Gerjen Jövőjéért Alapítvány

19/09/2026

Vajon hányan gondolunk arra Csamony mellett elhaladva, hogy emberek már több mint ezer évvel ezelőtt is éltek ezen a helyen?
A mai tájból ebből szinte semmit sem látunk.
A föld azonban megőrizte a nyomokat.
Csamonyban a régészek egy avar kori település részletét tárták fel: házakat, gödröket, kerámiákat – és egy egészen különleges apró ezüstveretet.
Rajta egy szárnyas, kutyafejű, halfarkú mitikus lény.
Ő lett a csamonyi pávasárkány.
De új cikkünk nemcsak erről az egy tárgyról szól. Hanem arról is, hogy mi van a lábunk alatt, hogy miért nem üres tér a falunkat körülvevő határ – és hogy mit jelent mindez nekünk, akik ma ugyanezen a tájon élünk.
Mert Gerjen régészeti öröksége nem pusztán a múzeumba került tárgyakból áll. Hozzátartoznak az egykori települések, temetők, a földben maradt nyomok – és a róluk megszerzett tudás is.
👉 A csamonyi pávasárkány – Gerjen régészeti öröksége (2.)
🔗https://www.7134.hu/a-csamonyi-pavasarkany-gerjen-regeszeti-oroksege-2/

12/09/2026

A mi Dunánk – második rész
A Duna Gerjennél nemcsak emlék, nemcsak régi történet, nemcsak horgászhely vagy nyári látvány.
Élő táj is.
A cikksorozat második része nem a gerjeni Duna-szakasz teljes élővilágát kívánja bemutatni – erre egyetlen blogcikk nem is vállalkozhatna. Inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy amit első pillantásra csak víznek, partnak, zátonynak vagy erdőnek látunk, az valójában sokkal gazdagabb és érzékenyebb élő rendszer.
Az élő Duna című írás már olvasható a 7134.hu oldalon.
Olvasd el itt:
👉 https://www.7134.hu/a-mi-dunank-2/

02/09/2026

Lehet, hogy rossz helyen keressük Gerjen kincseit?
Amikor alacsony a Duna, az előbukkanó zátonyokon és a kiszáradt meder környékén gyakran jelennek meg fémkeresős detektoraikkal a lelkes „kincskeresők”. Az a helyzet, hogy nem a legjobb helyen keresgélnek: a másik irányban, a falutól nyugatra, a mai szántóföldek és az egykori vízjárta területek alatt több ezer év emberi jelenlétének nyomai rejtőznek.
Bronzkori települések, avar kori sírok és településmaradványok kerültek elő innen – és minden bizonnyal sok minden vár még felfedezésre.
Várad, Öregtemető, Ófalu, Tekermóna, Csamony – a mai táj alatt egy másik, sokkal régebbi Gerjen körvonalai rajzolódnak ki.
Új cikkünkben annak jártunk utána, hogyan fedezték fel Gerjen régészeti lelőhelyeit, mit találtak itt a régészek, és mit tudunk ma a település több ezer éves múltjáról.
👉 Régészeti lelőhelyek Gerjen határában:
https://www.7134.hu/wosinskytol-a-pavasarkanyig-gerjen-regeszeti-oroksege-1/

22/08/2026

A mi Dunánk
Mit jelent Gerjennek a Duna?
Nemcsak vizet, partot, horgászhelyet vagy szép tájat. Hanem emlékezetet, régi ártéri világot, halászatot, helyneveket, családi történeteket – és egy olyan örökséget, amely nélkül Gerjent sem érthetjük igazán.
Elindult új cikksorozatunk, A mi Dunánk. Az első részben azt mutatjuk be, hogyan formálta a folyó a település múltját, környezetét és önképét.
Olvasd el az első részt a 7134.hu oldalon:
👉 https://www.7134.hu/a-mi-dunank-1/

16/08/2026

A gerjeni ajándék
Mit ér ma a kézzel formált tárgy, a nemzedékeken át öröklődő tudás és egy régi mesterség ismerete?
Talán éppen a mai, gyorsan változó világban értjük meg igazán, milyen sokat.
Kozák Éva keramikus munkássága Gerjen egyik települési értéke. Alkotásaiban nemcsak egy mesterség tudása él tovább, hanem hagyomány, közösségi emlékezet és valami abból is, amit ez a falu adott neki – és amit ő adott vissza Gerjennek.
Új cikkünkben Kozák Éva életútját, alkotói világát és a népművészet ma is érvényes értékét mutatjuk be.
👉 Olvasd el a teljes cikket a 7134.hu-n!
https://www.7134.hu/a-gerjeni-ajandek/

02/08/2026

Emlékezet, táj, közösség
Huszonöt évvel ezelőtt jelent meg Danis György Gerjen című településmonográfiája. A könyv ma már nem egyszerűen helytörténeti munka, hanem Gerjen közös emlékezetének egyik fontos darabja.
Mit mond ma nekünk ez a kötet?
Hogyan látta Danis György Gerjent, a Dunát, a tájat, a régi közösséget?
És miért különösen érdekes ma a könyv ökológiai szemlélete?
Új cikkünkben nemcsak felidézzük a 25 éves könyvet, hanem mai szemmel is újraolvassuk.
📖 Emlékezet, táj, közösség – Egy helytörténeti monográfia mai tanulságai
A cikk itt olvasható: https://www.7134.hu/emlekezet-taj-kozosseg/

18/07/2026

Vajon milyen „nagy meccsek” voltak a 19. század végén, amikor még nem volt rádió, tévé, foci és olimpia?
1894-ben egy balassagyarmati hadgyakorlat napokra magára vonta az ország figyelmét. Két hadtest „mérkőzött” egymással, az eseményeket Ferenc József személyesen figyelte, a lapok pedig úgy tudósítottak a mozgásokról, rohamokról, fordulatokról és szereplőkről, mintha egy hatalmas sporteseményt közvetítenének.
Az egyik főszereplő Madi Kovács György volt, akiből ekkor lett országosan ünnepelt katonai hős.
Új cikkünkben azt nézzük meg, hogyan zajlott le egy 19. századi „háborúsdi”, hogyan tálalta ezt a korabeli sajtó, és hogyan lett sztárrá egy gerjeni generális.
Olvasd el a 7134.hu-n!

Történet Háborúsdi a király előtt Szerző: Széll Csaba ekkor: 2026.07.18. 0 comments Hogyan lett Madi Kovács Györgyből országos hős? Ma már természetesnek vesszük, hogy egy nagy sportesemény lázba hoz egy országot. A nézők figyelik a játékosokat, a szurkolók találgatják az e...

12/05/2026

https://budapest.hu/hirek/2026/05/05/a-plakat-csunya-de-az-1percent-os-felajanlas-nagyon-szep-dolog