13/05/2026
CSATLAKOZÁSI SZÁNDÉK ÉS NYÍLT LEVÉL A FELEDHETETLEN ALAPÍTVÁNY TÖREKVÉSEIVEL EGYETÉRTÉSBEN
Dr. Kátai-Németh Vilmos Szociális és Családügyi Miniszter Úrnak
Dr. Kátai-Németh Vilmos - TISZA
Dr. Hegedűs Zsolt Egészségügyi Miniszter Úrnak
Dr. Hegedűs Zsolt
Tarr Zoltán József Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért felelős Miniszter Úrnak
Tarr Zoltán
Bódis Kriszta Felzárkóztatásért felelős kormánybiztos Asszonynak
Bódis Kriszta public
A Komp Egyesület – mint több mint húsz éve működő közhasznú civil fenntartó, valamint 16 éve tiszta profilú demens személyek nappali ellátását végző szolgáltató – ezúton csatlakozik a Feledhetetlen Alapítvány nyílt leveléhez és annak minden szakmai törekvéséhez.
Mindennapi szakmai tapasztalatunk megerősíti, hogy a demenciával élő személyek nappali ellátása ma Magyarországon nem kapja meg azt a szakmai elismerést, önálló módszertani kezelést és finanszírozási figyelmet, amelyet az ellátottak állapota és a családok terhei indokolnának.
Kiemelten fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a demens személyek nappali ellátása szakmailag nem azonos a klub jelleggel működő idős nappali ellátásokkal. Bár mindkét szolgáltatás az időskorhoz kapcsolódik, a demenciával élők ellátása speciális tudást, emelt szintű személyközpontú gondozást, folyamatos mentális támogatást, strukturált napirendet, állapotkövetést, hozzátartozói támogatást és teljesen eltérő módszertant igényel. A két ellátási forma jelenlegi szakmai összemosódása hosszú évek óta torzítja a demens nappali ellátások megítélését, miközben ezen szolgáltatások jelentős része valójában magas szakmai intenzitással működik.
Meglátásunk szerint a demens személyek nappali ellátása az egyik legfontosabb prevenciós és családmegtartó szolgáltatás lehetne a hazai szociális rendszerben. Megfelelő szakmai és finanszírozási támogatás mellett képes lassítani az állapotromlást, csökkenteni a hozzátartozók túlterhelődését, valamint késleltetni vagy akár elkerülhetővé tenni az idősek bentlakásos intézményeibe történő korai bekerülést. Ez nemcsak emberi, hanem hosszú távon társadalmi és gazdasági érdek is.
Kérjük továbbá annak szakmai és finanszírozási áttekintését is, hogy bizonyos támogatási rendszerek jelenleg akaratlanul is a demens nappali ellátások ellen hatnak. Különösen problémásnak tartjuk a szociális étkeztetés és a demens nappali ellátás közötti finanszírozási ütközéseket. A gyakorlatban ma sok család kényszerül arra, hogy az olcsóbban elérhető szociális étkeztetést válassza az egész napos, komplex demenciaellátás helyett – nem szakmai okból, hanem pusztán megélhetési kényszerből.
Miközben a demens nappali ellátás jóval mélyebb szakmai munkát, emelt személyi és módszertani feltételeket kíván meg, azok a fenntartók, amelyek nem működtetnek külön szociális étkeztetést, sok esetben csak magas piaci áron tudják biztosítani az étkezést saját ellátottjaik számára. Ez különösen súlyos problémát jelent olyan családok esetében, akik a létminimum alatt vagy annak közelében élnek.
A jelenlegi rendszer így sok esetben akaratlanul is a rövid távú túlélést támogatja a hosszú távú állapotmegőrzéssel szemben. Ennek következményeként a demenciával élők állapota gyorsabban romlik, amely tovább növeli az amúgy is várólistákkal és férőhelyhiánnyal küzdő bentlakásos intézmények, valamint az egészségügyi ellátórendszer terhelését. Emellett súlyosan érinti a hozzátartozók mentális, fizikai és egzisztenciális állapotát is, különösen az egyedül élő demens idősek esetében.
Miként a házi segítségnyújtás és más ellátások esetében korábban már történtek előremutató finanszírozási korrekciók, úgy kérjük annak átgondolását is, hogy a demens nappali ellátások esetében milyen módon lehetne feloldani ezeket az ellátásszervezési és finanszírozási ellentmondásokat.
Hisszük, hogy a demencia ügye nem csupán egészségügyi vagy szociális kérdés, hanem egy egész társadalom emberi és erkölcsi felelőssége.
Tisztelettel,
Tálas-Barcsa Gabriella
alapító tag, intézményvezető
