24/01/2026
Magyar vonatkozása is van annak, hogy Trump mindenáron meg akarja szerezni Grönlandot
A Grönlanddal kapcsolatos tervek kezdetei az első Trump-adminisztráció idejéig nyúlnak vissza. Akkori nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton elevenít***e most fel a történetet, amelynek főszereplője egy befolyásos, Magyarországhoz ezer szállal kötődő üzletember.
Elmondása szerint az elnök behívatta az Ovális Irodába, és azt mondta neki, hogy az imént egy befolyásos üzletember azt javasolta neki, hogy Amerikának meg kellene vennie Grönlandot. A nem mindennapi javaslatot Trump régi, milliárdos barátja t***e, akinek már voltak érdekeltségei a Dániához tartozó szigeten. Ez a régi barát pedig nem volt más, mint Ronald Lauder, az Estée Lauder kozmetikai cég örököse, akit az elnök már vagy 60 éve ismert.
A Guardian írása szerint később Bolton maga is leült, és átbeszélte az ötletet Lauderrel, majd a Fehér Ház egy szakérői csapata kezdte el vizsgálni, miként tudná az USA növelni befolyását a dán fennhatóságú sarkköri szigeten. Bolton szerint egyébként nagyon jellemző az elnök gondolkodására az, ahogyan a második ciklus elején ismét elővette Grönland kérdését.
Néha az információmorzsákat, amelyeket barátaitól csipeget fel, igazságként fogadja el, és amit a fejébe vesz, attól nem lehet eltántorítani.
Lauder politikai sugallatai jól szolgálják üzleti érdekeit is. Ahogy Trump fokozta a nyomást Grönland megszerzésével kapcsolatban, Lauder egyből kereskedelmi érdekeltségeket szerzett a szigeten. De Lauder benne van abban a konzorciumban is, amelynek ukrajnai ásványkincseire fáj a foga, és nem véletlenül ösztönözte Trumpot, hogy követeljen részt a háború sújtotta ország erőforrásaiból, például a ritkaföldfém-készletek feltárásából.
Lauder a hatvanas években ismerte meg Donald Trumpot, hiszen mindketten ugyanabba a neves üzleti iskolába jártak. Lauder dolgozott ugyan a híres családi kozmetikai cégben is, de inkább a politikára váltott, és Ronald Reagan alatt kapott államtitkári pozíciót a Pentagonban, utána ausztriai nagykövet lett, majd 1989-ben eredménytelenül indult New York főpolgármesteri posztjáért.
De ki ez a magyar felmenőkkel rendelkező Lauder család?
A sátoraljaújhelyi Rosenthal Rózsika öt gyermekével 1898-ban hajózott New Yorkba férje után, aki már egy ideje ott dolgozott. Később hozzáment Max Mentzerhez, egy szabómesterhez, aki egy Dunaszerdahely melletti faluból vándorolt ki. Legfiatalabb kislányuk Josephine Esther Mentzer, a későbbi Estée Lauder volt – írja a szombat.org. Otthon csak Esztinek becézték, és ideje legjavát nagybátyjánál, egy Miskolcról elszármazott patikusnál töltötte, ahol előszeret***el tanulta meg a krémek keverését. Később már ezekkel házalt. 1930-ban ment férjhez, majd 9 évvel később elvált. Tervei nem jöttek be, ezért 1942-ben újra összeházasodtak. Három gyermekük született, Ronald 1944-ben. Nevüket Lauderre változtatták, Esztiből pedig Estée lett, a kozmetikai üzlet pedig 1946-ban indult világhódító útjára. Estée Lauder 2004-ben hunyt el, 97 évesen. Ronald S. Lauder csak a kezdetekben dolgozott a családi cégben, inkább a politikai, majd az üzleti életet választotta. 2007-ben lett a Zsidó Világkongresszus elnöke. Ronald Lauder maga is aktív a zsidó közösségben, megalapította a Lauder Javne zsidó iskolákat Budapesten, Bécsben, Prágában és Pozsonyban, időről időre felkeresi Magyarországot. Lauder, aki maga jeles műgyűjtő, a nácik által leszólt osztrák és német művészek alkotásait is gyűjti, és állítja ki a New York-ban létrehozott Neue Galerie-ben.
Amikor Donald Trump lett az elnök 2016-ban, Lauder azonnal adott 100 ezer dollárt a Trump Győzelem-alapítvány gyűjtésekor a szervezetnek. 2018-ban közösségi oldalán egy bejegyzésében homályosan arra utalt, hogy egy nagyon összetett diplomáciai feladaton dolgozik az elnöknek, és valószínűleg ennek már része volt a sarkköri terjeszkedés lehetősége is. Nem sokkal később a Wall Street Journal már meg is szellőzt***e Trump Grönlanddal kapcsolatos vágyait.
A dán vezetés maximálisan felháborodott, majd Trump tweetelt egy fotót, amelyen egy grönlandi falu látszik, amelynek a közepén egy arany Trump Tower látható. Az aláírás szerint az elnök azt üzente, hogy sohasem tenne ilyesmit a grönlandiakkal.
A Grönland-szakértő nagyvállalkozó
Lauder már néhány nappal Donald Trump 2025 januári beiktatása után már arról írt New York Postban, hogy micsoda szakértővé képezte ki magát, és rögtön vázolt három lehetséges módot, ahogyan az USA magához húzhatná a világ legnagyobb szigetét. Szerinte Trump grönlandi koncepciója sosem volt abszurdnak tekinthető, sokkal inkább egy stratégia része. Hangsúlyozta, a sziget sziklás felszíne alatt ritkaföldfémek kincsesbányája található, amelyek nélkülözhetetlenek a mesterséges intelligenciához, a fejlett fegyverzetekhez és a modern technológiához. Ahogy a jég visszahúzódik, új tengeri útvonalak nyílnak meg, és ezek gyorsan át fogják alakítani a globális kereskedelmet és biztonságot.
Mivel Grönland ma a nagyhatalmi versengés középpontjában található, Lauder azzal érvelt, hogy Amerikának stratégiai partnerségre kellene törekednie. Ennek személyes lenyomatáról is írt, mint fogalmazott: „Évek óta szorosan együttműködöm Grönland üzleti és kormányzati vezetőivel, hogy stratégiai befektetéseket fejlesszünk a szigeten.”
Mióta ismét felpattant a nemzetközi médiában Grönland imperialista, nagyhatalmi bekebelezése, a helyi újságírók sem tétlenkedtek. Dán cégjegyzékek például azt mutatják, hogy egy New York-i címmel rendelkező, meg nem nevezett tulajdonosokkal bíró vállalkozás az elmúlt hónapokban befektetett Grönlandon.
Az egyik vállalkozás roppant egészséges „luxusforrásvizet” palackoz és exportál egy, a Baffin-öbölben található szigetről. Amikor egy dán újság decemberben arról számolt be, hogy Lauder a befektetők között van, akkor egy grönlandi üzletembert idéztek, aki szintén tagja a kezdeményezésnek. Mint mondta: „Lauder és a többi befektető a csoportban nagyon jól ismerik az amerikai luxuspiacot, amihez hozzáférésük is van.”
Állítólag ugyanez a befektetői csoport vízerőművet is akar építeni Grönland legnagyobb tavánál egy alumíniumkohó számára.
A politikai támogatás nagyon kifizetődő
Lauder már 2024 márciusában 5 millió dollárt adott a MAGA Inc.-nek, egy Trump mozgalmának adományokat gyűjtő szervezetnek. A következő hónapban pedig ott volt állítólag a vendégek között egy exkluzív, gyertyafényes vacsorán az elnökkel. Ennek az az érdekessége, hogy a jegyek egyenként 1 millió dollárba kerültek, amelyet a MAGA Inc.-nek kellett befizetni.
Nem sokkal ezek után megint átfedés mutatkozik Lauder üzletei és az amerikai kormányzati tevékenység között, ezúttal Ukrajnában. Kiszivárgott ugyanis egy levél, amelyet még 2023 novemberében a TechMet nevű bányászati cég vezetője írt Zelenszkij ukrán elnöknek. Ebben megemlíti, hogy Lauder is része annak a konzorciumnak, amely a háború sújtotta országban lítiumlelőhelyet szeretne kiaknázni.
Lauder akkoriban arról beszélt, hogy személyesen nem tárgyalt Trumppal az ukrajnai ásványkincsek kiaknázásának lehetőségéről, de korábban – éveken át, sőt a mai napig – napirenden tartotta ezt, amikor amerikai és ukrán illetékesekkel egyeztetett. Aztán tavaly tavasszal valahogy republikánus képviselők egy csoportja is elkezdett érdeklődni az ukrajnai nyersanyagok iránt, amely témának végül maga Trump elnök lett a szószólója.
Hetekkel azután, hogy Lauder ötmillió dolláros adománnyal támogatta a MAGA Inc.-t 2025 márciusában, Washington és Kijev megállapodást írt alá Ukrajna ásványkincseinek közös kiaknázásáról. Ezek után éppen a már említett lítiumlelőhely volt az első, amelyre az ásványkincs-megállapodás keretében pályázatot írtak ki. És mit ad isten, szűk egy évvel később – 2026 januárjában – a Lauder-konzorcium állítólag megnyerte azt.
