04/05/2026
Szabadság és Tisztelet
A RENDSZERVÁLTÁS ROMA PROGRAMTÉZISEI
Kiáltvány a roma közösségek társadalmi, kulturális és gazdasági egyenlőségéért
Tisztelt Magyar Péter Miniszterelnök Úr!
A Roma Parlament által szervezett értelmiségi fórumokon kilenc szakbizottságban megvitatott, és 2026. április 25-én elfogadott dokumentumot ezúton ajánljuk tisztelettel, Magyarország leendő kormányának figyelmébe azon meggyőződésünktől vezetve, hogy a választásokon győztes Tisztelet és Szabadság Párt kormányprogramja strukturális változásokat fog eredményezni a Köztársaság alapjainak megszilárdítása érdekében.
A fundamentumok lerakásában, továbbá az erre felépítendő új stabil jogállami struktúrák kialakításánál és működtetésénél számíthatnak szaktudásunkra és lelkesedésünkre.
Meggyőződésünk, hogy egy demokratikus, emberközpontú jogállami intézményrendszer nyújthat biztonságos keretet egy szabadságon és tiszteleten alapuló, összetartó társadalom boldogulásához.
A hazai cigányok-romák – annak ellenére, hogy a többsége minden esetben támogatta a nemzeti haladás ügyét - mindeddig kimaradtak a rendszerváltoztatások lényegi döntéseiből, azok kedvező eredményeiből. Az 1946-os földosztásból ugyanúgy, mint az 1990 utáni privatizációból, kárpótlásból.
Meggyőződésünk, hogy a 2026. évi rendszerváltoztatás akkor lesz sikeres, ha ezt a folyamatot ezúttal a roma-cigány közösségekkel, azok képviselőivel és szakértelmiségével együtt kívánják véghez vinni. Hogy közös legyen a munka és annak sikere is.
Az előző rendszerváltás sem szakított a korábbi rezsimek „állambiztonsági doktrínájával, amely az öntudatos gondolkodóinkat és politikusainkat, így a rendszerváltó bölcsész értelmiséget „radikálisnak”, „állambiztonsági kockázatnak” tartotta. Orbánék egyenesen „hazaárulónak” bélyegeztek minket. Így a belügyi, nemzetbiztonsági szolgálati beavatkozások következtében állampolgári jogainkban korlátozva, a politikai döntésekből kizárva, legfeljebb a közélet margóján helyezkedhetett el a roma polgárjogi mozgalom. Nem adhattuk oda hazánknak soha azt a tudást, amit felhalmoztunk.
Úgy véljük, a Tisza párt által elindított „polgári forradalom” nem nélkülözheti sem a hazafiságunkat, sem a tudásunkat! Ellenkezőleg: szilárdan támaszkodhat rá.
Ezen gondolatok jegyében bocsátjuk vitára politikai téziseinket és folyamatosan bővülő programpontjainkat.
BEVEZETŐ
A Szabadság és Tisztelet programja egy új társadalmi szerződés alapjait fogalmazza meg.
Kiindulópontunk világos: a roma emberek és közösségek társadalmi leszakadása rendszerszintű kirekesztések és egyenlőtlenségek következménye. Ezen folyamatok visszafordítása, vagyis a magyar társadalom egytizedét kitevők társadalmi-gazdasági reintegrációja az ország fenntartható fejlődésének záloga.
Az eddig elmaradt, mára nemcsak gazdaságilag, de erkölcsileg is sürgető feladat egyszerre érinti az alkotmányosságot, az oktatást, az egészségügyet, a gazdaságot, a kultúrát, a médiát, a lakhatást és az európai uniós integrációt.
Ezért ez a programjavaslat egy összefüggő, végrehajtható és számon kérhető rendszer alapjait rakja le.
I. ALKOTMÁNYOS ÚJRAALAPÍTÁS ÉS JOGÁLLAMI GARANCIÁK
A jelenlegi alkotmányos rendszer deklarálja az egyenlőséget, de nem biztosítja annak érvényesülését.
Az állam:
- nem ismeri el a strukturális hátrányokat,
- nem ír elő aktív beavatkozási kötelezettséget,
- nem biztosít hatékony jogvédelmet,
- nem tartja tiszteletben az autonóm képviselet jogát,
- nem tiltja egyértelműen a szociális szelekciót és a rasszalapú szegregációt, és
- nem támogatja az anonim etnikai adatgyűjtést.
Ennek következtében a romák jogegyenlősége, a legitim és demokratikus politikai képviselete, ahogy a társadalmi javakhoz való egyenlő hozzáférése üres jogi kijelentés marad, nem válik a közös jóllét társadalmi valóságává.
Ezért - álláspontunk szerint - az új alkotmányos rendnek az aktív állami felelősség elvére kell épülnie.
A. A köztársasági Alkotmány
Szükségesnek tartjuk:
1. a roma-cigány közösség explicit nevesítését, történelmi hátrányainak elismerését, valamint a demokratikus és szabad (az állami beavatkozásoktól mentes), valamint legitim képviseletének a megválasztását;
2. az esélykiegyenlítés állami kötelezettségének alkotmányos rögzítését,
3. az oktatási szegregáció alkotmányos tilalmát,
4. minimum állami kötelezettségek rögzítését az oktatás, lakhatás és egészségügy területén,
5. gyors és hatékony jogorvoslati rendszer felállítását,
6. az anonim, adatvédelmi garanciákkal ellátott adatgyűjtés alkotmányban való rögzítését, valamint
7. az önálló állampolgári, nemzetiségi és adatvédelmi biztosi intézmények, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság független jogintézményének visszaállítását.
B. „A 11 cigánytörvény”
Szükségesnek tartjuk, hogy:
8. az igazságügyi minisztérium kezdeményezze a romákat osztály-, vagy rassz-alapon diszkrimináló törvények módosítását,
9. a romákat érintő törvények előkészítése során a társadalmi egyeztetésbe vonják be a jogvédő roma szervezeteket is.
C. Rehabilitáció, jóvátétel
Szükségesnek tartjuk, hogy:
10. törvény szülessen az orbáni önkényuralom alatt megbélyegzett és kirekesztett civil, ellenzéki szervezetek és intézmények, valamint a sérelmet szenvedett tudósok, kutatók, művészek, jogvédők, politikai rehabilitációjáról, a nekik nyújtandó erkölcsi és igény szerint: részleges anyagi jóvátételről.
Valljuk: az alkotmány a közös haza fundamentuma. Erre a biztos alapra fogjuk felépíteni a jogállami intézményrendszert, működő garanciákkal!
Az új, alkotmányos rendnek szakítania kell az állami roma politikát meghatározó ósdi és fölöttébb káros „állambiztonsági doktrínával”, amely a roma öntudatot és a polgárjogi mozgalmat nemzetbiztonsági veszélynek állítja be. Ennek következtében az állami befolyás és ellenőrzés alatt a helyi és országos roma önkormányzati képviseletek egy gyarmatosító szisztéma bábszervezeteivé váltak. Az alkotni vágyó, diplomás roma értelmiség nagy hányada a közélet és a szakma margójára szorult, több százan külföldre távoztak.
Ez az oka, annak, amiért nincs valódi képviseletünk, tisztelhető politikai jelenlétünk és tervezhető fejlődési pályánk a szülőhazánkban.
A Magyar Péter vezette kormány történelmi küldetése megszakítani ezt az évszázados nemzetromboló politikai károkozást. Kérjük úgy egyesíteni a nemzetet, hogy a romákra is egyenlő, szabad és tisztelt magyar emberekként tekintsen az állam, s annak minden polgára. Olyan romákként-cigányokként, akiknek ugyanolyan joguk és kötelességük az ország felvirágoztatása, mint a többségi magyaroké.
Akinek fontos az ősök nyelve, kultúrája, életmódja, egyéni és közösségi jogaként gyakorolhassa, fejlessze azokat; akinek az állampolgári jogai mellett fontos a nemzetiségi kulturális, politikai reprezentáció, legyen szabadsága megválasztani az arra alkalmas képviselőket. Ebbe viszont semmilyen szinten és módon ne szóljon bele a magyar állam.
Aki viszont be akar olvadni a többségbe, feladni az etnikus kultúrát és kötődést, ahhoz is lehessen joga.
Civil hazafiként belefáradtunk abba, hogy az állammal szemben dogozzunk az állam helyett: dolgozni akarunk a közjóért, amelyhez erkölcsi és anyagi támogatást és elismerést kérünk.
II. OKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG RENDSZERE
A hazai oktatás válságos állapotban van, melynek egyik jellemvonása a társadalmi egyenlőtlenség leképeződése, az apartheid méretű szegregáció.
A jelenlegi rendszer:
- elidegenít az iskolától, a kultúrától újratermeli a társadalmi különbségeket,
- fenntartja a szociális és rasszaalapú szelekciót és elkülönítést, továbbá
- nem biztosít mobilitási pályát.
Ezért az oktatásnak mobilitási rendszerré kell válnia. Lehetővé tenni a szegénysorsból a középosztályba való feljutást.
A. Tankötelezettség
11. Üdvözöljük a tankötelezettség visszaállítását 18 éves korig.
B. Deszegregáció – Integráció/Inklúzió
Szükségesnek tartjuk:
12. országos deszegregációs program elindítását,
13. az iskolai elkülönítés jogi és finanszírozási feltételeinek felszámolását, beleértve a „szeretetteljes szegregációt” is, ezek helyett szükségesnek tartjuk:
14. az integráló iskolák támogatását,
15. célzott roma oktatási programok beindítását,
16. a tanodák és Biztos Kezdet program reformját,
17. a pedagógus-ösztönző rendszer átalakítását (legyen vonzó a nehéz helyzetű falvakban tanítani, odaköltözni),
18. a digitális és AI-eszközök integrálását az oktatásba,
19. a roma tehetséggondozás megerősítését,
20. a roma történelem és kultúra megjelenítését a tananyagban, ahogyan
21. a gyakorlati élethez szükséges tudások beemelését is a tantervbe.
C. Értelmiségi elit-képzés
Indokoltnak tartjuk:
22. a keresztény rom szakkollégiumok működésének és az MCC roma elitképzésének átvilágítását, reformját
23. a Romaversitas diszkriminációjának megszüntetését,
24. az akadémiai roma jelenlét intézményesítését.
Az oktatás ne legyen kiváltság, mert az oktatás az egyenlő állampolgárságunk és közös boldogulásunk alapja.
III. EGÉSZSÉGÜGY ÉS SPORT - EGYENLŐSÉG ÉS HOZZÁFÉRÉS
Az egészségügyi egyenlőtlenségek felszámolása a jogállam egyik alapvető mércéje. A roma közösségek egészségi állapota rendszerszintű problémák következménye: az ellátás hiányos, nehezen hozzáférhető, és nem épít bizalmat.
Ezért az egészségügyet jelenléti, megelőzés-központú és közösségi rendszerré kell alakítani.
A. Célzott, adatvezérelt programok
Szükséges:
25. anonim, adatvédelmi garanciákkal ellátott adatgyűjtés,
26. országos, de helyben működő programrendszer,
Eszközök: közösségi egészségpontok, mobil rendelők, rendszeres egészségnapok. Stabil, központi finanszírozás szükséges.
B. Roma szakemberképzés: A bizalom és a működés kulcsa az emberi jelenlét.
Szükséges:
27. ösztöndíjprogramok,
28. felnőttképzéssel, alacsonyabb végzettséggel is elérhető szakmaszerzés támogatása,
29. képzés alatti megélhetési támogatás.
Ez egyszerre egészségügyi és foglalkoztatási program.
C. Alapellátás megerősítése, a cél: az ellátás tényleges eljuttatása mindenkihez.
Szükséges:
30. célzott ösztönzők hátrányos térségekben dolgozóknak,
31. praxis-, lakhatási és jövedelmi támogatások, mobil szolgáltatások.
D. Prevenció és egészségértés
Szükséges:
32. nő- és gyermekegészségügyi programok,
33. helyi szűrővizsgálatok, védőoltások biztosítása,
34. egészségértés fejlesztése, kiemelten: egészséges életmód és ártalomcsökkentés.
E. Területi egyenlőtlenségek csökkentése
Az infrastruktúra csak szakemberrel működik.
Szükséges:
35. hátrányos térségek intézményeinek kiemelt támogatása,
36. szakemberek célzott ösztönzése.
F. Mediátorhálózat és bizalom
Szükséges:
37. egészségügyi mediátorhálózat,
38. betegek támogatása az ellátásban,
39. dolgozók interkulturális képzése,
40. diszkriminációs esetek feltárása, nyilvánosság, jogkövetkezmény,
41. a mentális egészség - a generációs traumák feldolgozása - érdekében: közösségi traumafeldolgozás, mindkét oldalon (többségi társadalom és kisebbség).
G. Sport és egészség
A sport a prevenció és integráció eszköze.
Szükséges:
42. népszerűsítő programok, sportesemények szervezés
43. helyi sportegyesületek (pl. labdarúgó, ökölvívó) szervezése,
44. tömegsport-rendezvényekhez való kapcsolódás előmozdítása a roma közösségekben,
45. célzott karriertervezés-, és követés a sportoló roma fiatalok tehetséggondozása
Célunk: olyan egészségügyi rendszer, amely eléri az embereket, megelőz, és bizalmon alapul.
Ehhez először a tönkretett magyar egészségügyet kell meggyógyítani, hogy képes legyen elérni és ellátni az embereket.
IV. SZOCIÁLPOLITIKA ÉS LAKHATÁS
A szegénység és a lakhatási kirekesztettség rendszerszintű.
Célzott és hatékony beavatkozás nélkül: újratermelődő struktúra.
A jelenlegi rendszer nem biztosít biztonságot, nem igazságos és nem hatékony.
A szociálpolitikának minimumgaranciát kell nyújtania.
Ezért szükséges:
46. a garantált minimumjövedelem bevezetése,
47. a diszkriminatív szociálpolitikai támogatások felszámolása,
48. adósságkezelési (szanálási) program beindítása (pl. végrehajtások),
49. családi pótlék és nyugdíjminimum emelése, évenkénti indexálása.
A lakhatás területén:
50. a lakhatás alapjogként való elismerése,
51. a nyomortelepek felszámolása, szociális bérlakások építése, vásárlása,
52. közművek, folyóvíz biztosítása minden háztartásba,
53. kilakoltatás tilalma alternatíva nélkül.
Stabil és egészséges lakhatással érhető el az esélyegyenlőség, a minőségi iskoláztatás és az alkotó munka!
V. GAZDASÁG ÉS MUNKAÜGY – MOBILITÁSI RENDSZER
A hazai munkaerőpiac jelenleg korlátozott mobilitású, részben zárt rendszerként működik: a belépés nehézkes, az átjárhatóság alacsony, a tartós bennragadás pedig tömeges jelenség. A probléma alapvetően strukturális természetű, ezért kezeléséhez rendszerszintű beavatkozás szükséges.
Ennek érdekében egy átfogó mobilitási rendszer kialakítása indokolt, amely egyszerre kezeli a belépési korlátokat, az átmeneti mechanizmusokat és a tartós integráció feltételeit.
Szükséges intézkedések:
52. Roma foglalkoztatási kvóta bevezetése a közszférában
Az állami és önkormányzati intézményekben fokozatosan, tízéves időtávon 5%-ról 10%-ra emelt foglalkoztatási célértéket szükséges meghatározni. A kvótarendszer jogszabályi háttérrel, éves monitoringgal és szankciórendszerrel egészül ki, biztosítva a tényleges végrehajtást és a fenntartható integrációt.
53. A közfoglalkoztatás átalakítása átmeneti rendszerré
A jelenlegi, alacsony mobilitású modell helyett egy „hídprogram” kialakítása szükséges, amely piacképes szakképzettséget biztosít, és strukturált átmenetet teremt az elsődleges munkaerőpiacra. A magánszektor bevonása – bértámogatással és adókedvezményekkel – valódi foglalkoztatási csatornává alakítja a rendszert.
54. A tanulás és munkavégzés integrációja
A duális szakképzési modell célzott kiterjesztése roma fiatalokra, ösztönzőkkel, mentori támogatással és rugalmas munkarenddel. Az oktatás és a munka közötti távolság csökkentése kulcsfeltétele a generációkon átívelő szegénység felszámolásának.
55. „Első lépés” – első munkatapasztalat program
18–28 éves roma fiatalok számára 6–12 hónapos, államilag támogatott vállalati gyakorlati programok indítása. A résztvevők bértámogatást, mentori támogatást és igazolt munkatapasztalatot kapnak, amely javítja piaci esélyeiket.
56. Munkáltatói kockázatmegosztási rendszer
Az állam és a vállalatok közötti kockázatmegosztás révén a roma munkavállalók foglalkoztatása adókedvezményekkel, járulékcsökkentéssel és képzési támogatásokkal ösztönözhető, mérsékelve a munkáltatói belépési kockázatot.
57. Roma kisvállalkozások célzott támogatása
Állami garanciával támogatott hitel- és eszközfinanszírozási programok indítása, kötelező vállalkozói és pénzügyi képzéssel kiegészítve a fenntartható működés érdekében.
58. Helyi gazdaság és piac összekapcsolása
A közbeszerzési rendszerbe társadalmi felelősségi kritériumok beépítése, valamint roma vállalkozói hálózatok létrehozása az ellátási láncokba történő integráció elősegítésére.
59. Roma Gazdasági és Foglalkoztatási Ügynökség (RGFÜ) létrehozása
Egy dedikált állami szervezet koordinálná a foglalkoztatási és vállalkozásfejlesztési programokat, mérhető teljesítménymutatók mentén, éves beszámolási kötelezettséggel és szakmai felügyelettel.
60. Roma Pénzügyi Inkubátor és Mikrohitel-alap
500 000 – 5 000 000 Ft közötti mikrohitelek biztosítása, csökkentett fedezeti követelményekkel, kötelező mentoringgal és vállalkozói közösségi platformmal.
61. Digitális és zöld szakmák célzott képzése
6–18 hónapos, államilag finanszírozott képzési programok indítása a legkeresettebb ágazatokban (IT, megújuló energia, elektromos mobilitás), ösztöndíjjal és garantált elhelyezkedési lehetőségekkel.
62. Roma munkavállalói mentorprogram
Sikeres roma szakemberek bevonásával működő mentori hálózat kialakítása, amely támogatja a pályakezdők munkaerőpiaci integrációját és karrierépítését.
63. Diszkriminációmentes kiválasztási rendszer
Anonim önéletrajz-alapú első körös kiválasztás bevezetése, valamint független auditing rendszer a vállalati HR-folyamatok esélyegyenlőségi megfelelőségének ellenőrzésére.
64. Területi foglalkoztatási csomópontok és mobilitási támogatás
Komplex szolgáltatási pontok létrehozása (képzés, tanácsadás, közlekedési támogatás), amelyek csökkentik a földrajzi mobilitási akadályokat.
65. Felnőttképzési és élethosszig tartó tanulási programok
Munka melletti, rugalmas oktatási lehetőségek biztosítása alacsony képzettségű munkavállalók számára, munkáltatói bértámogatással.
66. Szövetkezeti és közösségi gazdasági modellek támogatása
A szövetkezeti formák ösztönzése az agrár-, kézműves és szolgáltatási szektorban, közösségi alapú gazdaságfejlesztési céllal.
67. Agrár- és vidékfejlesztési integráció
Az EU agrártámogatásokhoz való hozzáférés aktív támogatása, adminisztratív és szakmai segítségnyújtással, legalább 5 000 roma gazdálkodó bevonásával.
68. „Dolgozni megéri!” – munkavállalási ösztönző rendszer
Olyan átmeneti támogatási modell kialakítása, amely biztosítja, hogy a munkavállalás minden esetben kedvezőbb anyagi helyzetet eredményezzen, mint a passzív ellátás.
Célkitűzés
A cél több százezer roma munkavállaló tényleges és fenntartható gazdasági integrációja, amely hosszú távon növeli az adóalapot, csökkenti a szociális kiadásokat, és erősíti a társadalmi kohéziót és a nemzeti összetartozást.
Összefoglaló
A roma közösségek gazdasági integrációja nem szociálpolitikai kérdés, hanem nemzetgazdasági stratégiai prioritás. Magyarország versenyképessége és társadalmi stabilitása szempontjából kulcsfontosságú a munkaképes népesség teljes körű bevonása.
A bemutatott mobilitási csomag rendszerszintű beavatkozást jelent, amely egyszerre kezeli:
- az intézményi kereteket,
- a munkaerő-kínálat fejlesztését,
- a keresleti oldali ösztönzőket,
- valamint a strukturális akadályokat.
A program egymásra épülő elemei komplex, mérhető és végrehajtható reformcsomagot alkotnak. Megfelelő implementáció mellett egy generáción belül érdemi gazdasági és társadalmi eredmény érhető el.
VI. KULTURÁLIS AUTONÓMIA ÉS LÁTHATÓSÁG
A roma identitás és kultúra szervesen kapcsolódik, beleszövődik a magyar kultúrába, mégis jelentősen feltáratlan és rendkívül alulintézményesített.
A jelenlegi rendszer eseti és a politikai érdekek szerinti finanszírozásra épül, ezért nem biztosít stabil intézményeket, kontraszelektív, korlátozza a minőséget és a láthatóságot.
Szükséges:
69. Roma Kulturális Főosztály létrehozása a minisztériumon belül, amely az új kormány magas szintű roma kultúrpolitikájának végrehajtásáért fog felelni. Elsődleges feladata lesz:
70. a roma történelem és kultúra beemelése az oktatásba,
71. stabil finanszírozási rendszer megteremtése,
72. romani és beás cigány nyelvi jogok érvényesítése,
73. Roma Színház,
74. Roma Művészeti Központ,
75. Roma Múzeum és Levéltár,
76. országos kulturális hálózat létrehozása,
77. civil kulturális (pl. emlékezetpolitikai programok) finanszírozása,
78. könyvtári és kiadási programok,
79. szakemberképzés és kutatás támogatása.
Jogunk van a kultúránkhoz, a közösségeinkhez. A közösségi önrendelkezéshez, önreprezentációhoz!
VII. MÉDIA ÉS NYILVÁNOSSÁG
A roma közösségek médiaképe torz és hiányos.
A nyilvánosság alulreprezentál, torzít, és kiszolgáltatott a dezinformációnak.
Ezért a média az egyenlőség alapkérdése.
Szükséges:
80. független médiahatóság újraszabályozása, a roma reprezentáció biztosítása,
81. a romákkal kapcsolatos sajtóetikai normák meghatározása,
82. az állami hírügynökség függetlenségének helyreállítása,
83. az MTI-ben roma újságírók alkalmazása (különböző szakterületeken),
84. a köztévé Roma Magazin műsorának megújítása,
85. roma médiumok újraindítása, létrehozása,
86. a közösségi média jelenlét erősítése,
87. anti-dezinformációs és „közös haza” kampányok az előítéletek oldása, és a társadalmi összetartozás erősítése érdekében,
88. roma újságíróképzés támogatása.
Láthatóak és hallhatóak akarunk lenni, hogy egyenrangúak, elismertek és szabadok legyünk!
VIII. EURÓPAI UNIÓS INTEGRÁCIÓ ÉS ROMA STRATÉGIA
Az EU roma stratégiája a részvételre és az esélykiegyenlítésre épül, de végrehajtása gyenge hatásfokú.
A problémák:
- a civil, helyi, közösségi részvétel hiányos,
- a szakmai megalapozottság és a monitoring sok esetben gyenge,
- a finanszírozás bizonytalan,
- korrupció, amely egyik oka annak, hogy a támogatások nem jutnak el a leginkább rászorult településekhez és társadalmi csoportokhoz;
Örvendetes, hogy az új kormány csatlakozni fog az Európai Ügyészséghez, és elkötelezett a korrupció visszaszorításában. Ezen túlmenően javasoljuk egy független, paritásos alapon működő hazai ellenőrző testület felállítását, amely vétójoggal bírna a források (így a roma integrációs célú források) elköltése felett is, megakadályozva a "biodíszletként" használt projekteket.
Szakmailag indokoltnak tartjuk a gazdaságföldrajzilag hátrányos helyzetű települések és a roma közösségek hatékony és szakszerű együttműködésének intézményesítését is.
89. dedikált, arányos uniós forrásokat biztosítani a lemaradt települések és társadalmi csoportok fejlődéséhez,
90. az 1000 rászoruló magyar település komplex fejlesztését célzó, önálló operatív program életre hívása,
91. a roma civil szervezetek valódi bevonása a fejlesztési programokba,
92. a közösségi részvétel erősítése,
93. mérhető célok és indikátorok (anonim etnikai adatokkal),
94. anticiganizmus elleni programok, kampányok az emancipáció és a polgárosodás népszerűsítése érdekében,
95. stabil költségvetés a programok sikeres véghezviteléhez,
96. civil kapacitásfejlesztés, biztonságos működési feltételek megteremtése,
97. Európai Gyermekgarancia Program összehangolása: a legfontosabb szolgáltatásokhoz (oktatás, gondozás, egészségügy, táplálkozás, lakhatás) való ingyenes és tényleges hozzáférés biztosítása,
98. roma jogok érvényesülésének politikai prioritássá tétele,
99. a roma önszerveződés támogatása.
A lemaradt települések és a romák alkotó részvételével és fejlődésével lesz erős a magyar demokrácia és az Európai Unió!
IX. ZÖLD ROMA PROGRAM – TÁRSADALMI-ÖKOLÓGIAI ÁTMENET
A környezeti válság és a társadalmi kirekesztés összekapcsolódik, a legszegényebbeket sújtja leginkább.
A horizontális szinten alkalmazandó környezetvédelem költségcsökkentő és önellátást segítő stratégia. Azonosulva a European Green Deal kezdeményezésben foglaltakkal, mi is részesei kívánunk lenni az embereket és a bolygót védő, gazdaságilag megalapozott és társadalmilag méltányos - zöld átállást célzó - programoknak.
Ehhez szükséges:
100. komplex, energiaszegénység elleni program megalkotása és megvalósítása,
101. a szegénytelepek, mikrotérségek - légszennyezés és egészség kapcsolatának kezelése, szeméttelepek, illegális lerakóhelyek megszüntetése;
102. komplex települési modellprogramok (ökoházak, közösségi kertek, helyi energiatermelés, napenergia, biomassza felhasználása) elindítása,
103. közösségi gazdaság, amelyek az önellátásra épülnek (élelmiszer-termelés),
104. az állattenyésztés (beleértve a lótenyésztést is) hazai és Eu-s forrásokból való támogatása,
105. EU-s környezetvédelmi programok integrálása a hazaiakba,
106. fellépés az ökorasszizmus jelenségeivel (pl. veszélyes hulladéklerakók a nyomornegyedek közelében) szemben,
107. környezettudatos nevelés minden szinten,
108. a szelektív hulladékgyűjtés (beleértve a „lomizást”) újraszabályozása,
109. a technológiai szakadék megakadályozása: digitális írástudás és távmunka-lehetőségek (IT képzések) roma közösségekben, mint kitörési pont.
„Zöld roma”, vagyis igazságos, erőszakmentes, fenntartható és egészséges jövőt a gyerekeinknek!
ZÁRÓ NYILATKOZAT
Amennyiben az új kormány céljai megegyeznek a roma polgárjogi mozgalom céljaival, ez a tézis és programcsomag egy új társadalmi-politikai szerződés tervezeteként is szolgálhat.
A legfontosabb közös céljaink lehetnek:
- a társadalmi összetartozás-tudat erősítése,
- a strukturális egyenlőtlenségek felszámolása,
- a társadalmi mobilitás újraindítása,
- a jogállami garanciák megerősítése,
- a roma közösségek - beleértve a roma értelmiség - teljes jogú részvétele a demokratikus és fejlődő európai Magyarország építésébe.
Készen állunk elköteleződni egy történelemformáló együttműködési szerződés mellett!
Ezúton mondunk köszönetet a Roma Parlament illetékes szakbizottságaiban (és a dokumentum szövegezésében) részt vett szakembereknek, név szerint: Adorján Emese szociálpolitikus, dr. Bársony János jogász, romakutató, Báthory Róbert médiaszakember, Bogdán Adrienn civil koordinátor, Bogdán János üzleti menedzser, dr. Csonka Árpád ügyvéd, Csonka János agrárközgazdász, környezetvédelmi szakember, Daróczi Anna feminista, emberi jogi szakértő, Ferkovics Attila pénzügyi menedzser, Galyas Éva Klára teológus, újságíró, Horváth Aladár tanító, polgárjogi politikus, dr. Horváth Ernő sebész, Horváth Magdolna szociális gondozó, dr. Jónás Nándor ügyvéd, Menyhért Attila joghallgató, Molnár István Gábor operatőr, helytörténet-kutató, Piróth Attila fordító, Rézműves Melinda PhD kulturális antropológus, a Romano Kher – Budapesti Roma Művelődési Ház igazgatója, Seres-Kovács Vivien joghallgató, nőjogi aktivista, Sőregi Tibor gépészmérnök, vállalkozó, Szegedi Tamás András színész, közösségszervező, dr. Székely–Trendl Fanni romológus, egyetemi adjunktus, dr. Szőke Judit jogász, az Új Start Alapítvány igazgatója, Török Ildikó szociológus, a Romaversitas igazgatója, dr. Várkonyi Tibor jogász, újságíró, aktivista, Dr. Verebics Petra teológus, hittanár.
Jelen dokumentum címe „Szabadság és Tisztelet”, a két fogalom a roma kultúra és mozgalom két alapértéke.
Szeretnénk, hogy e két eszmény áthassa a magyar társadalmat és a politikai osztályt, egyúttal az új nemzeti közmegegyezésnek a szervező erejévé, és az új jogállami intézményrendszer erkölcsi kötelezettségévé váljon.
Tisztelettel:
Budapest, 2026. május 3.
Horváth Aladár,
a Roma Parlament – Polgárjogi Mozgalom elnöke
