K-Monitor

18/06/2026

Az Alkotmánybíróság 5 év alatt még napirendre sem vette a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) ügyét

Még 2021-ben országgyűlési képviselők fordultak az Alkotmánybírósághoz az KEKVA-k létrehozása után.

A képviselők a hatalommegosztás és demokratikus legitimáció sérelmére hivatkozva a KEKVA-k közjogi jellegének felszámolását kifogásolták, különös tekintettel azokra a szabályokra, amelyek lehetővé teszik, hogy a KEKVA politikusokkal teli kuratóriumai "önjáróan," saját belátásuk szerint működjenek.

A képviselők azokat a szabályokat támadták, amelyek a kuratóriumot jogosítják fel az alapítói jogok gyakorlására és az alapító okirat módosítására, valamint amelyek lehetővé teszik, hogy a megüresedő tisztségeket az alapítvány maga töltse be.

Kifogásolták azt is, hogy az Orbán-kormány felszámolta azokat az összeférhetetlenségi szabályokat, ami meggátolták volna, hogy kormányzati politikusok üljenek a KEKVA-k kuratóriumi székeibe.

Az Alkotmánybíróság több mint öt éve, 2021. június 6-án érkezette az indítványt (ügyszám: II/02280/2021.)

2021 novemberében a K-Monitor is beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. A beadványban felhívtuk a testület figyelmét, hogy a KEKVA-törvények elfogadása is összeférhetetlen helyzeten alapult: olyan országgyűlési képviselők döntöttek a KEKVA-k létrehozásáról, összeférhetetlenségi szabályairól, valamint a vagyon-juttatásról, azon belül pedig a kuratóriumoknak biztosított finanszírozásról, akik az érintett kuratóriumokban helyet kaptak.

Az ügyben a Transparency International Magyarország is beadványt nyújtott be.

Hiába az indítványozó képviselők hatalommegosztással, demokratikussággal kapcsolatos aggályai, valamint a civilek beadványai, az ügy Alkotmánybírósághoz érkezése óta eltelt öt év alatt a testület még csak napirendjére sem vette a KEKVA-k ügyét.

Ezen időszak alatt az Alkotmánybíróság elnöki tisztségét a következő közjogi méltóságok látták el:
- Sulyok Tamás (2024-ig), jelenlegi köztársasági elnök,
- Juhász Imre (2024-2025), jelenleg az alapvető jogok biztosa,
- Polt Péter (2025 - jelenleg is), korábban legfőbb ügyész.

Összefoglalva: amíg a KEKVA-törvényekről olyan országgyűlési képviselők döntöttek, akik a KEKVA-kban maguk is döntési jogkörökhöz és javadalmazáshoz jutottak, a KEKVA-k ügyének alkotmányossági vizsgálatát olyan alkotmánybírósági elnökök szabotálták, akiket az Orbán-kormány az elmúlt évtizedben különböző közjogi tisztségek között vándoroltatott, évtizedekre biztosítva a közjogi méltóságuknak megfelelő javadalmazást és juttatásokat.

Fotó forrása: Thaler Tamas, Wikipédia

17/06/2026

Egyezséget kötöttünk a Palota-perben - A Közlekedési és Beruházási Minisztérium kiadja a Budavári Palota északi szárnyának átalakításával kapcsolatos adatokat!

Az elmúlt hetekben rengeteg hír jelent meg a Budavári Palota és a Várnegyed átalakításával kapcsolatban. A téma iránti közérdeklődést növelte, hogy a Magyar-kormány úgy döntött, hogy egyes épületeket megnyit a nyilvánosság számára és azok látogathatóvá válnak.

Az átalakítással kapcsolatos tervezési, költségvetési adatok és szerződések azonban mindeddig nem kerültek nyilvánosságra.

Mi még decemberben kértük ki az akkor még Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztériumtól a Budavári Palota északi szárnyának átalakításával kapcsolatos szakmai előkészítő, költségvetési és szerződéses adatokat. Adatigénylésünket a minisztérium elutasította.

Idén márciusban sikeresen nyertünk pert a minisztérium ellen, azonban a minisztérium a választások előtt három nappal fellebbezést nyújtott be, így tovább húzódott az ügy.

Mire az ügy a másodfokú bíróság elé került, már megalakult a Magyar-kormány, és a korábbi Építési és Közlekedési Minisztérium helyére a Vitézy Dávid vezetése alatti Közlekedési és Beruházási Minisztérium lépett.

Tegnap a másodfokú bíróság előtt sikerült egyezséget kötnünk a minisztériummal, miután a minisztérium vállalta, hogy 30 napon belül átadják nekünk azokat az adatokat, amiket a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium megpróbált elzárni a nyilvánosságtól.

Mi a K-Monitornál fontos lépésnek tartjuk, hogy a minisztérium elállt a további, felesleges pereskedéstől és vállalta az információk nyilvánosságra hozatalát. Az adatok ugyanis fontosak lehetnek ahhoz, hogy megértsük, milyen szakmai érvek mentén (vagy esetleg annak ellenében) döntöttek a Várnegyed átalakításáról, az átalakításhoz mennyi közpénzt használtak fel, az állami megrendeléseknek pedig kik voltak a haszonélvezői.

Az Alkotmánybíróság már sok évvel ezelőtt kimondta, hogy "(e)gy demokratikus társadalomban (...) a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételesnek kell tekinteni."(12/2004. (IV. 7.) AB határozat). Ez tehát azt jelenti, hogy csak kivételes esetekben lehet információkat elzárni az emberek elől: ha közfeladatok ellátásáról vagy közpénzek felhasználásáról van szó, az információk nyilvánossága alapvetőnek tekinthető.

Bízunk abban, hogy az állami szervek a jövőben ennek szellemében fognak viszonyulni a közérdekű adatok nyilvánosságához.

A kiadott adatokról később még be fogunk számolni.

17/06/2026

Az elmúlt évtizedek egyik legjobban dokumentált kampányfinanszírozási visszaélése az NKA-s milliárdokkal megtámogatott Fidesz kampány. A Telex.hu mai cikke egy egész konkrét pályázaton mutatja be, hogy mire költötte a közösségépítési programokra kapott támogatást a 2025-ben bejegyzett Magyar Sámsonok Alapítvány.

Izgatottan várjuk az ÁSZ jelentését a Fidesz kampányköltéseiről és a hatóságok tömeges tanúmeghallgatásait is az ügyben.

Az orosházi művelődési házban a Fidesz politikusainak rendezvényeit a kampányidőszakban öt alkalommal az a Magyar Sámsonok Alapítvány fizette, amely összesen 100 millió forint támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alap titkos, 17 milliárdos keretéből.

16/06/2026

Szlovákiában a közfeladatot ellátó, közpénzekkel gazdálkodó szervezetek szerződéseit főszabály szerint közzé kell tenniük egy központi szerződéstárban (CRZ, https://www.crz.gov.sk) és azok csak a közzététel másnapján lépnek hatályba. Rövid böngészés és fordítóprogramok használata után kiderül például, hogy a 2026. június 16-án közzétett szerződések között szerepel önkormányzati lakás közel egy évre szóló bérleti szerződése, egy múzeum használtautó-vásárlása, egy korábban elrontott telekom szerződés javítása, vagy egy települési általános iskola nyári felújítási munkáinak kivitelezési szerződései.

A szerződések adatlapjai nagyon egyszerűen átláthatóak a metaadatoknak köszönhetően: szerződő felek (cégazonosítókkal), szerződés típusa, száma, értéke, címe. A közzétevő szervezet neve link, tehát egyből megtekinthető az összes feltöltött szerződésük. A metaadatokon túl pedig maga a szerződés is fel van töltve, digitálisan kereshető, feldolgozható formában (így nekünk is még könnyebb dolgunk van a fordításkor), ráadásul anonimizálás nélkül! Itthon az anonimizálás erőforrásigényére szoktak hivatkozni, hogy miért nem töltik fel a szerződéseket, miközben a határon túli Hetény (Chotín) falujában kiderül, hogy az iskolafelújítást (tetőtér beépítés és fűtéskorszerűsítés) magyar nevű környékbeli vállalkozókkal végzik vagy akár utána tudnánk nézni, hogy a zsolnai (Zilina) Považské múzeum kitől vette a használt furgonját.

Mindez egy 2010-es (!) törvény eredménye.

Az átláthatóság nem űrtechnológia, csak szándék kérdése. A parlamentben a mai napon is tárgyalt T/174-es törvényjavaslat, amely az EU forrásokhoz való hozzáférés érdekében rendelkezik fontos korrupcióellenes intézkedésekről, a Központi Információs Közadat-nyilvántartás (kif.gov.hu) fejlesztésével is foglalkozik. Az előző kormány szándékosan úgy alkotta meg az állami szerződéses adatok (de nem a szerződések) nyilvántartását, hogy hiányos legyen, ritkán frissüljön és keresni se lehessen rendesen benne. A törvénymódosítás sokat javítana a nyilvántartáson, de még mindig jócskán le leszünk maradva attól, ami Szlovákiában másfél évtizede működik! Innen lenne szép nyerni.

15/06/2026

Amikor korrupcióról beszélünk, leginkább a politikai korrupcióra gondolunk, az államból meggazdagodó, a politikai elit segítségével felhizlalt, azzal szimbiózisban élő gazdasági elitről és azokról a politikai szereplőkről, akik a rendszert működtetik és maguk is haszonélvezői. Sokkal ritkábban esik szó a nyilvánosságban a korrupció azon formáiról, amelyekkel közvetlenül a saját életünkben is rendszeresen találkozunk. Pedig itt még egyértelműbb a hatása az életünkre. Ha nem fizetsz többet, nem gyógyítanak meg, nem jutsz időponthoz, nem jutsz méltóságteljes ellátáshoz. Ebből a rendszerből is vannak, akik elképesztően jól élnek, a kormány pedig hosszú idők óta csendben hagyja, hogy egyre szélesebb körben terjedjen a magánellátás, gyakran kifejezetten a közellátás kárára.

Alapítványi hozzájárulás címén kért pénz, korábbi műtéti időpont, jobb eszközök – az orvosbárók a hálapénz megszüntetése után a magánszektorba csábítják a pácienseket. Hegedűs Zsolt miniszter azt ígérte: szigorúan fel fognak lépni az egészségügyi oligarchák elle...

09/06/2026

A kormány leváltotta a KEHI vezetését. Az intézmény szinte észrevétlenül működött az elmúlt másfél évtizedben, kivéve, amikor amikor a Norvég Civil Alap támogatottjait vizsgálták Orbán Viktor utasítására az egyik első civilek elleni hecckampány keretében, vagy az ellenzéki vezetővé váló Magyar Péter által korábban vezetett Diákhitelközpont működését akarták problematizálni.

Amikor 2016-ban a K-Monitor, az atlatszo.hu és a Transparency International Magyarország kérte a szervezetet, hogy vizsgálják az MNB alapítványok pénzszórását, a fülük botját se mozdították.

A K-Monitor csak hosszas pereskedés után jutott hozzá a KEHI ténylegesen elvégzett ellenőrzéseik listájához 2021-re, 2022-re és 2023-ra vonatkozóan, illetve a szervezet 2021-es és 2022 elnöki beszámolóihoz.

A megszerzett adatokat tavaly az atlatszo.hu dolgozta fel és rámutatott, hogy a KEHI is súlyos problémákat állapított meg a gyermekvédelem területén - bár erről nem írtak sehol, ugyanakkor nem tartotta különösebben fontosban a Diákhitelközpont működését, mivel arról az éves jelentésben lényegében nem esett szó.

A kormány most pályázat keretében keres új vezetőt a KEHI élére. Reméljük a váltás következtében az intézmény működése is átláthatóvá válik.

A K-Monitor kiperelte a KEHI 2021-es és 2022-es beszámolóit, amelyekben komoly bírálatok vannak a gyermekvédelmi rendszerről.

03/06/2026

Mészáros Lőrinc turisztikai érdekeltségeit csokorba gyűjtve megtaláljátok politikaközeli turisztikai helyeket gyűjtő térképünkön, a nerhotel.hu -n.
👉 Linket beraktuk a kommentek közé.

Mészáros Lőrincnek van étterme a felcsúti tó mellett, Tokajban, cukrászatnak és csárdának is örülhet. Nem ezek hoznak a legtöbbet a konyhára.

31/05/2026

Kecskeméti partnerünk, a KecsUP Hírek gondozásában jelent meg a település legfrissebb költségvetésének feldolgozása közérthető formában. Büszkék vagyunk rá, hogy ehhez a Közérthető Költségvetés alkalmazásunkat használták!
✊ Támogatjuk és bátorítjuk az önkormányzatokat és a helyi civil szervezeteket is, hogy mutassák meg, mire költik a települések a közpénzeket!
👉 Friss blogposztunkban bemutatjuk, mit tud az ingyenesen átvehető eszköz. Linket a kommentek közé raktuk.

Mire költi Kecskemét a pénzét? Frissült a Kecskemét költségvetése oldal: már a 2026-os adatok is elérhetők, így hat év pénzügyei követhetők nyomon egyetlen felületen. Alter Róbert írása.

31/05/2026

Csatlakozás az Európai Ügyészséghez, átalakuló vagyonkezelő alapítványok, átláthatóvá váló magántőkealapok, tiszta közbeszerzések, hatékony vagyonvisszaszerzés, felmondott korrupt szerződések, és még nagyon hosszan lehetne sorolni, hogy milyen vállalásokat tett a TISZA párt a korrupció ellen. Mi ezt most megtettük. Alábbi blogposztunkban összeszedtük és röviden értékeltük a TISZA korrupcióellenes ígéreteit, vállalásait.

Ha kimaradt valami, írd meg!

A TISZA már jóval a választások előtt meghirdette a programját, amelynek, csak úgy mint a párt választási kampányának és a választások óta eltelt időszak kommunikációjának, fontos elemét képezi a korrupció elleni harc. A TISZA által közölt becslések szerint 20 ezer milliá...

27/05/2026

🗳️ Az idei országgyűlési választásokra készített Voksmonitoron a K-Monitor és a Vox Populi közösen dolgozott. Idén nemcsak a Voksmonitor kitöltését kértük a válaszadóktól, hanem további demográfiai és pártpreferenciára vonatkozó kérdéseket is feltettünk, hogy még részletesebb képet kapjunk a kitöltőkről.

📌 Tóka Gábor (Vox Populi) első elemzése – amely főként a kutatás hátterére, valamint két Voksmonitor-kérdésre, a miniszterelnöki mandátum korlátozására és az egyetemi alapítványok ügyére fókuszál – alább olvasható.

🔎 A következő elemzésében pedig terítékre kerül, hogy vajon volt-e olyan párt a választáson, akinek a Voksmonitor témáiban sikerült a népszerűtlen álláspontoktól való távolságtartásáról méltán híres TISZA-nál is populárisabb álláspontokat elfoglalnia.

Az új kormányprogramra várva érdemes végre részletesebben is megvizsgálni, hogy mit is ígértek a 2026-os választásokon induló pártok, és milyen álláspontot támogattak szavazóik a pártokat és a közvéleményt megosztó, nagy jelentőségű szakpolitikai kérdésekben. Most indul....