MME - Magyar Madártani Egyesület

23/08/2026

52 hét, 52 érv a természetes élőhelyek védelme és helyreállítása mellett!

13. ÉRV: oldalirányú vízkivezetés

Miért fontos, hogy a folyók újra eláraszthassák a régi ártereiket?
A Tisza-völgyben – és más folyóink mentén is – egyre többen ismerik fel, hogy az oldalirányú vízkivezetés nem csupán természetvédelmi szempontból előnyös, hanem klíma- és vízgazdálkodási szempontból is kulcsfontosságú!
Mit jelent ez?
Amikor a folyó oldalirányban ki tud lépni a medréből, és elöntheti a régi ártereket:
✅ feltölti a talajvízkészleteket
✅ hűti a tájat a forró nyarakon
✅ segíti a természetes növény- és állatvilág megőrzését
✅ mérsékli az árhullámok erejét

Az ún. mélyárterek olyan mélyfekvésű területek, melyeket a folyó régen rendszeresen elárasztott. Sok ilyen terület újra biztonságosan összekapcsolható lenne a folyóval.
Ez nem csak a természetnek jó – nekünk is biztonságosabb és élhetőbb jövőt jelent!
Támogassuk együtt a régi árterek visszakapcsolását és a természetes vízjárások helyreállítását!
A dunai tarajosgőte –amelyik 2015-ben az év kétéltűje volt – legfontosabb szaporodóhelyeit a természetes állapotban lévő hullámterek és árterek képezik. E területek megőrzésével azonban nemcsak az állatvilágnak kedvezünk, hanem az extenzív legeltető állattartás feltételit is biztosítjuk.
Madárbarát gazdálkodó programunkban megfogalmazott javaslatainkkal igyekszünk segíteni azokat a gazdálkodókat, akik az extenzív gazdálkodásra történő átállásban látják a jövőt.
Az MME azonban nemcsak tanácsadással segíti a még meglévő nyílt árterek, illetve hullámterek természeti értékeinek megőrzését, hanem pl. az általa létesített Tiszatáj Közalapítványon keresztül is, amelyik a saját tulajdonú területeken folytat olyan természetgazdálkodást, amelyik hozzájárul a nyílt legelő tájhoz kapcsolódó természeti értékek megőrzéséhez.

21/08/2026

A természetes folyószakaszok a madárvilág számára is kulcsfontosságúak, a vízimadaraktól a ragadozómadarakon át a harkályokig. A természetes árterek része a szakadó partfal is, mely a partifecskék, gyurgyalagok, jégmadarak számára jelentenek költőhelyet. Helyi csoportjaink több helyszínen újítanak fel évről-évre volt homokbányákban partfalakat, hogy ezek a fajok költőhelyet találhassanak.
A természetes kontinentális éghajlatú árterek a trópusi esőerdőkkel összemérhető biológiai produkcióra képesek, nagyon változatos élőlényközösség jellemzi a vízhez kötődő fajoktól az erdőkre jellemző fajokig.

20/08/2026

Az őszi madárvonulás ugyanúgy ahogy a tavaszi, szakaszosan történik. Korai vonulóink július végén és augusztusban kezdik meg fokozatos visszavándorlásukat. Ezt a vándorlást több tényező is beindíthatja fajtól függően; ilyenek a hőmérséklet csökkenése, a táplálékhiány, illetve a nappalok rövidülése.
A legtöbb madarunk Afrikába vonul telelni és a Földközi-tengert a legkeskenyebb részén szeli át: vagy a Gibraltárnál (például a gólyák) vagy Olaszországnál és Görögországnál.
Összeválogattuk nektek azt a 4 madárfajt, mely jellemzően augusztusban vonul délebbre. Érdemes már most az eget fürkészni utánuk.

19/08/2026

52 hét, 52 érv a természetes élőhelyek védelme és helyreállítása mellett!

12. ÉRV: Duzzasztógát helyett árvízvédelem

Sokan tartanak attól, hogy ha lebontjuk a duzzasztógátakat, elárasztanak minket a folyók. De a jó hír az, hogy a természet maga is kiváló árvízvédelmet nyújt – ha hagyjuk működni. A folyók természetes árterei, a mocsarak, rétek és erdők képesek hatalmas vízmennyiségeket felfogni, lassítani, és fokozatosan elpárologtatni. Ezek a „zöld szivacsok” sokszor hatékonyabbak, mint a betonfalak.
A gátak sok esetben csak átterelik a problémát: ha egy szakaszon feltartják a vizet, az máshol, hirtelen és pusztítóan jelenhet meg. Ezzel szemben a természetes árvízvédelem szétteríti és lelassítja a vizet, csökkentve a hirtelen áradások veszélyét. Európa szerte egyre több helyen ismerik fel ezt, és kezdik visszaadni a teret a folyóknak – hiszen a biztonság nem elsősorban a betonban, hanem a természetben rejlik.
Az EU célja, hogy legalább 25 000 km-nyi folyót állítson helyre szabadon áramlóvá – ez nemcsak a természetnek jó, hanem nekünk is. Bízzunk a természet bölcsességében: ha hagyjuk a folyót élni, ő is megvéd bennünket.

A természetes folyószakaszok a madárvilág számára is kulcsfontosságúak, a vízimadaraktól a ragadozómadarakon át harkályokig. A természetes árterek része a szakadó partfal is, mely a partifecskék, gyurgyalagok, jégmadarak számára jelentenek költőhelyet. Helyi csoportjaink több helyszínen újítanak fel évről-évre volt homokbányákban partfalakat, hogy ezek a fajok költőhelyet találhassanak.
A természetes kontinentális éghajlatú árterek a trópusi esőerdőkkel összemérhető biológiai produkcióra képesek, nagyon változatos élőlényközösség jellemzi a vízhez kötődő fajoktól az erdőkre jellemző fajokig.

18/08/2026

Az idei tanévben a Corvin Rajziskola diákjai újraálmodták az MME teljes brandjét. A képzeletbeli megbízás keretén belül logó- honlap- és magazintervek készültek, sőt madaras társasjátékok is. A mesés alkotásokból egy kis összeállítást készítettünk nektek. Öröm volt számunkra ennyi tehetséges fiatalt látni egy helyen. Köszönjük, hogy minket választottatok a vizsgamunka tárgyául, és sok sikert kívánunk a továbbiakban mindannyiótoknak!

17/08/2026

Rengetegen kérdezitek minden évben, hogy miért tűntek el a madarak a környéketekről. Nyugalom, ez egy természetes jelenség. Posztunkban összefoglaltuk nektek a lényeget a lehető legrövidebb formában.
Egy kicsit bővebben weboldalunkon is olvashattok róla: https://mme.hu/befejezodott-koltesi-szezon-ezert-latni-kevesebb-madarat-augusztusban_menupont

16/08/2026

52 hét, 52 érv a természetes élőhelyek védelme és helyreállítása mellett!

11. ÉRV: Fókuszban a vizes élőhelyek!

Tudtad, hogy a duzzasztógátak sokkal többet ártanak, mint amennyit használnak? Akadályozzák a folyók szabad áramlását, ami miatt rengeteg élőlény – halak, madarak, vízinövények – élőhelye megszűnik. A víz mozgásának természetes ritmusa felborul, ami hosszú távon az egész ökoszisztémára káros hatással van.
A duzzasztógátak egyik kevésbé ismert, de nagyon súlyos hatása, hogy megállítják a hordalék – vagyis a folyók által szállított kavics, homok, iszap – természetes mozgását. Ez a hordalék létfontosságú: formálja a folyómedret, élőhelyek alakulnak ki általa, és pótolja az elmosott partszakaszokat. Ha a hordalék nem tud szabadon áramlani, hordalékhiány alakul ki: a folyó medre mélyül. Ez nem csak az élővilágnak, hanem a hidaknak, a töltéseknek és a mezőgazdasági területeknek is komoly veszélyt jelent.
Az Európai Unió célja, hogy 2030-ig legalább 25 000 km-nyi folyót szabad folyásúvá tegyen – ez egy hatalmas lépés a természetes vizek helyreállítása felé.

Magyarországon a Dráva az a folyó, ami a legszabadabban tudja alakítani a medrét.

Az MME számára is alapvető fontosságú a vizes élőhelyek helyreállítása, hiszen a vonuló madarak követik a folyókat, a zátonyok és partifövenyek számos madárnak élőhelyet, táplálkozóhelyet vagy költőhelyet jelentenek. Vizimadárvédelmi szakosztályunk egyik fő feladata a vízimadár élőhelyek állapotának javítása és további új vizes élőhelyek létrehozása, a vízimadarak gyakorlati védelmét szolgáló programok kidolgozása és megvalósítása. Mindemellett arra is törekszünk, hogy szoros együttműködést alakítsunk ki és tartsunk fenn a vízimadarak védelmével és a vizes élőhelyek kezelésével foglalkozó szakemberek, illetve szakmai szervezetek között.

14/08/2026

18 túzokcsibét jeladóztak sikeresen a Duna-Ipoly Nemzeti Park ( DINPI )Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a dabasi őrkerületben.
A madarakon lévő jeladók az MME-nek is hasznosak lesznek majd, az általuk szolgáltatott adatokat Eurobustard projektünk keretében dolgozzuk fel az elkövetkező években, többek között azt is megtudhatjuk majd, hogy milyen területeket és hogyan használnak a megjelölt túzokok.

13/08/2026

52 hét, 52 érv a természetes élőhelyek védelme és helyreállítása mellett!

10. ÉRV: Fókuszban a vizes élőhelyek!

A lápok titkai – a természet rejtett kincsei

A lápok a Föld legkülönlegesebb élőhelyei közé tartoznak! Ezek az évszázadok, olykor évezredek alatt kialakult vizes területek lassan lebomló növényi maradványokból jöttek létre, amelyek vastag tőzegréteget alkotnak. Egyes lápok többezer évesek!
De miért olyan különlegesek? A lápok óriási szénraktárak – a szárazföldi területek széntartalékának harmadát tárolják, miközben a Föld felszínének kevesebb, mint 3%-át foglalják el. Ez azt jelenti, hogy ha elpusztulnak, rengeteg szén-dioxid szabadul fel, ami gyorsítja a klímaváltozást.
A tőzeglápokból bányásszuk a tőzeget, amelyet talajjavítóként és fűtőanyagként használunk. Sokan nem tudják, de a virágföldek jelentős része is tőzegből készül! Ez azonban hatalmas károkat okoz: a lápok kiszáradnak, és a több száz év alatt felhalmozott szén a légkörbe kerül.
Ma a világ lápjainak jelentős része már eltűnt vagy veszélyben van az emberi tevékenység miatt. Azonban van megoldás! A lápok helyreállítása nemcsak a klímavédelmet segíti, hanem rengeteg állat- és növényfajnak is új otthont ad.
Ha szeretnéd megóvni a lápokat, válassz tőzegmentes virágföldet, támogasd a természet helyreállítását, és hívd fel mások figyelmét is ezekre az egyedülálló élőhelyekre!

Az MME mezőgazdasági programja a láprétek megőrzésére is figyelmet fordít, hiszen rendkívül fontos, hogy ezeken a területeken megmaradjon a nedves talaj. https://mme.hu/hirek/2023/11/14/kozosen_madarbarat_gazdasagokert
A láprétek megóvása a gazdaságnak is jó, hiszen a láprét jobban megtartja a vizet így, ha egy gazdálkodási terület mellett ilyen nedvesebb tábla helyezkedik el, annak is több nedvesség jut.

12/08/2026

Ebben az időszakban fehér gólyák tucatjai szenvednek áramütést az úgynevezett középfeszültségű villanyoszlopokon. Kevésbé látványos módon, külterületeken, számos más ritka, veszélyeztetett madár (kerecsensólyom, parlagi sas, kék és vörös vércse, szalakóta) is áldozatul esik, a több mint 700 ezer oszlopot számláló hálózaton éves szinten akár 170 ezer egyedet is érinthet a probléma.
Az MME felhívására az áramszolgáltatókkal együttműködésben már az 1980-as évek óta zajlik a madárbarát műszaki megoldások kidolgozása és kiépítése, de még így is évente átlagosan 142 fehér gólya (és ezen felül más madarak) áramütéses balesetei miatt kéri az Egyesület az áramszolgáltatók beavatkozásait.

Mivel folyamatosan zajlik a hálózat fejlesztése és karbantartása, helyenként a 10-20 éve kihelyezett régi eszközök pedig tönkre is mennek, pontos adat nem áll rendelkezésre országosan a madárbaráttá alakítás helyzetéről. Az MME tavaly 200 dél-alföldi gólyafészek 200 méteres körzetében lévő középfeszültségű oszlopról gyűjtött adatot: ezek 22%-a volt madárvédelmi szempontból jó minősítésű, 28%-án elavult technológiájú, 48%-án nem történt madárvédelmi beavatkozás. Az országosan mintegy 700 ezer oszlopot tartalmazó hálózat állapotára ez a felmérés nem reprezentatív, de jól mutatja, hogy bőven akad még tennivaló!

Fehér gólyák fekete hetei