Horthy Miklós Társaság

Horthy Miklós Társaság Horthy Miklós Társaság

A Társaság célja a Kormányzó úr és családja emlékének ápolása, hozzájuk vagy tevékenységükhöz köthető jeles évfordulók és események megünneplése.

„Addig, amíg én helyemen maradok, a nyilaskeresztesek hatalomra segítését is aligha kockáztatják, akiknek uralma hazánkb...
13/07/2026

„Addig, amíg én helyemen maradok, a nyilaskeresztesek hatalomra segítését is aligha kockáztatják, akiknek uralma hazánkban nemcsak számtalan magyar hazafi, hanem 800000 zsidó és a sok tízezer menekült pusztulását is jelentené.” (Horthy Miklós)

VÁLASZ AZ EL NEM MÚLÓ VÁDAKRA

Magyarország egykori kormányzóját okkal-ok nélkül támadják. Így volt ez a szocializmusban és valamiért a rendszerváltoztatás után is többé-kevésbé így maradt. Bárhogyan is van, Horthy Miklós életútja nem szorul senki védelmére, hiszen a saját korában a nürnbergi nemzetközi bíróság nem ítélte el (meg sem vádolta!) sem háborús, sem emberiség ellen elkövetett bűnökért és később a Moszad nem ment utána Portugáliába s kenderesi nyughelye előtt nem is ritkán látni zsidók által elhelyezett koszorút.

Igen, a zsidókérdés, amely a legfőbb vád a személye kapcsán! Magam is azt gondolom, hogy érdemes erről írni és beszélni s nem csupán a részeket, hanem az egészet nézni. Ugyan a Facebook-közössége nem ad erre nagy teret és túl sok időt, de talán egy A4-es lapnak megfelelő terjedelmet még elolvas! Nem Horthyért vagy értem, hanem, hogy megértse és ne egyoldalúan értelmezze a kormányzó szerepét...

Magyarországon 1944. március. 19-ig (német megszállás) nem volt holokauszt. Hogy elfogultsággal se legyünk vádolhatóak, ezért egy magyarországi cionista vezetőt, az USA elnökét, egy náci vezetőt és egy zsidó túlélőt idézünk az alábbiakban:

„Magyarország rendkívül nehéz körülmények között úgyszólván heroikus ellenállást tanúsít leghatalmasabb szomszédjával szemben és az általa követelt zsidóellenes intézkedéseknek mindig csak vonakodva és jelentősen csökkentett mértékben tett eleget. Ezzel a lépésenkénti teljesítéssel sikerült az országnak a mai napig háromnegyed millió zsidó polgárának életét megmentenie.” (Komoly Ottó, a Magyar Cionista Szövetség elnökének 1944. február 25-én írott jelentése a Jewis Agency végrehajtó bizottságának-részlet).

„Zsidók százezreit, akik, eddig bár üldözéseket voltak kénytelenek elszenvedni, de legalább életüket biztonságban tudhatták, most, hogy Hi**er csapatai megszállták Magyarországot, kiirtás fenyegeti.” (Roosevelt, az USA elnöke, 1944. március 24-én elhangzott sajtóbeszédéből).

„Azt a tényt ugyanis, hogy a náci megszállásig a közel milliós nagyságrendű magyar zsidóság az ide menekültek sokaságával együtt nem forgott közvetlen életveszélyben, akkor is mindenki tudta, és rajtuk kívül, azóta sem tagadta senki. A felelősséggel való kritikus és önkritikus szembenézés ellenére is ki vonhatná kétségbe, hogy a fő felelősség a német nemzetiszocializmusra hárul…” (Ránki György, Auschwitzot túlélt zsidó származású történész).

„A zsidóellenes törvények (1941-ben és 1942-ben) nem jelentették a zsidók teljes gazdasági tönkretételét Magyarországon. A zsidó lakosság jelentős része folytathatta tevékenységét, hivatását, foglalkozását. A zsidó vagyonok, ezek jövedelmei általában érintetlenek és hozzáférhetőek maradtak. Ezek a törvények kiszámított kompromisszumot képviseltek: a náci tömegnek odadobták azt a sok ezernyi munkahelyet csillapítóként, amelyet egyes zsidóktól elvettek, a zsidó közösségnek azonban lehetővé tették, hogy tulajdonjoga megmaradjon, s kivárja Hi**er vereségének napját. A magyar antiszemita törvények viszonylagos enyhesége nyomán a szomszédos országokban már tomboló zsidóirtás alatt, az ottani zsidók Magyarországot valóságos mennyországnak tekintették.” (The Jews in the Soviet Satellites, 1953., Syracuse University Press, 379-385. o.).

„Horthy és a magyar katonák akciója volt a Hi**er által megszállt Európában az egyetlen eset, ahol egy Németországgal szövetséges ország reguláris hadseregét arra használták fel, hogy megmentse a zsidókat. Ilyesmit képtelenségnek tartottam; azt hittem, téves jelentésről van szó, vagy álmodom – de néhány héttel később Lakatos Géza kitiltott engem Magyarországról. (Adolf Eichmann náci vezető vallomása 1961-es jeruzsálemi perében).

Mi lenne, ha még egy tényezőt górcső alá vennénk?

Javaslom, hogy a németekkel együttműködő Zsidó Tanácsok tagjainak, avagy annak vezetőjének, Stern Samu zsidó rabbinak és Kahan-Frankl Samu szerepét vizsgáljuk meg inkább, akik valóban együttműködtek a nácikkal és a Horthyt követő magyar kormányerővel! Bár ők is azt hitték, hogy csak(!) munkatáborokba viszik az övéiket, nem pedig sokakat megsemmisítésre.

A Zsidó Tanács tagjait és a cionista vezetőket súlyos felelősség terheli az Auschwitz-jegyzőkönyv elhallgatása miatt. Úgy tűnik, a dokumentum talán már április végén, de május folyamán már bizonyosan eljutott Magyarországra. A zsidó vezetők azonban érthetetlen módon hetekig nem t***ek semmit, csak a fordítással vesztegették az időt. A kormány tagjainak, Horthynak, az egyházi vezetőknek és a diplomatáknak csupán június közepén kezdték el osztogatni az Auschwitz-jegyzőkönyvet, amely csak június végén jutott el külföldre. Addigra azonban a vidéki zsidók nagy részét deportálták. A nemzetközi tiltakozás és Horthyék így már csak a budapestieket menthették meg.

Konklúzió:

Az erőszakos német megszállás után indultak el a deportálások, ha nem marad a helyén Horthy, akkor egyetlenegy zsidó polgár sem marad életben s az ő leszármazottjaik ma nem vádolhatnák az egykori kormányzót.

S végezetül ne feledjük, nem a származás vagy a vallás tesz különbséget ember - ember közt, hanem a t***ek és a lélek. A cselekedet és a lélek az, amely igazán emberré tesz.

Zetényi-Csukás Ferenc
a Horthy Miklós Társaság
egykori elnöke

ÚJRA ÉS ÚJRA...Az igazat megvallva nem igazán értem, hogy időnként miért vádolja a ma, Horthy Miklós kormányzót a Triano...
03/07/2026

ÚJRA ÉS ÚJRA...

Az igazat megvallva nem igazán értem, hogy időnként miért vádolja a ma, Horthy Miklós kormányzót a Trianoni „békeszerződés” aláíratásával, vagy a 2. világháborúba való belépésünkért. Azonban, ha jobban belegondolok, már tudom is a választ:

“A Horthy rendszerben erős és működő Magyarország volt, minden veszélyt jelent, ami erre emlékeztet.”

Jómagam már sokszor leírtam és mondtam el a riposztomat, hogy már szinte unom, de most néhány mondatban mégis megválaszolom...

Trianon kapcsán:

Magyarország 1918 őszén még harcolhatott volna a megszállók ellen, de Károlyi és a Tanácsköztársaság, román megszállás, illetve 1919 februárja után - akkor már az ország területe a maihoz hasonló méretű volt - reménytelenné vált a fegyveres ellenállás. Bármennyire is fáj, nem lett volna esélyünk felvennünk a kesztyűt az ellenünk összefogó szomszédos hatalmakkal, a háború „nagy” győzteseivel és a világot uraló egyéb érdekekkel. Trianonért nem Horthy kormányzó a hibás, aki megörökölt egy helyzetet, amely Károlyi Mihály, Kun Béla, Linder Béla és társaik miatt következett be.

Szoktak még érvelni Törökország példájával, amely erővel védte határait és Kemal Atatürk vezetésével köztársaságot alapított az Oszmán Birodalom romjain. Hazánk geopolitikai helyzete, nemzetközi környezete és Magyarország állapota sem t***e lehetővé azt, ami Törökországban lehetett. A „békeszerződés” aláírásán kívül nem volt más lehetőség, ugyanakkor a revízió akarata már a szignálás pillanatában határozottan megfogalmazódott. Ám ehhez egy erős Magyarország szükségeltetett. A gyalázatos rablóbékét követően a megcsonkított, kirabolt hon rövidesen talpra állt, pedig mindössze 5 esztendőt jósolt hazánknak a művelt világ.

A 2. Világháborúba való belépésünkről:

Állíthatunk sokfélét, de Magyarországnak sem földrajzi, sem politikai helyzete miatt nem kerülhette el az újabb háborúba való belépést, egyedül csak abban volt korlátozott döntési lehetősége, hogy a nagyhatalmak közül melyik oldalára álljon. A semlegesség, csupán álomszerű vízió, esetleg néhány hónappal lehetett volna tolni a hadba lépést, ám ne felejtsük el, hogy a környező magyarokra acsarkodó nemzetek, már mind a III. Birodalom mellé sorakoztak fel. A „Nyugat” és az USA messze volt, a III. Birodalom és a Szovjetunió lehetett csak alternatíva. A bolsevizmus 1919-es megtapasztalása és a revíziós igényeink támogatása okán, hazánk egyként a III. Birodalom oldalára állt.

Szóval az egykori kormányzóról lehet bármi rosszat mondani, de ne feledjük az okokat!

“A Horthy rendszerben erős és működő Magyarország volt, minden veszélyt jelent, ami erre emlékeztet.”

Tisztelettel:

Zetényi-Csukás

10/06/2026
Kommunista történelem-hamisítók újra szervezkednek a Hazatérés temploma átriumos előterében lévő Horthy szobor eltávolít...
06/06/2026

Kommunista történelem-hamisítók újra szervezkednek a Hazatérés temploma átriumos előterében lévő Horthy szobor eltávolításának érdekében. NE HAGYJUK! Mindenkit várunk a holnapi megemlékező igei alkalmunkra!

Vitéz nagybányai Horthy Miklósról annyi minden rosszat (is!) lehet hallani, hogy a tájékozatlan, szocializmusban iskoláb...
02/06/2026

Vitéz nagybányai Horthy Miklósról annyi minden rosszat (is!) lehet hallani, hogy a tájékozatlan, szocializmusban iskolába járt olvasó okkal gondolhatja azt, hogy a címben említett férfiúnak csak hibái voltak és neki róható fel minden rossz, ami Magyarországgal történt 1919 és 1944 között.

A valóság azonban teljesen más.

Az alábbi rövid írás nem vállalkozhat az összes vád elemzésére (Horthy Miklóst sem magyar, sem nemzetközi bíróság nem ítélte el!), de a legújabb és az egyik legelképesztőbb állítást veszi górcső alá:

„Óvakodjatok annak a ma, sajnos, oly szélesen elterjedt, mindennel megalkuvó, csak az anyagiakért irányuló kufárszellemnek befolyásától, mely nem ismer sem hazát, sem nemzetet, sem családot, nem ismer sem szeretetet, nem ismer igazságot, becsületet és hűséget, - csak addig, amíg azt az önérdek kívánja. Ne kövessétek azokat, akik ma gyűlölködő, rosszakaratú, mérgező kritikával rombolják azt is ebben a szerencsétlen országban, amit az összeomlásból és a forradalmak szennyes árjából kimenteni sikerült.” (Horthy Miklós, 1924. Magyar Katonai Közlöny 12. szám)

VÁLASZ AZ ÚJABB VÁDAKRA: HORTHY MIKLÓS FELELŐS TRIANONÉRT?
-A kormányzó becsületéért-

Az Osztrák–magyar Monarchia elveszít***e az I. világháborút és 1918. november 3-án Padovában - még a Monarchia részeként - majd november 13-án önállóan Belgrádban fegyverszünetet kért. A zűrzavar teljes volt az országban és ez hozta el az őszirózsás forradalmat (1918. október 30-31.) és Károlyi Mihály népköztársaságát (1918. november 16. – 1919. március 21.), amely pacifizmusa hagyta, hogy a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket szerb, csehszlovák és román hadseregek szállják meg.

Ez sok minden más mellett, azért is volt súlyos hiba, mert mint az majd későbbiekben kiderült, ezek a megszállt térségek a majdani elszakított területek részeit képezték.

Majd jött Kun Béla és a véres 133 nap, míg végre 1919. augusztus 1-én a Forradalmi Kormányzótanács lemondott és véget ért a Tanácsköztársaság.

Hogy Horthy Miklós a Monarchia menesztett tábornoka eközben nem csinált semmit?

1919. május 30-án érkezett Szegedre gróf Károlyi Gyula hívására, hogy megbeszélje vele a hadügyi tárca átvételét, amelynek átgondolására egy hét gondolkodási időt kért (Horthy Miklós ekkor már nem az Osztrák-Magyar Monarchia flottájának parancsnoka, már nem főtiszt, csupán egyszerű földbirtokos, akinek csak a lelkiismerete diktálhatta a hazájáért vállalt feladatokat). Győzött is a lelkiismeret és június 6-án t***e le a honvédelmi miniszteri esküt Károlyi Gyula előtt.

Június 9-én hivatalosan is elrendelte a Nemzeti Hadsereg felállítását (ehhez szüksége volt Lobit tábornok engedélyére, aki a szegedi francia megszálló erők parancsnoka volt), amelybe az ország minden tájáról özönlöttek a nemzeti érzelmű, hazájukért tenni akaró katonák.

Károlyi Gyula miniszterelnök lemondása után (1919. július 12) megalakul a Pattantyús Ábrahám Dezső vezette ellenkormány, amelyet a Peidl-kormány követ (augusztus 2-án). Horthy Miklós, a Nemzeti Hadsereg főparancsnokaként - a teljes összevisszaságban - augusztus 3-án adta ki a parancsot a Prónay-különítménynek, hogy kezdje meg a Nemzeti Hadsereg áttelepülését a Dunántúlra!

Az újabb politikai erő, a Friedrich-kormány nem nézte jó szemmel Horthyék növekvő erejét, ezért augusztus 9-én kiáltványt adott ki Schnetzer Ferenc hadügyminiszter, azzal, hogy ők is Nemzeti Hadsereget toboroznak. A próbálkozás csekély eredményt ért el, a katonák továbbra is a Horthy Miklós által vezetett Nemzeti Hadseregben látták a biztosítékot az ország helyreállítására. Végül augusztus 12-én József főherceg megerősít***e Horthy fővezéri címét és így a Friedrich-kormány is elismerte azt.

Így jutunk el 1919 őszéig, amikor az Antant Sir George Russell Clerk brit diplomatát küldi Magyarországra, hogy az általuk el nem ismert kormány helyett keressen olyan vezetőt akivel a békekötés előkészítéséről tárgyalhatnak (Európában, már csak a Magyarországgal nem született meg a békeszerződés).

Clerk a köztiszteletben álló, seregeit vezető, erős Horthyban látta a garanciát a tárgyalásra és nem zavarta a fővezér erős nacionalista-konzervatív beállítottsága. Horthy egyetlen kitételt tett a tárgyalások megkezdésére: Az Antant parancsolja ki a román megszállókat az országból!

Clerk-ék elfogadták a feltételt, de nekik is volt kérésük: Rendteremtés, demokratikus választással megalakuló kormány és egy békeküldöttség felállítása.

Horthy elismert személy volt már ekkoriban, mind a nemesség nagy része, mind az egyszerű emberek támogatták őt, így választották meg 1920. március 1-én Magyarország kormányzójának.

Nem, nem az Antant választotta meg, hanem a Parlament, 141 szavazatból 131 voksot kapva!

Az más kérdés, hogy amikor az országgyűlés megkapta a békediktátum követeléseinek sorát, akkor képedtek el igazán.

Ennél a pontnál szokott jönni az, hogy akkor miért írták alá a „békeszerződést”?

Magyarország 1918 őszén még harcolhatott volna a megszállók ellen, de Károlyi és a Tanácsköztársaság, román megszállás, ill 1919 februárja után - akkor már az ország területe a maihoz hasonló méretű volt - reménytelenné vált a fegyveres ellenállás. Bármennyire is fáj, nem lett volna esélyünk felvennünk a kesztyűt az ellenünk összefogó szomszédos hatalmakkal, a háború „nagy” győzteseivel és a világot uraló egyéb érdekekkel.

Trianonért nem Horthy kormányzó a hibás, aki megörökölt egy helyzetet, amely Károlyi Mihály, Kun Béla, Linder Béla és társaik miatt következett be.

Szoktak még érvelni Törökország példájával, amely erővel védte határait és Kemal Atatürk vezetésével köztársaságot alapított az Oszmán Birodalom romjain. Hazánk geopolitikai helyzete, nemzetközi környezete és Magyarország állapota sem t***e lehetővé azt, ami Törökországban lehetett.

A „békeszerződés” aláírásán kívül nem volt más lehetőség, ugyanakkor a revízió akarata már a szignálás pillanatában határozottan megfogalmazódott.

Ám ehhez egy erős Magyarország szükségeltetett.

A gyalázatos rablóbékét követően a csonka hon rövidesen talpra állt, pedig mindössze 5 esztendőt jósolt hazánknak a művelt világ. Milliók lelkéből tört ki az új hitvallás, ami máig és a magyar igazság eljöveteléig kitart:

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában:
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Ámen.”

Higgyünk Magyarország feltámadásában, tegyünk Magyarország feltámadásáért!

Zetényi-Csukás Ferenc

Felhasznált irodalom:

Gosztonyi Péter: A kormányzó, Horthy Miklós Téka Kiadó, Bp., 1990.
Ránki György: A Clerk-misszió történetéhez. Történelmi Szemle
Zetényi-Csukás Ferenc: A Nemzeti Hadsereg HK. Hermanos Kiadó 2018.

NÉHÁNY MONDATBAN, HORTHY MIKLÓS UTÓDLÁSÁNAK KÉRDÉSÉRŐL-S az elfeledett „majdnem” kormányzóhelyettesről-Az 1930-as évek k...
04/05/2026

NÉHÁNY MONDATBAN, HORTHY MIKLÓS UTÓDLÁSÁNAK KÉRDÉSÉRŐL
-S az elfeledett „majdnem” kormányzóhelyettesről-

Az 1930-as évek közepére Horthy Miklós kormányzó közel hetvenéves lett és kisebb-nagyobb betegségek is egyre gyakrabban kikezdték az egészségét. Éppen ezért jött szóba az utódlás kérdése és született meg az 1937. évi XIX. tc, amely ezzel a megkerülhetetlen kérdéssel is foglalkozott. Ez a törvény a kormányzó akadályoztatása vagy halála esetén egy héttagú grémium (Országtanács) ideiglenes felállítását írta elő.

Ugyanakkor Horthy kormányzó három személyt nevezett meg, akiket alkalmasnak talált az utódlására. Két egykori miniszterelnökét, Bethlen Istvánt, Károlyi Gyulát és a regnáló Darányi Kálmán miniszterelnököt.

Majd a dolgot félretették egészen 1941 novemberéig, amikor a kormányzó ismét beteg lett (a rossz nyelvek halálos kórról beszéltek, meg is nevezve azt: gyomorrák) így újra felvetődött az utód kérdése.

Meglepő módon az első magyar nemzetiszocialista pártot alapító Meskó Zoltán képviselő javasolta a kormányzóhelyettesi poszt létrehozását. Rövid csatározások és önkéntes jelentkezők elutasítása után 1942. február 19-én Horthy István került -e jeles tisztségbe. Sajnálatos módon félév után a keleti-fronton repülőhalált halt és nem teljesedhetett ki magas beosztásában.

Halála után szóba került kormányzóhelyettesként ifj. Károlyi Gyula neve, de ő is (is!) repülőhalált halt két héttel a „kis Horthy” után.

Kevesen tudják, hogy volt egy harmadik jelölt is a kormányzóhelyettesi posztra, akit kövecsesi Lukács Bélának hívtak. Egyszer talán ő is megérdemelne egy rövid történetet…

Zetényi-Csukás Ferenc

Cím

Szabadság Tér 2
Budapest
1054

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Horthy Miklós Társaság új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás