21/05/2026
🚨 A közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásával egyszerre történt meg az állam vagyontalanítása és a vagyon államtalanítása a NER-ben, így értékelte az elmúlt években az Orbán-rezsim által kiépített kekva-rendszert a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
♻️ A 24.hu azt követően kereste meg jogi igazgatónkat, miután két tiszás képviselő szerda este egy, a kekva-rendszer átalakítását, illetve lebontását is célzó alkotmánymódosítást terjesztett be. A javaslat szerint az állam visszaveszi a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, közismertebb nevükön kekvák alapítói jogait, és a kormány teljesen átszervezheti, vagy akár meg is szüntetheti azokat - utóbbi esetben az alapítványok teljes vagyona visszaszállna az alapítóra, azaz a módosítás elfogadása után az államra.
❎ A szóban forgó alapítványok leginkább arról váltak ismertté, hogy ezen szervezetek vették át szinte kivétel nélkül a korábban állami egyetemek fenntartását, jelentősen csorbítva az intézmények autonomóiáját. A rendszerszintű átalakítást annak átláthatatlansága, és a kuratóriumok NER-es potentátokkal való feltöltése miatt az Európai Unió is bírálta, ennek következtében pedig az egyetemeket a konfliktus feloldásáig mind a Horizont-, mind az Erasmus-programokból kizárták.
💰 Az egyetemi alapítványokon felül számos más kekva is létrejött, melyek közül több a NER legbefolyásosabb szereplőihez voltak-vannak köthetőek. Ilyen például az Áder János korábbi államfő vezette Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, a Lázár Jánoshoz kötődő Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (amelyhely 1374 igatlant vágtak hozzá, közvetlenül a választások előtt), vagy az Orbán Viktor volt politikai igazgatója, az Orbán Balázs elnökölte Mathias Corvinus Collegium (MCC):
💲 Az MCC a kekvásításkor jelentős állami pénzesőben részesült, miután az Orbán-kormány átruházta a tulajdonában lévő Mol- és Richter-paketteket - részben ennek köszönhetően is az MCC több, mint 500 milliárd forintos vagyon felett diszponál. Az Állami Számvevőszék 2024 végén közölte a becslését a kekvákba helyezett vagyonokról: az összesítés szerint a KEKVA-k összesített mérlegfőösszege 2024 végén meghaladta a 3000 milliárd forintot.
💸 A teljes, több ezer milliárdos vagyon tényleges visszaszerzése azonban bonyolult folyamat lesz, magyarázta a 24.hu-nak a TI Magyarország jogi igazgatója, mivel a források jelentős részét már különböző befektetésekbe helyezték, vagy azok nem forgalomképes tételek, azaz nem likvidek.
🇭🇺✅🇪🇺 Ligeti Miklós hozzát***e: nem a kuratóriumokban ülők lecserélésére, hanem rendszerszintű változtatásokra van szükség - mely átalakításokkal egyúttal az Európai Unióval fennálló, a területet célzó vitás kérdéseket is le lehetne zárni, így nyitva meg a jelenleg zárolt forrásokhoz és egyetemi programokhoz való hozzáférést.