24/11/2023
Amire igazán vágyunk az az intimitás élménye. Nem azonnal születik meg a szerelemben, úgy bontakozik ki, mint egy lassan nyíló virág. De a szerelem magában hordozza az ígéretét annak, hogy megtapasztalhatjuk, el vagyunk fogadva, úgy, ahogy vagyunk, szőröstül, bőröstül. Amikor levehetjük álarcainkat, mert biztoságban meztelenre vetkőzhetünk a megfelelés ŕánk rakódott rétegeiből, szerepeinkből. Milyen csodálatos élmény, hogy közelről, pőrén is, csillogó szemmel tekintenek ránk! Az intimitásban, nem úgy mint a szerelem korai fázisában, már fellibben projekcióink függönye, a valódi másikat érzékeljük, már valóban látjuk egymást. Megéljük az egységet, az elveszített paradicsomi állapotot, amire mindig is vágytunk. Kilépünk elkülönültségünk, magányunk börtönéből. A "mi" pedig identitásunk fontos részévé válik. Benne gyógyulunk, újraszületünk. Újra élettelivé válunk. Szárnyakat kapunk. Ezzel az energiával, élménnyel lépünk ki a külvilágba, s ha napközben el is válunk egymástól, a másikat magunkban magunkkal visszük.
Sajnos nem tudom a kép származását. Ha valaki igen, kérlek írjátok meg :)
A Szeretetkert könyvben a lugas szimbolizálja, ahol csak ketten vagyunk, elbújva a világ szemei elől. www.szeretetkert.hu
