Zöld Kör

14/06/2026

FELHÍVÁS AZ ILLEGÁLIS HULLADÉKLERAKÁS MEGELŐZÉSÉRE!

14/06/2026

SÁROSPATAKI OSZTÁLYKIRÁNDULÁSOK VÍZIÉLMÉNNYEL

A végéhez közeledik az idei tavaszi osztálykirándulás szezon, amelynek során Sárospatakról több turnust segítettünk vízitúrák által természetközeli élményhez a Bodrog folyón. Szombaton a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium tanulóit segítette Dudics András túravezetőnk vízre szállni, majd vezetni a kenutúrát.
A Sárospatak-Bodrogolaszi közötti túrák kötelező eleme a vízitúrázás szabályainak ismertetése, valamint egy gyakorlati bemutató.

A felvételek a sárospataki vár alatt található víziturisztikai ponton készült, amely rendszeres kiindulási állomása a Zöld Kör rövid túráinak.

Fotó: Zöld Kör archívum

12/06/2026

52 hét, 52 érv a természetes élőhelyek védelme és helyreállítása mellett! / 4.
🌊 Miért fontosak a folyók árterei? 🌳
Az elmúlt évtizedekben sok árteret lecsapoltak, beépítettek vagy elszigeteltek a folyótól. Most itt az idő, hogy visszaadjuk ezeket a területeket a természetnek! 🙌
💧 Miért? Az árterek olyanok, mint a természet veséi: segítenek megszűrni a szennyeződéseket. Emellett a víztöbblet befogadásával mérséklik az áradásokat, így természetes védőgátként működnek a települések mellett.
🌱 A helyreállított árterek újra otthont adhatnak madaraknak, halaknak, ritka növényeknek – vagyis növelik a biológiai sokféleséget. Ezek a zöld folyosók élő kapcsolatot teremtenek a táj különböző részei között, segítve a fajok vándorlását és túlélését.
✅ A folyók és árterek helyreállítása tehát nemcsak a természetnek jó – nekünk is biztonságosabb, egészségesebb és élhetőbb környezetet teremt.
🐟 Az Európai Unió biológiai sokféleség stratégiájának célja, hogy 2030-ig 25 000 kilométernyi folyót szabadítson meg a felesleges műtárgyaktól, és visszaadja őket az eredeti lakóinak!

11/06/2026

BÖSZÖRMÉNYI GÓLYAHÍR

Az elmúlt napokban Hajdúböszörményben, a várostáblán belül történt fehér gólya költés ellenőrzés során 7 foglalt fészekben vizsgáltuk a fiókák számát (ez 3 fészekaljjal több mint az elmúlt években, amikor 4-4 költőpár ellenőrzésére kerülhetett sor!).
A monitoring során 15 fiókát sikerült megszámlálnunk 6 gólyafészekben. Egy fészekben a vizsgálat során nem tudtuk a szaporulatot megszámlálni, mert még a kotlás jeleit mutatta szülőmadár. Egyben pedig csupán egy vélhetően megzápult tojás árválkodott, annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben a szülőmadarak a fészekben és környékén rendszeresen megfigyelhetők voltak.

A kutatás eredménye a számok tükrében, ez egyes fészkeket a helyszínül szolgáló utca nevével jelezve:
(1) 1 fióka, Attila utca
(2) nincs adat, Désány István utca (később újból felkeresésre kerül fészekalj)
(3) 4 fióka, Vár utca
(4) 4 fióka, Stromfeld Aurél utca
(5) 3 fióka, Nyár utca
(6) 3 fióka, Újfehértói utca (vélhetően a korábban a Szénássy Mátyás utcai fészkelő pár költözött ide)
(7) sikertelen fészkelés, Árpád utca (1 tojás, amely vélelmezhetően záptojás)

A fokozottan védett fehér gólya 3-5 éves korban éri le az ivarérettséget, évente egyszer költ és általában 4-6 tojásból áll a fészekalja (fészekpusztulás esetén pótköltés lehetséges). Az idei adatok tükrében, bár a fészkelő párok száma jelentősen növekedett – amely nagy öröm a madárbarátoknak -, de a fiókák száma elmarad az átlagos évek szaporulatától. Ennek oka a rendkívül száraz április lehet, hiszen a csapadék hiány a táplálék szűkét vetítette elő a madarak számára. Amelyek a kevesebb utód vállalásával reagálnak a negatív környezeti viszonyok hatására.

Az Attila, Désány és Árpád utcai új fészkelőhelyek későn kerültek foglalásra, feltételezhetően még ifjú gólya párok által. Ezek inkább a próbálkozás jeleit mutatják és talán jövőre érhet be a családalapítás sikere.

Fotó: Zöld Kör archívum

11/06/2026

SZARKALÁB MEZŐ A PRÓDI-GYEPEN

A mezei szarkaláb vagy vetési szarkaláb (Consolida regalis) a boglárkafélék családjába tartozó, Európában és Nyugat-Ázsiában elterjedt, szántóföldeken és útszéleken élő, mérgező gyomnövény.
Eredetileg a mediterrán térségben és a Közel-Keleten volt őshonos, de a mezőgazdaság elterjedésével az európai kontinens egészét meghódította. Magyarországon gyakori a napsütötte helyeken, de az utóbbi időben az intenzív gyomirtóhasználat miatt visszaszorulóban van.
Régebben a gabonába keveredő magvai a liszt minőségét leronthatták, sőt egy bizonyos koncentrációban meg is mérgezhették. A népi orvoslásban magvai kivonatát a hajban megbúvó tetvek és lapostetvek ellen használták.
A felvétel tegnap kora este készül Pród falu közelében, a kaszálóktól és gyepektől mozaikos táj egy félreeső szegletében.

Fotó: Molnár Antal

10/06/2026

PROGRAMAJÁNLÓ

Bővebben a kapcsolódó programokról:
https://www.facebook.com/photo/?fbid=885325884605668&set=a.105745822563682

09/06/2026

Három kép, egy táj (három emberöltő távlatában váltva a képet)

🌾 Kitakarítottuk a tájat.

Szép egyenes lett. Átlátható. Könnyen művelhető. Nem lóg be a bokor, nem nő „rendetlenül” a mezsgye, nincs vadvirágos folt, nincs vizes kis zug, nincs öreg fa, nincs gallykupac, nincs susogó szegély.

Csak közben valami más is eltűnt.

Először nem is látványosan. Nem úgy, hogy egyik reggelre üres lett minden. Csak kevesebb lett a madárhang. Kevesebb a lepke. Kevesebb a méh. Kevesebb a pók, a béka, a gyík, az apró nesz a fűben. A táj még zöld maradt, csak már nem zsongott úgy. A szemünknek talán rendezettebb lett, az élővilágnak viszont egyre kevesebb hely maradt benne.

A kép pont ezt a lassú veszteséget mutatja meg. Nem a természet hirtelen összeomlását, hanem azt a csendes folyamatot, amikor a változatos tájból előbb egyszerűbb táj lesz, aztán szegényebb táj, végül pedig olyan terület, ahol már alig marad, ami élni tud.

Pedig a természet nem díszítés a föld szélén.

A sövény nem csak „bokorsor”. Fészkelőhely, búvóhely, szélfogó, rovarútvonal, táplálékforrás.

A virágos mezsgye nem elhanyagoltság. Beporzók étterme, madarak magtára, apró állatok menedéke.

A vizes folt nem feltétlenül „haszontalan sarok”. Lehet békák, rovarok, madarak és talajélet túlélőpontja.

Az öreg fa nem csak útban lévő árnyék. Odú, táplálék, mikroklíma, kapaszkodó egy egész kis élővilágnak.

Sokszor azt hisszük, a természetnek nagy, érintetlen vadon kell. Pedig rengeteg fajnak már az is életmentő lehet, ha egy mező szélén marad egy bokorsáv, egy kert végében egy vadvirágos rész, egy árokparton nem kaszálunk mindent egyszerre, vagy egy udvarban nem akarunk minden lehullott levelet azonnal eltüntetni.

A túlzott rend néha nem gondosság, hanem élőhelyvesztés.

Ez nem azt jelenti, hogy ne műveljünk földet, ne legyen kertünk, ne kaszáljunk, ne termeljünk, ne használjuk a tájat. Hanem azt, hogy ne radírozzuk le róla azokat az apró részleteket, amelyek miatt működik. A természet nem steril felületként egészséges, hanem kapcsolatok hálózataként: növény, rovar, madár, talaj, víz, árnyék, szegély, időzítés és türelem együtt tartják életben.

A legnehezebb talán az, hogy a veszteség lassú. Egy madárdal hiánya nem csap zajt. Egy eltűnt lepke nem hagy üres széket maga után. Egy felszámolt mezsgye után nem villog piros figyelmeztetés a táj fölött.

Csak halkabb lesz minden.

És mire észrevesszük, lehet, hogy már nem az a kérdés, mennyi élet marad körülöttünk, hanem hogy marad-e egyáltalán.

A hozzászólásban hoztam egy kapcsolódó írást arról, miért nem egyszerre tűnnek el a madarak, és miért kell komolyan venni, amikor a táj egyre halkabb lesz.

08/06/2026

NÉMETORSZÁGI KAPCSOLAT ÉPÍTÉSE AZ ÖNKÉNTES FOGADÁS ÉRDEKÉBEN

A mai nap folyamán Frank Lüschow látogatta meg egyesületünket az észak-németországi Glücksburgból, kapcsolatépítés céljából. Az Artefact Solivol szervezet (lásd:https://www.volunteering-in-germany.org/about-weltwarts-reverse/) képviseletében Lüchow úr a német szövetségi kormány által finanszírozott ifjúsági önkéntes programjuk kapcsán keresett fel több Kelet-Közép-Európában működő, önkéntesek fogadásval foglalkozó szervezetet a jövőben együttműködési lehetőségek feltérképezése céljából.

A vizit a Zöld Kör hajdúböszörményi irodájában indult, amelyt délután az egyesület bodrogkeresztúri és bodrogolaszi telephelyeinek megtekintése követett. A látogatás során a Kör képviseletében China Csaba önkéntes koordintor és Kiss László segítette a 2027 évtől tervezett partnerség sikerét.

Fotó: Zöld Kör archívum

07/06/2026

ÖKONAPKÖZI: AZ I. TURNUSRA MÉG VAN NÉHÁNY HELY!

A Zöld Kör által meghirdetésre kerülő hajdúböszörményi nyári napközi két hét időtartamban kerül lebonyolításra, 7-12 év közötti gyermekek számára. Amely során a turnusok külön-külön is igénybevehetők (a két turnus más-más programtervvel valósul meg, így akár a kéthetes részvétel is izgalmas lehet a résztvevő gyerekek számára.)

1. hét: 2026.06.22 – 06.26. (hétfőtől – péntekig) /3-4 résztvevő részére még van lehetőség!
2. hét: 2026.06.29 – 07.03. (hétfőtől – péntekig)

A napközi helyszíne: Zöld Kör előadóterem (Hajdúböszörmény, Bocskai tér 2., II. emelet 203. helyiség), amely kiinduló állomása lesz a programoknak, mivel a szervezők törekednek rá, hogy minden nap valami izgalmas város körüli elfoglaltsággal töltsék a napot a résztvevő gyerekek.

Ízelítő a napközi tematikájából:
 terepi természetismereti foglalkozások
 kézségfejlesztő foglalkozások
 ismeretterjesztő előadások
 tanösvények bejárása
 sok-sok ökojáték
 természetfilmek

Részvételi díj: 29 900,- Ft/fő/hét, amely tartalmazza a programok és a napi 1x-i étkezés díját.

A jelentkezés feltétele kitöltött jelentkezési lap megküldése és 10 ezer forint előleg befizetése. A napközis turnusok előtt június derekán szülőértekezlet keretében ismertetjük a részletes programot, illetve mutatkoznak be a nevelők.

Jelentkezési lap igénylés és bővebb információ:
Zöld Kör iroda (Hb. Bocskai tér 2. II. em. 203.)
e-mail: [email protected]
mobil: 06 (20) 955 6758

PÓT jelentkezési határidő: 2026. június 15.