21/01/2026
Nem elég a támogatás – miért kell a magántőke a társasházak energetikai felújításához?
2026. január 19.
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.
2 520 HUF
T7 típusú Társasházi "Környezetvédelmi" csomag 6 db - os kis matrica szett
Érdekel →
A RENOINVEST egy 2023 őszén indult, uniós LIFE-program által támogatott együttműködés, amely Ausztria, Magyarország és Szlovénia példáján keresztül keresi a fenntartható épületfelújítások finanszírozási megoldásait.
A projekt egyik legfontosabb sajátossága az volt, hogy a gyakorlat szereplőit - pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci oldalról - ült***e egy asztalhoz. Ez a megközelítés a társasházak szempontjából különösen lényeges, hiszen a banki kockázati logika, a kivitelezői piac valós kapacitása, a hatósági keretek és a közgyűlési döntéshozatal ritkán jelenik meg ugyanabban a szakmai párbeszédben.
A program gerincét nemzeti és nemzetközi kerekasztalok, tematikus munkacsoportok, valamint konkrét, tanulságokat hordozó esettanulmányok adták. A fókuszterületek - az ütemezett felújítás, az iparosított felújítás, a körforgásos gazdaság és a természetalapú megoldások, az energiaközösségek és a távhő, valamint a fogyasztásmérés és az energiahasználat vizualizációja - mind olyan pontokat érintenek, ahol egy társasház gyakorlati döntései jellemzően elakadnak.
Az eseményen bemutatott európai adatok szerint az energiahatékonysági és épületfelújítási célok teljesítéséhez 2030-ig mintegy 3000 milliárd euró beruházásra lenne szükség, miközben a jelenlegi források alapján évente hozzávetőleg 165 milliárd eurós finanszírozási rés tátong. Az uniós és tagállami támogatások volumene jelentős, de arányuk a teljes beruházási igényhez képest korlátozott: a felújítások finanszírozásának 80-90 százaléka csak magánforrásokból biztosítható. Éppen ezért került előtérbe a banki hitelekhez kapcsolódó garanciarendszerek, a támogatásokkal kombinált felújítási kölcsönök, valamint az olyan alternatív megoldások szerepe, mint az energiaperformancia-szerződések vagy a szolgáltatásalapú energiafinanszírozás, amelyek csökkentik a tulajdonosi és finanszírozói kockázatokat.
Lépcsőzetes felújítási folyamatok a társasházakban
Adrien Bullier, az Európai Bizottság CINEA ügynökségének szakértője nyitóelőadásában hangsúlyozta, hogy a finanszírozási kihívás nem pusztán pénzkérdés. Az energiahatékonysági beruházások komplex értékláncot alkotnak, amelyben a támogatások, a banki finanszírozás, a garanciaeszközök, valamint az alternatív modellek - például az energiaperformancia-szerződések vagy az „energy as a service" konstrukciók - csak együtt képesek működni. A társasházak esetében különösen fontos, hogy a beruházások ne egyszeri projektek legyenek, hanem hosszabb távon tervezhető, lépcsőzetes felújítási folyamatok.
Az Európai Energiahatékonysági Finanszírozási Koalíció éppen erre a problémára keres választ. A kezdeményezés célja, hogy tagállami szinten összehozza a pénzügyi szektort, a szakpolitikai döntéshozókat és az építőipari szereplőket, és olyan finanszírozási környezetet alakítson ki, amely csökkenti a bankok kockázatait és növeli a beruházási hajlandóságot. A koalíció keretében már 27 tagállam és több tucat pénzintézet vesz részt a közös munkában, külön figyelmet fordítva az ingatlan- és a vállalati szektorra.
A támogatások önmagukban nem elég ösztönzőek
A bécsi eseményen elhangzott, hogy a támogatások továbbra is nélkülözhetetlenek, különösen az alacsony jövedelmű háztartások esetében. Ugyanakkor önmagukban nem ösztönzik a mélyfelújításokat, és nem teremtenek kiszámítható piacot a pénzügyi intézmények számára. A megoldás olyan rendszerekben rejlik, ahol a támogatások katalizátorként működnek, és maguk után vonzzák a piaci forrásokat. Ehhez elengedhetetlenek az egyablakos tanácsadó rendszerek, a projekt-előkészítési támogatások, valamint a megbízható adatokon alapuló döntéstámogatás.
Az épületfelújítás nem csupán klíma- és energiapolitikai kérdés, hanem gazdaságfejlesztési lehetőség is. A társasházi szektor számára a következő évek legnagyobb kihívása az lesz, hogy a támogatásalapú gondolkodásról át tud-e térni egy olyan finanszírozási modellre, ahol a magántőke bevonása nem kivétel, hanem a rendszer természetes része.
Cikksorozatunk következő, második részében a RENOINVEST projekt felépítését, a nemzeti akciótervek logikáját és azt mutatjuk be, hogyan próbálják a résztvevő országok a finanszírozási és megvalósítási akadályokat rendszerszinten kezelni.
