Csörnyeföld bemutatása
A település első írásos emléke 1361-ből származik, amikor Chernefulde néven említik. Csörnyeföld 1977-ig önálló község volt, aztán 1977-1992 között egyesítették Muraszemenye községgel, ekkor Szemenyecsörnye néven volt ismeretes. 1992-ben a két település szétvált. Csörnyeföldön leginkább mezőgazdasággal foglalkoztak, de a lakosok átjártak a környező települések üzemeibe is, illetve olajmezőkön és intézményekben is találtak munkát. Ma leginkább mezőgazdasággal, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel, valamint erdőgazdasággal foglalkoznak. A település adottságai miatt a szőlőtermesztés és a fafeldolgozás szárnyal. Csörnyeföld a Mura menti borvidék egyik központja. A falu központjában található korszerű, információs és számítógépes hálózattal rendelkező Teleház, az érdeklődők számára felvilágosítást nyújt a térség idegenforgalmi látványosságairól, programjairól. A község határán halad el az országos kéktúra útvonala. A település értékei a vörcsöki Nepomuki Szent János Kápolna, a falu közepén az úgynevezett temető-dombon található a Nagyboldogasszony Templom és a II. világháborús emlékmű, valamint a faluház könyvtárában megtekinthető Soós Lajos fafaragó munkáinak állandó kiállítása. A községben van a Vörcsök Vadásztársaság központja, melyek előzetes programigényeket, konkrét ajánlatokat biztosítanak az érdeklődők számára. Csörnyeföld gazdasága
Bár Zala megye természeti adottságai nem a legjobbak a mezőgazdasági termeléshez, hosszú ideig mégis ez volt a lakosság elsődleges megélhetési forrása, és ez igaz Csörnyeföldre is. A községből számosan jártak át a Lenti üzemekbe és Lovásziba is, ahol az olajmezőkön és intézményeiben dolgoztak a falubeliek. Az elmúlt időszakban az olajipart helyileg kézben tartó MOL Rt. csaknem teljesen felszámolta ottani tevékenységét, s a nagyarányú leépítések következtében a munkanélküliség igen nagyarányú lett, eközben a környékbeli TSZ-ek is összeomlottak, ez különösen a 40-50 év közötti nőket érintette, akik korábban a mezőgazdaságban dolgoztak. A szubmediterrán klíma, az évi 800-900 milliméter csapadék és a magas és a magas napsütések órák száma kedvez a kukoricatermesztésnek. Ma is jelentős a háztáji állattenyésztés, a gyümölcs- és szőlőtermesztés, valamint az erdőgazdaság. A környéken lévő fákból a faipari vállalkozók, minőségi, egyedi bútorokat készítenek, főleg gyümölcs és tölgyfából. Található a faluban egy szárítóüzem, ahol terménytárolással, raktározással, és három kisvállalkozó, akik növénytermesztéssel foglalkoznak. Csörnyeföld a Mura menti borvidék egyik központja, ahol néhány vállalkozó jelentős szőlőtelepítésbe kezdett, az élőmunkaigényes és így ez az ágazat javíthat a foglalkoztatás helyzetén. A településen az infrastruktúra teljes körűen kiépített és kábeltelevíziós rendszerrel is rendelkezik. A település határában kiépített M70-es autópálya, a település gyors és biztonságos megközelítését is biztosítja.
