A Magyar Rektori Konferencia (MRK) jogállása, szervezete, hatáskörei
1) Az MRK és Titkársága, szervezeti keretek
A teljes magyar felsőoktatási intézményrendszer képviseletét az intézményvezetőkből álló testület, a Magyar Rektori Konferencia látja el. A konferencia működésének feltételeit a felsőoktatási intézmények biztosítják. A Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmények képvisele
tére, érdekeinek védelmére jogosult, az állami feladatok ellátásában közreműködő, független, konzultatív, jogi személyiséggel rendelkező köztestület. A Magyar Rektori Konferencia – alapszabályában – meghatározta működésének rendjét, megválasztotta tisztségviselőit és a képviseletére jogosultakat. Az MRK alapszabály négyszintű szervezeti rendet hozott létre:
- Plénum (tagja a 66 rektor)
- Tagozat (egyetemi és főiskolai)
- Bizottság (jelenleg 19 bizottság, ebből 12 szakterületi, 7 funkcionális jellegű bizottság)
- Elnökség (12 tagú: Elnök, Társelnök, Tiszteletbeli elnök, Egyetemi tagozati elnök, Főiskolai tagozati elnök, Állami
egyetemek képviselője (2 fő), Állami főiskolák képviselője, Egyházi egyetemek képviselője, Magán Főiskolák képviselője, Egyházi Főiskolák képviselője, Művészképzési Intézmények képviselője)
Az MRK munkáját az MRK Titkársága segíti.
2) Az MRK feladata a hatékony, egycsatornás bel- és külföldi érdekképviselet biztosítása a magyar felsőoktatási intézmények részére. A Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvény (Nftv.) és más jogszabályok meghatározzák a felsőoktatási érdekképviselet eszközeit. Direkt eszközök:
Az érdekképviselet legerősebb eszköze az, hogy az MRK a legfontosabb felsőoktatási szabályozási tárgykörökben konzultatív testületként működik közre. Konzultatív tevékenysége körében a plénum véleményt nyilvánít különösen
- a képzés szerkezetét,
- a kreditrendszerű képzés általános szabályait,
- a kitüntetéses doktorrá avatás szabályait,
- a többciklusú képzés rendjét,
- a képesítési keretet,
- a képzés indításának eljárását érintő kérdésekben. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hatáskörébe tartozó szabályozási tárgykörökben: – az alapképzés és a mesterképzés képzési és kimeneti követelményeit, – a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeit érintő kérdésekben a konzultációt az Elnökség folytatja. Más szabályozási tárgykörökben az MRK véleményezési, javaslattételi lehetőségeket kap.
2.2. Indirekt eszközök:
Az érdekképviselet indirekt eszköze, amikor az MRK delegáltjai vesznek részt más szerv, szervezet munkájában. A Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény felhatalmazást ad arra, hogy a felsőoktatás meghatározó szervezeteibe az MRK tagokat delegáljon, illetve hogy a legfontosabb felsőoktatási szervezetek munkájában tanácskozási joggal részt vegyen. Más jogszabályok a tudományos, a kutatási, a munkaerő-piaci szervezetekben biztosítanak az MRK számára részvételi, érdekképviseleti lehetőséget.
3) Az MRK nemzetközi színtéren is képviseli a magyarországi felsőoktatási intézményeket, így az UNESCO által fenntartott International Association of Universities (IAU), valamint a European University Association (EUA) szervezetek teljes jogú tagjaként szavazati joggal rendelkező résztvevőket delegálhat az ülésekre. Az MRK kapcsolatot tart fenn az európai nemzeti rektori konferenciákkal, oktatási minisztériumokk
