02/06/2026
Vitéz nagybányai Horthy Miklósról annyi minden rosszat (is!) lehet hallani, hogy a tájékozatlan, szocializmusban iskolába járt olvasó okkal gondolhatja azt, hogy a címben említett férfiúnak csak hibái voltak és neki róható fel minden rossz, ami Magyarországgal történt 1919 és 1944 között.
A valóság azonban teljesen más.
Az alábbi rövid írás nem vállalkozhat az összes vád elemzésére (Horthy Miklóst sem magyar, sem nemzetközi bíróság nem ítélte el!), de a legújabb és az egyik legelképesztőbb állítást veszi górcső alá:
„Óvakodjatok annak a ma, sajnos, oly szélesen elterjedt, mindennel megalkuvó, csak az anyagiakért irányuló kufárszellemnek befolyásától, mely nem ismer sem hazát, sem nemzetet, sem családot, nem ismer sem szeretetet, nem ismer igazságot, becsületet és hűséget, - csak addig, amíg azt az önérdek kívánja. Ne kövessétek azokat, akik ma gyűlölködő, rosszakaratú, mérgező kritikával rombolják azt is ebben a szerencsétlen országban, amit az összeomlásból és a forradalmak szennyes árjából kimenteni sikerült.” (Horthy Miklós, 1924. Magyar Katonai Közlöny 12. szám)
VÁLASZ AZ ÚJABB VÁDAKRA: HORTHY MIKLÓS FELELŐS TRIANONÉRT?
-A kormányzó becsületéért-
Az Osztrák–magyar Monarchia elveszít***e az I. világháborút és 1918. november 3-án Padovában - még a Monarchia részeként - majd november 13-án önállóan Belgrádban fegyverszünetet kért. A zűrzavar teljes volt az országban és ez hozta el az őszirózsás forradalmat (1918. október 30-31.) és Károlyi Mihály népköztársaságát (1918. november 16. – 1919. március 21.), amely pacifizmusa hagyta, hogy a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket szerb, csehszlovák és román hadseregek szállják meg.
Ez sok minden más mellett, azért is volt súlyos hiba, mert mint az majd későbbiekben kiderült, ezek a megszállt térségek a majdani elszakított területek részeit képezték.
Majd jött Kun Béla és a véres 133 nap, míg végre 1919. augusztus 1-én a Forradalmi Kormányzótanács lemondott és véget ért a Tanácsköztársaság.
Hogy Horthy Miklós a Monarchia menesztett tábornoka eközben nem csinált semmit?
1919. május 30-án érkezett Szegedre gróf Károlyi Gyula hívására, hogy megbeszélje vele a hadügyi tárca átvételét, amelynek átgondolására egy hét gondolkodási időt kért (Horthy Miklós ekkor már nem az Osztrák-Magyar Monarchia flottájának parancsnoka, már nem főtiszt, csupán egyszerű földbirtokos, akinek csak a lelkiismerete diktálhatta a hazájáért vállalt feladatokat). Győzött is a lelkiismeret és június 6-án t***e le a honvédelmi miniszteri esküt Károlyi Gyula előtt.
Június 9-én hivatalosan is elrendelte a Nemzeti Hadsereg felállítását (ehhez szüksége volt Lobit tábornok engedélyére, aki a szegedi francia megszálló erők parancsnoka volt), amelybe az ország minden tájáról özönlöttek a nemzeti érzelmű, hazájukért tenni akaró katonák.
Károlyi Gyula miniszterelnök lemondása után (1919. július 12) megalakul a Pattantyús Ábrahám Dezső vezette ellenkormány, amelyet a Peidl-kormány követ (augusztus 2-án). Horthy Miklós, a Nemzeti Hadsereg főparancsnokaként - a teljes összevisszaságban - augusztus 3-án adta ki a parancsot a Prónay-különítménynek, hogy kezdje meg a Nemzeti Hadsereg áttelepülését a Dunántúlra!
Az újabb politikai erő, a Friedrich-kormány nem nézte jó szemmel Horthyék növekvő erejét, ezért augusztus 9-én kiáltványt adott ki Schnetzer Ferenc hadügyminiszter, azzal, hogy ők is Nemzeti Hadsereget toboroznak. A próbálkozás csekély eredményt ért el, a katonák továbbra is a Horthy Miklós által vezetett Nemzeti Hadseregben látták a biztosítékot az ország helyreállítására. Végül augusztus 12-én József főherceg megerősít***e Horthy fővezéri címét és így a Friedrich-kormány is elismerte azt.
Így jutunk el 1919 őszéig, amikor az Antant Sir George Russell Clerk brit diplomatát küldi Magyarországra, hogy az általuk el nem ismert kormány helyett keressen olyan vezetőt akivel a békekötés előkészítéséről tárgyalhatnak (Európában, már csak a Magyarországgal nem született meg a békeszerződés).
Clerk a köztiszteletben álló, seregeit vezető, erős Horthyban látta a garanciát a tárgyalásra és nem zavarta a fővezér erős nacionalista-konzervatív beállítottsága. Horthy egyetlen kitételt tett a tárgyalások megkezdésére: Az Antant parancsolja ki a román megszállókat az országból!
Clerk-ék elfogadták a feltételt, de nekik is volt kérésük: Rendteremtés, demokratikus választással megalakuló kormány és egy békeküldöttség felállítása.
Horthy elismert személy volt már ekkoriban, mind a nemesség nagy része, mind az egyszerű emberek támogatták őt, így választották meg 1920. március 1-én Magyarország kormányzójának.
Nem, nem az Antant választotta meg, hanem a Parlament, 141 szavazatból 131 voksot kapva!
Az más kérdés, hogy amikor az országgyűlés megkapta a békediktátum követeléseinek sorát, akkor képedtek el igazán.
Ennél a pontnál szokott jönni az, hogy akkor miért írták alá a „békeszerződést”?
Magyarország 1918 őszén még harcolhatott volna a megszállók ellen, de Károlyi és a Tanácsköztársaság, román megszállás, ill 1919 februárja után - akkor már az ország területe a maihoz hasonló méretű volt - reménytelenné vált a fegyveres ellenállás. Bármennyire is fáj, nem lett volna esélyünk felvennünk a kesztyűt az ellenünk összefogó szomszédos hatalmakkal, a háború „nagy” győzteseivel és a világot uraló egyéb érdekekkel.
Trianonért nem Horthy kormányzó a hibás, aki megörökölt egy helyzetet, amely Károlyi Mihály, Kun Béla, Linder Béla és társaik miatt következett be.
Szoktak még érvelni Törökország példájával, amely erővel védte határait és Kemal Atatürk vezetésével köztársaságot alapított az Oszmán Birodalom romjain. Hazánk geopolitikai helyzete, nemzetközi környezete és Magyarország állapota sem t***e lehetővé azt, ami Törökországban lehetett.
A „békeszerződés” aláírásán kívül nem volt más lehetőség, ugyanakkor a revízió akarata már a szignálás pillanatában határozottan megfogalmazódott.
Ám ehhez egy erős Magyarország szükségeltetett.
A gyalázatos rablóbékét követően a csonka hon rövidesen talpra állt, pedig mindössze 5 esztendőt jósolt hazánknak a művelt világ. Milliók lelkéből tört ki az új hitvallás, ami máig és a magyar igazság eljöveteléig kitart:
„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában:
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Ámen.”
Higgyünk Magyarország feltámadásában, tegyünk Magyarország feltámadásáért!
Zetényi-Csukás Ferenc
Felhasznált irodalom:
Gosztonyi Péter: A kormányzó, Horthy Miklós Téka Kiadó, Bp., 1990.
Ránki György: A Clerk-misszió történetéhez. Történelmi Szemle
Zetényi-Csukás Ferenc: A Nemzeti Hadsereg HK. Hermanos Kiadó 2018.
