Szent Hierotheosz Kápolna

Szent Hierotheosz Kápolna A budapesti Szent István és Szent Hierotheosz ortodox kápolna és egyházközség fb oldala. The page of

LUKÁCS TIZENKETTEDIK VASÁRNAPJA:PARADOX HÁLAADÁSSzenthegyi Szent Nikodémus a következőket mondja a tíz leprás evangélium...
21/01/2026

LUKÁCS TIZENKETTEDIK VASÁRNAPJA:
PARADOX HÁLAADÁS

Szenthegyi Szent Nikodémus a következőket mondja a tíz leprás evangéliumi története kapcsán:

"Semmi sem szentebb a nyelvnél, amely a bajok közepette is hálát ad Istennek. Valójában semmiben sem marad el a vértanú nyelvétől. Ez is ugyanúgy megkoronáztatik, mint amaz. (…) Nagy Baszileiosz is ezt mondja: szégyenletes, ha kedvező körülmények között áldjuk Istent, a szorongattatások és megpróbáltatások idején pedig hallgatunk. Éppen akkor kell még inkább hálát adnunk neki, tudván, hogy „akit szeret az Úr, megfenyíti, és megostoroz minden fiút, akit magához fogad…”.
Mit is akarok ezzel mondani? Nem csak a jelen élet szomorúságaiért és kísértéseiért kell hálát adnunk Istennek, hanem még az eljövendő kárhozatért is. Mert a kárhozat is hasznos és javára válik a kárhozottaknak. Miképpen? Azért, mert a kárhozat akadálya a bűnnek és a gonosznak; ezért is nevezik kárhozatnak (kolaszisz), mert megfékezi (kolazei) és megakadályozza a rosszat. Ha nem volna kárhozat, a bűn és a gonoszság végtelenül terjedne, és soha nem érne véget. Ezért mondta Efezosz legbölcsebb Márkja azt az első hallásra ugyan paradoxnak tűnő, ám igaz és biztos kijelentést, hogy a kárhozottak számára hasznos, hogy kárhoztatásban részesülnek. Ennélfogva a tiszteletreméltó Theoktisztosz, a Sztudita, egyik tropárionjában szó szerint így szól Urunk Jézus Krisztushoz: „És a kárhozatban is hálát adok”, mert a kárhozat nem önmagában rossz, sőt inkább jó. Egyrészt azért, mert megfékezi és korlátozza a bűnt, és nem engedi, hogy – mint mondtuk – a végtelenségig hasson; másrészt azért, mert a kárhozat a gonoszság büntetése és fenyítése, és általa teljesedik be Isten igazságossága. Ezért, noha a kárhozat nem Isten elsődleges akarata, mégis másodlagos szándéka szerint való, a szent teológusok tanítása szerint. Egyedül a bűn rossz önmagában, és az sem Isten elsődleges, sem másodlagos akarata szerint nem történik, hanem az ember romlott elhatározásából. Ezért az isteni Aranyszájú Szent János a következőkre inti a keresztényeket: „Ez legyen a ti feladatotok: hogy imádságaitokban hálát adjatok mind a nyilvánvaló, mind a rejtett jótéteményekért; mindazokért, amelyek akaratotok szerint valók voltak, és azokért is, amelyek nem; a mennyek országáért és a tűz gyehennájáért egyaránt; a szorongattatásban és a nyugalomban is. Így szoktak imádkozni a szentek, és még a közös jótéteményekért is hálát adnak.”

A KÁPOLNA VÉDŐSZENTJEINEK ÜNNEPE:SZT. ISTVÁN ÉS SZT. HIEROTHEOSZÜnnepi alkonyati szolgálat: kedden 18:00 órakorHajnali s...
19/08/2025

A KÁPOLNA VÉDŐSZENTJEINEK ÜNNEPE:
SZT. ISTVÁN ÉS SZT. HIEROTHEOSZ

Ünnepi alkonyati szolgálat: kedden 18:00 órakor
Hajnali szolgálat és főpapi liturgia: szerdán 08:00-tól!
Ha hoztok kis zsemlécskét, cipót, egyebet, akkor este kenyéráldást is tartunk!

ABBAN A PILLANATBAN(Máté kilencedik vasárnapja)Amikor Jézus a vízen járva közeledik kimerült és kétségbeesett tanítványa...
10/08/2025

ABBAN A PILLANATBAN
(Máté kilencedik vasárnapja)

Amikor Jézus a vízen járva közeledik kimerült és kétségbeesett tanítványaihoz, Péter kiszáll a bárkából, hogy ellenőrizze mestere személyazonosságát: „Uram, ha csakugyan te vagy az, parancsold meg…”. Csakhogy – talán mert nincs meg benne az istenemberi létezésnek az az egyensúlya, ami Krisztusnak magától értetődően sajátja – „megbillen”. A természet győzedelmeskedik a természetfelettin, a szokványos a csodálatoson. Vagyis Péter annak rendje-módja szerint süllyedni kezd.
És itt jön a számunkra tanulságos mozzanat: abban a pillanatban segítségért kiált Jézushoz. Talán ez az, amit meg kellene szívlelnünk. Mi ugyanis rendszerint megvárjuk, míg teljesen elmerülünk. Nem akkor fordulunk segítségért Istenhez, amikor süllyedni kezdünk, hanem amikor már saját magunk mélyén vagyunk, vagy a gondok legalján. Egészen addig azzal biztatjuk magunkat, hogy megoldjuk a dolgot valahogy.
Péter esete mutatja, hogy másképpen is lehet.

MÁTÉ HETEDIK VASÁRNAPJA: HASONLÓT A HASONLÓVAL?„Az ördögök fejedelmével űzi ki az ördögöket” – ezt vetik oda a farizeuso...
28/07/2025

MÁTÉ HETEDIK VASÁRNAPJA:
HASONLÓT A HASONLÓVAL?

„Az ördögök fejedelmével űzi ki az ördögöket” – ezt vetik oda a farizeusok a Jézus csodatételei láttán ámuló és örvendező népnek. Logikájuk világos: mint ahogy a hadseregben is követik a katonák feljebbvalóik parancsát – és csakis az övékét! – úgy érthető, hogy ha Jézusnak engedelmeskednek a démonok, akkor neki is hatalma van a démonok fejedelme fölött (ha ugyan nem mindjárt ő maga az), és csakis fölöttük. Az tehát, hogy ördögöket űz ki, semmi mást nem jelent, mint hogy ördögökkel cimborál, az isteni dolgokhoz semmi köze (hiszen azoknak ugyebár ők, a farizeusok a szakértői). Ezzel az elhamarkodott érveléssel a farizeusok mindjárt két részre is bontják a világot, Isten hatalmát pedig csak a világ egyik felére tekintik érvényesnek.
Mielőtt mi is ugyanilyen elhamarkodottan törnénk pálcát szegény meggondolatlan farizeusok fölött, akik – bizonyára kínjukban – semmi jobbat nem tudtak kitalálni ennél, egy pillanatra álljunk meg és vegyük szemügyre a bennünk rejlő kis farizeust. Ösztönösen, önvédelemből, vagy csak lustaságból nem szokásunk-e nekünk is ugyanezt tenni: Isten hatalmát, illetékességét korlátozni? Kettébontani a világot, kijelölni Számára (a határtalan számára) egy területet, és elvárni Tőle, hogy lehetőleg maradjon is ott? Az élet többi területén pedig fenntartjuk a magunk illetékességét… Nem kell bonyolult dolgokra gondolni: már csak azzal is, hogy a „lelki életről” mint afféle külön entitásról beszélünk („Sajnos mostanában nincs annyi időm a lelki életre”), azt jelezzük, hogy az úgynevezett lelki életnek külön helye van, és nem az égvilágon minden az – amit teszünk, gondolunk, vélünk és vágyunk egy nap folyamán.
Pedig…

ÚGY(MÁTÉ ÖTÖDIK VASÁRNAPJA)„Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jócselekedeteiteket, és dic...
14/07/2025

ÚGY
(MÁTÉ ÖTÖDIK VASÁRNAPJA)

„Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jócselekedeteiteket, és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van.”
Sok múlhat apróságokon. A mostani vasárnap evangéliumi szakaszának fenti mondatában például ott van egy látszólag jelentéktelen szó: az „úgy” (lásd lejjebb a vesszőcske meg az ióta esetét). Úgy kell világosságot sugározni, jót cselekedni, hogy annak a fénye ne ránk, ne magunkra vetüljön, hanem hogy annak hatására az emberek a mennyei Atyát dicsőítsék. Hiszen jó tenni általában úgy szoktunk, hogy „jó tett helyébe jót várunk”, vagyis ha nem is azonnali megtérülést, de legalább némi elismerést, ha mástól nem, hát saját magunktól. Ilyenkor a kimondott szavak, jótettek fénye ránk mutat, minket világít meg. A cél azonban az volna, hogy amit teszünk vagy mondunk, visszfény legyen: vagyis ne a mi cselekedetünk (okosságunk, jóindulatunk) terméke, ne „a világból való” legyen, hanem másvalamit tükrözzön: másfajta logikát, másfajta hozzáállást, más személyt. Végtelenséget a végesben. Olyan fényt, ami nem a miénk, hanem máshonnan érkezik: hogy senkinek sem jut eszébe más róla (bármilyen véges cél, véges érdek), csak a mennyei Atya fensége.

SZENT PÉTER ÉS PÁL, AZ APOSTOLFEJEDELMEK (június 29.)A mai evangéliumi olvasmány talán az egyik legtöbbet idézett és mag...
01/07/2025

SZENT PÉTER ÉS PÁL, AZ APOSTOLFEJEDELMEK
(június 29.)

A mai evangéliumi olvasmány talán az egyik legtöbbet idézett és magyarázott szakasz az egyháztörténetben: „Te Péter vagy, azaz ’kőszikla’ és én erre a sziklára építem az egyházamat…”. Nyilvánvaló, hogy a nyugati egyház miképpen érti ezt – nagyjából a tizedik század óta, addig ugyanis nem volt szokás ezt a kijelentést magára Péterre érteni: még Szent Ágoston is arra figyelmeztet, hogy itt nem az apostol személyéről van szó, hanem a hitéről. Milyen alapzaton is áll tehát az Egyház? A szakasz elején Krisztus, Péter hitvallásának hallatán azt mondja: „Boldog vagy, mert ezt nem test és vér nyilatkoztatta ki neked, hanem az én mennyei Atyám”. Előzőleg ugyanis, amikor Jézus azt kérdi, kinek tartják őt az emberek, a szokásos feleleteket kapja: ő Illés, vagy valamelyik próféta. Ez a „test és vér” szava: mert testünk és vérünk olyasmi, amit úgy kaptunk őseinktől; ezek pedig kész válaszok, hagyományos válaszok, amelyeket a sokaság szintén készen kapott környezetétől. Péter válasza nem ilyen: ezért mondja Jézus, hogy azt az Atya nyilatkoztatta ki neki, vagyis: istenismeretből fakad. Az Egyház az istenismereten épül fel – ezt támasztja alá az is, hogy mindjárt a következő szakaszban, amikor Péter kétségbe vonja, hogy a Messiásnak meg kell halnia, Jézus habozás nélkül sátánnak titulálja az apostolt, mert annak szava most éppen nem az istenismeretből fakadt, hanem ellenkezőleg. Ha pedig mindez nem az apostol személyére vonatkozik, abból az következik, hogy bennünk is ez az istenismeret alapozhatja meg az egyházi létet. Ahogy más alkalommal tanácsolta az Úr: „keressétek mindenekelőtt az Isten Országát, a többi majd….”

MINDNYÁJAN EGYÜTTPalamasz szt. Gergely 25. homíliájából, Minden Szentek Ünnepére:„Krisztus Egyháza — tisztelve azokat, a...
15/06/2025

MINDNYÁJAN EGYÜTT
Palamasz szt. Gergely 25. homíliájából, Minden Szentek Ünnepére:

„Krisztus Egyháza — tisztelve azokat, akik haláluk után valóban Isten akaratának megfelelően éltek — az év folyamán minden nap megemlékezik azokról, akik azon a napon távoztak el e világból, valamint azokról a szentekről is, akik elköltöztek ebből a halállal megjelölt életből. Elénk tárja mindegyikük életét, a mi lelki hasznunkra, és bemutatja földi életük végkimenetelét is, akár békés volt, akár a vértanúság pecsétje zárta le. És most, Pünkösd után, miután mindnyájunkat összegyűjtött, közös dicsérettel adózik nekik, nemcsak azért, mert mindannyian egyesültek egymással, hanem mert beteljesítették az Úr imáját is, aki az evangéliumban így szólt az Atyához: ’Add meg nekik, hogy mindnyájan egy legyenek.’
Isten Egyháza azonban nemcsak ebből egy okból énekli meg közösen mindnyájukat, hanem azért is, mert a Szent Nagyböjt folyamán végig, majd azután Pünkösdkor igyekszik megmutatni és magasztalni Isten valamennyi művét. Miután tehát – ahogyan tudjátok – mindezt felmutatta:
hogyan teremtette Isten a világot kezdetben;
hogyan űztetett ki Ádám a paradicsomból és Isten közelségéből;
hogyan hívta el Isten a régi népet (Izraelt),
és hogyan távolodtak el ők is az Istennel való közösségtől engedetlenségük miatt;
és végül hogyan ereszkedett le a földre Isten egyszülött Fia,
hogyan szállt le hozzánk az égből,
milyen csodákat tett,
hogyan hirdette az üdvösség evangéliumát,
hogyan szenvedett és halt meg értünk emberként,
hogyan temették el, de Istenként, hogy három nap múlva feltámadjon,
majd visszatért a mennybe, ahonnan jött,
és ott, az Atya jobbján ülve elküldte a Szentlelket —
miután tehát az Egyház mindezt megénekelte, most hozzáteszi azt is, ami még hiányzott: hogy mennyire sok és szép gyümölcsöt termett mindez — vagyis mennyien, milyen ragyogóan lettek az örök élet részeseivé Urunk, Istenünk és Üdvözítőnk Jézus Krisztus eljövetelének és a Szentlélek erejének köszönhetően.
És ezért ma az Egyház minden szent emlékét megünnepli,
és mindenkit együtt magasztal,
és mindegyiküknek kijáró dicsőséget és tiszteletet ad.”

SZAMÁRIAI ASSZONY VASÁRNAPJÁN...Beloinanniszból.A vasárnapi beloianniszi templomünnepen sokan ott voltunk, de akik nem, ...
19/05/2025

SZAMÁRIAI ASSZONY VASÁRNAPJÁN...Beloinanniszból.

A vasárnapi beloianniszi templomünnepen sokan ott voltunk, de akik nem, azoknak hadd idézzem az alábbiakban Arszeniosz metropolita gondolatait a Szamáriai Asszony Vasárnapja kapcsán:
"A szamáriai asszony történetében figyelemreméltó az a szabadság, amit Isten az embernek ad. Ha megfigyelitek, a párbeszédben, amelyet folytatnak egymással, Krisztus semmire nem kényszeríti az asszonyt, de lehetőséget ad neki, hogy megnyíljon. Megvárja, amíg ő maga mondja ki, hogy hol tart, miben vétkezett. Az atyák sokszor megjegyzik, hogy itt voltaképpen az első gyónást látjuk, a gyónás misztériumának megalapozását a Szentírásban. Mindez pedig azért válik lehetővé, mert kettejük dialógusának eljén kidrül, hogy az asszonyt foglalkoztatja Isten helyes imádásának kérdése. Így fordulhat át az emberi párbeszéd a kúrtól és vízről valami sokkal többé: kinyilatkoztatássá az Élő Vízről és arról, hogyan lehet megtalálni azt."

TÚL A BÉNULTSÁGONEgy eddig előttem is ismeretlen szent, Pátmoszi Szt. Márk azt kérdezi beszédében a mai Evangélium kapcs...
12/05/2025

TÚL A BÉNULTSÁGON

Egy eddig előttem is ismeretlen szent, Pátmoszi Szt. Márk azt kérdezi beszédében a mai Evangélium kapcsán: vajon ki ne érezne együtt a bénán fekvő emberrel, aki harmincnyolc éve képtelen a gyógyulásig vezető pár méteres távolságot megtenni. Igen ám, folytatja a szent, de mi van akkor, ha erről ő maga tehet? Mert a betegség amiben voltaképpen szenved nem a bénultság, hanem az érzéketlenség. A szív érzéketlensége, amely a bukás, a bűnbeesés következménye. Az is bizonyítja ezt, hogy nem veszi észre kivel beszél: nem csak az emberrel, akire eddig várt, hogy a medencéhez vigye, hanem az angyallal is, aki a vizet fölkavarja, hiszen Krisztus nem más, mint „a Nagy Tanács Angyala” a Teremtés Könyvéből.
Tehát érzéketlenség. A bukás óta az ember ezzel él együtt, mert amióta Istennel megszakította a közvetlen kapcsolatot (ami nem más, mint a paradicsomi állapot), azóta úgy érzi: magára van utalva, másra nemigen számíthat – és ez az elkülönülés megkeményíti a lelket. Az Egyházban viszont minden arra szolgál, hogy ezt az érzéketlenséget, ezt az önmagába-zártságot feloldja; hogy az emberben újra helyreálljon az istengyermekség tudata; hogy ne magára hagyatkozzon, hanem az Atyára. Ezért kérünk mindent Tőle: a béke angyalát, békét a világnak, lelkünk számára hasznosakat, és így tovább. Minden „Uram, irgalmazz” és „Add meg, Uram” ehhez vezet el minket – hogy „önmagunkat és egymást és egész életünket Krisztus Istenünknek ajánljuk”.
És akkor egyszer csak észrevesszük, mint a megbénult ember, hogy eltűnt a távolság: a „válaszfal”, ahogy Pál apostol mondja. Nem csak az ember van itt, nem csak az Angyal, akire vártunk, hanem Ő a víz is, amely által meggyógyul az emberi természet a bukás nyavalyáiból. Nem kell sehova menni, mert Ő számolta fel a távolságot, és lép ide, hozzánk.

ARSZENIOSZ METROPOLITAHÚSVÉTI ÜZENETEAz Ausztriai Metropólia és Magyarországi Exarchátuspapságához és hívő népéhezSzeret...
21/04/2025

ARSZENIOSZ METROPOLITA
HÚSVÉTI ÜZENETE

Az Ausztriai Metropólia
és Magyarországi Exarchátus
papságához és hívő népéhez

Szeretett Gyermekeim!

Kimondhatatlan örömmel és a mindenható, egyedül igaz, Háromságos Istent dicsőítve hirdetjük ma az Élet diadalát a halál felett, feltámadását a halálból annak, aki értünk emberré lett, szenvedett, eltemettetett: a mi Urunk Jézus Krisztusét.
A Megváltó Krisztus feltámadását angyalok dicsérik a mennyekben; ünnepel az egész világ, a látható és a láthatatlan teremtés. Aki tegnap megfeszíttetett, és ma feltámadt, az „Isten Fia, aki megmenti az emberi nemet.” Mily hatalmas a megváltás isteni misztériuma!
A Megtestesült Istenember megalázkodása a betlehemi jászolban történt születéskor, az Igazság kinyilatkoztatása az emberekkel való együttélésben, a szenvedések során tanúsított mélységes alázat, a Golgotán hozott rettenetes keresztáldozat, a háromnapi nyugvás a sírboltban, az alvilágba történt alászállás és az onnan való feltámadás mind olyan események, amelyek bár időben és térben történtek, mégis túlmutatnak időn és téren, és egyetemes, örök érvényű valóságot jelentenek az egész teremtés és az egész emberiség számára, Ádámtól a világ végezetéig.
A halottak feltámadásába és az eljövendő örök életbe vetett remény új értelmet ad földi életünknek, s utat nyit a földiek számára a romlandóságból, a szenvedélyek és a gonoszság rabságából való szabadulás felé. A jóságos és hosszútűrő Isten áldozatos Szeretete számunkra folyamatos jelenlét, és biztosítéka annak, hogy a halál, mely az engedetlenség következményeként lépett be a világba, legyőzetett.
„Most minden megtelt világossággal: a menny, a föld és az alvilág.” Mindannyian meghívást kaptunk az Egyházba, az Úr húsvéti Lakomájára, a Világosság gyermekeiként, a Hit harcosaiként és a Szeretet munkásaiként. A Szent Húsvét, az Egyház fényes ünnepe, nem pusztán egy esemény emlékezete, hanem Krisztus jelenvalósága, a hívek részesedése az Ő Feltámadásának fényében, örök öröm megtapasztalása, és mindenki számára az üdvösség és az ígért örök javak elnyerésének reménye az Ő Királyságában.
Krisztus feltámadt, testvéreim! „A legszentebb Húsvét virradt ma reánk.” A Legszentebb Istenszülő és minden szent közbenjárására adassék meg nekünk, hogy örömmel és mély áhítattal ünnepelhessük a húsvéti időszakot.

Atyai szeretettel és feltámadási jókívánságokkal:

Metropolitátok
† Ὁ Αὐστρίας καί Ἔξαρχος Οὑγγαρίας Ἀρσένιος

Cím

Váci Utca 55. I. Em. 1
Budapest
1056

Nyitvatartási idő

Hétfő 08:00 - 09:00
Kedd 08:00 - 09:00
Szerda 08:00 - 09:00
17:00 - 19:00
Csütörtök 08:00 - 09:00
Péntek 08:00 - 09:00
Szombat 09:00 - 10:00
18:00 - 19:00
Vasárnap 09:00 - 12:30

Telefonszám

+36209829383

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Szent Hierotheosz Kápolna új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Szervezet Elérése

Üzenet küldése Szent Hierotheosz Kápolna számára:

Megosztás