14/09/2026
Európa egy vakvágányt választott, amikor elvileg környezetvédelmi - kevesebb fogyasztás - és ipartechnológiai okokból a 90-es években elkezdte jellemzően az adózáson keresztül támogatni a dízel technológiát, és ezáltal megágyazott a dízelmotoros autók európai dominanciájának. Hogy mennyire egyedül voltunk ezzel, arra pár példa a világból:
🇺🇸 Az USA-ban lényegében nincs dízelmotoros személygépkocsi - hagyományos gépkocsi tényleg nincs (a részesedés itt 0%), a statisztikákban ennek ellenére látható néhány százalékos részesedés a platós pickup-ok népszerűsége miatt van
🇧🇷 Brazília példája még extrémebb, ott 1976 óta törvény tiltja szigorúan a dízelmotoros személygépkocsik értékesítését - nem elsősorban környezetvédelmi, inkább ellátásbiztonsági okokból, de később pl. Sao Paulo 2x8 sávon álló dugói mellett a levegőminőségnek is jót tett ez a döntés…
🇨🇳 De az egyik legnagyobb piac, Kína is átugrotta a dízel-lépcsőt: még időben rájöttek, ugyanis, hogy a városi légszennyezés egyik legkritikusabb része a por és koromszemcsék, aminek egyik fő kibocsátói a dízelmotorok, így a nagyobb városokból egyszerűen kitiltották a dízelmotoros személyautókat. Emiatt nem meglepően a részesedésük gyakorlatilag 0%
🇯🇵 Az autógyártásáról híres Japánban a nagy helyi gyártók elutasították a technológia kisméretű autókban történő alkalmazását, gázolajjal működő motorokat kizárólag az EU piacra fejlesztettek, de ott is jellemzőbb volt, hogy egy EU-s társcégtől vették, vagy lízengelték a technológiát. A 2015-ös VW “dízelbotrány” után az elsők között siettek teljesen leállítani az ilyen motorral szerelt autók fejlesztését.
🇪🇺 Ma már az EU-ban is látják a fentieket, így aztán megy is a kihátrálás a technológiából - pár lelkes lobbista ökölrázása-jajveszékelése mellett.
Ez a kis kitérő annak megalapozására szolgált, hogy világossá tegyük: a dízelmotor lényegében egy halott technológia, személygépkocsi-fronton mindenképp, de épp vasúti fronton is visszaesőben van, az EU-ban mindenképp - pedig ott több indok szól mellette.
A másik kitérő már rövidebb lesz. A KSH adatai szerint mintegy 1,3 millió dízeles személygépkocsi van regisztrálva az országban, ennek kb. 70%-a megfelel annak a feltételnek, hogy 150 LE alatti teljesítményű motorja van, azaz egymillió potenciális jelölt van a bejelentett “ócsósított gázolajt a népnek” programra. Azt a tényt pedig akár le sem kéne már írni, hiszen valószínűleg már mindenkinek a könyökén jön ki, annyian megírták: a magyar átlagfizetéshez képest az üzemanyag ára lényegében folyamatosan csökken, 2010 környékén kb. feleannyi gázolajat lehetett venni egy havi átlagfizetésből, mint ma. Tehát nemhogy nincs drágaság, de az autózás részarányának növekedése többek között épp az üzemanyagár relatív csökkenése miatt következett be!
Ennek ellenére az általunk is nagy reményekkel várt új kormányunk kijelentette, hogy az őszi időszakra a “rettenetesen drága” gázolajár miatt a 150 LE alatti dízeles autók tulajdonosai havi 5000 forint “rezsitámogatást” kapnak. Rövid fejszámolással kiderül, hogy ez a kizárólag populista szólamokkal magyarázható, szakmaiságot nyomokban sem tartalmazó rendelkezés kb. 20 milliárd forinttal kurtítja meg az adófizetők zsebét. Azért ebből a pénzből már egész tisztességes fejlesztéseket lehetne megvalósítani példul a tömegközlekedésben, ami valóban közérdek, szemben a dízelmotoros autóval furikázással… De hozhatnánk példákat más szektorokból is: a szociális és oktatási szféra beígért béremelésére például ennél kevesebb (12 milliárd Ft) jut.
