29/08/2026
🇭🇺❤️ÜDVÖZLET ATHÉNBÓL❤️🇭🇺
❤️1 éves emlék. ❤️
Megléptem.
Meg mertem lépni azt, amire közel 2 évtizedet vártam, kiutaztam nyaralni külföldre.
El mertem szakadni, de mondhatom azt is, el kellett szakadjak, mindentől és mindenkitől, hogy lelkileg ne törjek még tovább, hogy megpróbáljam legyőzni a félelmeimet, hogy szembe merjek nézni önmagammal. Igen, ehhez most szakadni kellett.
Az egyik kedvenc városomba, a demokrácia és emberiség szent helyére, Görögországba, Athénba. Soha nem léptem volna ezt meg!
Soha, hogy én 3 és fél nap külföldi nyaralást engedélyezzek magamnak? Soha!
Akik ismernek tudják, hogy nekem az állatok, a kutyák a minden, olyan erős érzelmi függőség és kötelék kapcsol hozzájuk, hogy az elmúlt egy évtizedben, amióta állatvédő lettem, szinte 1 percet nem töltöttem nélkülük.
Volt most valaki az életemben, 1 személy, egy kedves barátom, Gábor, aki látva, hogy érzelmileg a végét járom, döntött. Helyettem is.
Addig, addig erősködött, hogy nemcsak meghívott, hanem el is hozott magával Görögországba.
Gábor, Alapítványunk egyik kulcsembere, korábbi bírkózó, az U17-es Világbajnokságra érkezett (tanítványával és kislányával, Tamikával)Athénba, amit ezekben a napokban rendeznek és ami holnap ér véget. Be kell valljam nektek, az utolsó pillanatig azt mondtam magamnak, nem mehetsz el Gyuri. Hogy hagysz itt ennyi lebénult, beteg kutyát, hogy hagyod itt Nimánkáékat, Shíváékat, csak picivel több mint 4 napra, akkoris, ezt nem teheted meg. Végül megtettem.
Könnyek között, aznap végig sírásokkal küzdve, de elindultam egy olyan lelki úton, amit végig kell járjak!
Az elmúlt 10 évben, miközben több ezer sérült, nagybeteg kutyát megmentettem, szó szerint kizsigereltem magam.
Minden sérült, lebénult kutya nálam kötött ki! Én gondoztam én ápoltam őket, közben észre sem vettem, hogy lelkileg mennyire megborultam. Szorongás, pánik, önértékelési zavar, hiába a siker, a rengeteg elismerés, a népszerűség, az utóbbi hónapokban azt éreztem, hogy baj van! Most Athénban olyan dolgokat mondtam ki magamnak, olyan érzésekkel szembesítettem magam, amik végül odáig vezettek, amit a videóban is látni fogtok!
Vállald fel magad, annak aki vagy!
Nem öncélú magamutogatás a videó, bár tudom, hogy lesznek olyanok, akik majd ezzel támadni fognak, egykori koraszülöttként, akit 0,7 kilóval hagyott el az édesanyja, élet- halál között a kórházban,
áldom az Urat, a jó Istent, hogy a szívbetegségemet leszámítva, nem lett maradandó testi sérülésem, hogy ilyen testbe zárva élhetem földi életem immár 43 éve.
Áldom az Urat, mert erőt és hitet adott szembenézni önmagammal, hiányosságaimmal, gyarlóságaimmal.
Áldom az Urat, hogy az egykori, árva, megerőszakolt kisfiúnak, nekem, olyan lelket adott, ami kibírta a sok-sok nevelőszülőt, az árvaság durva próbált, az utcalét nyomorát, a lebénult kutyák életének fájdalmait. Innen, Athénból látom csak igazán, milyen kegyetlenül igazságtalan voltam magammal, hogy eddig ezt nem léptem meg.
Mert nem bűn, közel 2 évtized után, külföldre elmenni nyaralni, nem bűn, nem mindig kutyák közt lenni, nem bűn társra, szabadságra vágyni.Nem bűn élni, úgy ahogy te szeretnél, egy a lényeg, hogy közben viselkedéseddel, de leginkább cselekedeteiddel ne bánts másokat.
Élni és élni hagyni! Mindig is ezt vallottam!
Lehet köpködni, lehet teóriákat gyártani, nem érdekel!
Jogom van ÉLNI!
Egyébként most erősödött bennem meg igazán, hogy állatvédelem nélkül én már nem tudnék élni! Ha csak erre jó volt ez az út, hogy kimondjam magamnak, nem fogom abbahagyni, már ezért megérte.
Drága Julika, Anna, Móni, Zsuzsi, Zoliék Ercsiben, Émiék Budapesten, köszönöm, hogy vagytok nekem, hogy tartjátok a frontot helyettem, ez is most világosodik meg előttem, hogy merjek bízni bennetek, hogy tudjátok nélkülem is vinni a 200 kutya életét, úgyis jöttem el, hogy mindent biztosítottam árváink ellátásához Nektek.
Köszönöm!
Most már merek bírni, mernem kell bízni, abban, végülis mindannyian az én tanítványaim, embereik vagytok, hogy nélkülem is helytálltok! És ti helytálltok!
Köszönöm minden támogatómnak, követőmnek, aki nézve ezen videót most, velem együtt örül!
Köszönöm, hogy vagytok nekem.
