Független Előadó-művészeti Szövetség

Független Előadó-művészeti Szövetség Független Előadó-művészeti Szövetség, Civil szervezet, Budapest elérhetőségei, térképes helyadatai és útbaigazítási információi, kapcsolatfelvételi űrlapja, nyitvatartási ideje, szolgáltatásai, értékelései, fényképei, videói és közleményei.

29/05/2026

Megalakult a FESZ új elnöksége

2026.05.22-én a Független Előadó-művészeti Szövetség tisztújító közgyűlésén új elnökséget választott a FESZ tagsága:

Nagy Zoltán – társelnök, a tárgyalásokért és szakmai kapcsolattartásért felelős.
Viktor Balázs – társelnök, a tagsággal való kommunikációs felelős, szervezetfejlesztő.
Hodászi Ádám – elnökségi tag, színházi nevelési szekció
Kenéz Ágoston – elnökségi tag, színházi szekció
Stern Lili – elnökségi tag, tánc szekció.

Továbbá tanácsadói minőségben, segíti az elnökség munkáját:

Kulcsár Viktória – infrastruktúra INPUT.
Gulyás Ádám – alternatív finanszírozás, brand építés.
Imely Zoltán – finanszírozási és pályázati rendszerek, tapasztalat.
Kopeczny Kata – titkár, tánc szekció.
Bagossy Júlia – fiatalok képviselete, a szakmája elején álló alkotók nézőpontja.

A frissen megválasztott elnökség elkötelezetten vállalja, hogy legjobb tudása és szakmai tapasztalata alapján képviseli a Független Előadó-művészeti Szövetség tagságát. Kiemelt céljai közé tartozik a független előadó művészeti szféra helyének és szerepének egyértelmű meghatározása, valamint annak erőteljesebb integrálása a hazai színházi életbe, elősegítve ezzel a független alkotók és szervezetek szakmai és társadalmi megbecsülését.
A FESZ elnöksége az elkészült és nyilvánossá tett, Dologidő javaslatcsomag mentén képviseli a független előadó-művészeti terület érdekeit, javaslatokat fogalmaz meg az új kulturális tárca számára, valamint kezdeményezi a személyes egyeztetések megindítását Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterrel, illetve Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkárral.
A FESZ szükségesnek tartja a pályázati rendszer átalakítását, a bizottságok és kurátori pozíciók felülvizsgálatát, valamint indokolt esetben a pozícióban lévők visszahívását. Szorgalmazza továbbá a szakmai szervezetek közötti egyenlő delegálási rendszer kialakítását, a működő infrastruktúra megerősítését, valamint az újraformálódó előadó-művészeti törvény kidolgozásában való aktív részvételt. Mindezek célja egy átláthatóbb, igazságosabb és kiegyensúlyozott feltételekkel működő kulturális élet megteremtése.
A szövetség, előadó-művészeti területen egyedülálló módon nemcsak szervezeteket, hanem egyéni alkotókat és művészeket is képvisel. Ezért kiemelt célja a területen dolgozók munkavállalói helyzetének javítása, amelynek alapvető eleme a minimum bázisösszeg bevezetése a támogatási rendszerekben.
A FESZ új vezetése nyitott minden demokratikus szakmai kezdeményezésre, és aktívan keresi az együttműködés lehetőségét az előadó-művészeti terület szereplőivel. Ennek részeként a FESZ egyeztetéseket kezdeményez a Magyar Színházi Társasággal (MSZT) a kőszínházi és a független szféra közötti átjárhatóság erősítéséről, valamint a Színházi Dolgozók Szakszervezetével (SzíDoSz) a munkavállalók egységes jogi szabályozásáról és jogérvényesítéséről.
A 35 év alatti alkotókkal elindult együttműködés eredményeként júniustól egy delegáltjuk részt vesz a FESZ vezetőségének munkájában is.
Az új elnökség kiemelt célként jelölte meg a tagságának megerősítését és bővítését, a terület újra definiálását a jelen társadalmi és kulturális állapotához igazítva. Ennek érdekében a regnálásának első évében intenzív szakmai fórumokat és beszélgetéseket tervez, amely folyamat eredményeképpen egy egységesebb, a terület egészére kiterjedő működést remél az elnökség.
A FESZ-en belül az elmúlt egy hónapban megalakult szekciók szűkebb, az egyes szakterületre (színház, tánc, színházi nevelés, báb, újcirkusz) jellemző speciális javaslatok és igények megfogalmazásával indultak el. Fontos törekvésük a Dologidő javaslatcsomaghoz való illeszkedés megteremtése, ezek képviselete a szakma és az új kulturális tárca felé.
A FESZ elnöksége szorgalmazza a nézőkkel való kapcsolat újra értelmezését és megerősítését is. Ennek érdekében 2026-ban figyelemfelkeltő és adományozási kampányt indításában gondolkozik.

A független előadó-művészeti terület már jelenleg is súlyos nehézségekkel küzd, amelyeket tovább súlyosbít, hogy a pályázati, működési támogatások kifizetését a jelenlegi helyzet tisztázása és az átvilágítás idejére felfüggesztették. A döntés következtében több független szervezet működése és fennmaradása került veszélybe, emellett a nyári fesztiválok megrendezése is bizonytalanná vált. A független terület nem rendelkezik pénzügyi tartalékokkal. A meghívások, előadások elmaradása pedig egzisztenciális problémákhoz fog vezetni. Ezért fontos, hogy megítélt támogatásokat a lehető legrövidebb úton megkapják az érintettek.

Budapest, 2026.05.29.

19/05/2026

Most formáljuk a FESZ jelenét és jövőjét!

Ezúton tájékoztatjuk tagságunkat és egyéb érdeklődőket itt is, hogy a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) tisztújító közgyűlést tart.

⏰A közgyűlés időpontja: 2026. május 22. (péntek), 15:00 óra
📍Helyszín: Jurányi Ház – FÜGE terem, A épület, 1. emelet

A közgyűlés nyitott, így az érdeklődők számára is látogatható. Minden tagunk részvételére számítunk, hiszen a közgyűlés fontos döntések és a tisztújítás helyszíne lesz. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Szövetségbe be nem lépett, tagsággal nem rendelkező természetes vagy jogi személyek a hatályos alapszabály rendelkezései alapján nem rendelkeznek döntéshozói, szavazati, felszólalási és egyéb jogokkal, csak megfigyelőként vehetnek részt.

🙋‍♀️Jelentkeznél a FESZ tagságába?
Az alábbi likre kattintva megteheted:
https://www.fesz.org/jelentkezes

💸Tagdíjak
A FESZ éves tagdíjai az alábbiak szerint alakulnak:
• egyéni tagok számára: 15.000 Ft / fő / év
• szervezetek számára: 50.000 Ft / szervezet / év

Amennyiben a szervezet bejelentett munkatárssal rendelkezik, az éves szervezeti tagdíjon felül további:
• 10.000 Ft / bejelentett munkatárs / év fizetendő.

📜Vonatkozó alapszabályi részlet:
„III. 2. A Szövetség tagjává válást – az Egyesület www.fesz.org honlapján kitöltött és beküldött – belépési nyilatkozat benyújtásával kell kezdeményezni. A belépési nyilatkozat űrlapon meg kell jelölni három ajánlót a Szövetség tagjai közül. A felvételi kérelemről az Ügyvezető 8 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a tagságot. A tájékoztatással egyidejűleg felhívja a tagokat az ajánlás lehetőségére, módjára és határidejére, amely legfeljebb 7 nap lehet. Ajánlást az a tag adhat, aki vagy amely – legalább két éve a Szövetség tagja tagdíjfizetési kötelezettségét teljesítette. A tagfelvételről az Ügyvezető dönt. Az Ügyvezető a tagfelvételi kérelmet elutasíthatja, ha a jelentkező nem rendelkezik legalább három ajánlással a Szövetség tagjai részéről. A jelentkező tagfelvételt elutasító ügyvezetői határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Közgyűléshez fellebbezéssel élhet.”

A Magyar Színházi Társaság kezdeményezésére közösen tartott egyeztető fórumot 2026.05.15-én több előadó-művészeti szerve...
18/05/2026

A Magyar Színházi Társaság kezdeményezésére közösen tartott egyeztető fórumot 2026.05.15-én több előadó-művészeti szervezet, köztük a MASZK Országos Színészegyesület, a SZIDOSZ-Színházi Dolgozók Szakszervezete és a Független Előadó-művészeti Szövetség. Nagy Zoltán, a FESZ ügyvezetőjének beszédét teljes terjedelmében közöljük:

Az elmúlt években a szakma egyre mélyülő strukturális válságot, kirekesztést, forráshiányt és intézményi egyenlőtlenséget tapasztalt meg. Miközben alkotók, előadók, pedagógusok, menedzserek és befogadóhelyek generációi dolgoztak a magyar előadóművészet életben tartásán és nemzetközi elismertetésén, a döntéshozatal egyre zártabbá, átláthatatlanabbá és egyoldalúbbá vált. A személyi és intézményi összefonódások révén az elmúlt években ugyanaz a szűk szakmai kör birtokolta a bizottsági, kuratóriumi és tanácsadói pozíciókat, a szakma jelentős része kiszorult a döntéshozatalból.

Hiszünk abban, hogy a magyar előadóművészet csak akkor lehet élő, sokszínű és nemzetközileg releváns, ha minden egyes szereplője valódi szakmai és emberi méltósággal vehet részt benne.
A jövő nem épülhet kizárásra, lojalitási alapon működő struktúrákra és szakmapolitikai monopolhelyzetre. A jövő alapja a partnerség, az autonómia, az átláthatóság és a szakmai szervezeti egyenrangúság kell legyen. A klasszikus intézmények, hagyományos társulatok, a projektalapú alkotóközösségek, a független műhelyek, a befogadó terek, az oktatási programok és a kísérleti formák nem egymás ellenében léteznek, hanem egymást erősítve alkotják a teljes szakmát. Nincs első- és másodrendű művészet. Nem lehet hierarchia autonóm alkotói formák között.

Fontos, hogy a színházat, bábszínházat, táncot, kortárs cirkuszt és a színházi nevelést képviselő szervezetek az új kulturális vezetéssel együtt, közösen határozzák meg a célokat és a feladatokat.

A választások után nemcsak a mindennapi életben, hanem a kulturális világban is újra kell építenünk a kapcsolatokat. A szakmai szervezetekkel összefogva közös feladatunk egy országos kulturális fejlesztés elindítása, amely nemcsak a fővárosra, hanem a vidékre is fókuszál.

A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) ebben a közös munkában akar részt venni.

A FESZ egyik legfontosabb prioritása a kulturális pluralizmus helyreállítása. Ennek része az előadó-művészeti struktúrák tudatos újjászervezése, a politikailag szétválasztott szakmai közösségek közötti hidak újjáépítése, valamint egy új előadó-művészeti törvény megalkotása, amely valódi egyenrangú partnerséget teremt.

Ugyanilyen fontos a szakmai szervezetek és a mindenkori kormányzat közötti kiszolgáltatott, egyoldalú viszony megszüntetése. Az új kulturális vezetésnek támaszkodnia kell a szakmai szervezetek tudására, és valódi partnerként kell bevonnia őket a döntéshozatalba.

A közös munka alapja a kiszámíthatóság, a korrekt együttműködés és a kölcsönös bizalom. Ebben kiemelt jelentőségű a Dologidő, a független előadó-művészeti terület átfogó szakmai vitaanyaga, amely szorosan kapcsolódik az egész magyar előadó-művészeti struktúrához.

A Dologidő a független terület számára fogalmaz meg konkrét megoldási javaslatokat, de ezek csak akkor válhatnak valódi megoldássá, ha az egész előadó-művészeti struktúra reformja is megtörténik. A függetlenek helyzetének rendezése nem kezelhető külön, mert annak működése elválaszthatatlanul része a teljes kulturális rendszernek.

A vitaanyag az elmúlt év során több szakmai fórumon, több mint 600, a független előadó-művészet területén dolgozó alkotó és szakember bevonásával formálódott. Nemcsak problémákat nevez meg, hanem működőképes szakmai válaszokat is ad.

Részletesen foglalkozik az önkormányzati és minisztériumi feladat megosztással, a pályázati rendszer megújításával, a minimum bázisösszeg bevezetésével, a kulturális vidékfejlesztéssel, a működési támogatások rendszerével, a többszintű finanszírozási modellel, a mobilitási és disztribúciós programokkal, valamint a szakmai kuratóriumok kinevezési rendszerének átalakításával.

A Dologidő világossá teszi: a független szféra nem periféria, hanem a magyar kultúra egyik alapvető pillére. Visszahelyezi a függetleneket abba az előadó-művészeti struktúrába, amelynek mindig is elengedhetetlen részei voltak.

Az elmúlt évek megosztottsága után a kultúrában is valódi rendszerváltásra van szükség. Ebben meghatározó szerepe kell, hogy legyen a FESZ-nek, annak a szakmai közösségnek, amely 32 éve képviseli következetesen a független szféra érdekeit.

Hisszük, hogy az előadó-művészeti szakma csak akkor válhat újra egységes egésszé, ha közös céljainkat egy elő dialógusban, együtt valósítjuk meg.

Ezért fontosnak tartjuk, hogy közösen megoldást találjunk:
• a finanszírozási rendszer teljes átláthatóságára,
• a szakmai döntéshozatal demokratikus újjászervezésére,
• a szakmapolitikai monopolhelyzetek felszámolására,
• a független szcéna intézményes kiszorításának kivizsgálására,
• a szakmai kuratóriumok kiegyensúlyozott összetételének biztosítására,
• a művészi autonómia garantálására,
• a projektalapú és innovatív működési modellek egyenrangú elismerésére,
• a szociális és nyugdíjrendszer diszkriminációmentes reformjára,
• az előadóművészek számára kiszámítható és emberi életpályamodell kialakítására,
• a minőségalapú, nyitott szakmai képzési rendszer megerősítésére,
• valamint a független kritikai diskurzus és szakmai nyilvánosság támogatására.

Szabadság nélkül nincs művészet, szabad és sokszínű művészet nélkül nincs élő magyar kultúra.

A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) erre a közös munkára hívja a szakmai szervezeteket és az új kulturális vezetést.

Sajtóközlemény: Megalakult a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) színházi nevelési szekciója Megalakult a Függet...
15/05/2026

Sajtóközlemény: Megalakult a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) színházi nevelési szekciója

Megalakult a Független Előadó-művészeti Szövetség színházi nevelési szekciója. Arra hívjuk a területen dolgozó társulatokat, egyéni alkotókat, hogy lépjenek be a FESZ-be és vegyenek részt a szekció munkájában.

Célunk a közös színházi nevelési szakmai minimum megalkotása. Fontosnak tartjuk, hogy a színházi nevelési terület az előadó-művészeten túl összehangoltan működjön az oktatási, a szociális, az egészségügyi, az igazságügyi, a belügyi és a részvételiségért felelős szakterületekkel. Célunk az ágazatközi együttműködésének elősegítése. Önálló szakmai anyagokkal készülünk a változóban lévő előadó-művészeti terület számára.

A szekció alapítói:
Takács Gábor - Káva Kulturális Műhely Egyesület
Lipták Ildikó - Kerekasztal Színházi Nevelési Központ
Meszlényi-Bodnár Zoltán - Nyitott Kör Egyesület
Balla Richárd - Rév Színház
Feuer Yvette - Láthatáron Csoport
Hodászi Ádám - Tér12 Kulturális Egyesület
Cseicsner Otília - dramaturg

Az érdeklődők erre az email címre küldött jelentkezéssel tudnak csatlakozni a csoporthoz és a FESZ-hez: [email protected]

14/05/2026

“LEGYEN A TÁNC MINDENKIÉ”
MANIFESZTUM A HAZAI TÁNCÉLET MEGÚJÍTÁSÁÉRT – a Független Előadó-művészeti Szövetség táncművészeti szekciójának közleménye.

A magyar táncművészet válaszúthoz érkezett, most van lehetőségünk arra, hogy a hazai táncéletben is megtörténjen a valódi rendszerváltás.

Az elmúlt években a szakma egyre mélyülő strukturális válságot, kirekesztést, forráshiányt és intézményi egyenlőtlenséget tapasztalt meg. Miközben alkotók, előadók, pedagógusok, menedzserek és befogadóhelyek generációi dolgoztak a magyar tánckultúra életben tartásán és nemzetközi elismertetésén, a döntéshozatal egyre zártabbá, átláthatatlanabbá és egyoldalúbbá vált. A személyi és intézményi összefonódások révén évtizedek óta ugyanaz a szűk szakmai kör birtokolja a bizottsági, kuratóriumi és tanácsadói pozíciókat, a szakma jelentős része kiszorult a döntéshozatalból.

A hazai táncélet reformra vár!

Hiszünk abban, hogy a magyar táncművészet csak akkor lehet élő, sokszínű és nemzetközileg releváns, ha minden egyes szereplője valódi szakmai és emberi méltósággal vehet részt benne. A jövő nem épülhet kizárásra, lojalitási alapon működő struktúrákra és szakmapolitikai monopolhelyzetre. A jövő alapja a partnerség, az autonómia, az átláthatóság és a szakmai szervezeti egyenrangúság kell legyen. A klasszikus intézmények, hagyományos társulatok, a projektalapú alkotóközösségek, a független műhelyek, a befogadó terek, az oktatási programok és a kísérleti formák nem egymás ellenében léteznek, hanem egymást erősítve alkotják a teljes szakmát. Nincs első- és másodrendű táncművészet. Nem lehet hierarchia autonóm alkotói formák között.

Ezért egy új táncstratégia megalkotására van szükség, amelyben a szakma egészének tapasztalata és felelőssége érvényesülhet, és amelyben a kulturális vezetés partnerként fordul az alkotók, társulatok és szakmai szervezetek felé. Egy olyan intézményrendszert kell létrehozni, amely nem korlátozza a művészi szabadságot, hanem megteremti feltételeit annak, hogy a magyar táncművészet sokszínűsége és alkotóereje kiteljesedhessen. Fontos, hogy a táncművészetnek legyen állandó szakmai referense a minisztériumban.
Ezért fontosnak tartjuk, hogy közösen megoldást találjunk:
• a finanszírozási rendszer teljes átláthatóságára,
• a szakmai döntéshozatal demokratikus újjászervezésére,
• a szakmapolitikai monopolhelyzetek felszámolására,
• a független szcéna intézményes kiszorításának kivizsgálására,
• a szakmai kuratóriumok kiegyensúlyozott összetételének biztosítására,
• a művészi autonómia garantálására,
• a projektalapú és innovatív működési modellek egyenrangú elismerésére,
• a szociális és nyugdíjrendszer diszkriminációmentes reformjára,
• a táncművészek számára kiszámítható és emberi életpályamodell kialakítására,
• a minőségalapú, nyitott szakmai képzési rendszer megerősítésére,
valamint a független kritikai diskurzus és szakmai nyilvánosság támogatására.

Óvnunk kell a magyar táncéletet, hogy ne legyen egyetlen szervezet, érdekcsoport vagy hatalmi kör kizárólagos terepe.

Szabadság nélkül nincs művészet, szabad és sokszínű táncélet nélkül nincs élő magyar kultúra.

„A szabadság a test tudatos használatával kezdődik.” (Lábán Rudolf, táncművész és tánckutató)

Szabó-Székely Ármin: SOFT POWER ÉS DOLOGIDŐElőszó a Dologidő független szakmai kezdeményezés nyilvánosságra hozott vitaa...
08/05/2026

Szabó-Székely Ármin: SOFT POWER ÉS DOLOGIDŐ
Előszó a Dologidő független szakmai kezdeményezés nyilvánosságra hozott vitaanyagához

Több mint egy éve zajlik az a jelentős, átfogó munka, amely a független előadóművészet támogatásának és működtetésének kereteit gondolja szakszerűen újra, és tesz javaslatot a 2010 óta folyamatosan nehezített terepen alkotó művészek, társulatok, szervezetek, vagyis a magyar előadóművészeti színtér függetlennek nevezett, a szakma egésze számára létfontosságú szereppel bíró részének megszervezésére.

A munkát két olyan nagy tapasztalattal bíró menedzser-kurátor vezeti, akik az 1990-es évek óta a terep ismerői, alakítói és azon kevesek közé tartoznak, akik a művészeti szempontok mellett (köz)gazdasági összefüggésekben is gondolkodnak, valamint értik a kultúra mint soft power jelentőségét. Szabó György, a Trafó alapítója és Imely Zoltán kulturális menedzser felelős szakemberként és állampolgárként ismerték fel 2025-ben, hogy dologidő van: javaslataikat épp abban a helyzetben kell megfogalmazniuk és rendszerezniük, amely a legkilátástalanabbnak tűnik, abban a pillanatban, amelyben már nem pusztán fenyegető jövőkép az általuk ismert és nagyra tartott szcéna megszűnése, hanem talán az utolsó lehetőség a teljes leépülés megállítására. Ezt a felismerést szerencsés fordulatként követte a 2026-os áprilisi választások eredménye, amely világosan megmutatta, hogy sok más terület mellett, a kultúrafinanszírozásban is egyértelmű igény van a változásra, az állampolgárok és politikacsinálók párbeszédére és jobb gyakorlatok megvalósítására.

Az ezúton publikált vitaanyag létrejöttét széleskörű egyeztetés előzte meg a szakma képviselőivel (beleértve a kortárs színházi, tánc- és cirkuszművészeti, színházi nevelési, drámapedagógiai, valamint egyéb performatív/interdiszciplináris formákat). Tizenkéttagú munkacsoport állt fel, amelynek a fentebb említetteken kívül dinamizáló szerepű tagjai voltak a területen több évtizede dolgozó Hód Adrienn és Szabó Réka koreográfusok, színházi alkotók, kiegészülve a szcénát menedzselő és szervező munkatársakkal (a Független Előadó- művészeti Szövetség képviseletében Kopeczny Kata és Nagy Zoltán, továbbá Rozgonyi-
Kulcsár Viktória, Mayer Dániel, Talló Gergely), valamint a fiatalabb generációkhoz tartozó színházcsinálókkal (Kelemen Kristóf, Szabó-Székely Ármin, Valcz Péter). Az ő gyakorlati tapasztalataik és kérdéseik készítették elő azt a találkozó-sorozatot, amely keretében nyolc nyílt szakmai fórum valósult meg, alkalmanként 40–70 fő részvételével. A találkozók tartalmi összefoglalói több mint 600 főhöz jutottak el. A fórumok előtt, közben és után összegyűlt
hozzászólások, javaslatok és ellenvetések mérlegelésével, beépítésével és kontextusba helyezésével jött létre a DOLOGIDŐ vitaanyag 1.0, amely – mint neve is mutatja – egy, a fenntartóval és a szakmával folytatott előremutató, szakmailag átgondolt, az előzményeket áttekintő és a jövőre javaslatokat tevő párbeszéd alapja kíván lenni.

Az anyag józan helyzetelemzéssel indít, vázolja, hogy milyen kihívásokkal küzd ez a szakmai közösség, és hogy milyen fenntartói döntések következtében jutott ide. Ezekből világosan látszik: a 2010 óta regnáló kormányok és kultúrpolitikusok, ahelyett, hogy munkájukat végezve elősegítették volna a független előadóművészet megerősödését, hozzájárultak volna hazai és nemzetközi térnyeréséhez és ösztönözték volna a szféra fejlődését, sorozatban foganatosítottak olyan intézkedéseket, amelyek tizenhat év alatt a megszűnés szélére sodorták a kortárs magyar kultúra egyik jelentős értékét. A független kifejezést félve és
félreértve politikailag motiváltnak sejtették, s mivel állandó fenntartóval nem rendelkező szervezetekről, alkotói közösségekről volt szó, nem látták helyüket és szerepüket egy centralizált, lojalitásalapú, egységes ideológiai tömbbe rendezhető kultúrafelfogásban. A vitaanyagból az is kiderül, hogy a finanszírozási kategórián kívül mit jelent valójában a független elnevezés szakmai szempontból, milyen működési és alkotási elveket, modelleket és mintákat fed le ez a sokszor vitatott és 2026-ra kiüresített elnevezés. (A fórumok többször kitértek a definíció kérdésére, a kialakuló új helyzetben izgalmas folyamat lehet a színtér fogalmainak és önmeghatározásainak újraértelmezése.)
Inspiráló gondolat – és öndefiníció – a tágabb előadóművészeti szférán belül a függetlenekre mint alapkutatásokat végző szakemberekre tekinteni. Az akadémiai diskurzusokból kölcsönzött hasonlat szellemében a vitaanyag is amellett érvel, hogy a nagyobb terület innovatív, kísérletező, mozgékonyabb és jellemzően kisebb apparátust igénylő szegmensének működését és eredményeinek hasznosítását annak tudatában kell átszervezni
és fenntartani, hogy a teljes kulturális szféra megújulásában és élő, fejlődő működésében kulcsszerepe lehet.

Ehhez teremt keretet a vitaanyagban bemutatott finanszírozási modell, amelyben szerepelnek ismerős tényezőkre vonatkozó javaslatok (ÁFA, KATA, TAO), de olyan alapelvek is, amelyek a magyar kultúrafinanszírozásban új helyzetet alakítanának ki, sikeres alkalmazásukra azonban számos nemzetközi példa van (ld. minimum bázisösszeg). A modell kidolgozói hangsúlyozzák, hogy javaslataik egymással szisztematikusan összefüggnek, az optimális működés megteremtéséhez egy új ökoszisztémára van szükség. A másik alapvető kérdés a támogatási döntéshozatal struktúrájának milyensége. A vitaanyag ezzel kapcsolatban különböző lehetőségeket vázol, kitérve a döntések átláthatóságának, a kuratóriumok szakmai összetételének, a döntéshozói megbízatások jellegének és időtartamának kérdéseire, egy szakmailag megalapozott, méltányos és kölcsönös bizalmon alapuló támogatási rendszer létrejöttének érdekében.

A szakma egészét felölelni igyekvő gondolkodás jól látszik a vitaanyag azon részében, amely a független előadóművészet hazai és nemzetközi mobilitásával foglalkozik, valamint a terepen dolgozók életpályamodelljeivel kapcsolatban tesz javaslatokat. Az utóbbi években a terület jelenléte szinte teljesen a fővárosra szűkült, ez sem a fenntartó, sem az alkotók, sem közönségük számára nem elfogadható helyzet. A független előadóművészet a kortárs magyar kultúra integráns részeként az egész országban jelen kell, hogy legyen, sőt gyors reagálóképessége és változó formátumai miatt a kultúrához nem vagy nehezen hozzáférő területeken közszolgáltatói feladatok betöltésére is alkalmas. Az életpályamodellek áttekintik a szféra alkotóinak különböző igényeit és lehetőségeit, azokat a mintákat, amelyek nem zárványként értik a független területen való működést, hanem a teljes kulturális rendszer organikus, átjárható részeként, amelyre az egész előadóművészeti színtérnek szüksége van.

A DOLOGIDŐ vitaanyag 1.0 összeállítói szerint a tervezés folyamatát az észszerűség, a mértéktartás, a fenntarthatóság és a terület ökoszisztémaként való felfogása határozta meg. Ezeket az elveket kívánjuk mindenkinek, aki részt vesz az újjáépítésben.

A koncepció itt olvasható: https://www.fesz.org/dologido
A Dologidő előszó a Színház folyóirat oldalán jelent meg https://szinhaz.net/2026/05/08/szabo-szekely-armin-soft-power-es-dologido/

Hegedűs Zsolt Facebook-oldalán vasárnap megjelent bejegyzése egy valós és súlyos problémára hívja fel a figyelmet. Ugyan...
05/05/2026

Hegedűs Zsolt Facebook-oldalán vasárnap megjelent bejegyzése egy valós és súlyos problémára hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor könnyen félrevezetheti azokat az olvasókat, akik nem ismerik az állami szolgáltatói szektor működését, illetve a minisztériumok feladat- és felelősségi körét.

Elöljáróban fontos rögzíteni: a Független Előadó-művészeti Szövetség az NKA döntéseinek nyilvánosságra kerülése után két nappal ismeretlen tettes ellen feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt. Ebben az ügyben e cikk szerzője aligha vádolható elfogultsággal.

A bejegyzés érvelése azt a benyomást kelti, mintha a kultúra túlfinanszírozott lenne, és az NKA által megítélt támogatások egésze indokolatlan kiadás volna. Ezzel szemben mi a következő kérdést tartjuk lényegesnek: miként keletkezhetett az NKA hagyományosan 12–15 milliárd forintos éves működési keretén felül további, hasonló nagyságrendű forrás?

A Független Előadó-Művészeti Szövetség teljes álláspontja a honalpon olvasható: https://www.fesz.org/2026/05/05/hegedus-zsolt-ervelese-tulfinanszirozottkent-allitja-be-kulturat

💃Ma van a tánc világnapja.A Nemzetközi Színházi Intézet (International Theathre Institute, ITI) felkérésére idén a kanad...
29/04/2026

💃Ma van a tánc világnapja.

A Nemzetközi Színházi Intézet (International Theathre Institute, ITI) felkérésére idén a kanadai koreográfus, Crystal Pite fogalmazta meg az alkalmi üzenetet – a táncról, a nyelvünkké váló cselekvérsől.

„Mindannyian táncosok vagyunk. Az élet mozgat minket; az élet táncoltat. A tánc egyszerre múlandó, mint a lélegzet, és szilárd, mint a csont – belőlünk van. Teret formálunk. A testünkkel írunk egy szavak nélküli nyelven, amit mélyen értünk. Amikor táncolunk, betöltjük a bennünk és a körülöttünk lévő teret.”

Egy olyan közegben, ahol a tapasztalataink egyre inkább közvetítettek, ahol a jelenlét gyakran feloldódik a képernyőkön, a tánc radikálisan visszahoz a testbe – és egymáshoz. Itt és most történik, közösen.

„Ezt 2026 elején írom, amikor úgy tűnik, nincs vége az elnyomásnak, a felfordulásnak és a szenvedésnek a világban. Nap mint nap szembesülünk azzal, mire képesek az emberek egymással, és azzal a hatalmi gépezettel, amely kimondhatatlan erőszakot finanszíroz és tart fenn emberek és a bolygó ellen. Ilyenkor a tánc felületesnek, sőt haszontalannak tűnhet. Nehéz elképzelni, mit tehet egy táncművész egy olyan világban, amelynek ennyire radikális változásra és gyógyulásra lenne szüksége.

És mégis – a művészet, akárcsak a remény, a szeretet egyik formája. Dacosan teremt a pusztítás közepette: gyógyítja a megmerevedő elmét. A művészet olyan tér, amely megtart minket, miközben együtt küzdünk”

Ezt a nyitottságot és jelenlétet kívánja ma minden táncművésznek a FESZ csapata!
Ha ebben a szellemben szeretnétek kapcsolódni velünk, gyertek el május 15-én, pénteken, 15:00-kor a Jurányiba, a 10. FESZPresszóra!

28/04/2026

Közlemény
A Független Előadó-művészeti Szövetség 2026.04.27-én ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnél különösen jelenős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt, az alábbi tények alapján:

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 2026. április 24-én közzétette a Kiemelt Kulturális Programok Kollégiumának 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között meghozott támogatási döntéseit.

A nyilvánosan elérhető információk alapján a Kollégium működésére vonatkozó alapvető adatok – így különösen a tagok személye, a működés célja, a döntéshozatal rendje és a rendelkezésre álló források nagysága – nem hozzáférhetőek az NKA honlapján.

A közzétett adatok szerint a Kollégium összesen 17,6 milliárd forint támogatásról döntött 1088 esetben. E döntések közül mindössze két esetben volt azonosítható meghívásos pályázati eljárás, a többi támogatás esetében nem található nyoma sem nyilvános, sem meghívásos pályázati felhívásnak.

A rendelkezésre álló információk alapján felmerül, hogy

• nem került sor nyílt vagy meghívásos pályázatok közzétételére,
• a pályázati lehetőségekről egyes szereplők előzetes, közvetlen értesítést kaphattak,
• a döntések és a döntéshozók személye nem került időben nyilvánosságra,
• a pályázói kör és a versenyfeltételek nem voltak átláthatóak,
• a nyilvánosan elérhető információk alapján egyes kedvezményezettek politikai kommunikációban is megjelentek, ami indokolttá teszi a támogatások felhasználásának vizsgálatát.

A hatályos jogszabályok értelmében a pályázatok adatait és a támogatási döntéseket meghatározott határidőn belül nyilvánosságra kell hozni, biztosítva ezzel a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. A jelen esetben e követelmények teljesülése nem állapítható meg egyértelműen.

Várjuk, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség megtegye a megfelelő intézkedéseket és késlekedés nélkül kivizsgálja a feljelentés tárgyát.

Cím

Budapest

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Független Előadó-művészeti Szövetség új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Szervezet Elérése

Üzenet küldése Független Előadó-művészeti Szövetség számára:

Megosztás

Kategória