Egyensúly Intézet

11/08/2026

🌡️ Hogyan készülhet fel Magyarország a klímaváltozás következményeire – miközben épp történetének egyik legmelegebb nyarát éli át?

A klímaalkalmazkodás nem csupán védekezés, hanem Magyarország egyik kitörési pontja is lehet. 👉 Ezzel a gondolattal zárjuk a Magyarország jövő időben podcastsorozat első évadát.

Ehhez azonban egyszerre van szükség a kibocsátások csökkentésére és a klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodásra. A már elkerülhetetlen változásokra fel kell készülnünk, de egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora felmelegedéshez kell majd alkalmazkodnunk: ezt az határozza meg, milyen gyorsan és milyen mértékben mérsékeljük a kibocsátásainkat.

A megfelelően megtervezett alkalmazkodással ugyanakkor sokat nyerhetünk. Az épületfelújítások, a vízmegtartó és energiahatékony megoldások, valamint az élhetőbb, zöldebb települések egyszerre javíthatják életminőségünket, csökkenthetik költségeinket és erősíthetik a magyar gazdaság versenyképességét. 📈

Az évadzáró epizódban Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnöke és az Egyensúly Intézet tanácsadó testületének tagja beszél a klímaváltozás globális és magyarországi következményeiről.

Az adás második részében Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klíma-, energia- és környezetpolitikai igazgatója és Filippov Gábor, az intézet kutatási igazgatója azt járják körül, hogyan készülhet fel Magyarország a felmelegedésre, milyen lehetőségeket teremthet a megfelelő alkalmazkodás, és mit kockáztatunk, ha elmulasztjuk a szükséges lépéseket.

Köszönjük, hogy egész évben velünk tartottatok! Ősszel visszatérünk a második évaddal. 🎧

▶️ Az évadzáró epizód a Telex Youtube-csatornáján érhető el. Gondolkodjunk együtt jövő időben!

🔗 Link a kommentek között.

Fotó: Telex.hu

06/08/2026

Házban gazdagok, készpénzben szegények a magyarok. 🏠

📣 Megjelent az Egyensúly Intézet lakhatáspolitikai javaslatcsomagja.

A magyarok 92 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él – ez a harmadik legmagasabb arány az Európai Unióban. A saját otthon sokaknak biztonságot nyújt, de a kedvezőnek tűnő adat mögött súlyos problémák húzódnak meg.

Sok tulajdonosnak nincs elegendő jövedelme lakása fenntartására, korszerűsítésére vagy a magas rezsiköltségek kifizetésére. Az alacsony jövedelmű magyarok 18 százalékát súlyos lakhatási szegénység érinti, a lakosság 12,6 százaléka pedig olyan otthonban él, ahol beázik a tető, vizes a fal vagy korhadtak a nyílászárók.

A saját lakás ráadásul röghöz is köthet. A magyarok kétharmada kisebb városokban vagy falvakban rendelkezik otthonnal, miközben a jobb munkahelyek, továbbtanulási lehetőségek és szolgáltatások jelentős része a nagyvárosokban összpontosul. Sokan nem tudnak oda költözni, ahol tanulni vagy dolgozni szeretnének – ez pedig már az egész ország fejlődését visszafogja.

❗Mindeközben 2024-ben Magyarországon épült a legkevesebb új lakás ezer főre vetítve az EU-ban.❗

👉 Az Egyensúly Intézet új szakpolitikai javaslatcsomagja szerint kínálati fordulatra van szükség: több megfizethető nagyvárosi lakásra, biztonságosabb bérleti piacra, új kollégiumi férőhelyekre és évente legalább 100–150 ezer otthon korszerűsítésére.

A teljes szakpolitikai javaslatcsomag elérhető az Egyensúly Intézet honlapján.
Link a kommentek között. 🔗

05/08/2026

Elindult a Klímapolitikai Párbeszéd az Országházban 🌍

🌡️ Miközben Magyarországon ismét 40 fok körüli csúcshőmérséklet várható, és már több mint egy hete rendkívüli hőség terheli az országot, különösen világosan látszik: a klímaváltozás nem egy távoli, elvont probléma. Hatásai már ma is alakítják mindennapjainkat, gazdaságunk működését, településeink élhetőségét és energiafelhasználásunkat.

🏛️ Ebben a helyzetben tartottuk meg az Egyensúly Intézet országgyűlési képviselők számára szervezett klímapolitikai képzéssorozatának első alkalmát. A háromrészes program célja, hogy parlamenti pártokon átívelő szakmai párbeszédet teremtsen a klímaváltozás gazdasági, társadalmi, környezeti és biztonsági következményeiről, valamint az előttünk álló legfontosabb szakpolitikai feladatokról.

📊 Az első találkozón Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora és az IPCC alelnöke az éghajlatváltozás kihívásairól és a tétlenség gazdasági költségeiről beszélt. Dálnoky Noémi, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának programmenedzsere a klímacélokhoz kapcsolódó uniós forrásokat és a következő évek feladatait mutatta be, Ámon Ada, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezetője pedig az épületenergetikai korszerűsítés magyarországi jelentőségét járta körül.

A résztvevőket Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója és Csernus Dóra, intézetünk klíma-, energia- és környezetpolitikai igazgatója köszöntötte.

Köszönjük az előadóknak és az országgyűlési képviselőknek a tartalmas, nyitott szakmai beszélgetést!

💧 A képzéssorozat következő alkalmain az energetikával, a vízmegtartással és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodással foglalkozunk.

20/07/2026

Örömmel jelentjük be, hogy Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja csatlakozott az Egyensúly Intézet tanácsadó testületéhez!

Romsics Ignác a modern magyar történelem egyik legismertebb és legelismertebb kutatója. Munkásságának középpontjában a 20. századi magyar történelem, különösen a Horthy-korszak, a trianoni békeszerződés és Magyarország külpolitikai mozgásterének vizsgálata áll. Számos meghatározó történeti monográfia szerzője, oktatói és kutatói tevékenységével pedig évtizedek óta jelentősen hozzájárul a magyar történettudomány fejlődéséhez.

Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy tudásával és tapasztalatával a jövőben az Egyensúly Intézet munkáját is segíti.

15/07/2026

Budapest ismét a nemzetközi stratégiai párbeszéd központjává vált. 🌐

Július 13–14-én immár harmadik alkalommal rendeztük meg a Budapest Energy and Security Talks (BeSTalks) konferenciát.

Az Egyensúly Intézet 2024-ben azzal a céllal hozta létre a BeSTalksot, hogy olyan meghatározó nemzetközi fórumot teremtsünk Magyarországon, amely közvetlenül összekapcsolja a hazai kül-, biztonság-, energiapolitikai döntéshozókat és szakértőket a nemzetközi szakmai közösség vezető képviselőivel.

A harmadik BeSTalks megerősítette: erre a platformra nagyobb szükség van, mint valaha. Egy olyan időszakban, amikor Európa egyszerre néz szembe biztonsági, geopolitikai, gazdasági és technológiai kihívásokkal, különösen fontosak azok a fórumok, amelyek teret biztosítanak a nyílt, tényalapú és előremutató stratégiai párbeszédnek.

A konferencia kiemelt előadói között köszönthettük:

• Ruszin-Szendi Romuluszt, Magyarország honvédelmi miniszterét;
• Tanács Zoltánt, Magyarország tudományos és technológiai miniszterét;
• L**h Wałęsát, a Nobel-békedíjas volt lengyel elnököt;
• Javier Colominát, a NATO politikai és biztonságpolitikai ügyekért felelős főtitkár-helyettesét;
• Levent Gümrükçüt, Törökország külügyminiszter-helyettesét;
• Marcin Bosackit, Lengyelország külügyi államtitkárát;
• Sebastian Hartmannt, a német védelmi minisztérium parlamenti államtitkárát;
• Mészáros Krisztiánt, Magyarország multilaterális ügyekért felelős államtitkárát;
• valamint Jill Doughertyt, Oroszország elismert szakértőjét, a CNN kommentátorát és a Wilson Center kiemelt kutatóját.

A BeSTalks lehetőséget teremt arra, hogy a legfontosabb nemzetközi szakpolitikai viták Budapesten is megjelenjenek, a magyar szakértők és döntéshozók közvetlenül kapcsolódhassanak a nemzetközi szakmai hálózatokhoz, Magyarország szempontjai pedig láthatóvá váljanak az euroatlanti közösség meghatározó véleményformálói előtt.

Három év alatt a BeSTalks több lett egy konferenciánál: tartós nemzetközi stratégiai platformmá vált, amely hozzájárul Budapest regionális szerepének erősítéséhez, a magyar szakmai közeg nemzetközi kapcsolatainak bővítéséhez és a közös európai kihívásokról folytatott érdemi párbeszédhez.

Köszönjük előadóinknak, partnereinknek és minden résztvevőnknek, hogy idén is velünk gondolkodtak Európa és a transzatlanti közösség jövőjéről!

14/07/2026

02/07/2026

Ma reggel a Morning Insights rendezvénysorozatunk újabb állomásán Orbán Anita külügyminisztert és miniszterelnök-helyettest láthattuk vendégül. 🤝

Az Egyensúly Intézet célja, hogy az eseménysorozattal zárt szakmai fórumot teremtsen a Magyarországon akkreditált nagykövetek számára, és első kézből adjon betekintést az ország legfontosabb szakpolitikai, gazdasági és nemzetközi kérdéseibe.

Korábbi alkalmainkon Magyarország gazdasági helyzetéről, szakpolitikai kihívásairól és prioritásairól beszélgettünk, valamint bemutattuk a Magyarország-kézikönyv – 33 megoldás 33 égető problémára című kötetünket is.

A Konrad-Adenauer-Stiftunggal együttműködésben folytatódó sorozat mai eseményén Magyarország külpolitikája került középpontba. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy külügyminiszter asszony elfogadta meghívásunkat, hálásak vagyunk a nyitott és tartalmas szakmai beszélgetésért.

Köszönjük a diplomáciai testület tagjainak az aktív részvételt és az érdemi párbeszédet. 🌐

01/07/2026

Szívből gratulálunk Szabó Barnának, az Egyensúly Intézet korábbi vezető közgazdászának, aki Kármán András pénzügyminiszter kabinetfőnökeként folytatja munkáját. 👏

Nagyon örülünk új megbízatásának, és sok sikert, valamint eredményes munkát kívánunk új feladatához!

30/06/2026

Gratulálunk Bart Istvánnak, az Egyensúly Intézet korábbi klímapolitikai külső szakértőjének, akit villamosításért és dekarbonizációért felelős helyettes államtitkárrá neveztek ki.👏

Nagyon köszönjük az eddigi közös szakmai munkát, és sok sikert, valamint eredményes munkát kívánunk új feladatához!

24/06/2026

💡 Magyarország energiafüggősége több mint 80 százalékos.

Az elmúlt évek energiaválságai pedig megmutatták, hogy a fosszilis energiahordozókra épülő rendszer nemcsak a klímát terheli, hanem gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz.

Közben villamosenergia-igényünk folyamatosan nő, miközben épületeink jelentős része ma is rendkívül pazarlóan használja fel az energiát.

🎙️ A Magyarország jövő időben legújabb epizódjában Holoda Attila energetikai szakértő, valamint Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klíma-, energia- és környezetpolitikai igazgatója arról beszélgetnek,

🔹 miért nem igaz, hogy Magyarország energiabiztonsága csak a fosszilis energiahordozókra épülhet,
🔹 miért veszik kárba a felhasznált energia jelentős része a magyar épületállományban,
🔹 és miért nem elég a napenergia sikere: a szélenergiát, a tárolókapacitásokat és az energiahálózatot is fejleszteni kell.

❓ Hogyan lehet úgy csökkenteni Magyarország energiafüggőségét, hogy közben az energiaellátás biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá váljon?

🎧 A teljes epizód a kommentek között található linken hallgatható meg.

📘 Az energiafüggőség csak egy a Magyarország előtt álló legfontosabb kihívások közül. Ha kíváncsi arra, milyen megoldásokat javaslunk az ország 33 legégetőbb problémájára, keresse a Magyarország-kézikönyvet a könyvesboltokban.

Fotó: Bakos Barna / Telex