egy körfolyosós ház, melynek udvarát üvegtetővel fedték be. Míg az emeleti korhűen berendezett lakásokba lépve a zsidó múlttal
ismerkedhetünk meg, addig az átriumban a ma élő és virágzó budapesti zsidó kultúrába csöppenhetünk. Képzőművészet, zene, irodalom, gasztronómia költözik az egykori udvarra. Délelőttönként pedig diákokat várunk, akik a történeti tár megtekintése után rendhagyó történelemórá
kon, sétákon vehetnek részt. Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár
A történeti tár létrehozásának alapgondolata egybecseng Orhan Pamuk Nobel-díjas török író,
megállapításával: „kicsi és gazdaságos múzeumokra lenne szükségünk, amelyek az emberségünkhöz szólnak… Egy múzeum sikerességét abban kéne mérni, hogy mennyire tudja a
múzeum az egyének emberségét megmutatni… Ha a tárgyakat nem emelik ki a saját kontextusukból, hanem saját természetes közegükben hagyják őket, önállóan is el tudják mondani
a maguk történeteit. Visszafogott múzeumokra van szükség, amelyek tisztelik az utcákat, a házakat és a boltokat maguk körül, és saját narratíváik pillanataivá tudják őket alakítani.”
A Csányi 5. kiállítása bemutatja, hogyan élt egy polgárcsalád a 19. század végén, 20. század elején, milyen lehetett egy rabbi dolgozószobája, vagy egy varrónő műhelye. Beleshetünk egy munkáscsalád otthonába az 1930-as évekből.