20/08/2026
🇭🇺 🍞 Augusztus 20. nemcsak Szent István napja, hanem az új kenyér ünnepe is. Összegyűjtöttünk néhány, a kenyérhez kapcsolódó érdekes szokást és tudnivalót.
A hagyomány szerint Szent István napjára sütötték először az új búzából készült új kenyeret, ezért augusztust az új kenyér havának is nevezik.
Régen a házi kenyér készítése női munka és presztízskérdés volt. Többnyire kéthetente sütöttek, és az előkészületekkel együtt 18–20 órán át tartott a folyamat. A házi kenyerek átlagos súlya 5-6 kg volt.
A kenyér tisztelete és megbecsülése a sütéstől a megszegésén át a kenyérmorzsák felhasználásáig számos hiedelemben és mágikus eljárásban megjelent. Ezek közül van, ami máig élő hagyomány, de a többségére már inkább rácsodálkozunk:
A kenyértésztának például cuppogtak, a sütőasszony pedig a kenyér kemencébe vetése után felemelte a szoknyáját, hogy a kenyér magasra nőjön. A tésztára a kés élével, a kemence szájára a sütőlapáttal keresztet vetettek. A leesett kenyeret megcsókolták vagy ráfújtak, a kenyérmorzsára lépni pedig nagy véteknek számított. Megszegés előtt a kenyér aljára keresztet rajzoltak, a megkezdett karéjt pedig végig kellett enni.
A kenyérsütés napja sok helyen csütörtök volt, kedd és péntek, valamint Luca és Borbála napjai viszont tilalmasnak számítottak.
❓Mi legyen az ünnepi kenyér maradékával?
Semmiképpen ne dobd ki! A szikkadt, de nem penészes kenyérből a bundás kenyéren és a panzanellán (kenyérkockákkal gazdagított salátán) kívül készülhet kruton, zsemlemorzsa, kenyérpizza, kenyérfelfújt is. A kissé szikkadt kenyér jól magába szívja a tojásos, tejes és fűszeres ízeket, emiatt is vétek lenne a szemétbe vetni.
❗Fontos! Csak a kiszáradt, de ép kenyeret használd fel! Látható penészfoltok, szokatlan szag vagy állagváltozás esetén ne próbáld megmenteni a kenyeret a penészes rész levágásával: ilyenkor sajnos a teljes kenyeret ki kell dobni. Ez az egyetlen eset, amikor az élelmiszerpazarlás elkerülése helyett az egészséged védelme az elsődleges.
Te szoktál otthon kenyeret sütni?
