16/01/2026
A közösségi médiában megjelenő krízistartalom: hogyan hat a fiatalokra – és mi az,
ami segít?
Mi történik veled, amikor a videók és történetek között hirtelen háborúval, katasztrófákkal,
erőszakkal, vagy valakinek a személyes tragédiájával kapcsolatos tartalmakat látsz? És mi
van, ha ez minden nap megismétlődik? Pontosan ezt vizsgáltuk a MENRE (A fiatalok
mentális ellenálló képességének erősítése a közösségi médiában megjelenő krízisek
kezelésében) nemzetközi projektben csehországi, németországi és magyarországi civil
szervezetekkel. A projektben a HAHA Egyesület képviselte Magyarországot.
Mit találtunk?
A kutatás a rendelkezésre álló források áttekintését és terepmunkát ötvözött. Összesen 53
fiatal (13 és 26 év közöttiek) vett részt a felmérésben, és 17 interjú készült pedagógusokkal
és ifjúságsegítőkkel a három országban. A fiatalok általában napi 1–2 órát töltenek a
közösségi médiában (leggyakrabban a TikTokon, az Instagramon és a YouTube-on). A
válságokkal kapcsolatos tartalmak nem ritkák: mindhárom országban a leggyakoribb becslés
szerint napi 10–30 percet töltenek válságtartalmak fogyasztásával (Németországban ez az
érték általában magasabb volt).
Milyen válságtartalmakkal találkoznak leggyakrabban a fiatalok?
Mindhárom országban a fiatalok leggyakrabban a következő témákkal találkoznak:
-személyes válságok (betegség, trauma, veszteség),
-háborúk és fegyveres konfliktusok,
-mentális egészségügyi témák (szorongás, depresszió, érzelmi kimerültség stb.).
Fontos: a fiatalok nem mindig keresik ezeket a tartalmakat, gyakran megjelennek a
hírfolyamukban, mert az ilyen tartalmakat sokan megosztják és terjesztik.
Hogyan hat rájuk: szomorúság, túlterheltség, szorongás
Amikor a fiatalok krízisekhez kapcsolódó tartalmakkal találkoznak, a leggyakoribb reakció a
szomorúság. A túlterheltség és a szorongás/aggodalom érzése is gyakori.
Az ifjúsági munkások olyan mintákat is leírnak, mint az éjszakai görgetés, az érzelmi
kimerültség és a „doomscrolling” – azaz az, hogy egymás után néznek negatív videókat,
még akkor is, ha ez kimerítő érzés.
Egy fontos paradoxon: erős érzelmek, de ritka cselekvés
Még ha a válsággal kapcsolatos tartalom érzelmileg erősen hat rájuk, a kutatások nem
találtak bizonyítékot arra, hogy ez automatikusan pozitív elkötelezettséghez, vagy
proaktív viselkedéshez vezetne. Sok fiatal inkább egyedül próbál megbirkózni a helyzettel,
nem próbál segítséget kérni, vagy támogatást keresni.
Mit tesznek a fiatalok, hogy megbirkózzanak a helyzettel (és gyakran miért nem elég
ez)?
Ha túl sok ilyen tartalommal találkoznak, a fiatalok leggyakrabban a figyelemelterelést
választják – zenét, sorozatokat/videókat néznek, vagy a szabadban töltik az időt.
Ezek a stratégiák rövid távú megkönnyebbülést hozhatnak, de az ifjúsági munkások
figyelmeztetnek, hogy ha főként az elkerülésre támaszkodunk, az önmagában nem épít ki
hosszú távú rezilienciát.
Öt lépés, amely rezilienciát épít (nem csak rövid távú megkönnyebbülést hoz)
Egyszerűen „kikapcsolni a telefont”: ez segíthet az adott pillanatban, de a hosszú távú
reziliencia akkor növekszik, ha a fiatalok megtanulják, hogyan kell megérteni a tartalmat,
hogyan kell határokat szabni, szabályozni az érzelmeket és támogatást nyújtó kapcsolatokat
keresni.
1) Médiaműveltség és tényellenőrzés
A manipuláció és a félrevezető információk felismerésének elsajátítása, valamint egyszerű
szokások kialakítása a források ellenőrzésére.
2) Az algoritmusok megértése
Annak megértése, hogy miért jelenik meg a hírfolyamban az, ami megjelenik – és hogyan
lehet ezt befolyásolni (követett források, elnémított témák, egészségesebb ajánlások).
3) Egészséges digitális határok
A válságtartalmak tudatos korlátozása, éjszakai szabályok bevezetése, és szükség esetén
rövid „digitális méregtelenítő” időszakok kipróbálása.
4) Biztonságos beszélgetési helyek és társas támogatás
Olyan hely (iskola, ifjúsági klub, csoport) biztosítása, ahol a fiatalok feldolgozhatják a
látottakat, megnevezhetik az érzelmeiket, és nem maradnak egyedül velük.
5) Érzelmi szabályozó eszközök
Egyszerű technikák, mint a légzés, a földelés vagy a naplózás, amelyek segítenek a testnek
és az elmének megnyugodni a zavaró tartalmak után.
Min dolgozunk a MENRE projektben?
A krízisekről szóló tartalom nem tűnik el az online világból. De a megfelelő eszközökkel és
támogatással a fiatalok jobban védhetők a túlterheltségtől, és képesek egészségesebb
módon feldolgozni azt, amit látnak.
Ezért a MENRE a kutatási eredményeket a gyakorlatba ültetve oktatási tevékenységekké
alakítja át a fiatalok és a velük foglalkozók számára. A cél, hogy a digitális világban erősítsük
a mentális rugalmasságukat a mindennapokban.