Médosz - Nem vagy egyedül

Médosz - Nem vagy egyedül A MÉDOSZ több mint egy évszázada biztosítja a munkavállalók számára a biztonságot, gondoskodást és érdekvédelmet.

Közösséget építünk, támogatjuk tagjainkat jogi kérdésekben, kollektív szerződésekben, és segítjük a fiatalokat a munkaerőpiacra.

A szakszervezetek a tagdíjbeszedés egységes visszaállítását kérikTöbb országos konföderáció és számos közszférában működ...
14/08/2026

A szakszervezetek a tagdíjbeszedés egységes visszaállítását kérik
Több országos konföderáció és számos közszférában működő szakszervezet közös levélben fordult az illetékes miniszterekhez annak érdekében, hogy állítsák vissza a munkabérből történő szakszervezeti tagdíjlevonás lehetőségét. A kezdeményezéshez a Magyar Szakszervezeti Szövetség is csatlakozott.

Az állami és önkormányzati munkáltatóknál 2024. január 1-jétől megszüntetett rendszer korábban lehetővé t***e, hogy a munkáltató a tag kérésére levonja a tagdíjat a fizetésből, majd továbbítsa azt az érdekképviseletnek. A változás jelentős adminisztrációs terhet okozott az érintett szakszervezeteknek, miközben más munkavállalói csoportoknál a levonás lehetősége megmaradt.

A közös levél aláírói szerint indokolt egy egységes, minden ágazatra érvényes rendszer kialakítása. A tagdíj egyszerű és biztonságos befizetése ugyanis nemcsak technikai kérdés: hozzájárul a szakszervezetek stabil működéséhez és a munkavállalói érdekképviselet megerősítéséhez.

Nem az AI veszi el a munkát, hanem az átalakulás hagyhatja hátra a dolgozókatA mesterséges intelligencia már nem a távol...
13/08/2026

Nem az AI veszi el a munkát, hanem az átalakulás hagyhatja hátra a dolgozókat
A mesterséges intelligencia már nem a távoli jövő technológiája. Egyre több munkahelyen jelenik meg a feladatok kiosztásában, az adminisztrációban, a teljesítmény mérésében, az ügyfélkapcsolatokban és a döntések előkészítésében. A változás új lehetőségeket teremt, de közben növeli a különbséget azok között, akik hozzáférnek a szükséges képzésekhez, és azok között, akiknek alkalmazkodását senki sem segíti.

A PwC Global AI Jobs Barometer 2026 több mint egymilliárd álláshirdetés elemzésével vizsgálta a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásait. A jelentés szerint két eltérő folyamat zajlik egyszerre. Bizonyos munkakörökben az AI átveszi a rutinfeladatokat, ezért felértékelődik az emberi szakértelem, a döntéshozatal és a felelősség. Más területeken a technológia olyan feladatokat is könnyebben elvégezhetővé tesz, amelyekhez korábban magasabb szintű szaktudásra volt szükség.

A változás a pályakezdőket is érinti. A munkáltatók egyre több, korábban tapasztaltabb dolgozóktól elvárt képességet – önálló döntést, kreativitást, kommunikációt és vezetői készséget – várnak el már a belépő szintű pozíciókban is. Ez komoly nehézséget okozhat a fiataloknak, ha a rutinfeladatok automatizálásával éppen azok a munkafázisok tűnnek el, amelyeken keresztül korábban megszerezhették a szükséges tapasztalatot.

Az AI-ismeretekkel rendelkező munkavállalók átlagos globális bérprémiuma a PwC szerint elérte a 62 százalékot. Ez ugyan nem magyarországi béradat, de világosan mutatja, hogy a technológiai tudás egyre nagyobb piaci értéket képvisel. Azok a dolgozók, akik nem kapnak képzést, könnyen alacsonyabb értékű munkakörökbe szorulhatnak vagy elveszíthetik korábbi pozíciójukat.

A technológiai fejlődés költségeit nem lehet kizárólag a munkavállalókra hárítani. Ha egy vállalat új rendszereket vezet be, biztosítania kell az elsajátításukhoz szükséges időt és képzést is. Az AI alkalmazása nem vezethet ellenőrizetlen megfigyeléshez, átláthatatlan teljesítményértékeléshez vagy olyan automatikus döntésekhez, amelyek emberi felülvizsgálat nélkül határozzák meg egy dolgozó jövőjét.

A szakszervezeteknek részt kell venniük a technológiai átalakulás szabályainak kialakításában. Tárgyalniuk kell az átképzésről, az új munkakörökről, az adatvédelemről és arról is, hogy a termelékenység növekedéséből a munkavállalók magasabb bérek, rövidebb munkaidő vagy jobb munkakörülmények formájában részesüljenek.

A technológiai fejlődésnek az embert kell szolgálnia. Ha munkahelyét átszervezés, automatizáció vagy mesterséges intelligencia bevezetése érinti, számíthat a MÉDOSZ közösségére: medosz.hu

Közös szakszervezeti elvárások a kormány feléÖt országos szakszervezeti konföderáció – köztük a Magyar Szakszervezeti Sz...
12/08/2026

Közös szakszervezeti elvárások a kormány felé
Öt országos szakszervezeti konföderáció – köztük a Magyar Szakszervezeti Szövetség – közös állásfoglalásban tájékoztatta Magyar Péter miniszterelnököt a munkavállalói oldal legfontosabb elvárásairól. A szervezetek szerint helyre kell állítani az érdemi szociális párbeszédet, és a munka világát érintő döntésekbe ténylegesen be kell vonni a szakszervezeteket. citeturn480850view0

A konföderációk egy átlátható, országos érdekegyeztető fórum létrehozását, a kollektív szerződéskötés jogának megerősítését, valamint a sztrájkjog indokolatlan korlátozásainak megszüntetését sürgetik. Kiemelt célként fogalmazták meg a bérek uniós szinthez történő felzárkóztatását, a minimálbér további emelését és a bérkülönbségek csökkentését is. citeturn480850view0

A MÉDOSZ számára is alapvető kérdés, hogy a munkavállalókat érintő gazdasági, foglalkoztatási és jogalkotási döntések ne nélkülük szülessenek meg. A valódi érdekegyeztetés, az erősebb kollektív megállapodások és a tisztességes bérek valamennyi ágazat dolgozóinak biztonságát és kiszámíthatóbb jövőjét szolgálják.

Emelkednek a fizikai dolgozók órabérei, de jelentősek a területi különbségekA fizikai munkát végző szak- és betanított d...
11/08/2026

Emelkednek a fizikai dolgozók órabérei, de jelentősek a területi különbségek
A fizikai munkát végző szak- és betanított dolgozók átlagos bruttó órabére 2026 második negyedévében 2430 forint volt, ami 8,5 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi 2240 forinthoz képest. A Trenkwalder felmérése csaknem hétezer munkavállaló béradataira épült. citeturn557663view0

Az ország különböző térségei között továbbra is jelentős eltérések tapasztalhatók. Az átlagos órabér minden régióban meghaladta a bruttó 2000 forintot, jellemzően 2100–2400 forint között alakult. Közép-Dunántúlon már megközelít***e a 2600 forintot, Budapesten és Közép-Magyarországon pedig elérte a 3200 forintos szintet. citeturn557663view0

Az alacsonyabb infláció miatt a fizikai dolgozók reálkeresete átlagosan 6–7 százalékkal növekedhetett. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági teljesítmény megfelelő bővülése nélkül ez a bérnövekedési ütem hosszabb távon nehezen tartható fenn. citeturn557663view0

A MÉDOSZ által képviselt mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari munkavállalók szempontjából az adatok fontos összehasonlítási alapot jelentenek. A munkaerő megtartásához ezekben az ágazatokban is versenyképes bérekre, rendszeres bérfejlesztésre és kiszámítható foglalkoztatási feltételekre van szükség. A béremelkedés költségeit nem lehet nagyobb munkaterheléssel vagy létszámcsökkentéssel a dolgozókra áthárítani.

Ki fog dolgozni a magyar földeken? Egyre égetőbb kérdés a mezőgazdasági munkaerő helyzeteAz Országgyűlés Képviselői Info...
10/08/2026

Ki fog dolgozni a magyar földeken? Egyre égetőbb kérdés a mezőgazdasági munkaerő helyzete
Az Országgyűlés Képviselői Információs Szolgálata külön összeállítást közölt a mezőgazdasági munkaerőről. A téma érinti az ágazat alacsony jövedelmezőségét, a jelentős fizikai megterhelést, a szezonális foglalkoztatást, a munkaerőhiányt és az agrárdolgozók helyzetét.

Idén már nem lesz csokimikulás?Mintegy 220 munkahely és ugyanennyi család megélhetése vált bizonytalanná azzal, hogy a N...
10/08/2026

Idén már nem lesz csokimikulás?
Mintegy 220 munkahely és ugyanennyi család megélhetése vált bizonytalanná azzal, hogy a Nestlé hatvannégy év után megszüntetné a termelést diósgyőri gyárában. A dolgozók között vannak olyanok, akik közvetlenül az iskola után itt kezdtek el dolgozni, és máig ez az egyetlen munkahelyük. A MÉDOSZ képviselői már személyesen is egyezt***ek a helyszínen, hogy a lehető legtöbb állást megőrizzék, a Munkavállalók számára pedig a lehető legkedvezőbb feltételeket harcolják ki. Megnyugtató, konkrét válaszokra azonban várhatóan csak a következő hetekben lehet számítani.
A hír hallatán sokakban elsőként talán az a kérdés merül fel: eltűnik-e a polcokról a diósgyőri csokimikulás, és mi lesz húsvétkor a csokinyuszival? A gyár dolgozói számára azonban ennél jóval többről van szó. Ők most azt szeretnék tudni, lesz-e munkájuk a termelés leállítása után, és miből tartják majd el a családjukat.
A diósgyőri üzemben 1962-ben kezdődött meg a termelés. Innen indult útjára többek között a Balaton szelet, később pedig az üzem a Nestlé egyetlen, kizárólag üreges csokoládéfigurák gyártására szakosodott gyárává vált. Az itt készülő csokimikulások, csokinyulak és más szezonális édességek mintegy húsz országba jutottak el.
A vállalat a szezonális csokoládéfigurák iránti kereslet visszaesésével indokolja a termelés tervezett megszüntetését. A bejelentés rendkívül váratlanul érte a dolgozókat. Bár a Nestlé tájékoztatása szerint előrehaladott tárgyalások zajlanak az üzem értékesítéséről egy olyan befektetővel, amely folytathatná az édességgyártást, a Munkavállalók tovább foglalkoztatásáról egyelőre nincs minden részletre kiterjedő, megnyugtató megállapodás.
A diósgyőri termelés megszüntetése túlmutat a Nestlé korábban bejelentett nemzetközi létszámcsökkentési programján. Ebben az esetben nem néhány munkakör felszámolásáról, hanem egy hat évtizede működő üzem, egy összeszokott munkaközösség és több száz ember jövőjéről van szó.
A gyár dolgozóinak közel fele, mintegy száz ember több mint tíz éve dolgozik az üzemben. A munkavállalók körülbelül egyötöde több évtizedes munkaviszonnyal rendelkezik. Többen közülük fiatalon, közvetlenül az iskola befejezése után lépték át először a gyár kapuját, és azóta sem volt más munkahelyük.
Számukra a diósgyőri üzem nem csupán egy munkahely. Egy teljes munkásélet, a biztos megélhetés és a kiszámítható jövő kötődik hozzá. Több évtizednyi munkát és lojalitást nem lehet egyetlen vállalati döntéssel lezárni.
Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek a nyugdíj előtt állók, akiknek néhány évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt kellene új munkahelyet találniuk. Személyre szabott segítségre van szükségük az egyszülős családoknak, valamint azoknak a háztartásoknak is, amelyekben mindkét kereső a diósgyőri gyárban dolgozik. Utóbbiaknál egyetlen döntés következtében egyszerre szűnhet meg a család teljes munkajövedelme.
A Nestlé vállalati kimutatásaiban a diósgyőri gyár a magyarországi termelés viszonylag kis részét jelentheti. Az itt dolgozóknak azonban ez a munkahely a megélhetésük száz százaléka. Ezt a különbséget a következő hetek tárgyalásain senki nem hagyhatja figyelmen kívül.
A gyárban dolgozók érdekképviselete nem a bezárás hírével kezdődött. A munkavállalókat az üzem működésének kezdetétől a MÉDOSZ és annak jogelődjei képviselik. Ennek a több évtizedes érdekvédelmi munkának az eredménye a jelenleg is hatályos kollektív szerződés, amely több oldalról védi a dolgozókat.
A szakszervezet a bejelentést követően azonnal kezdeményezte az egyeztetést a munkáltatóval, képviselői pedig már személyesen is tárgyaltak a helyszínen. Elsődleges céljuk, hogy egy esetleges tulajdonosváltás során a lehető legtöbb munkahely megmaradjon. A továbbfoglalkoztatásnak nem általános ígéretnek, hanem konkrét és számonkérhető vállalásnak kell lennie.
Azok esetében, akiknek a munkaviszonya mégsem őrizhető meg, olyan feltételeket kell kialkudni, amelyek méltó módon tükrözik a hosszú éveken, sok esetben több évtizeden keresztül tanúsított hűséget. A dolgozók Nestlé iránti lojalitását a vállalatnak kézzelfogható módon kell elismernie: megfelelő anyagi kompenzációval, az újbóli munkába állást segítő támogatással és az egyéni élethelyzeteket figyelembe vevő megoldásokkal.
A következő hetekben arra is választ kell kapniuk a dolgozóknak, ki lehet az üzem új tulajdonosa, folytatódik-e a termelés, hány munkavállaló tovább foglalkoztatására nyílik lehetőség, és milyen feltételeket kínálnak azoknak, akik hosszú éveken át kitartottak a gyár mellett.
Idén még kerülhet diósgyőri csokimikulás a csizmákba. Az azonban már a következő hetekben eldőlhet, hogy jövőre is Diósgyőrben készülnek-e a csokinyulak – és ami ennél is fontosabb: megmarad-e azoknak a munkája, akik eddig elkészítették őket?
A MÉDOSZ mindent megtesz azért, hogy tagjai ne kiszolgáltatott elszenvedői legyenek a folyamatnak, hanem szempontjaik, jogos elvárásaik és egyéni élethelyzetük is megjelenjen a tárgyalásokon. A képviselt ágazatok sajátosságaiból fakadóan a MÉDOSZ mindig kiemelt figyelmet fordított a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatottabb munkavállalók érdekeinek védelmére. Így tett eddig is a diósgyőri gyár dolgozóiért, és így tesz a következő, sorsdöntő hetekben is.

Közös szakszervezeti elvárások a kormány feléÖt országos szakszervezeti konföderáció – köztük a Magyar Szakszervezeti Sz...
07/08/2026

Közös szakszervezeti elvárások a kormány felé
Öt országos szakszervezeti konföderáció – köztük a Magyar Szakszervezeti Szövetség – közös állásfoglalásban tájékoztatta Magyar Péter miniszterelnököt a munkavállalói oldal legfontosabb elvárásairól. A szervezetek szerint helyre kell állítani az érdemi szociális párbeszédet, és a munka világát érintő döntésekbe ténylegesen be kell vonni a szakszervezeteket.

A konföderációk egy átlátható, országos érdekegyeztető fórum létrehozását, a kollektív szerződéskötés jogának megerősítését, valamint a sztrájkjog indokolatlan korlátozásainak megszüntetését sürgetik. Kiemelt célként fogalmazták meg a bérek uniós szinthez történő felzárkóztatását, a minimálbér további emelését és a bérkülönbségek csökkentését is.

A MÉDOSZ számára is alapvető kérdés, hogy a munkavállalókat érintő gazdasági, foglalkoztatási és jogalkotási döntések ne nélkülük szülessenek meg. A valódi érdekegyeztetés, az erősebb kollektív megállapodások és a tisztességes bérek valamennyi ágazat dolgozóinak biztonságát és kiszámíthatóbb jövőjét szolgálják.

Erősödik a szakszervezeti aktivitás, de az új kormány lépéseire még várni kellAz elmúlt hónapokban több magyarországi mu...
07/08/2026

Erősödik a szakszervezeti aktivitás, de az új kormány lépéseire még várni kell
Az elmúlt hónapokban több magyarországi munkahelyen is felerősödött a dolgozói érdekérvényesítés. A Hanon Systems pécsi és székesfehérvári gyárában, valamint az IKEA telephelyein már sztrájkoltak a munkavállalók, a Continental szegedi üzemében pedig munkabeszüntetésre készülnek. Közös pont, hogy a dolgozók szerint az elmúlt évek béremelései nem ellensúlyozták megfelelően az inflációt és a megélhetési költségek növekedését.

A Telex G7 összefoglalója szerint két hónap alatt három jelentősebb munkaügyi konfliktus bontakozott ki. A Hanon Systems dolgozói tízszázalékos béremelést követelnek, miközben az alacsony fizetések, a jelentős fluktuáció, a kötelező hétvégi munkavégzés és a féléves munkaidőkeret miatt is elégedetlenek.

Az IKEA munkavállalói egységes, hatszázalékos béremelést kértek. Bár ezt nem sikerült elérniük, a többszöri sztrájk eredményeként a dolgozók egyszeri százezer forintos juttatást kapnak. A vállalat emellett vállalta az évenkénti bértárgyalások rendszerének kialakítását, a juttatások felülvizsgálatát, a bérátláthatóság erősítését és a kollektív szerződés előkészítését.

A Continental szegedi gyárában 8,5 százalékos béremelést és magasabb egyszeri juttatást követel a szakszervezet. Az érdekképviselet azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy a munkáltató a felajánlott juttatásért cserébe 2027 tavaszáig lemondatná a dolgozókat a sztrájkjog gyakorlásáról.

A szakszervezetek egyelőre kivárnak az új kormány megítélésével. Abban bíznak, hogy olyan új munka törvénykönyve születhet, amely erősebben védi a munkavállalókat, és nagyobb mozgásteret biztosít az érdekképviseleteknek. Konkrét kormányzati intézkedések azonban még nem történtek, ezért a valódi változást továbbra is az érdemi párbeszéd, a kollektív tárgyalások és a dolgozók szervezettségének erősödése hozhatja el.

A munkahelyi hőség nem lehet szabályozatlan kockázat – szükség van kötelező hőhatárraAz egyre hosszabb és szélsőségesebb...
06/08/2026

A munkahelyi hőség nem lehet szabályozatlan kockázat – szükség van kötelező hőhatárra
Az egyre hosszabb és szélsőségesebb hőhullámok miatt halaszthatatlanná vált a munkahelyi hőségre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata. A Magyar Szakszervezeti Szövetség – MASZSZ – azt követeli, hogy Magyarországon vezessenek be egyértelmű munkahelyi hőhatárt, amelynek elérésekor kötelező lenne korlátozni, szélsőséges esetben pedig átmenetileg beszüntetni a munkavégzést.

A kezdeményezés kiemelten fontos a mezőgazdaságban, az erdészetben, az élelmiszeriparban és valamennyi olyan ágazatban dolgozók számára, ahol a munkavállalók hosszú időn keresztül közvetlen napsugárzásnak, magas hőmérsékletnek vagy jelentős fizikai megterhelésnek vannak kitéve.

A munkahelyi hőség ma már nem néhány kellemetlen nyári napot jelent. A tartósan magas hőmérséklet komoly egészségügyi és munkabiztonsági kockázatot jelent, csökkenti a koncentrációt, növeli a rosszullétek és a munkahelyi balesetek veszélyét, valamint jelentős terhelést ró a fizikai munkát végzőkre.

A jelenlegi előírások elsősorban a védőital biztosítására, valamint az óránkénti pihenőidőre helyezik a hangsúlyt. A MASZSZ álláspontja szerint azonban az óránként előírt 5–10 perces munkaközi szünetre vonatkozó szabályozás már nem ad megfelelő választ a napjainkban tapasztalható tartós és szélsőséges hőterhelésre.

A szakszervezeti szövetség ezért olyan, szabadtéri és zárt munkahelyekre egyaránt alkalmazható hőmérsékleti protokoll kialakítását sürgeti, amely pontosan meghatározná, milyen hőmérsékleti értékeknél milyen munkáltatói intézkedéseket kell végrehajtani. A szabályozásnak ki kellene térnie a gyakoribb pihenőidőre, a munkaszervezés átalakítására, a megfelelő pihenőhely biztosítására, valamint arra is, hogy milyen körülmények között szükséges a munkavégzést korlátozni vagy felfüggeszteni.

Alapvető elvárás, hogy a munkahelyi hőmérséklet mérése a munkavállalók számára is átlátható és ellenőrizhető legyen. A dolgozóknak tudniuk kell, milyen hőterhelésnek vannak kitéve, és milyen intézkedésekre jogosultak az adott körülmények között.

A MASZSZ azt is kezdeményezi, hogy a hőség miatt elrendelt munkaközi szünetek vagy munkakorlátozások semmilyen körülmények között ne okozhassanak keresetkiesést. A munkavállalók egészségének védelme nem jelenthet számukra anyagi hátrányt.

A MÉDOSZ számára különösen fontos, hogy az új szabályozás figyelembe vegye a mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari munkakörök sajátosságait. Ezekben az ágazatokban a munkavégzés gyakran nem klimatizált helyiségekben, hanem szabad területen, üzemcsarnokokban, fóliasátrakban vagy jelentős hőtermeléssel járó technológiai környezetben történik.

A munkáltatók felelőssége, hogy a munkavégzés feltételeit a rendkívüli időjárási helyzetekhez igazítsák. Ehhez azonban egyértelmű, kötelező és ellenőrizhető jogszabályokra is szükség van.

A munkavállalók egészsége és biztonsága nem lehet gazdasági vagy termelési szempontok függvénye. A MÉDOSZ támogat minden olyan szakmai és szakszervezeti kezdeményezést, amely elősegíti a korszerűbb munkavédelmi szabályozás kialakítását, és megfelelő védelmet biztosít az extrém hőségben dolgozók számára.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség követelésének támogatására online aláírásgyűjtést is indított. A MÉDOSZ arra kéri a munkavállalókat, hogy a hőséggel kapcsolatos munkahelyi problémákat és hiányosságokat jelezzék szakszervezeti képviselőiknek.

Forrás: a Magyar Szakszervezeti Szövetség 2026. augusztus 5-én megjelent közleménye.

Határozott időre szól a szerződése? Nem jelenti azt, hogy kevesebb joga vanA határozott idejű munkaviszony sok ágazatban...
06/08/2026

Határozott időre szól a szerződése? Nem jelenti azt, hogy kevesebb joga van
A határozott idejű munkaviszony sok ágazatban bevett foglalkoztatási forma. Gyakori a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, az időszakos feladatoknál, valamint akkor, amikor a munkáltató egy meghatározott projekt vagy egy távol lévő dolgozó helyettesítése miatt keres munkatársat. A konstrukció mindkét fél számára előnyös lehet, a munkavállaló szempontjából azonban komoly bizonytalanságot is jelenthet.

A dolgozó sokszor hónapokon vagy akár éveken keresztül ugyanazt a munkát végzi, mint a határozatlan időre alkalmazott kollégái, mégsem tudja, hogy a szerződés lejárta után számítanak-e rá. Ez a kiszolgáltatottság könnyen oda vezethet, hogy nem meri szóvá tenni a ki nem fizetett túlórát, a szabálytalan beosztást vagy a méltánytalan bánásmódot. Attól tarthat, hogy ha problémát jelez, egyszerűen nem hosszabbítják meg a szerződését.

Különösen fontos körültekintően eljárni akkor, ha a munkáltató egymást követően többször köt határozott idejű szerződést ugyanazzal a dolgozóval. A munkavállalónak tisztában kell lennie azzal, meddig tart a jogviszonya, mi alapján szűnik meg, és milyen feltételekkel módosítható vagy hosszabbítható meg. Nem szabad természetesnek tekinteni azt sem, ha a határozott idejű dolgozó ugyanazért a munkáért kedvezőtlenebb feltételeket kap.

A szakszervezet már a szerződés aláírása előtt segíthet értelmezni a feltételeket, később pedig képviselheti a munkavállalót a munkáltatóval folytatott egyeztetésen. A kollektív érdekképviselet azért is fontos, mert a bizonytalan helyzetben dolgozóknak különösen nehéz egyedül fellépniük.

A határozott idő nem jelenthet határozatlan kiszolgáltatottságot. Mielőtt aláírná vagy meghosszabbítaná munkaszerződését, kérjen segítséget a MÉDOSZ-tól: medosz.hu

Cím

Thököly Utca 58-60
Budapest
1146

Telefonszám

+3613019050

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Médosz - Nem vagy egyedül új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Szervezet Elérése

Üzenet küldése Médosz - Nem vagy egyedül számára:

Parancsikonok

Megosztás