17/04/2026
mBÜSZKÉK VAGYUNK TÁMOGATOTTJAINKRA
Buláth Júlia Olga, 13 éves, zeneművészet
"Szeptemberbenegterveztük az első félév fontosabb eseményeit tanárommal. Elhatároztuk, hogy két nemzetközi versenynek is nekivágunk: a X. Danubia Talent Internation Music Competition-nek és a 19th International Jan Vychytil Cello Competition-nek. Utánanéztünk a korcsoportbeosztásnak és a versenyfelhívás részleteinek. Mindkét versenyre szabadon választott anyaggal lehetett indulni, kötelező vagy kötelezően választható darabokat ez alkalommal nem kértek. Ez könnyebbség, mert nem kell olyan darabokat megtanulni, amiket amúgy nem vettünk volna, másrészt az ilyen versenyekre a tavalyi tapasztalataim alapján viszont nagyon nehéz szabadon választott darabokkal készülnek a versenyzők.
Szeptemberben szerencsére újraindult a Fesztiválakadémia (Kokas Katalin, Kelemen Barnabás) mesterkurzus sorozata. Ez azt jelenti, hogy havonta egy szombatot a kurzuson töltök, egyrészt egyéni órán dolgozhatok remek konzervatóriumi tanárokkal, másrészt passzív hallgatóként be szoktam ülni mások órájára is. Ezekből is nagyon sokat lehet tanulni, ráadásul ingyen vannak.
Október elejére véglegesítettük a versenyműsoraimat, a budapesti versenyre maximum 8 perces, a prágai versenyre 6-11 perces műsort kellett vinni. Így a budapesti versenyre egy hosszabb művel készültünk, Prágára a hosszabb darab mellett egy rövidebb, de nagyon technikás darab is belefért az időbe.
Októberben, az őszi szünetben rendezi a Bartók Konzervatórium az Őszi Táborát, idén is részt vettem rajta. Ez azt jelenti, hogy a Konzervatórium tanáraival vannak egyéni óráink, és van lehetőség zenekarba is beülni. A Bartók Konzi Őszi Tábor másnapján volt még egy Fesztiválakadémia kurzus, vagyis munkával telt az őszi szünet, de nagyon nem bántam, mert sok segítséget kaptam a versenyekre felkészüléshez.
A versenyek előtt a Szent István Konzervatóriumban részt vettem egy bejátszó koncerten is.
November elején volt Budapesten a Danubia Talents nemzetközi verseny, ahol első díjat kaptam, 100/97 ponttal, pedig még egy kis húrváltás rontásom is volt, ami miatt eléggé nekikeseredtem, de a zsűri, úgy látszik, így is értékelte a produkciómat.
November közepén pedig Prágába indultunk, igazán erre a versenyre készültem, itt népes, sok országból jövő mezőnnyel kellett felvenni a versenyt. Ide elkísért a tanárom is, aki az előző napi koncertje miatt lekéste a vonatját, és mindeféle kerülők után végül hajnal 3 körül érkezett meg Prágába, hogy másnap ott lehessen velem. A verseny előtt már kialakult rituáléink vannak, ezzel nagyon sokat segít, hogy „hangulatba kerüljek” :) Sikerült is, mert első díjat kaptam. Erre igazán büszke vagyok!
A prágai verseny után többen javasolták, hogy jobb minőségű hangszeren kellene játszanom, ráadásul ki is nőttem a ¾-es méretet, így elkezdtünk egészes és jó minőségű csellókat nézni. Egészes csellóhoz egészes vonó kell. Jó minőségű hangszerhez pedig már kemény tok szükséges, hogy védje. Horror árakkal szembesültünk. Egyelőre mindenféle kölcsönhangszereken játszom, de mire megszokom az egyiket, már vissza is kell adni.
Decemberre új anyagokat kaptam, nem könnyűek, de szívesen dolgoztam velük."
