T-Tiszta Alapítvány

T-Tiszta Alapítvány Üdvözöljük a T Tiszta-Átlátható Társadalmi Alapítvány oldalán.

📋 EGY HELYEN, NYILVÁNOSAN: ITT AZ ÖSSZES FELJELENTÉS, AMIT A KORMÁNY EDDIG TETTAz elmúlt hónapokban sorra érkeztek a hír...
04/09/2026

📋 EGY HELYEN, NYILVÁNOSAN: ITT AZ ÖSSZES FELJELENTÉS, AMIT A KORMÁNY EDDIG TETT

Az elmúlt hónapokban sorra érkeztek a hírek különböző kormányzati feljelentésekről – az Eximbank-ügytől a Triton Communications-botrányig. Most egy helyen, nyilvánosan is elérhetővé vált a teljes lista.

🔹 MIT TARTALMAZ A LISTA?
A kormány honlapján közzétették mind a 21 feljelentés rövid leírását: milyen ügyről van szó, mekkora összeg érintett, és melyik minisztériumnál merült fel a gyanút megalapozó dokumentáció.

🔹 HOL TART MÁR A FOLYAMAT?
A 21 feljelentés nyomán 11 ügyben már nyomozás is indult – vagyis a hatóságok az esetek több mint felében megalapozottnak találták a gyanút arra, hogy érdemi vizsgálatra van szükség.

🔹 MIÉRT FONTOS EZ A LÉPÉS?
Egy ilyen nyilvános, kereshető áttekintés jelentősen megkönnyíti a folyamatban lévő ügyek nyomon követését – mind az újságírók, mind a civil szervezetek, mind az egyszerű állampolgárok számára. Ahelyett, hogy az információk szétszórtan, különböző sajtóhírekben lennének fellelhetők, egy központi forrásból tájékozódhat mindenki arról, mely ügyekben történt már konkrét hatósági lépés.

Ez az a fajta proaktív átláthatóság, amit alapítványunk is következetesen szorgalmaz – reméljük, hogy ez a gyakorlat a jövőben is folytatódik, és idővel más területekre (pl. helyi önkormányzati szintű közbeszerzésekre) is kiterjed.

Forrás: mfor.hu, Kormány.hu

📷 A kép illusztráció, mesterséges intelligenciával készült.

⚖️ MEGLEPETÉS-VÁLASZTÁS: NEM AZT VÁLASZTOTTÁK A VAGYONVISSZASZERZÉSI HIVATAL ÉLÉRE, AKIRE MINDENKI SZÁMÍTOTTKorábban bes...
04/09/2026

⚖️ MEGLEPETÉS-VÁLASZTÁS: NEM AZT VÁLASZTOTTÁK A VAGYONVISSZASZERZÉSI HIVATAL ÉLÉRE, AKIRE MINDENKI SZÁMÍTOTT

Korábban beszámoltunk róla: elindult a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetőinek kiválasztása. Péntekre megszületett a döntés – és a végeredmény sokakat meglepett.

🔹 KI LETT AZ ELNÖK?
Az Országgyűlés titkos szavazáson, 137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett Unger Anna Róza ELTE-s politológust, egyetemi docenst választotta az NVVH élére. A döntés meglepetésnek számít: a kiválasztási folyamat során inkább Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját tartották esélyesebbnek. Elnökhelyettesnek (nyomozati területért felelős) Tasnády Katalint, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészét választották.

🔹 MIÉRT PONT ŐT VÁLASZTOTTÁK?
Az indoklás szerint az elnöki poszt a törvény szerint elsősorban stratégiai, szervezetvezetői feladatot jelent, nem nyomozói munkát – ez utóbbit ügyészi végzettségű elnökhelyettesek látják majd el. Unger Anna a meghallgatásán azt hangsúlyozta, hogy a hivatal hozzáadott értékét a rendszerszintű korrupciós összefüggések feltárásában és az intézményi tudás felépítésében látja.

🔹 MIT ÍGÉR A HIVATAL?
Unger Anna korábban jelezte: hivatalból vizsgálni fognak minden olyan céget, amelynek árbevétele legalább 75%-ban közbeszerzésből származik – ez elméletileg akár 60 ezer milliárd forintnyi érintett vagyont is jelenthet. Ugyanakkor kiegyensúlyozott hangot ütött meg: "A jogállami megoldás nem az, hogy én most pofára odamegyek, átmegyek Felcsútra" – vagyis szabályozott, jogállami eljárást ígért, nem político-show-t.

🔹 MI MARADT NYITVA?
A közpénzügyi elnökhelyettesi pályázatot eredménytelennek nyilvánították, erre és két további posztra (vádemelési, fellebbviteli) új pályázatot írnak ki a következő hetekben. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson, és az Alkotmánybírósághoz fordultak az NVVH-t létrehozó törvény megsemmisítéséért.

Unger Anna és elnökhelyettese szeptember 1-jén kezdte meg hatéves megbízatását. Alapítványunk kiemelten figyelemmel kíséri, hogyan kezdi meg működését ez az új, jelentős jogkörökkel felruházott hivatal.

Forrás: Telex, 444.hu, Portfolio

📷 A kép illusztráció, mesterséges intelligenciával készült.

🏛️ MEGKEZDŐDÖTT AZ ÚJ "SZUPERHIVATAL" VEZETŐINEK KIVÁLASZTÁSA – AKI EZUTÁN A KOMPLETT MAGYAR VAGYONVISSZASZERZÉSÉRT FELE...
26/08/2026

🏛️ MEGKEZDŐDÖTT AZ ÚJ "SZUPERHIVATAL" VEZETŐINEK KIVÁLASZTÁSA – AKI EZUTÁN A KOMPLETT MAGYAR VAGYONVISSZASZERZÉSÉRT FELEL

Elindult a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetőinek kiválasztási folyamata – ez az az intézmény, amelynek feladata az elmúlt évtizedek alatt esetlegesen jogtalanul megszerzett vagy külföldre menekített állami vagyon feltárása és visszaszerzése.

🔹 MI AZ NVVH FELADATA?
A hivatal célja, hogy modern eszközökkel (adatelemzés, vállalati kapcsolati hálók feltárása) azonosítsa és jogi úton visszaszerezze azt a vagyont, amelyet közpénzből, jogtalan előny szerzésével halmoztak fel az elmúlt években. Az elnöki posztra 96-an, az elnökhelyettesi pozíciókra 68-an pályáztak – ez önmagában jelzi, mekkora társadalmi érdeklődés kíséri az intézmény felállítását.

🔹 KIKET HALLGATTAK MEG?
Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága kedden három jelöltet hallgatott meg személyesen az elnöki posztra: Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi vezetőjét, Unger Anna Rózát, politológust, valamint Sárvári Nicholast. Ligeti a meghallgatáson egy több ezer vállalat kapcsolatait ábrázoló hálózati elemzést is bemutatott, amely szerinte bírósági bizonyítékok előkészítésére is alkalmas módszertan. Sárvári Nicholas kiemelte: "Én mint magyar szégyellem azt a helyzetet, ami Magyarországon a korrupcióval történt."

🔹 MI TÖRTÉNIK EZUTÁN?
A szakbizottság a nyilvános meghallgatásokat követően zárt ülésen folytatja a döntéshozatalt, majd javaslatot tesz egy-egy jelöltre az elnöki, illetve a két elnökhelyettesi (közpénzügyi és nyomozati) posztra. A végső döntést az Országgyűlés hozza meg, titkos szavazással – erre pénteken kerül sor.

Egy ekkora horderejű, a közvagyon visszaszerzéséért felelős intézmény felállítása alapvető fontosságú lehet a közpénzek elszámoltathatósága szempontjából. Alapítványunk figyelemmel kíséri, ki kerül a hivatal élére, és hogyan kezdi meg működését.

Forrás: Telex, Index

📷 A kép illusztráció, mesterséges intelligenciával készült.

🚫 "ÜZLETI TITOK" – EZZEL ZÁRTA EL ELŐLÜNK A MOHU BUDAPEST A SAJÁT KÖZFELADATÁRA KÖLTÖTT PÉNZ ADATAITMinden magyar háztar...
26/08/2026

🚫 "ÜZLETI TITOK" – EZZEL ZÁRTA EL ELŐLÜNK A MOHU BUDAPEST A SAJÁT KÖZFELADATÁRA KÖLTÖTT PÉNZ ADATAIT

Minden magyar háztartás fizet a hulladékszállításért. Minden háztartás előtt ott áll egy MOHU-s kuka. És amikor megkérdezzük, mennyibe kerültek ezek a kukák és hogyan választották ki a szállítójukat – azt a választ kapjuk: üzleti titok.

🔹 EGYSZERŰ VOLT A KÉRDÉSÜNK
Augusztus 7-én közérdekű adatigénylést küldtünk a MOHU Budapest Zrt.-nek: mutassák meg a 80-1100 literes hulladékgyűjtő tartályok beszerzésének teljes dokumentációját – kik pályáztak, mennyiért, ki nyert, miért.

🔹 EZ VOLT A VÁLASZ
Egyetlen mondatban, tételes indoklás nélkül elutasítottak: a kért adatok "a Társaság üzleti titkait képezik". Ennyi. Nincs magyarázat, hogy pontosan melyik adat, miért, milyen valós üzleti érdek sérülne a nyilvánosságra hozatalától.

🔹 SZERINTÜNK EZ NEM ENNYIRE EGYSZERŰ
Tudomásunk szerint a hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására a MOHU Zrt. rendelkezik állami koncesszióval – a MOHU Budapest Zrt. pedig ebben a rendszerben régiókoordinátorként ténylegesen átveszi és végrehajtja a közfeladat egy részét. Álláspontunk szerint – amit hivatalos levelünkben is jeleztünk a MOHU Budapestnek – a törvény erre az esetre külön kimondja: a közfeladat ellátásával összefüggő adat nem lehet üzleti titok, hanem közérdekből nyilvános. Meglátásunk szerint ez pontosan az a helyzet, amire ezt a szabályt kitalálták.

Az is problémás, hogy a MOHU Budapest válasza egy általános, tételes indoklás nélküli elutasítás volt – nem fejtette ki, pontosan mely adatok, milyen konkrét okból esnének üzleti titok alá.

🔹 A LOGIKA, AMIT NEM FOGADUNK EL
Ha egy monopolhelyzetű, mindenkit érintő közszolgáltatást nyújtó cég egyszerűen kimondhatja, hogy "üzleti titok", és ezzel le is zárhatja a beszélgetést – akkor valójában senki nem tudja ellenőrizni, mire megy el a pénzünk. Szerintünk ez nem az átláthatóság hiánya, hanem annak megtagadása.

🔹 MI KÖVETKEZIK
Nem hagytuk annyiban. Hivatalos viszontválaszt küldtünk: kértük, hogy tételesen indokolják meg, pontosan mely adat miért üzleti titok – és jeleztük, hogy ha nem kapunk érdemi választ, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, szükség esetén bírósághoz fordulunk. Ez nem fenyegetés – ez pontosan az az út, amit a törvény egy ilyen esetre biztosít az állampolgároknak.

Egy 35 évre szóló hulladékgazdálkodási rendszerben, ami mindannyiunkat érint, nem tartjuk elfogadható válasznak azt, hogy "üzleti titok". Alapítványunk nem hagyja ennyiben – folytatjuk, és beszámolunk minden fejleményről.

📷 A kép illusztráció, mesterséges intelligenciával készült.

25/08/2026

🚨 A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, miután a Magyar Nemzeti Bank megtagadta az 5 millió forint feletti szerződéseivel kapcsolatos adatok közzétételére irányuló adatkérésünket!

🫆 A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós a jegybank 2025. január 1-e után megkötött visszterhes és ingyenes szerződéseinek adatait kérte ki, miután ezek - a törvényi előírás ellenére - nem érhetőek el teljeskörűen az MNB felületein.

⁉️ Az MNB a 15 napos határidőt még egyszer 15 nappal hosszabbította meg, majd ennek letelte után egy héttel, augusztus közepén teljes egészében megtagadta a válaszadást, arra való vonatkozással, miszerint a törvény szerinti közzétételi kötelezettség „nem vonatkozik a Magyar Nemzeti Bankra, tekintettel arra, hogy az MNB nem költségvetési szerv.”, számolt be a történtekről a 444.

♨️ Tehát a Varga Mihály vezette jegybank újból azzal a védekezéssel hozakodott elő, amellyel már Matolcsy György elnöksége alatt megpróbálkoztak, és akkor felsültek vele. Történt ugyanis, hogy 2016 márciusában, a jegybanki alapítványok 2014-es létrehozását követően a parlament elfogadta azt a törvényt, amely kimondta: az MNB vagyona „elveszíti közvagyon jellegét”.

⛔️ A törvény elfogadásával így drasztikusan korlátozták az MNB által létrehozott és tulajdonolt gazdasági társaságok és alapítványok által kezelt, addig közérdekűnek számító adatok megismerését, ráadásul bizonyos esetekben visszaható hatállyal, a folyamatban lévő ügyekben is.

‼️ Csakhogy az Alkotmánybíróság nem sokkal később, ugyanezen év áprilisában kimondta: a szóban forgó jogszabály alkotmányellenes, és egyben megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Bank közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik.

💢 Varga Mihályék a kereken egy évtizeddel ezelőtt Ab-döntés ellenére mégis úgy vélték, jó lesz, ha újra előhúzzák a már megszokott kártyát, és megtagadják a válaszadást. A TI Magyarország, miután úgy véltük, hogy az MNB elutasítása törvénysértő, és szembemegy az Alkotmánybíróság egyértelmű döntésével, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult.

🚔 Beadványukban azt kértük a NAIH-tól, hogy vizsgálja ki az adatigénylés megtagadását, mondja ki, hogy az törvénysértően történt, valamint intézkedjen, hogy az MNB adja ki a törvény szerint közérdekből nyilvános adatokat.

👇 A vonatkozó cikket kommentbe tesszük 👇

25/08/2026

Váratlan fordulat a magyar igazságszolgáltatásban:
Lemondott bírói tisztségéről Handó Tünde!

A Magyar Közlöny friss száma szerint hivatalossá vált, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) korábbi elnöke – aki 2019 óta alkotmánybíróként tevékenykedik – október 14-ei hatállyal teljesen visszalép a bírói státuszától is.

A döntés mögött álló részletek:
Mi történik? Handó Tünde lemondott a bírói tisztségéről, így a jövőben már nem élhet a korábban biztosított visszatérési lehetőséggel a bírói pályára.

Alkotmánybírói megbízatása továbbra is megmarad.

További távozók: A hivatalos határozat értelmében rajta kívül még hat bíró mentettek fel tisztségéből – köztük olyanok, akik lemondás, nyugdíjkorhatár elérése vagy saját kérelem (nyugállományba helyezés) miatt távoznak.

♻️ RÉGI ÍGÉRETBŐL VALÓSÁG: FELÜLVIZSGÁLJÁK A MOHU 35 ÉVES HULLADÉK-KONCESSZIÓJÁTGajdos László, az Élő Környezetért Felel...
24/08/2026

♻️ RÉGI ÍGÉRETBŐL VALÓSÁG: FELÜLVIZSGÁLJÁK A MOHU 35 ÉVES HULLADÉK-KONCESSZIÓJÁT

Gajdos László, az Élő Környezetért Felelős miniszter vasárnap bejelentette: minisztériuma felülvizsgálja a MOL-csoporthoz tartozó MOHU 35 évre szóló hulladékgazdálkodási koncesszióját. „Komoly tárgyalások kezdődnek hamarosan a Mohuval, kemény partnerek leszünk" – fogalmazott.

🔹 MI VÁLTOTTA KI A BEJELENTÉST?
A felülvizsgálat nem új ötlet: már a februári választási programban is szerepelt ígéretként, és a kormány már júniusban, hivatalos határozatban részletes jelentést kért a Mohutól a beruházásokról, a közpénzek felhasználásáról és az eddigi eredményekről – a folyamat tehát hónapok óta zajlik a háttérben. A vasárnapi bejegyzés inkább egy nyilvánosabb, hangsúlyosabb megerősítés volt, amit egyértelműen felgyorsított és politikai súllyal töltött meg a szolnoki hulladékbotrány: napok óta akadozott a hulladékszállítás a városban, miután a MOHU augusztus 17-től a Szolnokon összegyűjtött szemetet a jól működő kétpói lerakó helyett a ceglédibe irányította át, mindössze pár napos előzetes értesítéssel. A felhalmozódó szemét és a lakossági felháborodás nyomán a miniszter nyilvános felszólító levelet is küldött a cégnek, „elfogadhatatlannak" nevezve a kialakult helyzetet.

🔹 A MOHU VÁLASZA
A cég tagadja, hogy hibázott volna: állítása szerint a hulladékkezelő váltása jogszabályi kötelezettségen alapuló folyamatoptimalizálás volt, és arra hivatkozott, hogy a helyi szolgáltatónál összeférhetetlenségi kérdések is felmerülhetnek a kétpói lerakó tulajdonosi hátterében.

🔹 NEM ELSZIGETELT ESET – TÖBB TELEPÜLÉSEN IS GOND VAN
A szolnoki ügy csak a jéghegy csúcsa: az elmúlt hónapokban Pilisjászfaluban, Pécsen és budapesti kerületekben is jelentkeztek hasonló panaszok kimaradó szállítások miatt. Júliusban emellett egy hulladék-előkezelő üzemet is le kellett állítani, miután fecskendőket találtak a feldolgozatlan hulladékban. Budapesten pedig sorra szüntetik meg a szelektív gyűjtőszigeteket, mert a MOHU szerint nincs eszköze fellépni az illegális, nem lakossági hulladéklerakás ellen.

🔹 RENDSZERSZINTŰ, KORÁBBAN MÁR ISMERT PROBLÉMÁK A MOHU-VAL
- **Átláthatatlan hatékonyság:** szakmai szervezetek (pl. Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete) régóta kritizálják, hogy nem látható, mennyire hatékony a rendszer, és hogyan alakulnak ténylegesen az újrahasznosítási célszámok.
- **Jogi bizonytalanság a szerződés körül:** a Köztisztasági Egyesülés vezetője szerint a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megkérdőjelezhető, hogy a MOL-lal kötött szerződés egyáltalán érvényes-e a lakossági hulladékszállításra.
- **Veszteséges működés hatalmas bevétel mellett:** a MOHU a koncesszió második évében is jelentős veszteséget termel annak ellenére, hogy korábban nem látott bevételhez jutott – ezt több elemzés is aggasztónak nevezte.
- **Egységesítés hiánya:** a koncesszió előtti rendszer örökségeként az országban ma is 3000-3200 különböző önkormányzati hulladéktarifa él, rendkívül eltérő helyi gyakorlatokkal – egy országosan egységes rendszer kialakítása még csak tervezés alatt áll.

🔹 MI AZ ALAPÍTVÁNYUNK ÁLLÁSPONTJA?
Egy 35 évre szóló, monopolhelyzetű, minden magyar háztartást érintő koncesszió esetében alapkövetelmény a teljes átláthatóság: hogy a lakosság lássa, hová megy a befizetett díj, milyen tényleges eredményeket hoz a rendszer, és hogyan születnek az olyan döntések, mint a szolnoki lerakó-átirányítás. A mostani felülvizsgálat jó alkalom lehet arra, hogy ezek a régóta ismert, rendszerszintű kérdések végre nyilvános választ kapjanak.

Forrás: HVG, Telex, Index, Világgazdaság, Kontroll.hu, Népszava

📷 A kép illusztráció, mesterséges intelligenciával készült.

📄 KÖZÉRDEKŰ ADATIGÉNYLÉST NYÚJTOTT BE ALAPÍTVÁNYUNK A GYENESDIÁSI ÖNKORMÁNYZATHOZAlapítványunk 2026. augusztus 4-én hiva...
19/08/2026

📄 KÖZÉRDEKŰ ADATIGÉNYLÉST NYÚJTOTT BE ALAPÍTVÁNYUNK A GYENESDIÁSI ÖNKORMÁNYZATHOZ

Alapítványunk 2026. augusztus 4-én hivatalos közérdekű adatigénylést küldött Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzatához egy 192 millió forintos, uniós forrásból megvalósult turisztikai fejlesztés teljes dokumentációjáról.

🔹 MIRŐL VAN SZÓ?
A projekt neve: „Aquatika – Kilátódomb és élménykert kialakítása a Balatoni bringakörút mentén Gyenesdiáson" (TOP_PLUSZ-6.1.3-21-ZA1-2022-00005). A beruházás a Balatoni Bringakörút mentén, a Lidó strand szomszédságában valósult meg 2023. június 1. és 2026. július 31. között: kerékpáros pihenőhely, kilátóterasz, elektromos kerékpártöltők és egy több generációt kiszolgáló élménykert, játszótér épült belőle.

🔹 MIT KÉRTÜNK?
A projekt teljes dokumentációját, beleértve a tételes pénzügyi elszámolást is – vagyis azt, hogy a 192 millió forintos, 100%-ban vissza nem térítendő állami/uniós támogatás pontosan mire, milyen bontásban került felhasználásra.

🔹 MIÉRT FONTOS EZ?
A TOP Plusz-forrásokból megvalósuló, önkormányzati fejlesztések esetében ugyanúgy indokolt a nyilvános elszámoltathatóság, mint bármely más közpénzből finanszírozott beruházásnál – függetlenül attól, hogy egy nagyváros vagy egy néhány ezer fős balatoni település valósítja-e meg a projektet.

Az adatigénylést Horváth Sándor kuratóriumi elnökünk írta alá. A választ, illetve annak esetleges elmaradását folyamatosan nyomon követjük, és beszámolunk az eredményről.

📷 A kép illusztráció, mesterséges intelligenciával készült.

📋 VÉGRE NYILVÁNOS LESZ, KIK CSALTAK – FEKETELISTÁRA KERÜLNEK A KÖZBESZERZÉSI BŰNCSELEKMÉNYEKET ELKÖVETŐ CÉGEKAz Integrit...
19/08/2026

📋 VÉGRE NYILVÁNOS LESZ, KIK CSALTAK – FEKETELISTÁRA KERÜLNEK A KÖZBESZERZÉSI BŰNCSELEKMÉNYEKET ELKÖVETŐ CÉGEK

Az Integritás Hatóság bejelentette: elindítja azt a nyilvános nyilvántartást, amelybe azok a gazdasági szereplők kerülnek be, amelyeket bizonyos bűncselekmények elkövetése miatt kizártak a közbeszerzésekből.

🔹 KIK KERÜLNEK A LISTÁRA?
Azok a cégek, amelyekkel – vagy azok vezető tisztségviselőjével, felügyelőbizottsági tagjával, cégvezetőjével, esetleg tényleges tulajdonosával – szemben a közbeszerzési törvényben meghatározott bűncselekmények miatt jogerős bírósági ítélet született.

🔹 HOL LESZ ELÉRHETŐ?
A jegyzéket az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) vezetik majd, vagyis bárki számára nyilvánosan hozzáférhető lesz, mely cégek estek ki a közbeszerzési piacról bűncselekmény miatt.

🔹 VAN KIÚT: AZ "ÖNTISZTÁZÁS"
A hatóság szerint az érintett cégeknek lehetőségük lesz az úgynevezett öntisztázásra is – ezzel elkerülhetik a listára kerülést, vagy kérhetik törlésüket a jegyzékből, ha bizonyítják, hogy megtették a szükséges lépéseket a jövőbeli jogsértések megelőzésére.

🔹 MIÉRT FONTOS EZ A LÉPÉS?
Eddig egy közbeszerzésben induló ajánlatkérőnek gyakorlatilag nem volt egyszerű, központi eszköze arra, hogy ellenőrizze: egy pályázó cég korábban nem sértette-e meg a közbeszerzési szabályokat bűncselekmény szintjén. Egy nyilvános, kereshető adatbázis érdemben nehezítheti meg, hogy a korábban már elmarasztalt szereplők újra és újra közpénzhez jussanak.

Ez egy ritka, kifejezetten pozitív és konstruktív intézményi lépés – pontosan az az irányú intézkedés, amit alapítványunk is régóta szorgalmaz: több átláthatóság, valódi következmények a visszaélésekért.

Forrás: Portfolio.hu, Integritás Hatóság

📷 A kép illusztráció, mesterséges intelligenciával készült.

Cím

Hévíz

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni T-Tiszta Alapítvány új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás