WWF Hungary

WWF Hungary A WWF a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezete. Magyarországon 1991-ben kezdte működését.

A víz mellett mindig történik valami.Egy hullám, egy csobbanás, egy apró jel, amit elsőre könnyű figyelmen kívül hagyni....
23/06/2026

A víz mellett mindig történik valami.
Egy hullám, egy csobbanás, egy apró jel, amit elsőre könnyű figyelmen kívül hagyni.
Ha figyeltek, egyszer csak észreveszitek.
👉 Lépjetek be az Állati Kalandokba!
https://allatikalandok.wwf.hu
Indul az Állati Kalandok programunk, amelynek keretében a 7-13 évesek hétről-hétre egy újabb hazai fajjal ismerkedhetnek meg interaktív feladatok segítségével.

🍒 Különleges hangulatú kertmoziban jártunk hétvégén, a nagykörűi Cseresznyefesztiválon.🎬 Bartha Máté és Illés Zsófia Vad...
22/06/2026

🍒 Különleges hangulatú kertmoziban jártunk hétvégén, a nagykörűi Cseresznyefesztiválon.

🎬 Bartha Máté és Illés Zsófia Vadvízország című dokumentumfilmjét tekinthették meg a fesztivál résztvevői. A Nagykörűben és Dobapusztán forgatott filmben halászok, horgászok, a vízmegtartás szakértői és a környék talán utolsó ártéri gazdálkodói mesélnek a Tiszával való együttélésről. A vetítéshez kapcsolódó kerekasztal-beszélgetésen kollégánk, Kajner Péter is részt vett, helyi gazdálkodókkal, szakértőkkel és a film alkotóival közösen arra keresték a választ, hogyan lehet a Tisza mentén tájléptékű vízmegtartásra építve hosszú távon fenntartható jövőt biztosítani.

💧 A WWF Magyarország számára különösen fontos ez a térség: az elmúlt két évtizedben számos közös projektet valósítottunk meg Nagykörűvel. Közel 100 hektáron kezdődött el a természeti adottságokra alapozott tájgazdálkodás és a vizesélőhelyek helyreállítása, és jelenleg is azon dolgozunk a helyiekkel együtt, hogy egy fenntartható ártéri tájgazdálkodási mintaterület jöjjön itt létre. Ennek alapja a víz visszatartása az Anyita-tóban és a kapcsolódó területeken. A Dúdor területén a helyiekkel együtt dolgozunk a gyümölcsösök megújításán, és azon, hogy a hagyományos ártéri gyümölcsészet ismét felvirágozhasson.

Ismerd meg Vadvízországot: https://www.youtube.com/watch?v=kaT1vTJOpug

Tudj meg többet a WWF Magyarország Tisza-programjáról a “Szomjazó Tisza-vidék – Megoldások a láthatáron” című kisfilmünkből: https://www.youtube.com/watch?v=aLGoFLByCq4

📸: Bognár Benedek

Hogyan lehet összeegyeztetni a gazdasági fejlesztéseket és a természet védelmét?Ma még gyakran úgy kezeljük, mintha vála...
22/06/2026

Hogyan lehet összeegyeztetni a gazdasági fejlesztéseket és a természet védelmét?

Ma még gyakran úgy kezeljük, mintha választani kellene a kettő közül. Pedig léteznek olyan megoldások, ahol a beruházások nem rontják, hanem javítják a természeti állapotot. Ha egy beruházás valódi, mérhető természetvédelmi eredményeket finanszíroz – például egy láp vagy más értékes élőhely helyreállítását –, az hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendelkezésre álló források a lehető legnagyobb pozitív hatást érjék el a természet számára.

Gyura Gábor fenntartható pénzügyek szakértője a Másfélfokon megjelent írásában a brit Biodiversity Net Gain (BNG) rendszert mutatja be – egy olyan szabályozást, amely kötelezővé teszi, hogy a fejlesztések után a természet mérhetően jobb állapotban maradjon –, és felveti, hogy egy hasonló megközelítés Magyarországon is segíthetné az élőhelyek helyreállítását.

Olvasd el a teljes cikket itt: https://masfelfok.hu/2026/06/19/uj-ipari-parkot-epitene-cserebe-johet-egy-lap-helyreallitasa/

Fotó: Másfélfok, Jun Huang / Shutterstock.com

☀️ A napenergia ma már az európai energiatermelés egyik sikertörténete. Az Európai Unióban 2025-ben a villamosenergia-te...
21/06/2026

☀️ A napenergia ma már az európai energiatermelés egyik sikertörténete. Az Európai Unióban 2025-ben a villamosenergia-termelés 13%-át adta a napenergia, miközben a szél- és napenergia együttesen először termelt több áramot, mint a fosszilis energiahordozók.

🇭🇺 Magyarország ezen a téren az európai élmezőnybe tartozik: a napenergia részesedése már meghaladja a 27%-ot az áramtermelésben.

🌞 Miközben egyre nagyobb arányban állítunk elő energiát tiszta, valóban megújuló energiaforrásból, különösen fontosnak tartjuk, hogy a jövőben a naperőmű-fejlesztések elsősorban a már korábban használt, leromlott állapotú ipari és egyéb barnamezős területeken valósuljanak meg. Így egyszerre támogathatjuk a klímavédelmet, az energiabiztonságot és természeti értékeink megőrzését.

Fotó: 5 MWp teljesítményű napelempark felhagyott kőbányában, Ploquin, Franciaország ©Greenbuddies

Hogyan csökkenthető a klímaszorongás? Hogyan lehet a gyerekeket, fiatalokat fogékonnyá tenni a klímaügyekre? Mi köti öss...
19/06/2026

Hogyan csökkenthető a klímaszorongás? Hogyan lehet a gyerekeket, fiatalokat fogékonnyá tenni a klímaügyekre? Mi köti össze az erdei sétát és a flashmobot, és hogyan lehet jóra használni a telefonokat terepi foglalkozásokon?

Kollégánk, Györgyi-Ambró Gergő, a WWF Magyarország környezeti nevelője többek között ezekről mesélt a Zöld Hangnak adott interjújában június elején. A WWF önkéntes ifjúsági programja, a PandaBanda rendezvényei során már régóta tapasztaljuk, hogy a környezeti nevelés egyik legfontosabb pillére nemcsak a tudás átadása, hanem maga az élmény. Ha valakinek van emléke arról, milyen az eső hangja a leveleken, vagy milyen kézzel matatni a földben, azt később sokkal könnyebb motiválni, hogy tegyen is valamit azért, hogy ez megmaradjon.

Olvasd el a teljes interjút itt: https://zoldhang.hu/2026/06/03/gyorgyi-ambro-gergo-kozos-cselekvessel-csokkenthetjuk-a-klimaszorongast/

📸: Fiatal önkéntesek szervezte Panda-túra 2023-ban, fotó: Magócsi Márton

18/06/2026

Búcsúzik Sipos Katalin: ahogy korábban beszámoltunk róla, a WWF Magyarország éléről az Élő Környezetért Felelős Minisztérium helyettes államtitkári pozíciójába hívták. Közben pedig a Forbes 50 legbefolyásosabb nő listáján a 49. helyet érdemelte ki.

Az elmúlt 11 évben Kati vezetésével 30 EU-s projektben vettünk részt, többször sikeresen emeltük fel a hangunkat a tarvágások ellen, eredményes petíciókat indítottunk, és az elsők között hangsúlyoztuk a vizesélőhelyek helyreállításának és a vízmegtartásnak a fontosságát.

Fogadd szeretettel Kati búcsúzó szavait és visszaemlékezését a WWF Magyarországnál töltött 11 évére.

Podcast sorozatunk Mélyvíz rovatának Sipos Katalinnal készült részét itt tudod meghallgatni: https://www.youtube.com/watch?v=1_hXoJ5XccQ

Kati kormányzati szerepvállalásáról itt írtunk bővebben: https://wwf.hu/a-kormanyzatban-folytatja-munkajat-a-wwf-magyarorszag-igazgatoja/

18/06/2026

🐜 A korhadó, idős fák lakója a tölgyfahangya, aki az ártereket kifejezetten kedveli, mert a nevét adó tölgyfák mellett fűzfák, nyárfák lakója is lehet. A hangyászoknak minden hangya szép, de ő még a nem hangyászoknak is tetszik!

🔍 Ha megzavarjuk őket, akkor erős szagot árasztanak, ami jellegzetes védelmi reakciójuk főleg más rovarokkal szemben hasznos. Minket, embereket nem tud ezzel elijeszteni, már ha egyáltalán észrevesszük őket, mert azon túl, hogy igen rejtőzködőek, fészküket a fákon magasra építik.

🎬 A videót köszönjük Szilágyi Zsoltnak, Meszlényi Andrásnak és Jégh Tamásnak, az esemény a RestoRiver projekt keretében valósult meg.

A WWF Magyarország üdvözli, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elkezdte a párbeszédet a szél...
17/06/2026

A WWF Magyarország üdvözli, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elkezdte a párbeszédet a szélenergia-fejlesztésekben gondolkodó hazai szereplőkkel. Hiszen a magyar energiarendszernek a napelemek aszimmetrikus termelésének kiegyenlítése, a valódi energiaszuverenitás megteremtése, valamint a fenntartható, zöld energiaátmenet megvalósítása miatt is égetően nagy szüksége lenne több 1000 MW-nyi gondosan megtervezett és elhelyezett szélenergia-kapacitás mielőbb rendszerbe integrálására. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a szélerőművek telepítése igen kényes és összetett természet- és környezetvédelmi, valamint társadalmi, gazdasági kérdéseket is felvet.

Ahhoz, hogy ezekre megfelelő és megnyugtató válaszokat adjunk, a magyar döntéshozók, hivatalos szervek és a közvélemény figyelemét szeretnénk felhívni a RENewLand projekt keretében kidolgozott eredményekre és az ezekre alapuló szakpolitikai ajánlásokra, azaz a könnyített (alacsony kockázatú, preferált) térségek, a szélturbinák telepítésre szigorú feltételek mellett lehetőséget adó területek és a no-go zónák kijelölését támogató módszertanunkra .

A szélenergia-fejlesztések hatékony megvalósítása érdekében számos hazai jogszabályt és idejét múlt szabályozást újra kell gondolni. Ezeket nem lehet és nem szabad egy az egyben a befektető igényekhez igazítani, sokkal inkább segíteni kellene a fejlesztőket abban, hogy világos, racionális és hosszú távon kiszámítható kereteket szabunk meg az új turbinák építéshez. Továbbá szorgalmazzuk, hogy a MEKH és a releváns hatóságok a kezdeti lépések után kapcsolódjanak be és legyenek aktív formálói annak a társadalmi és szakmai párbeszédnek, amit a WWF Magyarország az elmúlt két évben indított útjára a témában. Célunk ezzel az, hogy az országos és a helyi döntéshozókat, a fejlesztőket, a rendszerüzemeltetőket, a természetvédelmi szakembereket, a civil szervezeteket, az önkormányzatokat és a tudományos műhelyeket is bevonva lefektessük a szélenergia jövőjét alapvetően meghatározó konszenzusos energiatervezési irányokat és kereteket.

Összegezve, a magyarországi szélenergia fejlesztések közeljövőben körvonalazódó felfutásában óriási lehetőség rejlik. Éppen ezért közös érdekünk és felelőségünk, hogy az új projektek úgy hajtsanak gazdasági hasznot országszerte, hogy közben féltve őrzött természeti kincseinket megőrizzük és az érintett közösségeinket a fejlesztésekbe már a kezdetektől bevonjuk. Ezzel a megközelítéssel és a szükséges szakmai viták lefolytatásával, a szükséges kompromisszumok megkötésével biztosíthatjuk, hogy a magyar társadalom megfelelően felkészüljön a szélenergia-fejlesztések várható hatásaira, az az ezzel járó elkerülhetetlen, de minimalizálható kockázatokra, a gazdasági hasznokra/előnyökre és ezek helyes fel- és kihasználásra.

A RENewLand projektről bővebben: https://wwf.hu/renewland/

A RENewLand projekt eredményei nyomán kidolgozott szakpolitikai ajánlásokról szóló cikkünk itt olvasható: https://wwf.hu/energiapolitika-uj-ajanlascsomag-fenntarthato-naperomu-szeleromu-fejlesztes-euki-renewland/

A szélturbinák telepítéséhez lehetőséget adó területek kijelölésének támogatására szolgáló módszertanunk itt található: https://wwf.hu/hol-van-helye-a-szelenergianak-magyarorszagon/

A szél- és napenergiával kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket és az ezekre adott válaszokat itt gyűjtöttük össze: https://wwf.hu/szelenergia-napenergia-gyakran-ismetelt-kerdesek/

📸 Pexels, Sam Forson

Nyugat-Magyarországon több helyszínen igazolódott, hogy az útburkolati kőzúzalék azbesztet tartalmaz. Az anyag ausztriai...
16/06/2026

Nyugat-Magyarországon több helyszínen igazolódott, hogy az útburkolati kőzúzalék azbesztet tartalmaz. Az anyag ausztriai bányákból kerülhetett hazánkba, az osztrák hatóságok január elején le is állították az érintett kőbányák működését, azonban addigra már sok helyen felhasználták az azbeszttartalmú kőzetanyagokat különböző útépítési, burkolási, parkolókialakítási és tereprendezési célokra.

Az azbeszt egészségügyi kockázata a levegőbe jutó, belélegezhető rostokhoz kötődik. Nem az anyag puszta jelenléte jelenti minden esetben a közvetlen veszélyt, hanem az, ha a rostok kiszabadulnak, a porral együtt a levegőbe kerülnek, és azokat az emberek belélegezhetik.

A Greenpeace Magyarország, a Magyar Azbeszt- és Kármentesítő Szövetség és a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége közös kisokost állított össze, amelyben azt is leírják, hogy milyen egyszerű óvintézkedéseket tehet a lakosság az érintett vagy gyanús területeken a kitettség csökkentése érdekében.

A kisokos a következő linken érhető el: https://www.greenpeace.org/hungary/cselekedj/lakossagi-tajekoztato-a-nyugat-magyarorszagi-azbeszttartalmu-utburkolati-kozetanyaggal-kapcsolatban/

Fotó: © Mitja Kobal / Greenpeace

Egy pohár, egy kis szín, néhány buborék és máris életre kel egy saját lávalámpa!Figyeljétek meg, hogyan emelkednek fel, ...
15/06/2026

Egy pohár, egy kis szín, néhány buborék és máris életre kel egy saját lávalámpa!
Figyeljétek meg, hogyan emelkednek fel, majd süllyednek vissza a színes cseppek.
Egy egyszerű otthoni kísérlet, ami játékosan mutatja meg a víz világának egyik különleges titkát.
👉 Lépjetek be az Állati kalandok világába!
https://allatikalandok.wwf.hu
Indul az Állati Kalandok programunk, amelynek keretében a 7-13 évesek hétről-hétre egy újabb hazai fajjal ismerkedhetnek meg interaktív feladatok segítségével.

Cím

Álmos Vezér útja 69/A
Budapest
1141

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni WWF Hungary új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás