24/06/2026
(folytatás) A Magyar Színházi Társaság közgyűlését követően, szakmai konzultációs fórummá alakulva – a Magyar Színházi Társaság szervezésében – 16 munkacsoport tartott beszámolót azokról a műhelymunkákról, amelyek egy hónapja indultak az előadóművészeti Szakmai Egyeztető Fórum főbb megállapításaihoz és az MSZT által összeállított kulturális javaslatcsomaghoz kapcsolódva. A májusi Fórum – a Magyar Színházi Társaság kezdeményezésére – a Színházi Dolgozók Szakszervezetével, a MASZK Országos Színészegyesülettel és a Független Előadó-művészeti Szövetséggel partnerségben valósult meg. A mostani, június 22-i eseményen több mint százan vettek részt.
Bodor Johanna, az MSZT elnöke nyitó beszédében hangsúlyozta: „A munkacsoportok összeállításakor tudatosan törekedtünk arra, hogy azok a lehető legszélesebb szakmai és társadalmi látószöget képviseljék. Fontos szempont volt az országos lefedettség, a generációk közötti egyensúly, a női és férfi nézőpontok megjelenése, valamint az, hogy a különböző működési formákban dolgozó színházi szakemberek egyaránt helyet kapjanak a közös munkában. Ez a szemlélet összhangban áll az európai szakmai gyakorlatokkal. Célunk nem egy-egy részérdek vagy intézményi szempont képviselete, hanem az, hogy a teljes előadóművészeti terület tapasztalata és tudása jelen legyen a munkacsoportokban, amelyekben több mint 100 szakember dolgozik. Külön figyeltünk arra is, hogy az egyes csoportokban részt vegyen a Színházi Dolgozók Szakszervezetének, a MASZK Országos Színészegyesületnek és a Független Előadó-művészeti Szövetségnek egy-egy képviselője, illetve a fiatalok véleményét is becsatornázzuk. A munkacsoportok feladata olyan alapkőszintű megállapítások és közös minimumok keresése, amelyekre szakpolitikai, jogalkotási vagy intézményi megoldások épülhetnek. Az MSZT azt képviseli: a magyar előadóművészet jövőjét érintő legfontosabb kérdésekben csak széles körű szakmai párbeszéd és közösen kialakított alapelvek mentén lehet tartós eredményeket elérni.”
Léner András rendező, az MSZT elnökségének a munkacsoportok koordinálásával megbízott tagja elmondta: „Bár a részletes szakmai anyagok kidolgozása folytatódik, a munkacsoportok beszámolóiból már most kirajzolódnak azok a fő kérdéskörök, amelyek mentén az előadóművészeti terület megújítása elképzelhető.”
Dr. Békés Gergely (Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület) és Hegyi Barbara (Vígszínház) vezetésével az Országos Előadóművészeti Etikai Kódex Munkacsoport egy országos keretszabályozás előkészítésén dolgozik – külön figyelemmel a szakmát érintő súlyos mentálhigiénés problémákra, a kiégés, a stressz és a hierarchikus működésből fakadó kiszolgáltatottság kérdéseire is.
Savanyu Gergelynek, a Színházi Dolgozók Szakszervezete elnökének a vezetésével a Méltányos és biztonságos munkakörnyezet Munkacsoport korszerű, a kockázatmegelőzést, a felelősségi viszonyokat és a biztonságos produkciótervezést előtérbe helyező szabályozási rendszer kidolgozását tartja szükségesnek.
A Bábművészeti fejlesztés és kulturális sokszínűség Munkacsoport a Magyar Bábművészek Szövetségével együttműködésben dolgozik Ellinger Edina vezetésével. Megállapításuk szerint a bábszínház egyszerre művészeti intézmény, pedagógiai partner, közösségi tér és kulturális innovációs műhely, amely sajátos művészi nyelve révén olyan értékeket közvetít, amelyek a magyar kulturális élet egészének fejlődéséhez járulnak hozzá.
A Nemzetközi munkacsoport – Csató Kata (UNIMA Nemzetközi Bábművész Szövetség Magyar Központja) vezetésével – sok más mellett egy országos nemzetközi pályázati és fejlesztési adatbázis létrehozását javasolja, amely nemcsak művészeti projektekhez, hanem infrastruktúra-fejlesztéshez, energetikai korszerűsítéshez, akadálymentesítéshez, digitalizációhoz és nemzetközi mobilitáshoz is segítséget nyújt.
A Kulturális részvétel és közjó Munkacsoport – Gálvölgyi Dorka (Kult7) vezetésével, aki elküldte az észrevételeit a találkozóra – a közművelődés 21. századi szerepének kérdéseivel foglalkozik: a kultúra nem kizárólag intézményekben, hanem közösségekben jön létre, ezért a kulturális hozzáférés, az aktív részvétel és a helyi közösségek megerősítése a jövő kulturális stratégiájának meghatározó eleme lehet.
Az Orbán Eszter vezette Alkotói szabadság és kulturális értékteremtés Munkacsoport – erről Gáspár Anna számolt be – az alkotás szabadságának és jogvédelmének kérdését vizsgálja. Kiindulópontjuk szerint a művészeti szabadság nem kizárólag esztétikai vagy szakmai ügy, hanem jogi, intézményi, gazdasági és társadalmi feltételek összessége.
Léner András vezetésével a Kulturális hozzáférés és közösségi innováció Munkacsoport a szakmai együttműködések erősítését, a kulturális hozzáférés bővítését és az előadóművészeti terület hosszú távú fenntarthatóságát jelölte meg fő célként.
Rozgonyi-Kulcsár Viktória a Kulturális sokszínűség és közösségi élmények – fesztiválok Munkacsoport nevében arról beszélt, hogy a fesztiválok az előadóművészeti élet kiemelt közösségi találkozási pontjai, ugyanakkor az előadóművészeti törvény jelenleg több ponton nem egyértelmű a fesztiválok szerepét, feladatait és a minősítési rendszerekhez kapcsolódó elvárásokat illetően.
Dr. Póka Júlia és Márkus Mihály (Játékszín) vezetésével a Finanszírozás Munkacsoport olyan rendszert vázolt fel, amelynek alapja az átláthatóság, kiszámíthatóság, tervezhetőség, a teljesítmény és minőség elismerése, valamint a források igazságos elosztása – egy hosszú távon fenntartható és megújulásra képes támogatási modell kialakítása.
A Nyitott kulturális hozzáférés és szabadtéri kultúra Munkacsoportot Nagy Viktor (Kultkikötő) vezeti. Munkájukról Pócza Zoltán (Kőszegi Várszínház) számolt be: olyan szakpolitikai javaslat előkészítésén dolgoznak, amely a szabadtéri színházak, továbbá a nemzetiségi színházak (minősítéssel nem rendelkező előadóművészeti szervezetek) számára kiszámítható, átlátható és szakmai alapú finanszírozást teremthet.
A Gyermek- és ifjúsági színházi Munkacsoport – Székely Andrea vezetésével – hangsúlyozta, hogy a társadalom 20 százaléka 18 év alatti, ezért a gyermek- és ifjúsági színház ügyét országos kulturális prioritásként kell kezelni. Szükséges a jelenlegi helyzet felülvizsgálata, és országosan is elismert, hiteles szakemberek bevonása az új koncepció kialakításába.
Upor László és Bagossy László vezetésével a Színházi, filmes és előadóművészeti oktatás Munkacsoport az oktatási rendszer sürgős szakpolitikai kérdéseit tekint***e át, különös tekint***el a képzési struktúrák és a szakmai utánpótlás helyzetére.
Barnák László (Szegedi Nemzeti Színház) a Területi kulturális stabilitás és színházi finanszírozás Munkacsoport nevében a budapesti és vidéki színházak működési feltételeinek vizsgálatát ismert***e. A munkacsoport a finanszírozási modellek, a fenntartói rendszerek, az infrastruktúra és a törvényi környezet összehasonlító elemzését végzi.
A Táncművészeti munkacsoport – Barta Dórának (Magyar Táncművészek Szövetsége társelnöke) és Nagy Zoltánnak (FESZ elnöke) vezetésével – egy komplex életpályamodell és átláthatóbb finanszírozási rendszer kialakítását tartja szükségesnek, figyelembe véve a táncos pálya sajátos, fizikailag korlátozott időtartamát.
A Művészeti életpálya és stabilitás Munkacsoport – Asbóth Anikó vezetésével – a teljes előadóművészeti terület életpályamodelljének alapelveit vizsgálja. A csoport célja olyan szakpolitikai és törvényalkotási javaslatok előkészítése, amelyek hosszú távon kiszámíthatóbb pályaképet biztosíthatnak a művészek számára. Egri Márta színművész felhívta a figyelmet arra is: az Ódry Árpád Művészotthon az idős színészek számára, a Jászai Mari Színészház a fiatal színészek számára adott lakhatási lehetőséget. Egyik sincs már.
Zoltán Áron, a MASZK – Országos Színészegyesület elnöke a Színészek Munkacsoportjának nevében hangsúlyozta: a jelenlegi foglalkoztatási rendszer számos ponton kiszolgáltatott helyzetbe hozza a színészeket, különösen a szabadúszókat, és hosszú távon hozzájárul az alacsony nyugdíjakhoz, valamint a szociális biztonság hiányához. A munkacsoport ezért egy kiszámíthatóbb színész-életpályamodell kialakítását, a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszer átgondolását, valamint a szabadúszók védelmét erősítő megoldások kidolgozását szorgalmazza. Emellett fontosnak tartják a társulatok nagyobb szerepét az intézményvezetők kiválasztásában, a szakmai alapú pályázati rendszer megerősítését, valamint a színészek szerzői és jogdíjjogainak védelmét. Külön hangsúlyt kapott az is, hogy a mesterséges intelligencia a jövőben csak az érintett művészek hozzájárulásával és megfelelő díjazás mellett használhassa fel a hangjukat, képmásukat vagy művészi teljesítményüket.
Bodor Johanna, az MSZT elnöke – aki a szakmai eseményt is vezette – zárszóként elmondta, a javaslatok jelentős része összhangban áll az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa által elfogadott „Európa a kultúráért – Kultúra Európáért” című, történelmi jelentőségű nyilatkozattal, amely első alkalommal rögzíti a három uniós intézmény közös kulturális jövőképét többek között: a művészi szabadság védelméről, a kulturális intézmények függetlenségéről, méltányos munkakörülményekről, kulturális szakemberek szociális biztonságáról, kulturális részvételről, művészeti oktatásról, mentális egészségről, a mesterséges intelligencia kulturális hatásairól. „A készülő javaslatcsomagunk illeszkedik a 21. századi európai kulturális gondolkodás fő irányaihoz”, jegyezte meg Bodor Johanna, s hozzát***e: az átfogó dokumentumon nyáron még dolgoznak a munkacsoportok, és a koncepciót – vélhetően – az új évad kezdetekor mutatják be, és adják majd át a kulturális döntéshozóknak.
Fotók: Juhász Éva
