Gvőrúibaráti Önkéntes Tűzoltó Egyesület Rövid történeti áttekintés
Nagybarátfaluban, az 1872-ben kelt legeltetési szabályrendeletben már azt írták: "Az éjszakai kóborlások meggátlására, különösen pedig a tűzkárok megakadályozhatása tekintetéből négy tizedes állíttatott fel; emellett pedig a kémények és kemencék tatarozása és jókarban tartása rendeletileg kimondatott, a hanyag, vagy gondatlan egyén
első ízben 1 ft, másod ízben 2 ft büntetéssel sújttatik." Ez azonban - miként az 1880-as kisbarátfalui, és az 1885-ös nagybarátfalui súlyos tűzesetek is bizonyítják - koránt sem volt elegendő. Központi utasításra, ahol se önkéntes, se díjazott tűzoltóság nem volt, községi (köteles) tűzoltóságot kellett létrehozni. A későbbi évtizedekben szinte alig követhető nyomon, hogy a négy Barátin mikor működött a köteles és mikor az önkéntes szervezet. Az viszont bizonyos, hogy 1988-ban mind a négy Barátin helyi tűzrendészeti szabályrendeleteket készítettek. Ezekből kiderül, hogy Kisbarátfaluban, házsorjában éjjelenként 2-2 őrt állítottak, akik este 9-től hajnali 3-ig teljesítettek figyelőszolgálatot. Megszabták, hogy: "A soros éjjeli őrök kötelesek az őrjárat megkezdésekor a fölfogadott éjjeli őrnél jelentkezni, aki szolgálatukat első sorban ellenőrzi". "Gőzcséplőgéppel a község telkein csépelni semmi körülmények között sem engedtetik meg. A kültelkeken is csak egy kézi fecskendő és kellő mennyiségű vízkészlet mellett szabad csépeltetni." Kisbaráthegyen akképp szólt az ukáz, hogy:"mindenki köteles a kiütött tüzet azonnal eloltani, illetőleg a veszély elhárításához szükséges intézkedéseket megtenni." Külön, hangsúlyozták, hogy tilos 12 év alatti gyerekek kezébe gyufát adni, illetve gyerekeket a kazlak környékén, a lakásban felügyelet nélkül hagyni. Nagybarátfaluban és hegyen közös köteles tűzoltótestület felállítása mellett döntöttek. Indoklásul a következőket fogalmazták meg:
"Nagybarátfalu és Nagybaráthegy községek össze vannak épülve és a hegyközség mintegy folytatása a falu községnek, de tekintettel arra is, hogy ez által szorosan egymásra utalt két községben a kötelező tűzoltóság tagjai minden tekintetben egyöntetű működésre lesznek utalva, s így a kötelező tűzoltóság feladatának pontosabban és sikeresebben meg is felelhet, ennélfogva a két község egymással szövetkezve közös kötelező tűzoltóságot alakít, melynek feladata és célja a községekben előforduló tűzeseteknél az oltás, a személy és vagyonbiztonság körül szervezett segéllyel közreműködni." Hivatalosan 1889-től számítják a baráti tűzoltótestületek megalakulását. Sajnos a későbbiekben a csoportok munkájáról egészen 1958-ig a levéltárakban csupán néhány szórványos adat, és helyben pár, a nagyszülőktől hallott szóbeli
utalás maradt csak fenn. A nagybarátfalui, nagybaráthegyi köteles tűzoltóegylet is már 1893-ban feloszlott, ezért újjáalakították. Ebből arra lehet következtetni, hogy falvainkban köteles tűzoltóságok létrejöttek ugyan, de nem működtek hatékonyan és folyamatosan, ezért a négy Barátin is egyre inkább olyan, önkéntes fiatalembereket igyekeztek a tűzoltásra kiképezni, akik maguk is kedvet éreztek ehhez a veszélyes feladathoz.
1893-ban alkotta meg szabályrendeletét. A vármegye alispánja 1911-ben és 1912-ben köteles a tűzoltótestület létrehozására utasította a nagybarátiakat. A helyi elöljáróság válasza: "A testület az ügyet nem tárgyalja a köteles tűzoltóság létrehozását nagyon terhesnek tartja, nagy terhet ró a községre és széleskörű beavatkozási jogot ad a vármegyének. A köteles tűzoltóság helyett megkísérlik önkéntes tűzoltóság szervezését." Rendeletben szabályozták az önkéntesek tevékenységét és arról is döntöttek, hogy a tűzoltóalapba befizetett korábbi pénzeket az új csapat felszerelésére, fenntartására fordítják. Az önkéntes tűzoltó közösségek nem rendelkeztek biztos pénzügyi háttérrel, ennek ellensúlyozására Nagybarátfaluban engedélyezték, hogy 1913-tól a tűzoltók évente egy bált tarthatnak és annak bevételét saját céljaikra fordíthatják. Ekkor ezen a településen már volt egy fecskendőház, valamint egy vizes lajt is. A vármegye az előbbi talajának lecementezését, az utóbbihoz pedig egy szállítókocsi gyártását szorgalmazta. Az első világháborúban az egészséges férfiak többsége a harctereken szenvedett, sokan közülük oda is vesztek, így az 1920-as években az egyletek többségét újra kellett szervezni. Nagybarátfaluban 1921-ben határozták el a köteles tűzoltósághoz besorozandó tagok összeírását, de csak 1925-ben tudattak arról, hogy meg is alakult a csapat, melynek fenntartására házanként két koronát szedtek. Három esztendő múlva a tűzoltók felszerelésének és ruháinak pótlására 20 százalékos tűzvédelmi pótdíjat vetettek ki. A nagybarátfalui tűzoltók 1932-ben a földművelési minisztertől egy 110 kötetből álló "szépkönyvtárat" kaptak. A kisbarátiak azonnal kifogásolták, hogy a "közös jegyző" őket nem értesítette erről a lehetőségről. Egy belügyminiszteri rendelet már 1936-ban úgy intézkedett, hogy a "tűzoltóság munkakedvének fokozása érdekében" kétévenként díjazott tűzoltó versenyeket kell rendezni. Nagybaráthegy és Nagybarátfalut 1940-ben Nagybarát néven egyesítették, az új község első határozatai között szerepelt a tűzoltószertár építésére 800 pengő hitel felvétele. Ebben az évben a vármegye előírta, hogy minden községben szerezzenek be egyéni felszerelést: sisakot, mászóövet, baltát, sapkát, a csővezetőknek vízmentes ruhát. - Nagybaráton erre az 1941. évi költségvetés szerint 550 pengőt, Kisbaráton 200 pengőt terveztek költeni. A nagybaráti tűzoltócsapat 1942-ben ismét újjáalakult, elnöknek vitéz Borbély Lajost, titkárnak Dömösy Lászlót választották
Versenyeken való részvétel, eredmények
Kisbaráton annak ellenére, hogy a két falu egyesült, az 1950-es évek elejéig a falui és a hegyi részen két tűzoltócsapat működött, külön parancsnokkal. A járási versenyen 1961-ben egy női csapatot is indítottak. A Bagó Erzsébet, Csiszár Ilona, Árpási Ilona, Stefka Margit, Grósz Aranka, Csendes Irén, Stefka Katalin alkotta női gárda 1962-ben már elismerő oklevelet érdemelt ki. A következő évben megnyerték a járási szerelési versenyt, és 1000 forint jutalmat kaptak, a férfiak másodikak lettek, őket 1200 forinttal díjazták. 1963-ban balatoni kiránduláson járt a 24 kiválasztott, a költségeket részben a pénzdíjakból fedezték. 1964-ben a nők ismét elsők lettek. helyet szerezte meg. Kisbaráton rendezték 1969-ben a járási versenyt, ahol a különféle kategóriákban 112 csapat indult. A kocsifecskendő-szerelési, valamint a staféta gyakorlaton a férfiak I. helyezést értek el. 1970-ben ismét elsők lettek. Mint ismeretes 1969-ben Kisbarát és Nagybarát összevonásával létrejött az új nagyközség: Győrújbarát. Ennek folyományaként 1972-ben egyesült a kisbaráti és a nagybaráti önkéntes tűzoltótestület is. Az egységparancsnok Kisbaráton Kiss Antal lett. Az úttörő tűzoltócsoport 1973-ban a járási versenyen első, a megyei versenyen pedig második lett. Ebben az évben kirándultak is Esztergom-Visegrád útvonalon. 1974-ben az úttörők ismét megnyerték a járási versenyt és a megyeit is a 400 literes kategóriában, az oklevél mellett 8 karórát kaptak. Kunszigeten 1975-ben a járási versenyen egy I., egy III. és egy IV. hely, ugyanebben az évben összevont taktikai tűzoltógyakorlatot tartottak a faluban. 1976-ban iskolai tűzoltó-szakkör alakult. 1977-ben űttörők II. hely jutalom: 500 forint és sportfelszerelés, a felnőtt csapat 400 liter/perces fecskendővel II. helyet szerzett. 1978-ban 800-as kategória III. hely. 400-as kategória I. hely.
1981-ben járási verseny férfi 400 l-es kategória I. hely, ifik ugyancsak I. hely. A megyei versenyen megismételték ezt a jó eredményt, eljutottak a szombathelyi országrészi versenyre, ahol III., illetve IV. helyezettek lettek. A versenyeken való jó
szereplések folytatódtak. Példa nélküli, hogy az I fokozatú versenyen 1982-ben, 1983-ban, 1984-ben, 1985-ben, 1986-ban, 1987-ben a 400-as kategóriában a férfiak
9 és az ifi fiúk nem találtak legyőzőre. 1989-ben úttörő leány I. hely, fiúk II. hely, a férfiak 400-as kategória I. hely, 800-as kategória III. Ebben az évben ünnepelték a tűzoltó-egyesület fennállásának 100. évfordulóját. A férfiak a 400 literes kategória versenyét a következő két évben is megnyerték, ekkor azonban ezt a barátiaknak sok sikert hozó kategóriát megszüntették. A 800-as kategóriában 1993-ban, 1994-ben, 1995-ben iskolai lány raj I. hely, az iskolás fiúk, az ifi fiúk, valamint a felnőtt férfiak 1991-2000-ig számos második, harmadik helyet értek el. Az iskolai leány raj 2002-ben az első fokozatú versenyen 800 literes kategóriában I. helyezést, a fiú raj III. helyezést ért el. A következő évben mindkét raj második, a felnőtt férfiak elsők lettek, 2004-ben a férfiak másodikak. Látványos versenysikert értek el a győrújbaráti tűzoltók a 2005-ben Pannonhalmán megrendezett I. fokozatú versenyen. Négy csapattal indultak, és az iskolai fiú raj, az iskolai lány raj, az ifjúsági fiú raj,valamint a felnőtt férfi raj egyaránt első helyezést harcolt ki.
