Zielbauer Jánost, hogy leplezzék le a táblát.
A tábla avatás kinti programjának befejezőrészéhez közeledünk a koszorúzásra kerül sor. Felkérem, Zsámboki Sándor polgármestert, Győri János alpolgármestert, Tóth Tibor a FÉBE elnökét és dr. Kertész Ottó állatorvost, hogy a koszorút helyezzék el az Önkormányzat és a FÉBE nevében.
Zielbauer János előzetesen jelezte, hogy Nagy apja és Édesanyja tiszteletére aki 95 éve született egy-egy koszorút helyezett el
Bejelentem, hogy a Városi Értéktár közösségi termében május 6-ig egy kamara kiállítás látható. Többségében dr. Kertész György (1916-1999) járási főállatorvos orvosi eszközeiből, köszönjük fiának, hogy felajánlotta ezt a lehetőséget, valamint dr. Zilahi János (1932-1998) orvosi eszközei és felesége dr. Hazay Lenke (1930-1982) (okmányaiból melyet a városi Értéktárnak adományozott gyermekük. dr. Kolosy Béla (1940-2008) fia által adományozott digitális képek kinyomtatott változata és Dr. Tóvári György (1910-1976) unoka által küldött fénykép, és két rajz digitális kinyomtatott változata látható többek között. Köszönet Harmathné Boros Magdolnának, aki összeállította a kiállítást.
Kérem, nézzék meg a kiállítást és az épület mögött levő megterített asztalon lévőkből ki-ki kedve szerint fogyasszunk.
A rendezők nevében köszönöm mindenki munkáját, aki az előkészítésben és a lebonyolításban részt vett, hogy sikeres rendezvény mellett maradandó emlékek maradjanak meg a táblaavatáson megjelentekben.
Tóth Tibor FÉBE elnöke
Fotó: Glonczi Rudolf
1. Zsámboki Sándor polgármester köszöntő szavai
2. A részvevők egy csoportja
3. Kollár Dóra az állatorvosok tiszteletére egy-egy száll rózsát hely a vázába
4. Dr. Kertész Ottó emlékezik az állatgyógyítókra és segítőikre
5. A megkoszorúzott emléktábla a Városi Értéktár homlokzatán
6. Dr. Menyhárt Péter Attila a közel 30 éve itt is gyógyító orvos a kamara kiállítást nézi
7. 1-3 kép a kiállított tárgyak eszközök
