Parlagi Sas Alapítvány - Imperial Eagle Foundation

Parlagi Sas Alapítvány - Imperial Eagle Foundation Jövőképünk
A ragadozó madarakat és a baglyokat a modern 21.

A Parlagi Sas Alapítvány azért dolgozik, hogy az emberek megismerhessék, védendő értéknek tekintsék és annak megfelelően kezeljék az eurázsiai bagoly- és ragadozómadár-fajok populációit, valamint azok természetes élőhelyeit. századi társadalmak az egészséges környezet, a természetes életközösségek fontos és szükséges elemeinek tekintik, megértik a természetben betöltött szerepüket, valamint kultur

ális és természetvédelmi értékként óvják, kezelik populációikat és élőhelyeiket. Hogyan kívánjuk elérni ezt?
- A ragadozó madár populációk paramétereinek nyomon követésével (monitoring).
- Gyakorlati természetvédelmi akciókkal.
- Együttműködéssel az érdekelt szervezetekkel és magánszemélyekkel.
- A társadalom természetvédelmi tudatosságának növelésével.
- Szaktanácsadással, szakpolitikai tevékenységekkel.
- Információs, szemléletformáló anyagok készítésével.
- Előadások/tréningek tartásával.
- Természetvédelmi önkéntesek szervezésével.
- Természetvédelmi kapacitásnöveléssel.
- Hálózatépítéssel.

Ismét eltelt egy mozgalmas év. Nagyon köszönjük a támogatást és érdeklődést az Alapítvány tevékenységeivel kapcsolatban!...
26/12/2025

Ismét eltelt egy mozgalmas év. Nagyon köszönjük a támogatást és érdeklődést az Alapítvány tevékenységeivel kapcsolatban!

Bizakodva nézünk a várhatóan kihívásokkal teli 2026-os év elé!
Ezzel a szárnyra kapó fiatal kerecsensólyommal szeretnénk mindenkinek további szép Karácsonyt, és békés, egészséges és örömteli új évet kívánni!

Kovács András
Parlagi Sas Alapítvány

Ezt a kíváncsi réti fülesbaglyot (Asio flammeus) ezen a héten sikerült  fotón „megörökíteni”.  A réti fülesbagoly az egy...
01/11/2025

Ezt a kíváncsi réti fülesbaglyot (Asio flammeus) ezen a héten sikerült fotón „megörökíteni”. A réti fülesbagoly az egyik legritkább hazánkban költő bagolyfaj. Ahogy neve is utal rá, a nyílt, füves területek madara, amelynek állománya ősszel a vonulókkal, majd az nálunk telelőkkel feldúsul.

Tollfülei vannak, de más fülesbaglyokkal összehasonlítva igen rövidek, és nyugalmi állapotban alig, vagy egyáltalán nem láthatók. Gyakran nappal vadászik. Feltételezik, hogy ezzel függ össze szemének citromsárga színe is. Előrenéző szemeik látótere nagyban átfed, ami – hozzánk hasonlóan – háromdimenziós érzékelést tesz lehetővé.

A baglyok vadászatuk során jelentős mértékben a hallásukra támaszkodnak. Ezt kitűnően segíti a jellegzetes „arcfátyol”, melynek apró tollai a hangot a parabola antennához hasonlóan gyűjtik össze és a hallónyílások felé terelik.

A fotón egyebek mellett még megfigyelhetők a baglyokra jellemző, teljesen tollal borított láb és lábujjak is.

Kellemes, meghitt hétvégét kívánunk!

27/10/2025

Az előző bejegyzéshez, szemléltetve, hogy milyen az, amikor vonulásuk során ragadozó madarak százai emelkednek ugyanabban a termikkéményben. A felvételt 2015-ben készítettük a világ jelenleg ismert harmadik legjelentősebb ragadozómadár-vonuló helyén, Batumi közelében, Grúziában.
Amellett, hogy önkéntesként igyekeztünk bekapcsolódni a madarak rendkívül jól szervezett számlálásába (Batumi Raptor Count, https://www.batumiraptorcount.org/), megjelenő Magyarország ragadozó madarai című könyvünkhöz gyűjtöttünk még hiányzó képanyagot.

Az elmúlt napok esői után a mai napon, október 25-én, látványos ragadozómadár-vonulást lehetett megfigyelni a Hevesi-sík...
25/10/2025

Az elmúlt napok esői után a mai napon, október 25-én, látványos ragadozómadár-vonulást lehetett megfigyelni a Hevesi-síkon. A fagypont közeli hajnali hőmérséklet után délelőtt kisütött a nap és 10 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A felmelegedő levegő feláramlása „termikkéményekké” formálódott, melyek a megélénkülő széllel ideális körülményeket teremt***ek a vonuló madarak, különösen az egerészölyvek számára.

Az ölyvek ilyenkor az emelkedő légoszlopban felköröznek, majd a következő termikig lassan süllyedve utaznak a széllel, ahol újra „fellifteznek”. Így termikről termikre „ugorva” minimális energiabefektetéssel haladnak a telelőhelyük felé.

Volt olyan a nap folyamán, hogy egy távcsőállásból 60+ egerészölyvet is meg lehetett figyelni! Az ölyvek általában 6-10 egyedből álló csoportokban termikeltek, de előfordult, hogy 30 ölyv kavargott együtt, ami nálunk még a vonulás alatt sem egy gyakori látvány!

A „szokásosak” mellett, amelyekbe a parlagi és rétisasok is beletartoznak 😊, a nap legérdekesebb fajai a térségben meglehetősen ritkának számító, vonulónak látszó vörös kánya (Milvus milvus) és pusztai ölyv (Buteo rufinus), valamint három, talán már telelésre készülő réti fülesbagoly (Asio flammeus) voltak.

További szép, békés októberi hétvégét kívánunk mindenkinek!

Meglepetésünkre időközben ismét előkerült az A71-es színes gyűrűs kígyászöly (Circaetus gallicus), aminek idén sikerült ...
12/10/2025

Meglepetésünkre időközben ismét előkerült az A71-es színes gyűrűs kígyászöly (Circaetus gallicus), aminek idén sikerült a költőhelyét felfedezni!
A madarat szeptember 18-án Karcag mellett a gyűrűje alapján azonosította Kiss Ádám, akinek ezúton is köszönjük az adatot és a fotót a madárról!

Az új adat érdekessége, hogy a madáról 2021-es kirepülése után négy évig nem volt semmilyen információ, azaz nem lehetett tudni, hogy él-e még. Idén viszont három különböző kistérségben is sikerült megfigyelni Magyarországon!

Ha összes ismert hazai előfordulási adatát (a kirepülésének helyét is beleértve) feltüntetjük térképen, amit a Magyarország térkép piros köre mutat, akkor látjuk, hogy a költési időszakban milyen hűségesen visszatér a régióhoz, ahol kikelt!

A kígyászölyv interkontinentális vonuló, Afrikában a Szaharától délre eső Száhel-övezetben telel, ami minimum 4000 kilométerre helyezkedik el a hazai fészkelőhelyétől. A kontinens térképen a piros pont jelöli a hazai fészkelőhelyét és ismert előfordulásait, a kék ellipszis pedig a feltételezett telelőhelyét.

2021 őszétől 2025 nyaráig ezt a veszélyekkel teli utat a madarunk elvileg már nyolcszor t***e meg az őszi és a tavaszi vonulásai során!!!

Azóta ismét útnak indult a telelőhelyre! Szurkolunk neki, hogy jövő tavasszal is egészségesen térjen vissza hazánkba és sikeresen költsön!

Az alaptérképek forrásai:
1. Google Maps (12/10/2025),
2. BirdLife International (2021). Species factsheet: Short-toed Snake-eagle Circaetus gallicus. Downloaded from https://datazone.birdlife.org/species/factsheet/short-toed-snake-eagle-circaetus-gallicus 12/10/2025

Október 4. Assisi Szent Ferencnek, a madarak, és általában az állatok védőszentjének emléknapja, egyben az Állatok Világ...
04/10/2025

Október 4. Assisi Szent Ferencnek, a madarak, és általában az állatok védőszentjének emléknapja, egyben az Állatok Világnapja is!

Követjük Assisi Szent Ferencet: „Az elsődleges kötelességünk nem bántani alázatos testvéreinket [az állatokat], de nem elég megállni. Magasabb rendű küldetésünk van – szolgálni őket, bárhol is van rá szükségük.”

Ennek a jeles napnak az apropóján szeretnénk megosztani Kóra Judit gyönyörű Assisi Szent Ferenc tűzzománcát, amit nemrég kaptunk kézhez!

Judit sugárzóan szép alkotásairól egy galéria: https://www.facebook.com/koraekszer/photos

Szeptember elején egy rendkívül érdekes madártani hírt adott közzé a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME...
14/09/2025

Szeptember elején egy rendkívül érdekes madártani hírt adott közzé a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a kuhi (Elanus caeruleus) első hazai költéséről!

Ennek a különös nevű, a kányákkal közelrokon, kistermetű, világosszürke madárnak a megjelenése- nagy, vörös szemei miatt - kicsit baglyokra, életmódja inkább a vércsékre hasonlít.

Ami rendkívülivé teszi ezt a költési adatot az az, hogy egészen 2022-ig a kuhi (addig mindössze hat megfigyelési adattal) ritka kóborlóként szerepelt a magyar madárfaunában. Emiatt senki nem számított rá, hogy három évvel később költésbe kezd nálunk, sőt fiókát is repít!

Ráadásul a faj legközelebbi költőállománya megközelítőleg 1300 km-re, Tunézia tengerparti részén található, Európában pedig a magyarországi költőhelytől mintegy 1400 km-re, délnyugat Franciaországban fészkel!

Erről készítettük a csatolt térképet, a BirdLife International alaptérképének felhasználásával. A piros pont a hazai költés helyét jelzi, a sötétzöld foltok a faj ismert költőhelyeit, a piros kör pedig a legközelebbi, tunéziai fészkelőállomány távolságát mutatja.

A faj költőterülte legnagyobb részt a szubszaharai Afrika és Ázsia trópusi részeire esik. Európai terjeszkedése a 20. század közepén Spanyolországból és Portugáliából indult el.
A csatolt fotó is Portugáliában készült egy vadászat közben a vércsékhez hasonlóan „szitáló” kuhiról.

Ezúton is gratulálunk a faj fészkét a Körös-Maros Nemzeti Park működési területén megtaláló Horváth Évának (Széltapogatók Nonprofit Kft.)!

Források:
https://mme.hu/hirek/2025/09/04/uj_koltofajjal_kuhival_bovult_hazai_madarfauna_2025ben
BirdLife International (2019). Species factsheet: Black-winged Kite Elanus caeruleus. Downloaded from https://datazone.birdlife.org/species/factsheet/black-winged-kite-elanus-caeruleus 14/09/2025

Megkezdődött az őszi madárvonulás. Ilyenkor a vonuló, kóborló madarak rájuk kevésbé jellemző élőhelyeken is előfordulhat...
25/08/2025

Megkezdődött az őszi madárvonulás. Ilyenkor a vonuló, kóborló madarak rájuk kevésbé jellemző élőhelyeken is előfordulhatnak, akár nagyobb számban is.

A fotó egy öreg rétisasról (Haliaeetus albicilla) a Bükk peremén, de középhegységi környezetben készült. Jellegzetes, ék alakú farkát alkotó fehér tollai több kilométerről is láthatók. Impozáns mérete önmagában is feltűnő, de az átlagosan 120 cm szárnyfesztávolságú fiatal egerészölyv (Buteo buteo) mellett talán még inkább szembetűnő óriási fesztávja, ami elérheti a 240 cm-t is. Még akkor is, ha itt az ölyv szárnyai nincsenek teljesen kifeszített állapotban.

A fotót jobban megvizsgálva észrevehető, hogy az ölyv egy harmadik madárra néz (amit a fotós nem vett észre :) ).

©Kovács A.

A véletlen - és egy kiváló fotós - újabb érdekes adattal szolgált az előző posztban bemutatott A71-es kígyászölyvről!Bor...
17/08/2025

A véletlen - és egy kiváló fotós - újabb érdekes adattal szolgált az előző posztban bemutatott A71-es kígyászölyvről!
Borza Sándornak, a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őrének, a Kunmadarasi-pusztán sikerült lefotóznia a madarat 2025. augusztus 13-án, két héttel a fióka pusztulása után, kb. 78 km-re a költőhelyétől.

Ez a megfigyelés megerősít***e a korábbi feltételezést, hogy ha a fióka elpusztul és a szülőknek csak magukról kell gondoskodniuk, akkor rövid időn belül táplálékban gazdagabb területekre mozdulnak át a vonulásuk megkezdése előtt.

Borza Sándor további kígyászölyveket is megfigyelt az említett területen. Érdekes lenne megtudni, hogy az A71-es madár együtt maradt-e a párjával, vagy szétváltak a költés lezárulása után, de ehhez sajnos nincs összehasonlító fotóanyagunk.

A kígyászölyvek többsége hosszú távú, interkontinentális vonuló. Nagy részük a telet a Szaharát délről övező füves területeken és szavannákon, a Száhel-övezetben tölti. A fiókát nevelő madarak Magyarországról viszonylag későn, szeptember végén, október elején indulnak el dél felé.

Reméljük, hogy a sikertelen költés és a veszélyes őszi és tavaszi vonulás után az A71-es madár visszatér idei költőhelyére!

Fotó: Az A71-es kódú, kék gyűrűs kígyászölyv a Kunmadarasi-pusztán 2025. augusztus 13-án ©Borza S.

Eddig ismeretlen kígyászölyv territóriumot találtunk, gyűrűs öreg madárral!A hazánkban ritka fészkelő, különleges életmó...
03/08/2025

Eddig ismeretlen kígyászölyv territóriumot találtunk, gyűrűs öreg madárral!

A hazánkban ritka fészkelő, különleges életmódú kígyászölyvet (Circaetus gallicus) egy éve már röviden bemutattuk az oldalunkon (https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=778408364491468&id=100069669332668).

Ennek a főleg hüllőket és ezeken belül is siklókat zsákmányoló fajnak mindössze 45-50 költőpáros állománya ismert Magyarországon. Ezért is viszonylag ritka esemény, ha egy új territórium kerül elő!

A faj szinte szigetszerű túlélése hazánkban szinte egy ökológiai rejtély, mert évente maximum egy fiókát repít, amelyek többnyire négyévesen költenek először és ezeknek kell pótolniuk az elpusztult költőmadarakat, hogy a populáció stabil maradjon.

2025. július 22-én a Mátraalján, egy eddig ismeretlen helyen sikerült lefotóznom egy színes gyűrűvel jelölt öreg kígyászölyvet, ami a frissen fogott zsákmányát nem fogyasztotta el, hanem a hegy felé vitte. Ez arra utalt, hogy fiókát etet.

Ilyenkor a gyűrű alapján történő azonosításhoz mindössze annyi szükséges, hogy az óriási területen mozgó madarat meg kell találni, és a jobb lábán lévő pár centiméteres gyűrűt olyan közelről és helyzetben kell lefotózni, hogy az alfanumerikus kód olvasható legyen 😊

Július 26-án, több órás keresés után, óriási szerencsével a táplálkozóterületén sikerült ismét lefotóznom a madarat, és a gyűrű kódját megállapítani!

Ezt követően pár napos nyomozás után derült ki, hogy a madarat a Tokaj-Hegyalján 2021. július 17-én fiókaként gyűrűzte Bereczky Attila és Papp Gábor, az idei költőhelyétől kb. 100 kilométerre.

Több korábbi próbálkozás után, augusztus elsején Molnár
Mártonnal (Mátrai Tájvédelmi Körzet, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság) tettünk egy kísérletet a fészek megtalálására. Ez a költőállomány nyomonkövetése mellett, akkor lehet lényeges, ha a költőhely védelme érdekében természetvédelmi beavatkozásra van szükség.

Reggel fél hétkor sikerült 2.75 km távolságról megfigyelnem a tollászkodó kígyászölyv párt a hegyoldalban, ami a fészek közelségére utalt. Ezt a helyet vettük célba Mártonnal, és talán egyórás keresés után rátaláltunk a fészekre.

Azonban legnagyobb sajnálatunkra, a fiókát feltehetően az előző napon megölte és nagyrészt elfogyasztotta egy valószínűleg két-három éves parlagi sas. A fiókát más fajok is elpusztíthatták, héja és uhu fészkel, de rétisas is előfordul a területen. A parlagi sas közelmúltbeli látogatásáról viszont egy frissen kivedlett faroktoll árulkodott!

Sajnos, a túlélés érdekében a természet nem kíméletes!
Reméljük, hogy az idei kudarc ellenére a kígyászölyv pár kitart a területen és jövőre sikeresen repít majd fiókát!

Nagy köszönet mindazoknak, akik a madár gyűrűzésében (Papp Gábor, Bereczky Attila), kód alapján történő azonosításában (Majercsák Bertalan, Árvay Márton, Karcza Zsolt, Turny Zoltán és Péntek István) és természetesen a fészek felkutatásában (Molnár Márton) részt vettek!

Kovács András
Parlagi Sas Alapítvány

Cím

Eger
3300

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Parlagi Sas Alapítvány - Imperial Eagle Foundation új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás