Magyar Ökotoxikológiai Társaság

Magyar Ökotoxikológiai Társaság Fővárosi Bíróság 2011. június 17-én 14452 sorszámmal jegyezte be a Magyar Ökotoxikológiai március 11-én került sor.

Postai címe: c/o NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézet, 1022, Budapest, Herman Ottó u. 15; mail címe: [email protected]
A Magyar Ökotoxikológiai Társaság (MÖTT) alakuló Közgyűlésére 2011. A huszonkét alapító tag megvitatta, majd elfogadta az Alapszabályt, majd a szükséges dokumentumokkal együtt a Fővárosi Bíróságnak (FB) benyújtotta. Az FB néhány kiegészítést kért, ezért a második

Közgyűlésen (május 20-án) az alapító tagok elkészítették az Alapszabály végleges verzióját. Ezt később, a vonatkozó új rendszabályok szerint módosították. Négy évre (2021-ig) a MÖTT elnökének Darvas Bélát (DSc), az elnökség tagjainak Csenki-Bakos Zsolt Imre (PhD) és Simon Gergelyt; a Felügyelő Bizottság elnökének, Pirger Zsolt (PhD), tagjainak Székács Andrást (DSc) és Szoboszlay Sándort (PhD) választották meg. A MÖTT létrejöttét kifejezetten stimulálta, hogy Bakonyi Gábor a Szent István Egyetemen megszervezte az ökotoxikológus MSc képzést (ez sajnos azóta megszűnt, újraindítása napirenden van), illetve hogy ezen az egyetemen és az ELTE-n működő Környezettudományi Doktori Iskolák programjába az ökotoxikológia bekerült.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1450498447118213&set=a.637191205115612
16/06/2026

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1450498447118213&set=a.637191205115612

A szkeptikus no para – Legitimáció?
(Hangyaleső No516)
A ’Committee for Skeptical Inquiry’ (CSI) 1976-ban alakult az Egyesült Államokban, eredeti neve ’Committee for the Scientific Investigation of Claims of the Paranormal’ (CSICOP) volt. A szervezet célja a paranormális és egyéb áltudományos állítások gusztálása volt. Alapítói között olyan ismert személyek szerepeltek, mint Paul Kurtz (PhD), Carl Sagan (PhD) és Isaac Asimov (PhD). E szervezet adja ki a ’Skeptical Inquirer’ című folyóiratot, amely a tudományos szkepticizmus egyik legismertebb nemzetközi lapja. A CSI napjainkban a legbefolyásosabb szkeptikus szervezete, amely főként újságírókat és ismeretterjesztőket gyűjtött össze. Paul Kurtzot gyakran a modern tudományos szkeptikus mozgalom egyik alapítójaként emlegetik. Kulcsszerepet játszott a CSICOP (a későbbi CSI) létrehozásában és a tudományos szkepticizmus nemzetközi hálózatának kiépítésében. Carl Sagan tudományos ismeretterjesztő volt, aki a módszerek (?) egyik legismertebb népszerűsítőjévé vált. A szkeptikus mozgalomban a bizonyítékokon alapuló gondolkodás és a kritikus vizsgálódás mellett érvelt. Isaac Asimov a XX. század egyik legismertebb tudományos-fantasztikus írója volt, aki több mint 500 könyvet és számtalan cikket ontott.
A ’The Skeptics Society’ szervezetet már 1992-ben alapította Michael Shermer Kaliforniában. Küldetése a tudomány, a kritikus gondolkodás és a racionalitás népszerűsítése a közéletben. A társaság legismertebb kiadványa a ’Skeptic’, amely tudományosnak tűnő, történelmi és társadalmi témákat vizslat. Rendszeresen szervez vitafórumokat, amelyeken érdeklődő tagjai vesznek részt. A ’The Skeptics Society’ különösen ismert arról, hogy az áltudományok mellett a tévhitek, összeesküvés-elméletek és a tudománytagadás (?) különböző formáit elemzi és bírálja. Michael Shermer (PhD) a ’The Skeptics Society’ alapítója érdeklődésének középpontjában az áll, hogy az emberek miért hisznek téves vagy bizonyítatlan állításokban. Richard Dawkins (PhD) gyakori előadója és támogatója volt a szkeptikus mozgalomnak. Richard Dawkins az egyik legismertebb ismeretterjesztők közé tartozik. Az University of Oxford zoológiaprofesszoraként vált ismertté, kutatásai elsősorban az evolúcióelméletre és az állati viselkedésre irányultak. Legismertebb műve a ’The Selfish Gene’, amelyben a génközpontú evolúciós szemléletet népszerűsít***e. Tőle származik a mém fogalma is, amelyet kulturális információegységként vezetett be. A szkeptikus mozgalomban elsősorban a vallási és természetfeletti magyarázatok kritikájáról vált ismertté. 2006-os könyve, a ’The God Delusion’ világszerte vitákat váltott ki, és a modern ateista mozgalom egyik legismertebb alakjává t***e.
Az ’Australian Skeptics’ (1980) – Ausztrália legjelentősebb szkeptikus szervezete, amely rendszeresen vizsgál paranormális és áltudományos állításokat. A ’Skepsis e.V.’ (1987) – a német nyelvterület legismertebb szkeptikus szervezete, tudományos előadásokkal és kiadványokkal. Az ’Association for Skeptical Enquiry’ (ASKE, Egyesült Királyság) – a brit szkeptikus mozgalom egyik meghatározó szervezete. A ’Belgian Skeptics Organization’ (SKEPP) – Belgium vezető szkeptikus társasága, különösen az áltudományos egészségügyi állítások vizsgálatáról ismert. A ’Les Sceptiques du Québec’ – a francia nyelvű kanadai szkeptikus mozgalom központi szervezete. A ’Szkeptikus Társaság’ (2006) – Magyarország legismertebb szkeptikus civil szervezete, amely a kritikus gondolkodás és a tudományos szemlélet népszerűsítését tűzte ki célul.
*
A ’Szkeptikus Társaság’ elődjének gondolja a kilencvenes években működő ’Tényeket Tisztelők Társaságát’, amelyhez ismert tudósok kapcsolódtak: Szentágothai János, Almár Iván, Beck Mihály és Ádám György. A ’Szkeptikus Társaság’ alapítói között újságírók, oktatók és ismeretterjesztők szerepeltek, akik fontosnak tartották az áltudományos állítások kritikai vizsgálatát. A társaság kezdettől fogva rendszeresen szervezett nyilvános előadásokat és vitákat ún. tudományos témákról. Kedvelt területük a paranormális kihívás, amelyben ellenőrzött körülmények között lehetett bizonyítani rendkívüli vagy természetfeletti képességeket. A szervezet több alkalommal foglalkozott alternatív gyógyászati módszerek, csodaszerek, asztrológiai állítások és különféle összeesküvés-elméletek kritikájával. A ’Szkeptikus Társaság’ rendszeresen részt vett fesztiválokon és ismeretterjesztő rendezvényeken. Működése során több közéleti vitába is bekapcsolódott, különösen akkor, amikor tudományos kérdések politikai vagy ideológiai viták tárgyává váltak.
A magát polihisztornak gondoló Vágó István volt az egyesület első elnöke a 2006-os alapításkor. Hraskó Gábor alapító alelnök volt (tudományos pályafutását feladta), majd 2008-ban ügyvezető, 2009-től pedig elnök lett. Nemzetközi szinten is ismertté vált, mert 2013-2017 között az európai szkeptikus szervezetek ernyőszervezetének, az European Council of Skeptical Organisations (ECSO, 1994) elnöke volt. A 2020-as években a ’Szkeptikus Társaság’ elnöki tisztséget Pintér András Gábor vette át. Ő az európai szkeptikus mozgalomban is aktív szerepet tölt be, és társalapítója a ’European Skeptics Podcast’-nak.
Vágó István gyógyszer-vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott (MSc), majd a Medimpex külkereskedelmi vállalatnál dolgozott, mielőtt televíziós pályára lépett. Legnagyobb teljesítménye a széles közönség elérése volt: népszerű televíziós személyiségként (Legyen ön is milliomos) sokakhoz juttatta el az üzenetét, és jelentős szerepe volt a ’Szkeptikus Társaság’ ismertségének növelésében. Hraskó Gábor (MSc) az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológus szakán végzett a Magyar Természettudományi Múzeumban dolgozott, később az informatikai szektorban helyezkedett el. Kedvelt vitatémái a homeopátia, az alternatív gyógyászat és a paranormális állítások. Pintér András Gábor (MSc) ismeretterjesztőként és idegenvezetőként vált ismertté; már középiskolás korától aktív szereplője volt a magyar szkeptikus mozgalomnak. Érdeklődésének középpontjában a kommunikáció, az áltudományok kritikája és a nemzetközi szkeptikus együttműködés áll. A magyar elnökök egyikének sincs tudományos minősítése, ami abszurd állapot, mert tudomány/áltudomány területek körül kering a tevékenységük, saját mélyebb tapasztalat nélkül. A társasághoz nálunk erősen vonzódik a valódi tudományos pályát be nem futó csoport, amely csalódott a saját előremenetében, mégis úgy dönt, hogy ő tesz majd igazságot, mert ahhoz elég egy kockás papír, egy ceruzacsonk, a józan paraszti ész és a túltengő önbizalom. Viszont mi a legitimáció?
A Szkeptikus Társaság kiemelt témái eddig: (i) Homeopátia és alternatív gyógyászat: leginkább Hraskó Gábor volt aktív ezen a területen. Több kampányban és nyilvános megszólalásban érvelt amellett, hogy a homeopátia hatásosságát nem támasztják alá megbízható tudományos bizonyítékok. Ő sem járt elöl ennek kísérletes cáfolatában. Szakértőként Falus András (DSc) szólalt meg mellette, aki ismert immunológus, de nem toxikológus; (ii) Paranormális jelenségek, UFO-k, asztrológia: Hraskó Gábor és Vágó István közösen szerepeltek az ’X-Aknák’ című műsorban, ahol ilyen állításokat vitattak meg és kritikai vizsgálat alá vontak. Almár Iván (DSc) szólalt meg, mint szakértő; (iii) Összeesküvés-elméletek: az utóbbi években főként Pintér András Gábor foglalkozott ezzel, különösen a Covid-járvány, oltásellenesség és internetes dezinformáció kapcsán. Boldogkői Zsolt (DSc) érvelt kitűnően, mint szakértő; (iv) Oltások és járványok: a társaság szervezeti szinten is aktív volt, de nyilvánosan Hraskó Gábor és Pintér András Gábor jelentek meg leggyakrabban a témában. Falus András is véleményt nyilvánított; (v) Növényi GMO-k: ebben a kérdésben Vágó István többször, mint szereptévesztő riporter megszólalt Györgyey Jánossal (CSc, most alelnök), aki az SzBK ebbéli kutatásainak egyik kiszolgálója volt (Dudits Dénes beosztottja, aki a BZBE Zöld Hírlevelével írta be magát a multik által finanszírozott, később eltűntetett, dicstelen kiadványok történetébe). A Szkeptikus Társaság hivatalos közleményt is kiadott (nyilvánossá vált vitám lásd: https://bdarvas.hu/download/pdf/SzTblog2.pdf), amely szerint nem GMO-párti, hanem a GMO-k tudományos alapú értékelését támogatja (zéró tudományos tapasztalattal és teljesítménnyel), és ellenzi (azok megfontoltak?) az irracionális félelmeket; (vi) Evolúció és kreacionizmus: a társaság rendszeresen szervezett Darwin-napi rendezvényeket, amikben Hraskó Gábor és Pintér András Gábor is aktív szerepet vállalt; (vii) Vallás és ateizmus: Vágó István és Hraskó Gábor több rendezvényen szerepelt együtt, például az ’The God Delusion’ magyar kiadásának bemutatóján. Ugyanakkor a ’Szkeptikus Társaság’ hivatalosan a tudományos szkepticizmust hangsúlyozta, és nem ateista szervezetként határozta meg magát. Pléh Csaba (DSc) szólalt meg, mint szakértő.
*
A Laposföld-díj a ’Szkeptikus Társaság’ által alapított citromdíj, amelyet 2021 óta évente adnak át a ’Föld napján’. A díj célja felhívni a figyelmet azokra a személyekre vagy szervezetekre, akik a társaság megítélése szerint az adott évben a legtöbbet tették az áltudományos nézetek terjesztéséért. A kiválasztás két lépcsőben történik. A közönség (?) jelölhet személyeket és szervezeteket. A jelöltek közül először közönségszavazás (? választ döntősöket, majd a ’Szkeptikus Társaság’ tagsága (végig anonim) dönt a vesztesről. Az eddigi legismertebb díjazottak között szerepeltek az ’Orvosok a tisztánlátásért’ csoport (2021), Varga Gábor (2022), Bagdy Emőke (2023) és Mihalik Angelika (2025).
Gődény György, Lenkei Gábor, Pócs Alfréd és Tamasi József az ’Orvosok a tisztánlátásért’ csoport legismertebb szereplői. A Covid-19 járvány idején olyan vírus- és járványszkeptikus, illetve oltásokkal kapcsolatos állításokat terjeszt***ek, amelyek gyengítették a közegészségügyi ajánlásokba vetett bizalmat. Azonban a kitüntet***ek egyike sem kutató vagy oktató, vagyis nem véleményvezérek, akiket éppen a körülöttük habosított viták t***ek ismertté. A Magyarok Világszövetsége és a Mi Hazánk – akik támogatták őket – kapcsolatos véleményei hasonlatosak máig. Mi az ő felelősségük?
Varga Gábor (közgazdász) a Szkeptikus Társaság szerint olyan termékeknek tulajdonított egészségügyi vagy gyógyhatásokat, amelyeket nem támasztottak alá megfelelő tudományos bizonyítékok, és kritikájuk kiterjedt a C-peptid készítményekkel kapcsolatos állításaira is. A Varga gyógygomba termékcsalád több, a keleti gyógyászatban régóta használt gombafaj kivonataira épül, többek között Ganoderma lucidum (pecsétviaszgomba, reishi), Cordyceps sinensis (hernyógomba), Hericium erinaceus (oroszlánsörény-gomba), bokrosgomba (Maitake) többféle kombinált gombakivonatot tartalmazó készítmény. A termékei étrend-kiegészítőként kerülnek forgalomba, és főként immunrendszerrel, daganatos betegségekkel, anyagcsere-problémákkal és általános egészségmegőrzéssel kapcsolatos témákban népszerűsítették őket. Ilyen alapon a kínai orvoslás hagyományokon (empíria) alapuló sokféle terméke támadható lenne, sőt a gyógynövényeken alapuló eljárások is.
Bagdy Emőke (PhD) a sz*****is fejlődéssel, az ivari szerepekkel és a genderkérdésekkel kapcsolatban olyan nézeteket képviselt, amelyeket a felkent szkeptikusok tudományosan meghaladottnak vagy nem kellően alátámasztottnak tart. Az indoklás külön említ***e a genderrel és homoszexualitással kapcsolatos nyilvános megszólalásait. A vita valójában nem áltudományokról, hanem identitásról, modellről, értékekről szóló mély, családcentrikus közéleti konfliktus. Értékvita miként lehet szkepszis tárgya?
Mihalik Angelika jogász hosszabb ideje az oltásellenes mozgalom egyik ismert szereplője, és jogi fellépéseivel, nyilvános megnyilvánulásaival hozzájárult az oltásokkal kapcsolatos bizalmatlanság erősítéséhez. Szerinte a szülőknek szélesebb döntési jogot kellene biztosítani a gyermekek oltásával kapcsolatban. Kifogásolja, hogy Magyarországon a gyermekkori védőoltások többsége kötelező, nem pedig ajánlott. Gyakran hivatkozik a testi önrendelkezés jogára és a tájékozott beleegyezés elvére. Álláspontja szerint az oltásokkal kapcsolatos kockázatokat és mellékhatásokat nyíltabban kellene tárgyalni. Bűne, hogy több ügyben képviselt olyan családokat, akik mentesítést kértek kötelező oltások alól? Jogi kihívásra nem biológiai megítélést és megbélyegzést kell alkalmazni, hanem érthetően érvelni.
*
A Szkeptikus Társaság egyik legfontosabb eredménye, hogy a tudományos szkepticizmust érzékelhetővé t***e a magyar nyilvánosságban. Ez azonban tudományos területen dolgozók számára csak az ábécé. Rendszeresen foglalkozott olyan témákkal – például homeopátia, oltásellenesség, paranormális állítások vagy gyógyászati módszerek (a hosszú tapasztalat ezt felülírhatja) –, amelyeknél fontos a bizonyítékokon alapuló (a népi megfigyelések is ilyenek – lásd gyógynövények) megközelítés. Nemzetközi kapcsolatokat épített ki, és bekapcsolta a magyar szkeptikus mozgalmat az európai és nemzetközi hálózatokba. Ugyanakkor tevékenységének egy része fölöslegesen hangoskodó vitákat váltott ki (lásd GMO), különösen, amikor tudományos kérdések összefonódtak társadalmi, kulturális vagy politikai érdekekkel. Véleményem szerint a Magyar Szkeptikus Társaság megfelelő képzettség és ismereti háttér nélkül olyan magasságokba helyezi magát, ahová az MTA sem merészkedett soha. Jó bulinak gondolja, amit anonim közössége kiokoskodik és amit terjeszt, miközben a megértés készsége és jele nélkül belegázol mások munkásságába. Törekszik a megítélésre. A Lapos Föld díja szerintem most esetleges, kellően indokolatlan (magának is kioszthatná a társaság, ez most itt nyilvános javaslat!), valójában anonim és agresszíven lejárató. A főként szegedi és budapesti hátterű ’gyülekezetnek’ sokkal szigorúbb önvizsgálat és önkontroll javasolható! A rombolásnak csak az egyidejű építkezés mellett van értéke, s ezzel, valamint a fair megfontoltsággal a Szkeptikus Társaság eddig nem szolgált. Jelenlegi állapotában nem is képes ilyesmire. Érdekes, hogy az Akadémia szóra sem méltatja ezt a jelenséget, bár több akadémikus tagja (Venetianer Pál, Orosz László, Dudits Dénes stb.) is nyomon követi, pártolja ezt az önálló teljesítmányt nélkülöző kívülállást, sőt vállalkozóként ifjabb Duda Ernő is segít***e.
*
Erősen szkeptikus vagyok és ez a szkeptikus mozgalmakra is kiterjed!
Darvas Béla

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1303244211790284&set=a.383568883757826
13/06/2026

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1303244211790284&set=a.383568883757826

Akkumulátorok és energiatárolás – Trendek
A globális akkumulátoros energiatároló-kapacitás kiépítése a 2020-as években kezdődött. 2023-ban, a bolygó viszonylatában 42 GW új akkumulátoros tárolót telepít***ek. A 2024-es adatok szerint tovább folytatódott a növekedés: 63 GW új telepítés történt (Kína ebben kifejezetten élenjáró) (https://www.iea.org/commentaries/battery-storage-is-scaling-up-and-taking-on-a-larger-system-role). Egy 2025-ös elemzés szerint az akkumulátoros energiatárolás költségei jelentősen estek, részben a cellatúltermelés, részben a technológiai fejlődése miatt. A megújuló források mellé nélkülözhetetlen kiegészítők az energiatárolók, amelyek fő szerepe ma a Nap-erőművi délutáni csúcs eltolása estére, és így az energiaszolgáltatás stabilizálása. Európában a tárolókapacitás már most is hat a földgázkeresletre. 2025-ben az EU-ban a szél- és Nap-energia először termelt több áramot, mint a fosszilisek; az akkumulátorok kezdik csökkenteni a csúcsidei gázerőművi igényt.
A lítiumion akkumulátor dominál (jelenleg nem jósolnak más trendet), de itt vannak az alternatívák a nátriumion, áramlásos akkumulátorok, hőtárolás és más hosszú időtartamú tárolókat is fejlesztenek. Az akkumulátor ma megfelelő napi kiegyenlítésre, de hetekig tartó téli szélcsend/napszegény időszak kezelésére nem elégségesek. Ez utóbbihoz víztározós, hőtárolós, hidrogénes vagy más hosszú távú megoldások is kellenek. Az energiatárolás legfontosabb eredménye, hogy a Nap- és szélenergia már nem csak termelési, hanem egyre inkább szabályozható rendszerkomponenssé válik.
A lítiumion akkumulátorok (köztük a LFP-cellák – lítium-vas-foszfát) uralják a piacot, ám megjelennek alternatívák is (nátriumion, áramlásos, hőtároló, hidrogén). A technológiai fejlesztések (pl. energiasűrűség-növekedés, gyorsabb töltés, hosszabb élettartam, biztonság javítása) tovább csökkentik az egységköltségeket. A rendszerszintű szerep megnőtt: az akkumulátorok gyors kiegyenlítést, frekvenciaszabályozást és rövidtávú csúcsidő-alatti tárolást tesznek lehetővé, míg hosszabb (hetekig) tartó tároláshoz inkább szivattyús víztározókat, hidrogént, sűrített levegős tárolást, hőtárolást említik.
Gazdasági elemzésünk szerint a beruházási költségek magasak (2024-ben globálisan kb. 150 USD/kWh, de a technológiai fejlődés és méretgazdaságosság miatt ez várhatóan tovább csökken. Az üzemeltetési költségek alacsonyak, a megtérülés a villamosenergia-piac különböző bevételi forrásaitól függ. A környezeti hatások szempontjából a tárolótechnológiák elősegítik a megújulók integrációját és csökkentik a CO2-kibocsátást (az akkumulátoros villamos járművek teljes életciklus-kibocsátása globálisan közel fele egy dízelautónak), ugyanakkor a nyersanyag-kitermelés (kobalt, lítium, nikkel) etikai és ökológiai kihívásokat hordoz magában. A kritikus nyersanyagok ellátásában meglévő földrajzi koncentráció kezelésére fontos a körforgásos gazdaság (újrahasznosítás, másodlagos felhasználás) erősítése – az IEA (International Energy Agency) szerint a hasznosított akkumulátorokból 2050-re akár 25-40%-kal csökkenthető a primer lítium-, nikkel- és kobaltszükséglet. Ezzel nem ért mindenki egyet, Ni és Co esetében (kohászati visszanyerés) elemtisztasági okok miatt.
A fő technológia továbbra is a lítiumion (LFP, NMC/NCA – lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid/ lítium-nikkel-kobalt-alumínium-oxid) akkumulátor: ez adta az új gyártott kapacitás döntő részét (2023-ban az új telepítések 80%-a LFP-cella volt. Az LFP kémia előnye az alacsonyabb nyersanyag-költség és magas ciklusszám (alacsonyabb tűzveszély is), ezért főként fix telepítésű, rövid idejű tárolóknál terjedt el. Emellett egyre inkább megjelennek alternatívaként az újabb technológiák: a nátrium-ionos cellák (előrejelzések szerint 2030-ra a piac 10%-át adhatják) olcsóbbak, bár jelenleg kisebb energiasűrűséget tudnak teljesíteni. Szintén fejlődőben van az áramlásos (flow) akkumulátor technológia, valamint a hőtároló (pl. molten-salt) rendszerek, míg hosszú távú szezonális tároláshoz (hetes-többhetes) a villamos energiahálózat hidrogén alapú tárolást alkalmaz.
A gyártási lánc és nyersanyagbiztonság globális kihívás: az IEA szerint a lítium és kobalt feldolgozása több mint 50%-ban, a cellagyártás pedig 85%-ban Kínában koncentrálódik. Európa, USA és más országok aránya jelenleg csak 10% körüli. A kritikus anyagok (Li, Ni, Co) kitermelése kis számú országban (pl. Kína, Kongó) zajlik, ami geopolitikai kockázatokat és etikai (kongói gyerekmunka) problémákat vet fel. A nyersanyagellátás alternatívája a másodlagos források (újrahasznosítás) és a diverzifikáció, amit több nemzetközi szervezet is sürget.
Az akkumulátorcellák műszaki tulajdonságai folyamatosan javulnak. A lítiumion-cella energiasűrűsége évtizedek óta nő (mai legjobb NMC cellákban elérhető ~250-300 Wh/kg körüli), bár a telepített tárolóknál kevésbé kritikus az energia/súly aránya, mint az elektromos járműveknél. Ehelyett lényegesebb a ciklusszám (élettartam) és a költség. A LFP-kémia az elterjedt NMC/NCA formulákkal szemben nagy ciklusszámot és biztonságosabb működést biztosít kisebb energiasűrűség mellett. A technológiai trendek közé tartozik a cellaforma és csomagolás optimalizálása (nagyobb cellák, kevesebb holt tér növelik az energiasűrűséget konténer-szinten), valamint a gyors töltést elősegítő komponensek és hűtőrendszerek fejlesztése. Újabb kezdeményezések a null-degradációs sejtek (pl. Catl Tener) és a biomimetikus SEI-elektrolit alkalmazása, amelyek az első években gyakorlatilag nem mutatnak jelentős kapacitáscsökkenést. A kutatás intenzíven folyik az alternatív cellakémiai irányokra: az szilárdtestes akkumulátorok (solid-state) és a szilícium anód használata várhatóan a következő évtizedben hozzájárul a kapacitásnöveléshez, töltési gyorsuláshoz és biztonsági előnyökhöz. A nátriumionos cellák energiasűrűsége jelenleg alacsonyabb a lítiumnál, de előállításuk olcsóbb (az IEA szerint akár 30%-kal olcsóbbak lehetnek az LFP-cselláknál, ezért elsősorban nagy energiaigényű, olcsó tárolókhoz lehetnek versenyképesek. A bővülő gyártósorok és innovációk (pl. új elektródanyagok, anód-selmit, stabilabb elektrolitok) még évtizedekig tartó költségcsökkentést és teljesítmény-növekedést vetítenek előre.
*
Magyarország számára stratégiai prioritás lehet a rövid távú (1-4 órás) tárolókapacitás gyors kiépítését a megújuló energiahordozók integrációjához (például Nap + akkumulátor hibridrendszerek, ipari és közösségi tárolók támogatása), valamint a szabályozási környezet fejlesztését, hogy a tárolórendszerek piaci szerepe növekedhessen. Emellett ösztönözni kell a technológiai diverzifikációt: a lítiumion mellett például a nátriumionos, áramlási vagy szilárdtestes cellák hazai K+F-jét, továbbá a nagyfokú skálázást lehetővé tevő hőtároló és vízerőművi megoldásokat. A K+F-ben érdemes a következő generációs cellakémiai irányokra (szilárd fázis, új anód/katód anyagok, gyors töltés) koncentrálni. Fontos a beszállítói lánc diverzifikálása és etikus alakítása (akkumulátor-újrahasznosítás és hazai ellátási lánc kiépítését). Magyarország ehhez kiaknázhatja az EU-s (pl. Modernizációs Alap, Helyreállítási Alap) forrásait, így támogatja a lakossági tárolórendszerek elterjedését is.
Magyarországon az akkumulátoros energiatárolás jelenleg még viszonylag kis volumenű, de az utóbbi években gyorsan növekszik. Az eddig üzembe állított tárolók kapacitása mindössze néhány tíz MW, többségük projekt-üzemmódú vagy kísérleti telepítés. Kiemelkedik a MET Csoport Dunamenti erőmű melletti beruházása: 2024-ben átadtak egy 40 MW/80 MWh (kétórás ciklusú) lítiumion akkumulátort, amely az ország jelenleg legnagyobb energiatárolója. Az állami MVM érdekeltségébe tartozó projektek közül a tiszaújvárosi 31 MW teljesítményű lítiumion tárolót említiK, Sopronkövesden pedig 10 MW/20 MWh kapacitású kolokációs tároló épül a szélerőműpark mellett (2026 tavaszi befejezéssel. Egy másik nagy tervezett projekt Litéren 62 MW névleges teljesítménnyel érdekli a piaci szereplőket. Emellett terveznek további kisebb tárolóblokkokat különböző megújuló parkokhoz kapcsolva. Magyarország éppen most adták át a legnagyobb akkumulátoros villamosenergia-tároló létesítményét a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Buj határában, a két, összesen 99,8 MW teljesítményű berendezés több mint 11,3 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatásból épült meg (https://mti.hu/hirek/2026/06/10/magyarorszag-eddigi-legnagyobb-akkumulatoros-villamosenergia-tarolo-berendezeset). Magyarország energia-mixében a villamos energia nagy részét jelenleg az atomerőmű és gáz-alapú termelés adja, a megújulók aránya (nap- és szélenergia) 20-25% körül mozog, ami bővülő tárolási igényt támaszt. Az akkumulátoros tárolórendszerek beruházási költségei jelenleg kiemelkedően magasak a hagyományos erőművi kapacitásokhoz képest. Globálisan 2024-ben a utility-scale akkumulátorok csomagára az IEA szerint ~150 USD/kWh körül alakult. Egy-két éve (2010-2015) ez a szám még 800-1000 USD/kWh volt, tehát a csökkenés dinamikus.
Az akkumulátoros tárolórendszerek hozzájárulnak a klímavédelemhez, mivel fokozzák a megújuló energiaforrások integrációját és kiszorítják a fosszilis csúcserejű forrásokat. Az IEA kiszámította, hogy a villamos szektor 2030-as üvegházigáz-csökkentésének kb. 60%-a kapcsolódik majd közvetlenül az akkumulátorok elterjedéséhez (részben a tárolt, meg nem széntüzeléssel előállított energia miatt). Ugyanakkor a cellagyártás jelentős környezeti terhelést jelent, főleg az erőforrás-kitermelés és finomítás energiaigényéből, valamint az esetleges vegyi szennyezésekből. A kritikus fémek (lítium, kobalt, nikkel) bányászata vízfogyasztással, veszélyes hulladékkal és helyi közösségi problémákkal járhat, vagyis a szennyezés helyszínét megváltoztatja és bányászat, továbbá cellagyártási helyekre (értsd nálunk Göd, Debrecen stb.) teszi át. Magyarország összeszerelő üzemű dél-koreai és kínai akkumulátorgyártása, kulcsszerepű nyersanyagok hiányában, ezért volt teljes mértékben környezetvédelmi (!) és iparpolitikai abszurditás, mert súlyos mellékhatásai (levegő- és talajvízszennyezés, magas energia-és vízigény – https://greenfo.hu/hir/globalis-vs-magyar-zold-hirek-europai-vizkrizis/) a vezetői döntések időszakában is ismert volt és ezeket figyelmen kívül hagyta az Orbán-kormány, s ezáltal az iparpolitikánkat egyoldalúan tévútra vezette. Göd és kapcsolatos üzemeinek (bátonyterenyei SungEel-üzem; sóskúti Dongwha Electrolyte üzem – https://greenfo.hu/blog/nmp-a-talajvizben-a-soskuti-vilagcsucs/) szennyezési ügyei (https://ecotox.hu/journal/journal/nr/0503/5.034szam.pdf) kivizsgálandók és Debrecen környéke (https://www.facebook.com/photo?fbid=1294012799380092&set=a.383568883757826) is követheti majd ezt. Kifejezetten érvényes ez a gyárak nyitottnak tűnő közüzemi csatornahálózataira, amely szerteágazó környezeti problémák jövőbeli forrásává válhat.
*
Orbán Viktor – a keleti nyitás politika és az akkumulátoripari stratégia legfontosabb politikai támogatója volt. Palkovics László az akkumulátoripar magyarországi kiépítésének legfontosabb kormányzati ideológusa volt. Innovációs és technológiai miniszterként (2018-2022) az ő irányítása alatt készült el a magyar akkumulátoripari stratégia. A cél az volt, hogy Magyarország az európai autóipar része maradjon, az elektromos átállás nyertese legyen, ne csak autókat, hanem akkumulátorokat és akkumulátor-alapanyagokat is gyártson. 2021-ben mutatta be a nemzeti akkumulátor iparági stratégiát. Ebben szerepelt a cellagyártás, katód- és anódanyag-gyártás, szeparátorgyártás, újrahasznosítás, kutatás-fejlesztés (a gyárak külföldi tulajdonosai erre nem igazán tartottak igényt). Palkovics különösen fontosnak gondolta, hogy a Debreceni Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem bekapcsolódjon az akkumulátortechnológiai kutatásokba. A BMW érkezése után vált stratégiai céllá, hogy az akkumulátorgyártók is Debrecenbe települjenek. Szerepét ugyan mások vették át, de felelőssége szerintem kiemelkedő.
Mellettük politikai mellékszereplők: Szijjártó Péter – a legtöbb beruházási megállapodást ő jelent***e be mindenféle szakmai ismeret nélkül. Varga Mihály – a beruházásösztönzési és támogatási rendszer egyik kormányzati felelőse volt. Lázár János – főként az infrastruktúra-fejlesztések kapcsán támogatta az ipari beruházásokat. Papp László – a debreceni CATL-beruházás egyik legfontosabb helyi támogatója. Cser-Palkovics András – a város iparfejlesztési stratégiájában támogatta az akkumulátoripari beszállítói beruházásokat. Molnár Attila – az SK és más dél-koreai beruházások helyi támogatója.
Dél-koreai beruházások: Samsung SDI (Göd), SK On (Komárom, Iváncsa), Ecopro (Debrecen); kínai beruházások: CATL (Debrecen), EVE Energy (Debrecen), Sunwoda (Nyíregyháza), Semcorp (Debrecen). A debreceni gyártelepítésben érdekeltek települések: Mikepércs – a déli ipari övezet közvetlen szomszédja; a lakossági tiltakozások központja; Sáránd – a déli ipari övezethez közeli település; Hajdúszovát – vízbázis- és közlekedési kapcsolatok miatt érintett; Monostorpályi – közlekedési és munkaerőpiaci hatások; Hajdúhadház – ingázó munkaerő; Bocskaikert – ingázó munkaerő; Hajdúsámson – ingázó munkaerő; Józsa – közvetlenül Debrecen része, de az északi lakóterületek közül sokan figyelik a beruházások hatásait.
Darvas Béla

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1302493778531994&set=a.383568883757826
12/06/2026

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1302493778531994&set=a.383568883757826

Szarka László teremtett világa – A dinnyehéj és a pillangózó
Kisebbségi nézőpontra helyezkedni valamiféle eredetiséget sugall. Egyediséget. Szemben úszunk az árral, bár sodor bennünket lefelé. Mindezt nem feltétlenül látjuk, mert a saját erőfeszítésünkre figyelünk. A partról ez (ahol már JA figyel) másként mutat. Az ember gyakran azt hiszi, hogy felfelé halad a folyón, de a sodrás ugyanabba az irányba viszi, mint a többieket.
***
Szilvay Gergely és Szarka László: Az embernek tulajdoníthatóan nem lesz globális klímakatasztrófa
Mandiner, 2025. június 5. – https://mandiner.hu/belfold/2026/06/klimavaltozas-katasztrofa-mta-szarka-laszlo-interju
---
Gergely újságíró (Magyar Nemzet, Inforádió, Mandiner). Történelem – kommunikáció szakon végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd politikatudományi PhD-fokozatot szerzett ugyanott. Gyakori témái: kereszténység és politika, genderelmélet (LMBTQ – jelenlegi kiválasztottja Lannert Judit), magyar politikai eszmetörténet (kis túlzással, a Tisza, mint minden bajok eredendő forrása).
László Csaba (a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen végzett) pályafutását Sopronban töltötte az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetében (CsFK). Kutatásainak középpontjában az elektromágneses geofizikai módszerek, a földi elektromágnesesség és a környezet-geofizika álltak. Nemzetközi teljesítménye nem éppen kiemelkedő (https://darvasbela.atlatszo.hu/2026/01/07/eloszo-az-mta-2026-os-valasztasahoz-no2/; a Scopus szerint D8 – https://scientometrics.org/scopus/). A Soproni Egyetemen bevezette a környezeti geofizika oktatását. Az MTA Kutatóintézeti Főosztályának vezetője volt. 2015-2020 között a CsFK főigazgatója. Az utóbbi években nemcsak geofizikusként, hanem a klímapolitikáról és klímatudományról folytatott viták résztvevőjeként is ismertté vált. Tagja a Professzorok Batthyány Körének. Kérdezése klímaügyekben szerintem idehaza sem indokolt. Persze keresztényi magánvéleménye erőteljesen, ami – úgy tűnik – kényszeríti a vigasznyújtásra. Készséggel válaszol tehát a nem éppen szakújságírónak, így most abból szemelgetünk.
---
*„A klímaváltozás öröktől fogva van [1)], és nem más, mint hatalmas és felfoghatatlanul összetett természeti folyamatok földfelszín-közeli megnyilvánulása. A mostani, összességében emelkedő trend a XIX. század közepe óta tart, de ezen belül 1940 tájától majdnem 1980-ig lehűlés volt [2]: egy újabb eljegesedéstől tartott a világ. Mire azonban előállt az erre vonatkozó antropogén magyarázat (kén-dioxid-kibocsátás), a globális éghajlatváltozási trend megfordult: felmelegedésbe ment át.”
[1] Igaz, hogy a Föld klímája mindig is változott. Ismertek a jégkorszakok, interglaciális időszakok, a középkori meleg periódus és a kis jégkorszak. A Föld pályaelemeinek változása (Milanković-ciklusok), vulkanizmus, naptevékenység és óceáni ciklusok mind hatnak az éghajlatra. A jelenlegi felmelegedés sebessége azonban IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change, Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) szerint jelentősen meghaladja a legtöbb természetes változás ütemét.
[2] Az északi féltekén valóban megfigyelhető volt egy stagnáló vagy enyhén hűlő időszak. Ennek egyik magyarázata az ipari aeroszolok (kén-dioxid) hűtő hatása. A globális átlaghőmérséklet nem zuhant vissza jégkorszaki irányba. A szakirodalom túlnyomó része már akkor sem új eljegesedést várt.
*„Már 20 ezer éve (az utolsó legnagyobb eljegesedéstől) tart egy nagy felmelegedési folyamat, amiben természetesen vannak megszakadások […] Rövidebb időtávon sem tudni, mi lesz: a Föld forgási sebessége néhány évvel ezelőtt ugyanis ismét lassulni kezdett. Ez azt vetíti előre, hogy lehűlési hullám következik. De persze ez sem bizonyos. Nemcsak egyszerűen a Föld forgássebességének van hatása a klímára, hanem a Föld belsejében bekövetkező tömeg-átrendeződéseknek, és természetesen a Nap tevékenységének [3], sőt egyéb asztrofizikai tényezőknek is. Mindezekkel az ember által kifejtett hatás nem összemérhető.”
[3] A Nap a Föld energiaforrása. A felhőzet és az albedó változása valóban módosítja az energiamérleget. A Ceres műholdak fontos adatokat szolgáltatnak a sugárzási mérlegről. A mérések szerint a Nap tevékenysége az utóbbi évtizedekben nem mutat olyan növekedést, amely magyarázná a felmelegedést. A légköri CO₂ infravörös sugárzás-elnyelő hatása laboratóriumban és műholdas mérésekkel is igazolt. A tudományos konszenzus jelenleg az, hogy a Nap szerepe létezik, de a XX – XXI. századi felmelegedés fő hajtóereje az üvegházhatású gázok növekedése.
*„Sokkal közelebb járnánk a valósághoz, ha az Alföld kiszáradását (kiszárítását) nem a klímaváltozás következményének tekintenénk [4], hanem előidéző okának is […] Az uralkodó felfogás az, hogy a vízhiány csupán következmény, a klímaváltozás következménye. Pedig, ha vízhiány van (például szárazabb lesz a talaj), akkor az időjárás és az éghajlat is szélsőségesebb lesz. És most 2026-ban előállt az a helyzet, hogy lényegében elfogyott a víz a talajból, tehát eltűnt az a kiegyenlítő erő, ami a változásokat mérsékli. Tehát amikor nulla víz lesz a tájban, akkor tényleg elindul a sivatagosodás.”
[4] Ez a gondolat tudományosan érdekes és részben megalapozott. A talajnedvesség és a párolgás erősen befolyásolja a helyi mikroklímát. Az Alföld vízvesztése növelheti a hőmérsékleti szélsőségeket. A lecsapolások, folyószabályozások és a talajvíz süllyedése visszahatnak a regionális klímára. Az Alföld vízháztartása azonban nem képes a globális klímaváltozás fő okává válni. Legfeljebb regionális visszacsatolásként működik.
*„Nem tudom, mi a végcél. Talán az, hogy kevesebb ember éljen a Földön [a Föld eltartóképessége kisebb], ők is világkormányzás alatt. Azt mondják, hogy száz százalékban megújulónak mondott, de valójában megbízhatatlan (sic!) energiát kell használni. Ez nem megy másként, csak a megbízható energiaforrásokról (szén, szénhidrogének, atom) való lemondással [Ami éppen elfogy!]. Képzeljük el, hogy a jelenlegi energiafelhasználás 10 százalékából kell megélni: összeomlik minden fejlett társadalom [Ez történik éppen.]. Erről árulkodott a Great Reset [5], de mintha elhamarkodták (sic!) volna a bejelentését.
[5] A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) valóban meghirdette a Great Reset programot 2020-ban. Léteznek globális koordinációs törekvések klíma-, energia- és gazdaságpolitikai ügyekben. Nincs bizonyíték arra, hogy a Great Reset vagy az ENSz célja a népesség csökkentése vagy a fejlett társadalmak tudatos összeomlasztása lenne. Ez az állítás a folklorisztikus összeesküvés teóriák körébe tartozik, nem tudományosan igazolt tény.
*„Kiderült ugyanis, hogy a melegedést (azaz a földi sugárzási energiaegyensúlytól való eltérés következményét) a NASA 2000-ben kezdődött Ceres műholdprogramja szerint nem a kimenő hosszúhullámú hő visszafogása okozza, hanem a bejövő rövidhullámú energia növekedése. Leegyszerűsítve: nem a CO2 melegít, hanem a Nap! Ehhez a napsugárzásnak nem is kell erősödnie, elég, ha a Föld fényvisszaverő-képessége (az albedó) csökken. Ha kevesebb az árnyék, melegebb lesz, ezt mindenki tudja. Műholdakról készített fényképekkel kimutatták, hogy az alacsony felhőzet némileg csökkent a legutóbbi 25 év folyamán.”
[6] A Ceres műholdmérések valóban kimutatták, hogy 2000 óta nőtt a Föld által elnyelt napsugárzás. A Föld átlagos fényvisszaverő-képessége (albedója) csökkent. Az alacsony felhőzet egyes térségekben mérséklődött, ami több napenergia elnyelését eredményezi. Fizikailag igaz, hogy ha kevesebb energia verődik vissza az űrbe, a Föld melegszik. A felhőzet szerepe ma is a klímamodellek egyik legnagyobb bizonytalansága. A Ceres adatok nem bizonyítják, hogy a CO₂ szerepe jelentéktelen lenne. A napállandó az utóbbi évtizedekben nem nőtt számottevően. A klímakutatók többsége szerint a felhőzet és az albedó változása részben maga is a CO₂ által kiváltott melegedés következménye. A CO₂ infravörös sugárzás-elnyelő hatását laboratóriumi, műholdas és légköri mérések ezrei igazolják. Az IPCC szerint a jelenlegi felmelegedés fő hajtóereje továbbra is az emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás.
*„A tudomány ügye mindenkinek fontos, de meg kell állapítani, hogy erős progresszív balliberális uralom (sic!) van az MTA-n [7], és ebbe sajnos Freund Tamás elnök is (sic!) belesimult.”
[7] Az MTA humán- és társadalomtudományi osztályain többféle politikai orientációjú kutató található. Az akadémiai világ sok nyugati országban átlagosan liberálisabb értékorientációjú lehet, mint a teljes népesség, erre azonban nincs objektív, számszerűen bizonyított vizsgálat. Az állítás nem alátámasztott.
*„…a Klímaintelligencia Alapítvány (Climate Intelligence Fountation, Clintel) elnökségét Václav Klaus volt cseh államelnök vette át [8]. Ez a legnagyobb, klímakritikus nemzetközi társaság, én vagyok a magyarországi [?] képviselője. Václav Klaus közgazdász a zöldátállás lehetetlenségének beláttatása (sic!) érdekében nagy nemzetközi klímapolitikai konferenciát szeretett volna szervezni az idén, Magyarországon.”
[8] A Clintel valóban létező nemzetközi szervezet. A szervezet több száz tudóst, mérnököt és közéleti szereplőt sorol támogatói közé. Václav Klaus volt cseh államfő valóban régóta a klímapolitikai szkeptikus mozgalom egyik legismertebb európai alakja. Valamiféle vita folyik arról, hogy az energiarendszerek milyen ütemben és milyen költséggel alakíthatók át. A Clintel azonban nem tekinthető a klímatudományt képviselő szervezetnek. Az IPCC, a NASA (National Aeronautics and Space Administration), a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration), az Európai Tudományos Akadémiák és a legtöbb nemzeti tudományos akadémia álláspontja szerint az emberi eredetű klímaváltozás valós és jelentős kockázatot jelent. A zöldátállás lehetetlensége nem tudományos konszenzus (szükségszerűsége az, amit be kellene látni), hanem itt éppen ’hitéleti’ álláspont. A megújuló energiák gyors terjedése (szél-, napenergia, akkumulátoros tárolás) több országban azt mutatja, hogy az átállás technikailag lehetséges, bár költségei és korlátjai vitatottak. Az ENSz klímapolitikája mögött nincs bizonyíték arra, hogy valamilyen világkormányzati vagy társadalom-összeomlasztási terv állna.
„Az oikofília [9], azaz az otthonszeretet, azt jelenti, hogy környezeti ügyekben helyben kell cselekedni [10]. Meg kell mondanom, hogy az elmúlt 16 évben meghozott klíma- és energiaügyi intézkedéseken többször bosszankodtam, mint örültem. Be kellett látnom, hogy amíg a konzervatív tanácsadói háttér zöme nincs tisztában a fizikai valósággal, lehetetlen racionális és következetes döntéseket hozni. Pedig milyen jó lett volna az Európai Unióval meglévő n számú konfliktus mellé egy n+1-ediket is felvállalni, és felhagyni a klímazöldségekkel [11]…”
[9] Roger Scruton szerint az emberek a közvetlen környezetükért hajlandók felelősséget vállalni. A természetvédelem történetileg valóban gyakran helyi kezdeményezésekből indult. Sok sikeres környezetvédelmi program (erdővédelem, vízvédelem, helyi fajvédelem) alulról szerveződött. Számos környezeti probléma nem kezelhető helyi szinten. Az üvegházhatású gázok, az óceánok savasodása vagy a légköri szennyezések határokon átnyúló jelenségek.
[10] A helyi vízgazdálkodás, talajvédelem, erdőgazdálkodás gyakran fontosabb, mint a globális politikai deklarációk. Az Alföld vízhiányára például nem az ENSz, hanem magyar vízügyi, mezőgazdasági és területfejlesztési intézkedések adhatnak választ. A szubszidiaritás elve az EU-ban is elfogadott. A helyi intézkedések önmagukban nem állítják meg a globális felmelegedést. Magyarország kibocsátása a világ összes CO₂-kibocsátásának töredéke, de a klímaváltozás hatásait ugyanúgy elszenvedi. A helyi és globális intézkedések nem egymás alternatívái, hanem kiegészítői lehetnek.
[11] A kritikusok szerint több zöldpolitikai célkitűzés technológiailag túl optimista; az energiarendszer átalakítása rendkívül költséges; a gyors kivezetések energiaellátási problémákat okozhatnak; az európai ipar versenyképessége romolhat. Erről ma már az EU-n belül is komoly vita folyik. A támogatók szerint a klímaváltozás költségei hosszabb távon nagyobbak lehetnek; az energiahatékonyság és a megújulók csökkentik az importfüggőséget; a technológiai fejlődés gyorsabb, mint azt sok kritikus korábban feltételezte; az átállás részben gazdasági modernizáció is.
*„A nyugati társadalmakban sajnos van egy tudatos összeomlasztási (sic!) törekvés [12], ezt a magyar [?] emberek nagy többsége még nem ismerte fel. De nekünk mindenkor a reményt kell hirdetni (sic!), és nem a reménytelenséget. Örüljünk annak, amink van, legyünk elégedettek [?] azzal, amit elértünk, és mindezekre jól vigyázzunk! A magyar értelmiség pedig sürgősen tisztázza [sic!] viszonyát a világot összeomlasztó (sic!) zöldideológiával.”
[12] A nyugati egyetemeken, médiában és kulturális életben megjelentek olyan irányzatok, amelyek a gazdasági növekedés korlátozását (degrowth) hirdetik; a fogyasztói társadalmat kritizálják; a nemzetállamok szerepét csökkentenék; a hagyományos család- és közösségfelfogást átértelmezik. A konzervatív kritikusok szerint ezek hosszabb távon gyengíthetik a társadalmi kohéziót, az eltúlzott zöldpolitika gazdasági károkat okozhat. A kritikusok szerint túl gyors energiaátállás, iparleépülés, versenyképességi veszteségek, magas energiaárak valóban hozzájárulhatnak egyes nyugati országok gazdasági gyengüléséhez.
[13] Több konzervatív hangadó (pl. Roger Scruton, Václav Klaus, Douglas Murray) szerint a Nyugat egy része túlzottan saját hibáira koncentrál, és elveszíti önbizalmát. Nincs bizonyíték tudatos összeomlasztási tervre. A zöldpolitika deklarált célja éppen az összeomlás elkerülése. A klímapolitika hívei szerint a kibocsátáscsökkentés, a természetvédelem, az energiahatékonyság nem összeomlasztani, hanem megőrizni akarja a modern társadalmak működőképességét. Az európai demográfiai hanyatlás, az elöregedés, az adósságok, a geopolitikai verseny vagy az oktatási problémák nem vezethetők vissza egyszerűen a túlzó zöldideológiára.
***
Nem értem Szarka urat, hiszen eredeti tudása klímaügyekben nincs. Mi vajon a cél (a keresztényi remény terjesztése maga) a nagyon is emberi magamutogatáson túlmenően? Világos, hogy a kisebbséghez sorolja magát. Na, de nem akadémikus, sőt vezető szerepet is betöltött az MTA-án belül és még éppen csak ellenzéki 16 évnyi korlátlan rendelkezés után? Honnan ered vajon esetében a természettudományok lesajnálása, amit a zöld civilszervetek megtaposása útján itt kifejtett? Isten a teremtéskor (Mi az, hogy evolúció?) mindenről gondoskodott? Nem hagyott el bennünket és az övéi segítségére siet? Nincs semmi teendőnk, csak a száj tátogatása a nekünk világot jelentő fészekben.
Darvas Béla

Cím

Herman Ottó út 15
Budapest
1022

Telefonszám

+3617891922

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Magyar Ökotoxikológiai Társaság új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Szervezet Elérése

Üzenet küldése Magyar Ökotoxikológiai Társaság számára:

Megosztás