30/09/2026
A fordítás világnapja és Jeromos, a „grumpy” szent
Ma, szeptember 30-án van a fordítás világnapja. A dátumot Szent Jeromos adja: a hagyomány szerint 420-ban ezen a napon halt meg Betlehemben. Ő a fordítók védőszentje, a Biblia jelentős részét latinra fordította, és a kortársai közül elég sokan ki nem állhatták.
Muraközi volt?
347 körül született Stridonban. A várost a saját feljegyzése szerint a gótok lerombolták, és azóta senki nem tudja biztosan, hol állt. Az egyik régi jelölt a horvát Štrigova, magyarul Stridóvár, a Muraközben. Mások máshol keresik, és a kutatók ma sem jutottak egyezségre.
Élete
Rómában tanult, és úgy rajongott Ciceróért, hogy egyik levelében leír egy álmot: az égi ítélőszék elé állították, és azt vágták a fejéhez, hogy nem keresztény, hanem ciceroniánus. Meg is korbácsolták. Felébredve megfogadta, hogy nem olvas több pogány klasszikust. Nem tartotta be.
Egy ideig remetéskedett a szír sivatagban, aztán I. Damasus pápa titkára lett. A pápa 382 körül bízta meg, hogy rendet tegyen a latin bibliai szövegek között. Jeromos a pápának írt előszavában panaszolta, hogy szinte ahány kézirat, annyi változat. Az ő munkájából és a későbbi latin szöveghagyományból alakult ki a Vulgata.
Fordítás
Az Ószövetség jelentős részénél nem a görög Septuagintát követte, hanem a héber szöveghez ment vissza. Ehhez zsidó tanítóktól tanult héberül, és később maga írta le, mennyit küszködött a sziszegő, hörgő hangokkal. Az újítás nem mindenkinek tetszett. Ágoston egyik levelében arról ír, hogy az észak-afrikai Oeában majdnem zavargás tört ki a templomban, amikor Jónás könyvében a megszokott tök helyett Jeromos más növényt fordított. A püspök végül a helyi zsidókat kérdezte meg, melyik a helyes.
386-tól haláláig Betlehemben élt, abban a kolostorban, amelyet a római Paulával együtt alapított.
Értelmet értelemért
A Pammachiusnak írt 57. levelében van a fordításelmélet egyik legtöbbet idézett mondata: non verbum e verbo, sed sensum exprimere de sensu, nem szót szóért, hanem értelmet értelemért. Rögtön hozzá is teszi, hogy a Szentírás kivétel, ott még a szórend is számít.
A mogorva szent
A szentképek szelíd, szakállas öregembere a valóságban harapós volt. Leveleiben keményen nekiment az ellenfeleinek, egykori barátjával, Rufinusszal is csúnyán összeveszett, és még Rufinus halála után is gúnynevekkel emlegette, például Grunniusnak, Röfögőnek. (A természetét XVI. Benedek is szóba hozta egy 2007-es beszédében.)
Legendák
Több legenda is ráragadt. Az egyik az oroszlán, amely a festményeken gyakran ott hever a lábánál: állítólag azért szegődött mellé, mert Jeromos kihúzta a tüskét a mancsából. A történet eredetileg valószínűleg egy Gerasimos nevű palesztinai szerzetesé, és a névhasonlóság miatt keveredhetett össze a kettő.
A másik a szarvas Mózes. A Kivonulás könyvében a héber szöveg szerint Mózes arca sugárzott, amikor lejött a Sínai-hegyről. A szó azonban rokon a „szarv” jelentésű héber főnévvel, és a Vulgatában így lett belőle cornuta esset facies sua („szarvas volt az arca”). Ezért van szarva Michelangelo római Mózesének. Hogy Jeromos tévedett, vagy tudatosan választotta ezt az értelmezést, arról a bibliakutatók ma is vitatkoznak.
Dürertől Caravaggióig a festők szívesen ültették dolgozószobába, és odatették mellé a bíborosi kalapot is, pedig bíboros sosem volt, ez a rang az ő idejében még nem is létezett.
Jeromos és a magyar Biblia
A legkorábbi fennmaradt magyar bibliafordítás, a Huszita Biblia a 15. század első feléből való, és a Vulgatából készült. Az eredeti elveszett, a szöveg különböző részeit három későbbi másolat, a Bécsi, a Müncheni és az Apor-kódex őrzi. A hagyomány két ferences papnak, Tamásnak és Bálintnak tulajdonítja. Káldi György 1626-os katolikus fordítása szintén a Vulgatát követte. Károli Gáspár 1590-es Vizsolyi Bibliája viszont elsősorban a héber és a görög szövegre támaszkodott, ahogy annak idején Jeromos is az Ószövetség nagy részénél.
Hogyan lett világnap?
A fordítók szakmai szervezetei már korábban is szeptember 30-án, Jeromos ünnepén tartották rendezvényeiket. Az ENSZ 2017. május 24-én, a 71/288-as határozattal t***e hivatalossá a napot, a fordítás békéért és megértésért vállalt szerepére hivatkozva.
A Nemzetközi Fordítószövetség (FIT) minden évre témát választ. 2026-ban ez a nyelvi sokszínűség és a nyelvi jogok (Linguistic Diversity and Language Rights), alcíme „a megértettség ereje”. A szövetség szerint a mesterséges intelligencia korában még jobban látszik, mekkora a különbség a nagy és a kis forrású nyelvek között.
Boldog világnapot minden fordítónak!
