09/10/2026
„Schindler listája”
OSKAR SCHINDLER (1908. április 28. - 1974. október 9.) szudétanémet üzletember, gyártulajdonos 52 évvel ezelőtt hunyt el. Schindler 1.200 zsidó ember életét mentette meg a holokauszt során azzal, hogy lőszer- és edénygyáraiban alkalmazta őket Lengyelország, illetve a mai Csehország területén. Róla szól a „Schindler bárkája” című könyv és a „Schindler listája” című film.
1939-től a Német Nemzetiszocialista Munkapárt (NSDAP) tagja. Oskar Schindler párttagsága révén jól ismert több magas rangú vezetőt, tisztet a pártból, az SS-ből, a Gestapóból. A későbbiekben ezeket a kapcsolatokat és vagyonát használta fel arra, hogy embereket mentsen.
Lengyelország német megszállása után Krakkóban rendezkedett be. 1939 októberében vásárolta meg a később híressé vált zománcozó üzemét (Deutsche Emailwarenfabrik). Eredetileg Schindlernek nem volt elegendő tőkéje a gyár megszerzéséhez, a pénz nagy részét olyan zsidó befektetők bevonásával szerezte meg, akik a zsidótörvények miatt nem tarthattak maguknál nagyobb összeget, így igyekeztek vagyonukat később profitáló ügyletekbe menekíteni. E befektetők egyike sem érte meg a háború végét. Schindler a gyárban a gettó lakóit dolgoztatta - először csupán azért, mert a legolcsóbb munkaerő volt.
Ekkortájt hajtatta végre Amon Göth a krakkói gettó felszámolását, és további gettók lakosságának kiirtására készült. Göth volt a Plaszow-munkatábor vezetője is, a rabokkal keményen bánt, egyes információk szerint egy fogvatartott ritkán élt tovább négy hétnél. A körülmények rémesek voltak, Göthnek pedig kegyetlen szokása volt távcsöves puskával vadászni a rabokra.
Kapcsolatainak köszönhetően Schindler elérte, hogy alkalmazottai egy külön, a számukra kialakított altáborban lakhassanak. Ehhez azonban élelmiszerekre, gyógyszerekre volt szüksége, melyeket a feketepiac segítségével szerzett be. Schindlert egyszer őrizetbe is vették illegális üzletei miatt, és egy másik alkalommal is volt börtönben.
Schindler gyárában más körülmények uralkodtak, mint a táborokban. Engedélye nélkül a nemzetiszocialista fegyveresek nem léphettek be az üzembe. A dolgozók kb. kétszer annyi élelmet kaptak, mint a munkatáborban, Schindler egy vagyont költött élelmiszerekre. A gyárban volt egy titkos „kórház” a betegek részére. A gyárban nem verték a dolgozókat, senkit nem öltek meg, és senkit nem küldtek Auschwitzba.
1943-ban átalakították a gyárat lőszergyárrá, de két év alatt egyetlen használható lőszer sem készült itt. Amikor a Szovjetunió csapatai elérték Lengyelországot, a táborokat átköltöztették, Schindler gyára sem maradhatott. Mivel ő a nemzetiszocialista párt tagja volt, minden követ megmozgatott, és végül elérte, hogy Brünnlitzbe (Szudétavidék) helyezzék át az üzemet.
A költözéskor készült az ún. „Schindler listája”, ami azoknak a zsidóknak a nevét tartalmazta, akiket magával vitt az új gyárba. A listát Schindler titkára, Itzhak Stern gépelte le, 1098 nevet tartalmazott. Őket nevezik Schindler-zsidóknak. A listán az időseket 20 évvel fiatalabbként, a gyermekeket felnőttként tüntették fel. Az orvosok, tanárok neve mellett szakmunkásvégzettség szerepelt. A listán van Abraham Bankier neve is, aki eredetileg a gyár tulajdonosa volt.
A brünnlitzi üzem 1945. május 8-ig működött, ekkor Schindlernek menekülnie kellett. Búcsúajándékként egy gyűrűt kapott, melybe a következő mondatot vésték bele: „Wer nur ein einziges Leben rettet, rettet die ganze Welt“ („Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg.”). Ez a mondat lett az izraeli Yad Vashem múzeum mottója. Az egykori üzem a krakkói történeti múzeum fiókintézményeként múzeumként üzemel 2010 júniusa óta.
Oskar Schindlerről film készült „Schindler listája” (Schindler's List) címmel. A filmet Steven Spielberg rendezte, a főszerepet Liam Neeson játszotta. A film 7 Oscar-, 3 Golden Globe- és 7 BAFTA-díjhat kapott.
