Ferenczi Sándor Egyesület

Ferenczi Sándor Egyesület The Sándor Ferenczi Society was founded on 12th of September 1988 in Budapest. From its inception it has been a non profit organization (NGO).

Since 1999 it has received governmental recognition for its outstanding public service. Ferenczi és a budapesti iskolához tartozó pszichoanalitikusok nemcsak elméleti és gyógyító tevékenységükkel járultak hozzá a mai pszichoterápiás ismeretekhez, hanem meghatározó szerepet játszottak a pszichoanalízisnek az irodalommal, a társadalomtudományokkal és a művészetekkel létrejött termékeny kapcsolatában is. Az Egyesület tagjai:
Hazai és nemzetközi szakemberek, pszichoanalitikusok, pszichoterapeuták és más tudományágak — irodalomtudomány, szociológia, etnográfia, filozófia — művelői.

08/10/2026

És az utolsó ajánlók egyike, még a történeti távlat felidézéséhez:

Szalai Szalai Miklós
Vikár György és a budapesti iskola
Előadás
Vikár György a pszichoanalízis 'Budapesti iskolájához' tartozott. Ez az iskola elsősorban abban tért el a klasszikus pszichoanalízistől, hogy nem ismerte el az elsődleges narcizmust. Nem ismeri el, hogy a kisgyermek a születés után elsődlegesen saját ösztöneinek, 'érdekeinek' kielégítésére törekszik – és csak később ütközik bele ez a társadalom, a valóság által állított korlátokba, és alakul ki a szabályozó felettes én – vele persze az elfojtások és a neurózisok is. A Budapesti iskola – és az annak elméleti hátterét alkotó tárgykapcsolati elmélet – szerint az anya és a kisgyermek kezdetben egy érzelmi egységet alkot, és ebből csak fokozatosan válik ki a gyermek saját énje. Ez a 'különválása' az énnek csak frusztrációk révén mehet végbe, de ezeknek optimális mértékűeknek kell lenniük – különben a személyiség belső biztonság, érzelmi stabilitás nélkül fejlődik – ami súlyos zavarokat okoz emberi kapcsolataiban. Éppen ezért az 'egyszerű' neurózis mellett, amely az ödipális korszakban kezdődik, vannak olyan pszichés problémák is (mindenekelőtt a borderline és a narcisztikus személyiségzavar), amelyek a preödipális időszakra, az anyával való szeretetkapcsolat, érzelmi egység túl korai és túl súlyos megszakadására vezethetőek vissza.
Ezeknek a problémáknak a feldolgozása, megoldása másfajta hozzáállást követel meg a terapeutától, mint a klasszikus pszichoanalitikusi hozzáállás: a távolságtartó, 'idegen' hozzáállás helyett elfogadó, szeretetteljes attitűddel kell oldania a szorongást, kielégítenie a páciens igényét az érzelmi biztonságra."

/Adam Collier alkotása az illusztráció/

Elérhető a Művészet és pszichoanalízis 25. évadának nyitó előadása. Köszönjük szépen Gönczi Kingának az érdekfeszítő elő...
02/10/2026

Elérhető a Művészet és pszichoanalízis 25. évadának nyitó előadása. Köszönjük szépen Gönczi Kingának az érdekfeszítő előadást, amelyben a Márai-művek kapcsán megismerhettük az emigráció lélektani aspektusait, és a közönség aktív közreműködése nyomán olyan izgalmas kérdésekről is szó esett , hogy a modern technológia mennyiben befolyásol(hat)ja az emigráció lélektani folyamatainak lefolyását. A Márai-művekből elhangzó részletek érző és értő megelevenítéstét Őze Áron színművésznek köszönhetjük. Hallgassák szeretettel a felvételt, íratkozzanak fel csatornánkra, és várjuk szeretettel Önöket október 30-án 18:00-kor ismét a MNMKK - Petőfi Irodalmi Múzeum-ban, amikor Fried István tanár úr fog Márai Sándorról egy másik aspektusból előadást tartani.

29/09/2026

A kerekasztalnak, amit figyelmükbe ajánlok 'Megemlékezés dr. Vikár Györgyről születésének százéves évfordulóján' a címe, és akik beszélgetnek, emlékeznek majd: Barcy Magdolna, Benedek László, Frigyes Júlia, Halász Anna, Győrfi Anna, Liebner Anikó, Pető Katalin, Piszker Ágnes, Szalai Miklós, Székács Eszter, Unoka Zsolt, Vikár András, Vikárius László.

Az absztrakt szerint:
"Vikár György születésének századik évfordulóján ezen a kerekasztalon szeretnénk megosztani a róla szóló emlékeinket volt pácienseként, tanítványaként. Egyrészt jó elgondolkodni és megfogalmazni, hogy mit kaptunk tőle, szakmai fejlődésünkben milyen szerepe volt az ő sajátos
gondolkodásmódjának.
Ezen túl jó lenne megmutatni Vikár György személyiségét, bemutatni ma is releváns analitikus attitűdjét azoknak is, akik nem ismerhették. Vikár György pszichiáter, pszichoanalitikus, egyike az öt magyar pszichoanalitikusnak, akik már 1975-ben csatlakoztak a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesülethez. Aktív és sokoldalú terapeuta volt, a Faludi utcában gyerekekkel és serdülőkkel, otthonában, a magánpraxisban felnőttekkel végzett pszichoterápiát, analízist. Publikációiban sokat foglalkozott a Budapesti Iskola sajátosságaival, a kreativitással, agresszióval, a gyógyítás lehetőségeivel, jellemzően az aktuális nemzetközi pszichoanalitikus áramlatokkal is összefüggésben. Rendkívül világos stílusban megírt szakmai munkái és önéletrajza is (Az emlékezés ösvényein) számot adnak Vikár érzékeny analitikus gondolkodásáról, élvezetes olvasmányok."

/Nizar Alhattab alkotását látják/

21/09/2026

Konferenciánk nyitott sokszínűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy rendszeres nyelvész előadónk, Faluvégi Katalin ebben az évben 'Háromfázisos modell a nyelvi fejlődésről: örömelv és valóságelv, Piaget és Spielrein találkozása' címmel fog előadást tartani. Az absztraktja szerint a következőkről:

"Sabina Spielrein 1922-ben publikálja „Die Entstehung der kindlichen Worte Papa und Mama. Einige Betrachtungen über verschiedene Stadien in der Sprachentwicklung” ('A Papa és Mama szavak keletkezése. Megfontolások a nyelvi fejlődés szakaszairól', a továbbiakban Papa-Mama-tanulmány) című dolgozatát.

Az alcímben emlegetett szakaszok az egyén nyelvi fejlődésének három fázisát takarják: az autisztikusat, a mágikusat és a szocializáltat. A szakaszok leírásakor Spielrein erősen támaszkodik örömelv és valóságelv szembenállására, közelebbről arra, hogy a nyelvi kifejezésben hogyan váltja föl fokozatosan az örömelvet a valóságelv. Az autisztikus, örömelv meghatározta fázistól a valóságelv dominálta szocializált fázisig vezető út a látható és hallható gesztusok nyelvétől az önkényes jeleket használó beszédig tartó fejlődést írja le.

Az izgalmas elméleti keretbe helyezett érvelésen kívül van a tanulmánynak egy másik figyelemre méltó vonatkozása: szerzőjének ez az első nagyobb lélegzetű írása abból az időszakból, amikor Genfben, a Rousseau Intézetben Jean Piaget-val dolgozik együtt (1920-1923). Kettőjük szellemi együttműködésének alapja a szimbolikus gondolkodás törvényszerűségei iránti kíváncsiság. A mélylélektanban alaposan képzett, és az 1920-as évek elején a pszichoanalízis iránt fogékony Piaget a gyermek szimbolikus gondolkodásának megismeréséhez talál párhuzamokat az álomgondolkodásban, Spielrein pedig fordítva: az álomgondolkodás és bizonyos pszichiátriai patologikus állapotokban megfigyelhető gondolkodási mintázatok megértéséhez használja a gyermeknyelvet.

A Papa-Mama-tanulmány nem csupán az örömelv és valóságelv viszonyára építő pszichoanalitikus modell a nyelvi fejlődésről, hanem az első kulcsmű azok sorában, amelyekben mind határozottabban körvonalazódik Spielrein egyedi, pszichoanalitikus hátterű értelmifejlődés-pszichológiája. Előadásomban ezúttal az ehhez Piaget oldaláról érkező motivációt helyezem középpontba."

/Beth Conklin alkotása az illusztráció/

31/08/2026

Örömmel jelentem be, hogy az idei konferenciánk nyitó plenáris előadója Prof. dr. Bereczkei Tamás lesz, aki kutató biológus, a filozófia és a pszichológia doktora, az MTA rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézetének intézetvezető egyetemi tanára, a Pszichológia Doktori Iskola törzstagja, az egyetemen működő Evolúciós Pszichológia Kutató Csoport vezetője.
Előadásának címe "Öröm és illúzió: a jutalmazó rendszerek evolúciója", és az előzetes összefoglalója pedig így szól:

"Sigmund Freud pszichoanalitikus elméletében az örömelv a lelki folyamatokat irányító alapelv: az emberi psziché arra törekszik, hogy elkerülje a fájdalmat és a feszültséget, miközben növelje az örömöt és a kielégülést. Az evolúciós pszichológia messzemenően elfogadja ezt az álláspontot, mint az emberi természet egyik sarokkövét, miközben igyekszik empirikusan alátámasztani a saját elméleti keretében.
Evolúciós értelemben az öröm és általában a pozitív érzelmek akkor keletkeznek, amikor a szervezet valamilyen értékes erőforrás (táplálék, sz*****is partner, kényelem, biztonság) birtokába jut. Ez nem is lehet másként, hiszen az alkalmazkodást szolgáló viselkedéselemek csak akkor maradhattak fenn a múltban, ha megfelelő jutalmazás kapcsolódott hozzájuk. Ezek a megerősítések végső soron az agy genetikailag felépített jutalmazó központjaiban jönnek létre és szabályozzák mindennapi tevékenységeinket.
A modern civilizáció azonban sokszor úgy 'használja ki' ezeket az idegrendszeri folyamatokat, hogy mesterségesen keltenek jutalmat, anélkül, hogy a szervezet ténylegesen a birtokába jutott volna a szükséges erőforrásoknak. A jutalmazó rendszerek áldásos és eltorzult hatásairól egyaránt lesz szó az előadásban, számos példán keresztül."

/a képet Leigh J. McCloskey készítette/

Cím

Lisznyai Utca
Budapest
1016

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Ferenczi Sándor Egyesület új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Szervezet Elérése

Üzenet küldése Ferenczi Sándor Egyesület számára:

Parancsikonok

Megosztás

Kategória