08/10/2026
Ma természetes, hogy Hegyeshalomban és Záhonyban ugyanannyi az idő. A 19. század elején viszont minden település a saját napidejét használta, és kelet felé haladva nagyjából 18 kilométerenként egy perccel később volt dél. ☀ Szekérrel ez senkit nem zavart, a vasutat annál inkább. Veszélyes is volt, mert két, eltérő időt használó vonat egyszerre indulhatott egymással szemben ugyanarra a vágányra.
Az első lépést Nagy-Britannia t***e meg. A Great Western Railway 1840 novemberében egységesít***e az óráit, és a többi társaság hamar követte, így született a „vasúti idő". 1855-re a greenwichi időjeleket a vonalak mentén futó távíróvezetéken küldték, az állomások órái pedig automatikusan összeálltak. A teljes országra csak 1880-ban lett törvényes az egységes idő.
Amerikában a káosz tragédiához is vezetett: egy 1853-as rhode islandi frontális ütközést az okozta, hogy a vonatvezetők két különböző időt használtak. A vasutak végül 1883. november 18-án, vasárnap tértek át az egységes zónaidőre, mikor az állomások órái zónánként a közös dél elérésekor álltak át. A sajtó ezt „a két dél napjának" nevezte. A Greenwichen átmenő világ-főmeridiánról 1884-ben egy washingtoni nemzetközi konferencia döntött, a 24 zónás világrendszert pedig a kanadai vasúti mérnök, Sandford Fleming dolgozta ki. Az amerikai szövetségi törvény csak 1918-ban követte a vasutat.
A magyar vasútnál is így történt. Az állomásokon korábban a budapesti időt használták, 1891-ben viszont bevezették a közép-európai időt, és az állomási órákat 16 perccel vissza kellett állítani. Egyes falvakban a templomtorony óráját is a vasútéhoz igazították, a polgári életben viszont az új idő csak lassan terjedt el.
A menetrendi csatlakozások percre pontosan működő rendszere tehát nem véletlenül ennyire kézenfekvő: az időzónák a vasút miatt léteznek.
