Habsburg Történeti Intézet

Habsburg Történeti Intézet Habsburg Történeti Intézet

1842. augusztus 24-én József nádor elhelyezi a pest-budai Széchenyi lánchíd alapkövét.(Barabás Miklós: A Lánchíd alapkől...
24/08/2026

1842. augusztus 24-én József nádor elhelyezi a pest-budai Széchenyi lánchíd alapkövét.

(Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele, 1864 – Wikimedia)

Zsófia és Ferenc József nevelői körében, anyja szigorúan felügyelte fia tanulmányait, 1847 körüli illusztráció(Kép: cost...
23/08/2026

Zsófia és Ferenc József nevelői körében, anyja szigorúan felügyelte fia tanulmányait, 1847 körüli illusztráció

(Kép: costumecon.blogspot.com)

160 évvel ezelőtt, 1866. augusztus 23-án írták alá a porosz–osztrák–olasz háborút lezáró prágai békeszerződést.Az osztrá...
23/08/2026

160 évvel ezelőtt, 1866. augusztus 23-án írták alá a porosz–osztrák–olasz háborút lezáró prágai békeszerződést.

Az osztrák hadsereg július 3-i königgrätzi döntő veresége után francia közvetítéssel, a július 26-i nikolsburgi előzetes megállapodás alapján írták alá a végleges békét. Ausztria önként kivált a Német Szövetségből, elismerte a porosz vezetésű Északnémet Szövetséget, ezzel hozzájárult a kisnémet egység létrehozásához. 20 millió tallér hadisarc fizetését vállalta Poroszországnak. Átadta Holsteint, elismerte Frankfurt am Main, Hannover, Hessen, Nassau, Schleswig Poroszországhoz csatolását, amiért az lemondott további területi igényeiről. A prágai béke hatására megkezdődtek az osztrák-magyar közös értekezletek a kiegyezésről.

(Georg Bleibtreu festménye a königgrätzi ütközetről - Deutsches Historisches Museum, Berlin)

Erzsébet császárné kikocsizása a bécsi Práterbe.(Wikimedia/Dorotheum)
22/08/2026

Erzsébet császárné kikocsizása a bécsi Práterbe.

(Wikimedia/Dorotheum)

1785. augusztus 22-én II. József király rendelete megszünteti az örökös jobbágyság intézményét.A 18. században a magyar ...
22/08/2026

1785. augusztus 22-én II. József király rendelete megszünteti az örökös jobbágyság intézményét.

A 18. században a magyar parasztság jelentős része jobbágyként élt, és erősen függött a földesuraktól. A jobbágyoknak robotot, kilencedet és más szolgáltatásokat kellett teljesíteniük, helyzetük pedig területenként is eltérő volt. Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete már megpróbálta egységesen szabályozni a földesurak és jobbágyok viszonyát, például meghatározta a robot mértékét, de a jobbágyok személyi függését nem szüntette meg.

II. József ennél tovább akart menni. A felvilágosult abszolutizmus híveként úgy gondolta, hogy az állam érdeke a parasztság helyzetének javítása is, hiszen a mezőgazdaság és az adóztatás szempontjából a jobbágyság rendkívül fontos volt. Az 1784-es erdélyi parasztfelkelés (Horea-felkelés) szintén ráirányította a figyelmet a jobbágyság kiszolgáltatottságára.

II. József 1785. augusztus 22-én adta ki rendeletét. Megszüntette a jobbágyok röghöz kötöttségét, így szabadon költözhettek, és szabadabbá vált a házasságkötésük, a tanulásuk és a mesterségválasztásuk is. A jobbágyok szabadabban rendelkezhettek megszerzett vagyonukkal, és a földesúr törvényes ok nélkül nem foszthatta meg őket telkük használatától.

Fontos azonban, hogy nem szüntette meg teljesen a jobbágyság gazdasági terheit: a robot és más földesúri szolgáltatások továbbra is fennmaradtak. Ezért inkább a jobbágyok személyi és jogi helyzetét javította, mintsem teljes jobbágyfelszabadítást hajtott végre.

(Kép: II. József ismerkedik a szántással a Slavikovice melletti földeken, rézmetszet, 1770 körül – MNM Történelmi Képcsarnok/Grafikai Gyűjtemény)

A zernyesti csata (1690. augusztus 21.) a Habsburg–Oszmán háborúk egyik fontos ütközete volt, ahol a Thököly Imre vezett...
21/08/2026

A zernyesti csata (1690. augusztus 21.) a Habsburg–Oszmán háborúk egyik fontos ütközete volt, ahol a Thököly Imre vezette kuruc–török–tatár és román sereg szétveri Heissler tábornok császári és Teleki Mihály erdélyi csapatait, majd ezt követően betör Erdélybe. Teleki Mihály erdélyi fejedelmi tanácsos, kancellár az ütközet során esett el.

(Allard Carel rézmetszete Thököly Imréről – MNM Történelmi Képcsarnok/Grafikai Gyűjtemény)

160 évvel ezelőtt, 1866. augusztus 21-én született Altmünsterben (Felső-Ausztria) Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor főh...
21/08/2026

160 évvel ezelőtt, 1866. augusztus 21-én született Altmünsterben (Felső-Ausztria) Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor főherceg, Mária Valéria osztrák főhercegnő férje.

A főherceg Károly Szalvátor főherceg és Mária Immakuláta Nápoly-szicíliai hercegnő fia.
Miután elvégezte a katonai lovassági kiképző intézetet és a hadiiskolát, Ferenc Szalvátor 1881-ben hadnagyként vonult be, és 1889-ben lovaskapitánnyá léptették elő. 1890-ben Ischlben feleségül vette Ferenc József császár legfiatalabb lányát, Mária Valériát. Ettől kezdve a hadseregben gyorsan jutott előre a ranglétrán, 1911-ben már lovassági tábornok.
Az első világháborúban az önkéntes egészségügyi alakulat főfelügyelője lett, s ő vezette az oroszországi hadifoglyok érdekében szervezett segélyakciót. 1916-ban az innsbrucki egyetem orvosi karának díszdoktorává avatták, majd az Osztrák Vöröskereszt Társaság és a Magyar Szent Korona Országai Vöröskereszt Egyletének helyettes védnöke volt.
1918. december 1-jén Ferenc Szalvátort a többi főherceghez hasonlóan, egyetértésben a Német–Osztrák Hadügyi Államhivatallal, „szolgálaton kívüli” állományba helyezték. A tíz gyermekéért felelősséget érző apa még ugyanabban az évben a Habsburg-törvénynek eleget téve lemondott trónigénylési jogáról, és Ausztriában maradt. Tíz évvel első felesége halála után, 1934-ben Bécsben feleségül vette Melania Risenfels bárónőt.
Ferenc Szalvátor a bécsi Unió-vívóklub védnöke volt, és komoly érdeklődést mutatott a műszaki dolgok iránt is. A Porsche cég támogatójaként kora egyik legismertebb úrvezetője volt. Emellett amatőr fotózással és festészettel is foglalkozott.
/Habsburg lexikon. Szerk.: Brigitte Hamann. Új Génius, 1990. 128-129./

(Kép: Ferenc Szalvátor a családjával 1902 körül – ÖNB Digital)

Biczó András (1888-1957): Várbeli hangulat hajdanában Szent István napjánKép forrása: Kieselbach Galéria
20/08/2026

Biczó András (1888-1957): Várbeli hangulat hajdanában Szent István napján

Kép forrása: Kieselbach Galéria

„Ha a császár dolgai Olaszországban rosszul mennek, ez nekem nagyon fáj, de ha Magyarországon mennek rosszul, az megöl.”...
20/08/2026

„Ha a császár dolgai Olaszországban rosszul mennek, ez nekem nagyon fáj, de ha Magyarországon mennek rosszul, az megöl.”
/Erzsébet királyné gróf Andrássy Gyulának, 1866/

(Kép: www.kunstkopie.de)

19/08/2026

🟡A fejedelem fiatalkora című epizódunkból kiderül, a fiatal Ferenc édesapját korán elveszítette, nővérével együtt nevelkedtek a család váraiban, nyüzsgő, kisvárosnyi erődítményekben, ahol több nyelvvel is megismerkedett, megtanították írni, olvasni, lovagolni és elsajátította a vívás alapjait.

Cím

Határőr út 35
Budapest
1122

Nyitvatartási idő

Hétfő 09:00 - 17:00
Kedd 09:00 - 17:00
Szerda 09:00 - 17:00
Csütörtök 09:00 - 17:00
Péntek 09:00 - 17:00

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Habsburg Történeti Intézet új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Szervezet Elérése

Üzenet küldése Habsburg Történeti Intézet számára:

Parancsikonok

Megosztás