23/08/2026
1849. augusztus 23. - Föld alá került a Szent Korona
Kevés olyan ereklye van a világon, mint a magyarok Szent Koronája, amely évszázadokon át lett trónviszályok, árulások és cselszövések áldozata. Néha egyszerűen ellopták, elrejtették, elásták, máskor csak titkos helyeken őrizték. Gyakran hurcolták ki az országból, és előfordult, hogy zálogba adták. Többször évekre nyoma veszett, néha szállítás közben tűnt el, de mindig megkerült.
A Szent Korona a Habsburgok alatt sokszor Bécsben illetve Prágában volt, de az 1848-49-es szabadságharc alatt mégsem vitték el. 1830 után Budán őrizték.
1849 nyarán azonban, Pest kiürítésekor újra a Szent Korona menekítését kellett előkészíteni. A fontos feladattal kapcsolatosan Kossuth Lajos kormányzó, Szemere Bertalan belügyminiszter, és Duschek Ferenc pénzügyminiszter egyeztettek és a koronaékszerek elszállítása mellett döntöttek. A Szent Korona, a koronaőrség nélkül, Szegedre majd Nagyváradra, később Aradra került. A Szent Koronát menekítők 1849. augusztus 15-én érkeztek Orsovára, ahol „A Fehér Bárányhoz” címzett fogadóban szálltak meg. Mivel az országhatár átlépése a koronával nem volt lehetséges, Szemere Bertalan miniszterelnök és belügyminiszter az ékszerek elrejtése mellett döntött. Augusztus 23-án a magyar határ közelében elásták a koronát rejtő ládát és a rejtekhely közelében lévő fán egy jelet hagytak, majd a helyszínről térképet készítettek. Kossuthot az emigrációban, utólag tájékoztatták az elrejtés tényéről. A szabadságharc leverése után az osztrák rendőrség egy bizottságot hozott létre a Szent Korona kutatására, és 1853. szeptember 8-án megtalálták a koronázási ékszereket rejtő ládát.
Egy Wargha István nevű áruló információi alapján kerítették kézre a kincseket, amikért Wargha 60 000 osztrák forintot és családjával együtt Londonba való azonnali távozási lehetőséget kapott fizetségként.
A Szent Korona és a jogar viszonylag sértetlen volt, de a koronázási kard elpusztult, a palást átázott és kifakult.
Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Korona...
