A Beszédes Kezek Kulturális és Oktatási Egyesület szervezte meg 2011 óta Magyarországi Siketek Szépe elnevezésű rendezvényt, melyen hallássérült lányok és fiúk mérhetik össze szépségüket egy verseny keretében. A tét számukra a 2 világverseny: a Miss & Mister Deaf World és Miss & Mister Deaf Europe Prágában és Miss & Mister Deaf Stars Berlinben. Idén harmadik alkalommal újra összegyűltek a siketek
és a nagyothallók, hogy részt vegyenek a hagyományos szépségversenyen. helyezését:
http://beszedeskezek.mindenkilapja.hu/html/25725871/render/praga-es-ankara-2012
A siketek kultúrája a vizualitásról szól, hiszen nem hallanak. Ezért számukra minden olyan esemény, lehetőség fontos, ahol a képről, az esztétikáról, a látványról van szó. A szépségverseny egy olyan terület, ahol megvalósul az esélyegyenlőség, ahol nincs különbség siket és halló között, hiszen a hallásnak nincs köze a szépséghez. A rendezvénynek társadalmi tudatformáló szerepet is szánnak a szervezők. Bíznak abban, hogy a média érdeklődése nyomán az emberek megismerhetik a jelnyelv-, a siket kultúra- és a hallásrehabilitáció fontosságát, közben pedig azt is észrevehetik, hogy a hallássérültek ugyanolyan emberek, mint ők, csak a kommunikációs igényeik mások. Végy egy embert, aki a képek világában él. Végy egy másikat is, és állítsd szembe őket. Tudod mi történik? Gondolataikat a kezükkel formálják és ha szólni akarnak hozzád, az érintés lesz ebben eszközük. Nem csak a hang, nem a csak a szó, hanem a gondolatra mozduló kezek is közvetíthetik amit ki akarsz fejezni. A jelnyelv a siketek anyanyelve. Ha magad is meggyőződnél erről, szeretettel várunk! Látogasd meg a Beszédes Kezek Kulturális és Oktatási Egyesületet, honlap címe: www.beszedeskezek.mlap.hu
Háttér információk:
A jelnyelvet használók száma több, mint 9 ezer ma Magyarországon. Siketekből és több tízezer jelnyelvet használó nagyothalló, halló személyből áll. A hangzó kultúra hegemón jelenléte miatt ők nem látszanak a kultúra térképén. Láthatatlan kultúra az övék, amelyet kisebbségi nyelvként védeni kell, hiszen a kulturális örökség része. Mit jelent a siketség és a nagyothallás? A társadalomban a hallásveszteség fogalma alatt azokra a hiányosságokra helyezi a hangsúlyt, amelyek megkülönböztetnek egy halló embert a siket embertől. A legszembetűnőbb a hallás teljes vagy részleges hiánya, valamint az ehhez kapcsolódó kommunikációs különbségek. A siketség és a nagyothallás jelentkezhet már a születéskor, illetve bármely életkorban. Súlyossági fokát tekintve többféle lehet. Féloldali, enyhe fokú halláskárosodástól a kétoldali teljes siketségig. A hallásvesztés kialakulhat akuttan, szubakuttan, illetve fokozatosan. A prelingvális siketség érzékelési hiányt, míg a posztlingvális érzékelési veszteséget jelent. Az akusztikus kommunikációból kizárulnak. Egyénileg eltérő mértékben, de képesek megtanulni szájról olvasni, sőt többé-kevésbé artikulálva, érthetően beszélni. A jelnyelv egy vizuális, gesztikulációs nyelv, amely a kommunikáció nyelve, a kölcsönös egymásra hatás egyszerű és természetes eszköze. Az emóciók nyelve. Erre alapozódik a siket ember személyisége. Néhány ország az Európa Tanács tagjai közül, akik rendelkeznek alkotmányos referenciával a jelnyelvet illetően: Cseh Köztársaság (1988), Finnország (1995), Görögország (2000), Portugália (1997), Szlovák Köztársaság (1995). A következő országokban törvény rendelkezik a jelnyelvre való közvetlen, vagy közvetett utalással, azonban az nem egyenjogú a többi, az adott országban “beszélt” nyelvvel: Dánia, Franciaország, Olaszország, Írország, Norvégia, Svájc, Svédország, Ukrajna, Litvánia, Egyesült Királyság, Ausztria. A siket közösség saját narratívákat épít a közössége köré, eredetet határoz meg, hősöket jegyez emlékeikbe, siketekre jellemző típusjegyeket határoz meg, irodalmi, és vizuális művészeti alkotásokon keresztül ágyazza kirekesztésének történetét a múltba. Szüntelenül saját identitását keresi. Ez egyrészt egy belső igény alapján, másrészt a külvilág kétkedésének hatására zajló folyamat. A beszélt/hangzó nyelvre idegen nyelvként tekintő siketek erőfeszítése saját önazonosságuk stabilizálása és megteremtése érdekében egy véget nem érő folyamat. A jelnyelv a kincsük ebben a folyamatban, amely az egészséges, cselekvőképes és a biztos énképpel rendelkező személy kialakulását teszi lehetővé.
