Tibetet Segítő Társaság Alapítvány - TST

Tibetet Segítő Társaság Alapítvány - TST Alapítvány célja: emberi jogok védelmezése, tibeti emberek jogainak védelme. Tibetből érkező naprakész információk torzítatlan közvetítése.

TibetPressNewsTibetPressNewsHendrey Tibor  a Tibetet Segítő Társaság elnökének beszéde a Kínai Népköztársaság Nagykövets...
20/08/2026

TibetPressNews
TibetPressNews
Hendrey Tibor a Tibetet Segítő Társaság elnökének beszéde a Kínai Népköztársaság Nagykövetsége előtt 2026. augusztus 20-án Lobga Rangzen önfelgyujtásának alkalmából
Kedves Barátaim!
Ma sok más fontos program is van Budapesten, és ezek közül is a legfontosabb államalapításunk ünnepe, úgy hogy megértem, hogy nem vagyunk túl sokan, de úgy látom annál lelkesebbek vagyunk.
-A világ felelősséget értő és érző közvéleménye mély megrendüléssel és felkavart lelkiállapottal értesült arról a legújabb tragikus eseményről, amely újfent rávilágított a pekingi rezsim kíméletlen elnyomó politikájára. 2026. július elején egy tibeti, Lobga Rangzen felgyújtotta magát New Yorkban, az ENSZ székháza előtt. Lobga ezzel a drámai és megrázó önfeláldozással tiltakozott a Kínai Népköztársaság új, végső megoldást remélő etnikai kisebbségek erőszakos asszimilációját célzó törvénye ellen. Ez a jogszabály végérvényesen fel akarja számolni a nemzeti kisebbségek kulturális, nyelvi és vallási identitását. Lobga Rangzen mártírhalála egy végső, drámai kétségbeesett kiáltás volt a világ szunnyadó lelkiismeretéhez. Nagyon röviden lássuk a Kínában élő kisebbségek elleni új asszimilációs törvény néhány passzusát.
-
Az I. és az V. fejezet megerősíti a Párt „átfogó vezetését” az etnikai egység és fejlődés előmozdítására irányuló erőfeszítések felett, Kinyilvánítja, hogy a „kínai nemzet közösségi tudata” az „etnikai egység alapja”, és a kormány egészét és a társadalmat felhatalmazza ezeknek a céloknak az elérésére, általános kötelezettségeket írva elő számos állami és magánszereplő számára, például köztisztviselőknek, tömegszervezeteknek, vállalatoknak, közszolgáltató intézményeknek, ipari csoportoknak, vallási intézményeknek, szomszédsági bizottságoknak és a hadseregnek.
-
A II. fejezet, „Egy közös szellemi otthon építése” címmel, elősegíti hazafias nevelést, hivatalos történelmi narratívák oktatását, „a kínai hagyományos kultúra szépségeinek” népszerűsítésének és „a kínai kulturális szimbólumok, valamint a kínai nemzet képeinek” promotálását. A fejezet a standard kínai nyelv a mandarin nyelv elsődlegességét is szabályozza a közéletben, előírva, hogy már az óvodások legyenek járatosak a mandarin nyelvoktatásban, és előírja, hogy a kínai karaktereknek kiemeltebben kell megjelenniük, mint a kisebbségi írásoknak, abban az esetben, ha mindkét nyelvet nyilvánosan használni kell.
-
A Kínai Oktatási Minisztériumot és a Nemzeti Etnikai Ügyek Bizottságát bízza meg tankönyvek kidolgozásával a „kínai nemzet közösségéről”, és előírja, hogy minden iskolában integrálni kell ezt a fogalmat az oktatási programba.
-
Elkötelezi magát a kisebbségi szövegek szabványosításának, digitalizálásának és megőrzésének támogatására. Általánosan megköveteli a médiától, az internetszolgáltatóktól, családoktól és másoktól, hogy támogassák a KKP etnikai politikáját. A szülőknek útmutatást kell adniuk gyermekeiknek, hogy „szeressék a Kínai Kommunista Pártot és a kínai népet”.
-
A III. fejezet, Kötelezi a kormányt, hogy támogassa a „közösségi környezetek összefonódását”, erősítse a kínai nemzethez, a kínai anyaországhoz való tartozás érzését” és ösztönözze az integrációt a várostervezés és kormányzás minden területén. Kifejezetten utasítja őket, hogy hajtsanak végre politikákat a régiók közötti lakosságmozgás, foglalkoztatás, hallgatói felvétel, valamint tanár- és ifjúsági csere elősegítésére.
-
A törvény azt is előírja a hatóságoknak, az internetszolgáltatóknak, hogy gyorsan állítsák le az „etnikai gyűlöletet, etnikai megkülönböztetést tartalmazó vagy az etnikai egységet és haladást aláásó egyéb tartalmak” továbbítását.
-
A IV. fejezet, „A közös jólét és fejlődés előmozdítása” címmel, a jelentős kisebbségi lakosságú területek országos gazdasági és biztonsági prioritásokhoz való integrálására összpontosít, előírva, hogy a gazdasági és szociális politikák elősegítsék az etnikai integrációt, javítsák az emberek életét, népszerű rendelkezéseket hozzanak, és segítsenek megőrizni a nemzeti egységet, valamint harcoljanak a szeparatizmus ellen.
-
A törvény. azt is előírja, hogy támogassák a „polgári és erkölcsi fejlődést”, előírja az „elavult szokások és hagyományok átalakítását” és az „új és fejlődő kultúra előmozdítását”. A törvény ösztönzi a házasságokat a han kínaiak és az etnikai kisebbségek között. Lehetővé teszi a polgárok számára, hogy bejelentsék azokat a magatartásformákat, amelyek „aláássák az etnikai egységet és a fejlődést”, valamint panaszt tegyenek kormányzati szervek és alkalmazottak ellen, akik nem teljesítik a törvény szerinti kötelezettségeiket.
-
A törvény azt is kimondja, hogy joghatósága kiterjed a külföldi szervezetekre és egyénekre, akik „olyan cselekedeteket hajtanak végre a Kínai Népköztársaság ellen, amelyek aláássák az etnikai egységet és a haladást, vagy etnikai megosztottságot idéznek elő”. A törvény lehetővé teszi az állam számára, hogy a Kínán kívüli, az etnikai egység fogalmát aláásó személyek ellen is fellépjen.
Az új törvény ezek mellett még számtalan kitételt tartalmazz, amelyek teljen ellehetetlenítik egy kisebbség hiteles létét és megszüntetik az identitás szinte minden megnyilvánulási lehetőségét.
-
A tűz nem játék, különösen, ha valaki önmagát gyújtja fel. Ez valamilyen helyzetre a végső, végletesen kétségbeesett szörnyű cselekedett, a magunk ellen fordulás non plus ultrája. Lehet rajta elmélkedni, hogy megfelelő megoldás-e az önmagunk ellen fordulás, a nem-ártás buddhista szemléletével egyező-e, vagy talán az erőszaknak ez is egy fanatikus formája-e....? De az tény, hogy a kínai propagandával ellentétében, a Dalai Láma Őszentsége soha senkit nem buzdított ilyen szörnyű tettekre és célravezetőnek sem találja azt. De az a 175 tibeti, aki a múltban és a jelenlegi kétségbeesett helyzetben is ezt az utat választotta, mindenképpen tragikus hős és Tibet mártírja marad örökre, ahogy a tibeti kormányzat és ezt Őszentsége is kinyilatkozta.
Ezért vagyunk itt ma ezen békés, bár nagyon szomorú és indulatokat, érzelmeket felkavaró jelenléten a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetsége előtt. Ez a nap a 49-ik, Lobga Rangzen saját maga felgyújtásának napja és a tibeti buddhista hagyomány szerint nagy jelentőségű nap az elhunyt újraszületésének szempontjából.
-
Lobga második neve Rangzen, amely tibeti szó jelentése mozgalommá vált világszerte, és a jelentése teljes függetlenség, szabadság, ami a Kínával szembeni teljes ellenállást jelenti, vagyis Tibet függetlenségét az úgynevezett Anyaországtól. Bár Őszentsége a XIV. Dalai Láma a középutas szemléletet képviseli, ami Tibet jövőjét Kína határain belül képzeli el és talán a tibetiek többsége is ezt követi, de ez a kettősség tovább sürgeti a megegyezésre való igényt Kína-Tibet viszonylatában a további katasztrófák elkerülése végett.
-
Mind ezek mellett és ellenére most már tényleg nem nézhetjük tétlenül, hogy a tibeti és az ujgur kisebbségek jogait évtizedek óta durván, szisztematikusan lábbal tiporják Kínában. A pekingi kormányzat módszeresen és kíméletlenül számolja fel a tibeti kolostorokat, korlátozza a anyanyelv használatát, és átnevelő táborokba kényszeríti a másik nagy kisebbség, az ujgurok népét. Emberek milliói élnek állandó szoros megfigyelés alatt, megfosztva legalapvetőbb emberi méltóságuktól, szabadságuktól és jövőjüktől. Ezeken, az elmúlt évtizedekben mindennapos gyakorlatokon srófolt most egy jó nagyot az új Etnikai kisebbség erőszakos asszimilációját célzó 2026, július 1-én életbe lépő törvény.
-
Az elmúlt években a világon sűrűsödtek a globális háborúval súlyosan fenyegető konfliktusok. De van egy sokkal régebbi konfliktus, a tibetiek és az ujgurok alapvető emberi jogaikat, a Kínai Népköztársaság részéről közel hetven éve teljes mértékben semmibe vevő helyzet. A nemzetközi közösségnek végre fel kell ébrednie, és az üres diplomáciai sajnálkozás helyett határozott, erőteljes gazdasági és politikai lépéseket kell tennie. Nem könnyű Kínával szemben bármit is regulázni, de meg kell érteni, hogy ez az állapot is gyújtóponttá válhat bármikor. Nem engedhetjük meg, hogy a globális gazdasági érdekek, a birodalmi mohóság felülírják az egyetemes emberi jogok szentségét és védelmét. Soha...!
-
Mindezekre alapot kell hogy adjon az ENSZ tibeti emberi jogokkal kapcsolatos határozatai 1959-ben, 1961-ben és 1965-ben. Lehetséges, hogy az ENSZ nem a legélesebb kés az emberi jogok boszorkánykonyhájában, - sajnos így kell, hogy nevezzem - de ez nem azt jelenti, hogy ne ragaszkodjanak határozataikhoz, úgy ahogy sok más esetben ez eredményre is vezetett. Ezek a határozatok egyértelműen megállapítják, hogy a Kínai Népköztársaság súlyosan megsérti az emberi jogokat Tibetben, és egyben felszólítja a kínaiakat a jogsértések beszüntetésére. Az emberi jogokat figyelő közvélemény, valamint a saját népüket féltő tibetiek újból és újból, és most is felszólították az ENSZ-t, hogy tény feltáró vizsgálóbizottságot küldjön Tibetbe a jelentős visszásságok felfedésére.
-
A tibetiek és a nemzetközi Tibetet támogató közösségek ezt a napot választották az egységes megjelenésre, az előbbiekben már említett okok miatt, és talán lehet, hogy Magyarországon is augusztus 20.-a tényleg a legmegfelelőbb nap erre, hiszen ezen nap szimbolizálja legjobban Magyarországon az alapvető szabadság, az identitás és államiság legerősebb példáját. Mutassuk meg ma, ezen a napon, hogy Magyarországon is él a szolidaritás a szabadságukért, kultúrájukért és túlélésükért küzdő népek iránt! Mutassuk meg, hogy a tibeti, mondhatni a legszorosabb testvérnépünk az emberiség nagy és szerteágazó családjában. Ez a testvériség felelősséggel is jár… Itt ragadom meg az alkalmat azon reményem kifejezésére, hogy Magyarország új feltehetően becsületes távlatokat kereső kormánya, nem a kínai érdekeket fogja szem előtt tartani, nem hagyja csicskáztatni magát, magas rangú kínai politikus látogatása alkalmával, nem adja el az emberi jogokat átláthatatlan haszonért, különösen abban az összefüggésben nem, hogy régen a szebb időkben vezető politikusaik maguk lengették a tibeti zászlót ugyanezen nagykövetség előtt. Remélem, hogy a jelenlegi kormányzat maghallja szavunkat és a tibeti helyzetet valamint a Tibetért való kiállást a maga igazságában látja és kezeli, mondhatni az emberiség közös békéjének reményében és érdekében.
-
Ne hagyjuk, hogy Lobga Rangzen végső áldozata visszhang nélkül, feledésbe merüljön, vagy akár tovább folytatódjon újabb mártírokat követelve! Egyetlen nemzetet se hagyjunk elveszni…különben mindannyian előbb vagy utóbb el fogunk veszni. Ebben az időben a világ nagyon sok országában ugyanígy jelen lesznek az emberek Tibetért és Kína más kisebbségeiért. Legyen ez a nap a szabadság, a méltóság és a nemzetközi összefogás napja Budapesten is. Követeljünk közösen igazságot, emberi jogokat és szabad jövőt Tibetnek és az ujguroknak!
Az augusztus 20-ai ünnepünk és Tibet drámája erősítsék egymást, hogy nem hiába élünk a Földön !
Köszönöm a jelenlétet és a figyelmet!

Tibetan New Song 2026 / Rangzen /རང་བཙན། / Independence with Lyrics...

20/08/2026

Free Tibet. Part 2

20/08/2026

FREE. TIBET. FREE TIBET. FREE TIBET

TibetPressNews
17/08/2026

TibetPressNews

16/08/2026

Dharamshala: In a written statement issued today, Sikyong Penpa Tsering of the Central Tibetan Administration expressed deep sorrow over the self-immolation of a Tibetan activist, Lobga Rangzen (Lobsang Palden), in front of the UN Headquarters in New York City on 2 July 2026. In a video message rele...

TibetPressNews / Phayul.com / TibetPressNewsDharamshala 2026, augusztus 14.Tibeti küldöttség, egy függetlenségi aktivist...
15/08/2026

TibetPressNews / Phayul.com / TibetPressNews
Dharamshala 2026, augusztus 14.
Tibeti küldöttség, egy függetlenségi aktivista, Cevang Rigzin vezetésével, és az önégető Lobga két családtagjának kíséretében, szerdán találkozott az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Tanácsának különleges képviselőjével, Anne Siyotával az ENSZ-ben, és arra kérte a nemzetközi jogi szervet hat pontban, hogy határozottabb lépéseket tegyen, a Tibeten romló emberi jogi helyzet ügyében

A küldöttséget Cevang Rigzin vezette, aki a Tibeti Ifjúsági Kongresszus (TYC) központi volt elnöke és a Tibeti Parlament korábbi tagja volt, egy órán keresztül tárgyalt Siyotával. A találkozót követően, Rigzin a Phayul.comnak elmondta, hogy a küldöttség hat követelést nyújtott be, amelyek a tibeti jogok „folyamatos megsértésére” és Tibet kulturális és nemzeti identitásának eróziójára vonatkoztak.
-
A küldöttség első követelése az volt, hogy az ENSZ hajtsa végre a korábban, 1959-ben, 1961-ben és 1965-ben Tibet kapcsán elfogadott határozatait. Ezek a határozatok aggodalmukat fejezték ki a tibeti nép alapvető jogainak és szabadságainak megsértése miatt, és befejezését követelte annak a kínai politikáknak, amelyek aláássák a tibetiek jogait, beleértve az önrendelkezéshez való jogukat is.
-
A delegáció azt is sürgette, hogy az ENSZ, hogy küldjön független tényfeltáró missziót Tibetbe, és ismerje el Tibetet független országnak, amelynek szuverenitása a tibeti népet illeti meg. A megbeszélés jelentős része Kína tibeti oktatáspolitikájára összpontosított, különösen a tibeti gyermekek számára fenntartott állami bentlakásos iskolák bővítésével kapcsolatban.
-
Rigzen a Phayul.comnak azt is elmondta, hogy a delegáció azt kérte az ENSZ-től, hogy gyakoroljon nyomást Pekingre a bentlakásos iskolarendszer felszámolása érdekében, amit a tibetiek állítása szerint azért hoztak létre, hogy felgyorsítsák a tibeti gyermekek beolvasztását a kínai társadalomba, elidegenítve őket családjuktól, nyelvüktől és kulturális hagyományaiktól. A delegáció továbbá sürgette az Egyesült Nemzeteket, hogy nyilvánosan ellenezze Kína nemrégiben bevezetett Etnikai Egységet és Haladást Elősegítő Törvényét, felszólítva annak azonnali visszavonására. A hatodik követelés Rigzen szerint arra összpontosított, hogy az ENSZ nagyobb szolidaritást és együttérzést mutasson a tibeti helyzet és a tibeti emberek felé.

A találkozó részeként a delegáció arra kérte az ENSZ egyik képviselőjét, hogy látogassa meg azt a helyszínt az ENSZ New Yorki székháza előtt, ahol az elhunyt mártír 2026. július 2-án öngyújtást követett el. A tibeti aktivista később belehalt sérüléseibe. A delegáció arra is felhívta az ENSZ figyelmét, hogy ismerjék el és tisztelegjenek azon több ezer tibeti férfi és nő előtt, akik a delegáció állítása szerint évek során életüket áldozták a tibeti szabadság ügyének érdekében. Rigzin azt mondta, hogy a hat követelés végső soron azt célozta, hogy az ENSZ a puszta aggodalom és sajnálkozáson túlmenően tegyen konkrétabb lépéseket a tibeti ügyben. Szerinte ezeknek tartalmazniuk kellene a korábbi határozatok végrehajtását, a Tibetben uralkodó viszonyok független vizsgálatának elősegítését, a tibeti identitást fenyegető politikák megkérdőjelezését, valamint a tibeti nép jogainak és sérelmeinek nagyobb elismerését.
https://phayul.com/tibetan-delegation-meets-unhrc-special-representative-presents-six-demands/

Phayul.com is one of the most popular & successful Tibetan news website in English. With daily readers touching over 12,500 and still growing. It features news and views on Tibet.

15/08/2026
TibetPressNewsFELHÍVÁS BÉKÉS JELENLÉTRE a KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGE ELÉÁLLJUNK KI TIBET és az UJGUROK LÉTEZÉSI ...
10/08/2026

TibetPressNews
FELHÍVÁS BÉKÉS JELENLÉTRE a KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGE ELÉ
ÁLLJUNK KI TIBET és az UJGUROK LÉTEZÉSI JOGAIÉRT, SZABADSÁGUKÉRT !!!
2026. augusztus 20. / csütörtök 09.00-11.00
helyszín / A Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetsége
VI. Budapest, Városligeti fasor 22.)

A világ felelősséget érző közvéleménye mély megrendüléssel és felkavart lelkiállapottal értesült arról a legújabb tragikus eseményről, amely újfent rávilágított a pekingi rezsim kíméletlen elnyomó politikájára. 2026. július elején egy tibeti, Lobga Rangzen felgyújtotta magát New Yorkban, az ENSZ székháza előtt. Lobga ezzel a drámai és megrázó önfeláldozással tiltakozott a Kínai Népköztársaság új, végső megoldást remélő etnikai kisebbségek erőszakos asszimilációját célzó törvénye ellen. Ez a jogszabály végérvényesen fel akarja számolni a nemzeti kisebbségek kulturális, nyelvi és vallási identitását. Lobga Rangzen mártírhalála egy végső, drámai kétségbeesett kiáltás volt a világ szunnyadó lelkiismeretéhez.
-
A tűz nem játék, különösen, ha valaki önmagát gyújtja fel. Ez valamilyen helyzetre a végső, végletesen kétségbeesett szörnyű cselekedett, a magunk ellen fordulás non plus ultrája. Lehet rajta elmélkedni, hogy megfelelő megoldás e az önmagunk ellen fordulás, a nem-ártás buddhista szemléletével egyező-e, vagy talán az erőszaknak ez is egy fanatikus formája-e. A kínai propagandával ellentétében, a Dalai Láma Őszentsége senkit soha nem buzdított ilyen szörnyű tettekre és célravezetőnek sem találja. De az a 175 tibeti, aki ezt az utat választotta, mindenképpen tragikus hős és Tibet mártírja marad örökre, ahogy a tibeti kormányzat és Őszentsége is kinyilatkozta azt.
-
Most már tényleg nem nézhetjük tétlenül, hogy a tibeti és az ujgur kisebbségek jogait évtizedek óta durván, szisztematikusan lábbal tiporják Kínában. A pekingi kormányzat módszeresen és kíméletlenül számolja fel a tibeti kolostorokat, korlátozza a anyanyelv használatát, és átnevelő táborokba kényszeríti az ujgur lakosságot. Emberek milliói élnek állandó megfigyelés alatt, megfosztva legalapvetőbb emberi méltóságuktól, szabadságuktól és jövőjüktől. Ezeken, az elmúlt évtizedekben mindennapos gyakorlatokon srófolt most egy jó nagyot az új Etnikai kisebbség erőszakos asszimilációját célzó 2026, augusztus 1-én életbe lépő törvény.
-
Az elmúlt években a világon sűrűsödtek a globális háborúval súlyosan fenyegető konfliktusok. De van egy sokkal régebbi konfliktus, a tibetiek és az ujgurok alapvető emberi jogaikat, a Kínai Népköztársaság részéről közel hetven éve teljes mértékben semmibe vevő helyzet. A nemzetközi közösségnek végre fel kell ébrednie, és az üres diplomáciai sajnálkozás helyett határozott, erőteljes gazdasági és politikai lépéseket kell tennie. Ez al állapot is gyújtóponttá válhat bármikor. Nem engedhetjük meg, hogy a globális gazdasági érdekek felülírják az egyetemes emberi jogok szentségét és védelmét.
-
Ezért békés jelenlétet szervezünk a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetsége elé. Várunk minden jóérzésű és igazságkereső embert 2026. augusztus 20-án, reggel 09-00 és 11.00 között, hogy közösen emeljük fel a szavunkat az embertelen diktatúra és az elnyomás ellen.
-
Talán augusztus 20. a legmegfelelőbb nap erre, hiszen ezen nap szimbolizálja legjobban Magyarországon az alapvető szabadság és államiság legerősebb példáját. Mutassuk meg, hogy Magyarországon is él a szolidaritás a szabadságukért, kultúrájukért és túlélésükért küzdő népek iránt!
-
Hozzunk magunkkal gyertyákat, valamint tibeti és ujgur szimbólumokat a békés figyelemfelhívásra, megemlékezésre és tiltakozásra, de legfőképpen jelenlétre. Ne hagyjuk, hogy Lobga Rangzen végső áldozata visszhang nélkül, feledésbe merüljön, vagy akár tovább folytatódjon más mártírokkal! Ebben az időben a világ nagyon sok országában ugyanígy jelen lesznek az emberek Tibetért és az ujgurokért. Legyen ez a nap a szabadság, a méltóság és a nemzetközi összefogás napja Budapesten is. Követeljünk közösen igazságot, emberi jogokat és szabad jövőt Tibetnek és Kelet-Turkesztánnak!
Az augusztus 20-i ünnep és ez a dráma erősítsék egymást, nem hiába élünk a Földön !
az esemény a Tibetet Segítő Társaság és a Magyarországon élő tibetiek közös szervezése.

Cím

Attila út 123
Budapest
1012

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Tibetet Segítő Társaság Alapítvány - TST új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás