04/08/2026
Tagtársaink és minden érdeklődő figyelmébe ajánljuk a Válasz Online friss cikkét a témában❗️❗️❗️
⭕ A legkárosabb paksi átverés: nem igaz, hogy „volt már ilyen” és hogy „megoldjuk erőből” – Felrobbantotta a Facebookot az Orbán-kormány volt igazságügyi miniszterének bejegyzése a hétvégén, miszerint ha 1983-ban, a Duna akkori „kiszáradásakor” sikeresen megoldották Paks hűtését, és nem kellett leállítani az energiatermelést, akkor most is így tehetnénk, csak akarat kérdése. Tuzson Bence írásában minden szám stimmel, és mégsem igaz benne semmi. Teljes cikk a hozzászólások között!
Negyvenhárom évvel ezelőtt tényleg volt egy válság, de annyi a különbség a régmúlt és a ma között, hogy felsorolni is nehéz.
📉 Akkor egyetlen paksi blokk üzemelt, ma négy.
📉 Akkor novemberben ütött be a sosem látott kisvíz, most egy extrém hőhullám és egy éveken átnyúló megaaszály közepén.
📉 Akkor 20 m³/s volt a paksi hűtővízigény, most 100 m³/s.
📉 Akkor –21 cm volt a vízállás, most –130 cm, és a kettő különbségét nemcsak a radikálisan kevés csapadék, hanem a folyómeder bevágódása növelte ekkorára.
📉 Egyszerűen nem is ugyanarról a Duna-mederről beszélünk, mint 1983-ban. Mely mederhez egyébként hozzá sem nyúltak negyven éve, „csupán” az erőműhöz épített mesterséges hidegvíz-csatornához.
Ebből a néhány tényből látszik, hogy alig vethető össze 1983 2026-tal. Itt akár le is zárhatnánk ezt a cikket, hiszen nem szoktunk minden félrevezető Facebook-tartalommal egyenként foglalkozni. A volt miniszter megnyilvánulása azonban messze túlmutat önmagán. Két olyan felfogást szuggerál, amely mély és régi kollektív meggyőződésekhez kapcsolódik, és amelyek nem segítői, hanem gátjai lesznek annak, hogy a jövőben működő megoldásokat és élhető viszonyokat alakítsunk ki a Kárpát-medencében.
×××
Negyven éve egy nagyon jól körülhatárolt mérnöki probléma megoldására kellett mozgósítani tudást, embert, gépet. A baj nem az volt, hogy a Dunában nem volt elég víz, hanem hogy a rendkívül alacsony vízszint már kevés volt a paksi atomerőmű hidegvíz-csatornájához – amit később, pont ennek a krízisnek a hatására le is mélyítettek.
A 2026-os válságban ezzel szemben nem egyetlen mérnöki problémára keresik a választ, és az egész helyzet sokkal összetettebb: a rekordalacsony vízállás mellett probléma a hűtővíz mennyisége (kevés), a vízhőmérséklet (meleg) és a teljes ökológiai környezet (extrém nappali hőmérsékletek). Hiába vannak a szakembereknek szivattyús úszóművei és korszerűbb gépei, ha nincs elég hozam és a víz túl meleg is, nem lehet erőből és technikából megoldani az atomerőmű élővízre tervezett hűtését.
Folytatás és teljes cikk a kommentek között!
