18/08/2026
Tévhitek a Ráckevei Duna-ág „leeresztéséről”
Az elmúlt időszakban mindenki szembesülhetett az extrém szárazság következményeként fellépő dunai vízhiánnyal, ami az ország villamosenergia-ellátásának jelentős részét megvalósító Paksi Atomerőmű részleges leállását eredményezte. A leállás oka az, hogy a Duna alacsony vízszintje nem teszi lehetővé az erőmű megfelelő hűtését. Ezt a helyzetet a vízügyi mérnökök egy fenékküszöb kialakításával orvosolják, kiegészítő intézkedésként pedig a Ráckevei Duna-ágban betárolt vízmennyiség részleges kiengedésével ideiglenesen tovább emelik a Duna vízszintjét. Ez a másodpercenkénti 20 m3-es vízkivétel a számítások szerint 1-2 cm-es vízszint-emelkedést fog okozni az erőmű térségében. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez az intézkedés nem politikai, hanem vízügyi szakmai döntés volt, amely a mindenkori kormánytól független.
A közösségi média és a sajtó, még az egyébként megbízhatónak minősülő források is számos téves információt közöltek a vízleeresztésről, a Duna-ági horgászok körében kisebb riadalmat okozva. Ezúton szeretnénk megcáfolni ezeket a tévhiteket néhány egyszerű kérdés megválaszolásával.
Teljesen leeresztik a Duna-ágat?
Természetesen nem! A Ráckevei Duna-ág ideiglenes víztározóként is működik, emiatt az utóbbi időszakban mintegy 17 cm-rel „túltöltötték”, ennyivel magasabb volt a víz a nyári üzemvízszinthez képest. Ezt a többletet engedik most ki Tassnál, ezen kívül még legfeljebb 20 cm csökkenés várható, tehát 30-40 cm-nél több apadás semmiképpen nem fog bekövetkezni. Ennél nagyobb mértékű vízleeresztés már csak azért sem várható, mert a csatornák folyásirányának megfordulása a Kiskunság térségének további kiszáradását eredményezné, veszélyeztetve a mezőgazdaságot.
Néhány évvel ezelőttig az ilyen mértékű vízleeresztés teljesen szokványos volt, belvizes időszakban a téli üzemvízszint gyakran ennél jóval alacsonyabb. Ez az intézkedés tehát semmilyen formában nem befolyásolja a Duna-ági horgászatot.
Tartós lesz a vízszint-csökkenés?
A vízleeresztés időtartama a tervek szerint néhány nap lesz, utána a vízgyűjtő területen leesett csapadék következtében a Duna vízszintje kis mértékben emelkedni kezd, és a napi maximum hőmérsékletek csökkennek, valamint a paksi fenékküszöb hatása is érezhető lesz, így a Kvassay zsilipnél működő, nemrég átadott új szivattyúkkal lehetővé válik a Duna-ág visszaállítása a nyári üzemvíz-szintre.
Sok hal szökik el a Duna-ágból?
A tassi hajózsilip úgynevezett billenőtáblás rendszerben működik, ami azt jelenti, hogy részlegesen kinyitva a víztest felső 10-20 centimétere folyik le, ahol kevés hal tartózkodik. Ezek a halak többnyire a zubogó vízzel ellentétes irányban úsznak, így nem várható nagy veszteség. Hangsúlyozzuk, hogy a zsilip ilyen mértékű nyitása korábban gyakran előfordult, nem beszélve a hajózsilip üzemszerű működéséről. A Duna-ág halállománya tehát nem fog észrevehető mértékben csökkenni.
Miért nem az új vízleeresztő műtárggyal történik a vízkormányzás?
A néhány éve átadott – halráccsal ellátott – két tassi turbina egyenként 25 m3/sec kapacitású, eszerint tehát alkalmasak lennének ilyen mértékű vízleeresztésre. Hidrológiai szakmai okokból mégsem ezeket használják, ugyanis a turbinák alvízi csatornájában egy jókora kanyar van, ami a leengedett víztömeg mozgási energiáján, a „löttyintő” hatáson számottevően csökkentene. A hajózsilip alvize viszont egyenes, így a hirtelen vízleeresztés sokkal jobban érvényesül, amivel további kismértékű vízszint-növekedést lehet elérni.
(Képünkön a 2026. augusztus 18. délelőtti állapot látható)
