Politikatörténeti Alapítvány és Intézet

12/08/2026

⏩️ Aligha járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy Hajdu Tibor életműve nagyon sokban a hazai szocialista évtizedek politikai és eszmei alakulásainak hű lenyomata. Következőleg ideológiailag nagyon nagy a különbség az életmű első és utolsó darabjai között. Másként fogalmazva nagyon nagy a különbség az induló évek politikai – a nyomaték kedvéért ismétlünk, ha úgy tetszik: vulgár- – marxizmusa, s a pályát záró tudós megnyilvánulásai között. Volt, hogy ekkor úgy nyilatkozott: letettem a baloldali szemüvegemet. Botorság lenne azt gondolni, hogy e szemüveg mellőzése a teljes baloldaliság megtagadását jelentette volna. Hiszen ahogy a jobboldaliság világa is széles tartomány, hasonlóképpen a baloldaliság világába is nagyon sok eltérő belefér. ⏪️

Olvasásra ajánljuk a 📗Múltunk 2026/1️⃣-es számából 🖋️Pritz Pál ⏩️ Hajdu Tibor emlékezete ⏪️ című tanulmányát❗️

⏩️ Aligha járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy Hajdu Tibor életműve nagyon sokban a hazai szocialista évtizedek politikai és eszmei alakulásainak hű lenyomata. Következőleg ideológiailag nagyon nagy a különbség az életmű első és utolsó darabjai között. Másként fogalmazva nagyon nagy a különbség az induló évek politikai – a nyomaték kedvéért ismétlünk, ha úgy tetszik: vulgár- – marxizmusa, s a pályát záró tudós megnyilvánulásai között. Volt, hogy ekkor úgy nyilatkozott: letettem a baloldali szemüvegemet. Botorság lenne azt gondolni, hogy e szemüveg mellőzése a teljes baloldaliság megtagadását jelentette volna. Hiszen ahogy a jobboldaliság világa is széles tartomány, hasonlóképpen a baloldaliság világába is nagyon sok eltérő belefér. ⏪️

Olvasásra ajánljuk a 📗Múltunk 2026/1️⃣-es számából 🖋️Pritz Pál ⏩️ Hajdu Tibor emlékezete ⏪️ című tanulmányát:
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2026/06/pritzp_26_1.pdf

➡️ A teljes lapszám elérhető honlapunkon:
https://www.multunk.hu/2026-1-szam

➡️ A 📗Múltunk elérhető jófajta papíroson is, most a két emlékezeti lapszámot akciósan méri a Napvilág Kiadó a Nádor utcában.

Sőt továbbmegyünk: legyél olyan, mint Sanyi, és segítsd a folyóirat fennmaradását azzal, hogy támogatod a 📗 Múltunk Alapítványt, hogy továbbra is igényes és tartalmas lapszámokkal láthassuk el mindenkit, aki a történelmet szereti.

➡️ Itt azt is megmutatjuk, hogyan: https://www.multunk.hu/multunk-alapitvany

📸 A képen Hajdu Tibor (Fotó: Pavel Bogolepov. Forrás: Népszava)

06/08/2026

📖 „A memory studies, magyarul emlékezettanulmányok […] azt vizsgálja, hogy az egyének, csoportok és társadalmak hogyan emlékeznek a múltra, hogyan ábrázolják azt, illetve hogyan konstruálják meg saját történelmüket, s ez milyen szerepet játszik közös identitásuk kialakításában. Feltárja azokat a társadalmi, kulturális, politikai és pszichológiai folyamatokat, amelyek során az emlékek létrejönnek, továbbadódnak, feledésbe merülnek, és reflektál azokra a vitákra, amelyek a múlt különféle értelmezéseit övezik.”

📖 Olvasásra ajánljuk a 📗Múltunk 2026/1️⃣-es számában 🖋️Szívós Erika ⏩️ memory studies és a hazai történetírás – egy termékeny kapcsolat rövid története ⏪️ című összefoglaló tanulmányát❗️

📖 📖„A memory studies, magyarul emlékezettanulmányok […] azt vizsgálja, hogy az egyének, csoportok és társadalmak hogyan emlékeznek a múltra, hogyan ábrázolják azt, illetve hogyan konstruálják meg saját történelmüket, s ez milyen szerepet játszik közös identitásuk kialakításában. Feltárja azokat a társadalmi, kulturális, politikai és pszichológiai folyamatokat, amelyek során az emlékek létrejönnek, továbbadódnak, feledésbe merülnek, és reflektál azokra a vitákra, amelyek a múlt különféle értelmezéseit övezik.”

📖 Más területekkel foglalkozó társadalomkutató vagy, de szeretnél egy gyors, de alapos áttekintést arról, hogy mit mondtak azok, akik lekrakták a memory studies alapjait❓
Bölcsészhallgató vagy, és szeretnél egy áttekintést arról, mit kutatnak Magyarországon az emlékezettörténet kereteiben❓
Szeretnéd elméletileg felvértezve elolvasni a Múltunk két emlékezeti tematikus számát❓

📖 Ez esetben 🖋️Szívós Erika kifejezetten Neked írta a ⏩️A memory studies és a hazai történetírás – egy termékeny kapcsolat rövid története ⏪️ című tanumányát.
Tolle, lege! Itt találod:
https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2026/06/szivose_26_1.pdf

📖 Míg a 📗Múltunk 2026/1️⃣-es lapszámában megjelenő hat tanulmány közt itt tollézhatsz, illetve tallózhatsz:
https://www.multunk.hu/2026-1-szam

📖 A 📗Múltunk elérhető jófajta papíroson is, most a két emlékezeti lapszámot akciósan méri a Napvilág Kiadó a Nádor utcában
Sőt továbbmegyünk: legyél olyan, mint Sanyi, és segítsd a folyóirat fennmaradását azzal, hogy támogatod a 📗 Múltunk Alapítványt, hogy továbbra is igényes és tartalmas lapszámokkal láthassunk el Téged és mindenkit, aki a történelmet szereti.
Itt azt is megmutatjuk, hogyan: https://www.multunk.hu/multunk-alapitvany

📸 A képen: Fiatalok csoportja 1947-ben az akkori pesterzsébeti Hősök terén (ma Emlékezés tere) az 1940-ben felállított I. világháborús emlékmű előtt. A szobrot 1966-ban áthelyezték az onnan néhány száz méterre fekvő Lehel (ma Magyarok Nagyasszonya) térre. Forrás: Wikipedia / eredeti: Chikán Dóra

03/08/2026

📚 Hogyan törte át a rendszerváltás után a korábban csak szűk keretek között tárgyalható „Szovjetunióba” történő elhurcolások emlékezete a hallgatás falait❓
Miképp alakult ennek spontán, társadalmi gyakorlata, és mikor, milyen eszközökkel fedezte fel magának a politika❓
Milyen hangsúlyos emlékezetpolitikai kereteket alakított ki a NER 2010 után, és hogyan halkult el – nem függetlenül az Oroszországhoz való viszonytól – a kormányzati kommunikáció❓

📚 Olvasásra ajánljuk a 📗Múltunk 2026/1️⃣-es számában 🖋️Márkus Beáta ⏩️ Egy „magyar tragédia” genezise – „Gulág”, Gupvi, „malenkij robot” ⏪️ című tanulmányát❗️

📚 „Az áldozati narratívák az utókor számára vonzó pozíciót jelentenek, mivel nem társul velük a szembenézés, az esetleges saját felelősség beismerésének követelménye – noha a második világháború és következményeinek vizsgálatakor a magyar társadalomnak ezzel kapcsolatban nyilvánvalóan komoly elmaradása van. Erre a nehézségre kínál megoldást a Szovjetunióba hurcolások történetének előtérbe állítása, mivel az egyes áldozati csoportok kapcsán morálisan elítélhető az egyéni felelősség kérdésének felvetése, így például az a kényelmetlen kérdés, hogy a szovjet hadifogságba került, ott kényszermunkára igénybe vett, és a körülményeket megszenvedő, esetleg életüket vesztő magyar állampolgárok milyen tevékenységet fejtettek ki korábban, például a keleti fronton. A fogság általi áldozattá válás gyakorlatilag kiiktatja az esetleges tettesnarratívákat, és morálisan a »rossz oldalra« sodorja azt, aki egyáltalán felveti egy ilyen vizsgálat szükségességét és ezáltal mintegy relativizálja az áldozatok szenvedését.”

📚Hogyan törte át a rendszerváltás után a korábban csak szűk keretek között tárgyalható „Szovjetunióba” történő elhurcolások emlékezete a hallgatás falait❓
Miképp alakult ennek spontán, társadalmi gyakorlata, és mikor, milyen eszközökkel fedezte fel magának a politika❓
Milyen hangsúlyos emlékezetpolitikai kereteket alakított ki a NER 2010 után, és hogyan halkult el – nem függetlenül az Oroszországhoz való viszonytól – a kormányzati kommunikáció❓

📚Olvassa el a 📗Múltunk 2026/1️⃣-es számában 🖋️Márkus Beáta ⏩️Egy „magyar tragédia” genezise – „Gulág”, Gupvi, „malenkij robot” ⏪️című tanulmányát. Ez a link bizton odavezet:https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2026/06/markusb_26_1.pdf

📚De miért is érné be ennyivel, ha további hat tanulmánnyal és három recenzióval regenerálódhat a foci VB után vagy nyaralás közben? A teljes lapszám elérhető honlapunkon: https://www.multunk.hu

📚A 📗Múltunk elérhető jófajta papíroson is, most a két emlékezeti lapszámot akciósan méri a Napvilág Kiadó a Nádor utcában

📚Sőt továbbmegyünk: legyen olyan, mint Sanyi, és segítse a folyóirat fennmaradását azzal, hogy támogatja a 📗 Múltunk Alapítványt, hogy továbbra is igényes és tartalmas lapszámokkal láthassuk el Önt és mindenkit, aki a történelmet szereti.
Itt azt is megmutatjuk, hogyan: https://www.multunk.hu/multunk-alapitvany

📸 A képen: A 2017-ben átadott ferencvárosi Málenkij Robot Emlékmű. Forrás: Wikipedia / eredeti: Globetrotter19

31/07/2026

1️⃣0️⃣0️⃣ évvel ezelőtt, 1926. július 31-én született Balogh Sándor, a Politikatörténeti Intézet első igazgatója és a Politikatörténeti Alapítvány első elnöke.

⏩️ A népi demokrácia több volt számára kutatási témánál. Ez a politikai rendszer több okból meghatározó szerepet játszott Balogh Sándor a világról, múltról, jelenről és jövőről szóló gondolkodásában. Ezt a politikai formációt, az önállóságukat megőrző politikai erők összefogását, a közvetlen demokráciával kiegészülő parlamentarizmust és a tőke felülről és alulról egyszerre megvalósuló ellenőrzését megvalósíthatónak és megvalósítandónak tartotta akkor is, amikor az államszocializmus tökéletlenségével, majd vereségével kellett szembesülnie. ⏪️

🖊️ Földes Györgynek a Balogh Sándor életművét bemutató írása (Századok, 2004/6.) itt olvasható:
http://polhist.hu/wp-content/uploads/2026/07/foldesgy_baloghs_szazadok_2005_6.pdf

Balogh Sándorról szóló emlékoldalunk itt érhető el:
https://polhist.hu/balogh-sandor-1926-2004

22/07/2026

Milyen motivációkkal vágtak neki a balatoni szállásadók az 1960–1970-es években a zimmerferizésnek❓
Miképp vadásztak – a főképp a szovjet blokkon belülről érkező – vendégekre, illetve milyen kapcsolatot alakítottak ki az elszállásolt családokkal❓
Milyen jövedelmet, bevételt lehetett elérni szobakiadással, és volt-e helye ügyeskedésnek❓

Olvasásra ajánljuk a 📗Múltunk 2026/1️⃣-es számából 🖋️ Farkas Gyöngyi ⏩️„Zimmer frei” A Kádár-kori balatoni szobakiadások emlékezete⏪️ című tanulmányát❗️

⛵️ „Amíg az anyagi érdek a szállásadókat arra ösztönözte, hogy igyekezzenek megtéveszteni a »kurtaxásokat«, addig az utóbbiakat arra, hogy leleplezzék az »ügyeskedőket«, hiszen a fizetésük azon is múlott, hogy mennyi pénzt tudtak beszedni. A »kurtaxás« személye élénken megmaradt interjúalanyaim emlékezetében, elbeszéléseikben általában negatív szereplőkként ábrázolták őket: »Ő volt a mumus.« »Na, azt utálták is a faluban.« A velük kapcsolatos történetek arról szólnak, hogy milyen módszerekkel próbáltak megbizonyosodni a magánszállások aktuális helyzetéről: vannak-e vendégek, hányan vannak, és mennyi ideig maradnak? A szállóvendégek jelenlétének biztos jele volt az udvarban álló külföldi rendszámú autó. Ellenőrző körútjukat pedig igyekeztek a reggeli órákra időzíteni, amikor a nyaraló vendégek (autójukkal együtt) még a szálláshelyen tartózkodtak.”

⛵️ Látogasson el a 📗Múltunk folyóirat weblapjára és olvassa el legfrissebb számunkból 🖋️ Farkas Gyöngyi ⏩️„Zimmer frei” A Kádár-kori balatoni szobakiadások emlékezete⏪️ című tanulmányát. Itt:https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2026/06/farkasgy_26_1.pdf

⛵️ A szerző az oral history módszerével, egykori balatoni szállásadókkal készített interjúk segítségével vizsgálja az alábbi kérdéseket:
Milyen motivációkkal vágtak neki az 1960–1970-es években a zimmerferizésnek❓
Miképp vadásztak – a főképp a szovjet blokkon belülről érkező – vendégekre, illetve milyen kapcsolatot alakítottak ki az elszállásolt családokkal❓
Milyen jövedelmet, bevételt lehetett elérni szobakiadással, és volt-e helye ügyeskedésnek❓

⛵️ Annyira ópen ekszösz vagyunk, hogy a lapszám minden egyes tanulmánya is szabadon böngészhető. A 📗Múltunk 2026/1️⃣-es számát itt találja: https://www.multunk.hu

⛵️ A Múltunk elérhető a lap jófajta papíroson is, most a két emlékezeti lapszámot akciósan méri a Napvilág Kiadó a Nádor utcában

⛵️ Sőt továbbmegyünk: legyen olyan, mint Sanyi, és segítse a folyóirat fennmaradását azzal, hogy támogatja a 📗Múltunk Alapítványt, hogy továbbra is igényes és tartalmas lapszámokkal láthassuk el Önt és mindenkit, aki a történelmet szereti
Itt azt is megmutatjuk, hogyan: https://www.multunk.hu/multunk-alapitvany

📸A képen: Nyitás a Balatonon. A Ludas Matyi 1972. június 1-i címlapja.

16/07/2026

🍫 Milyen reményekkel és érzésekkel érkeztek az 1956-os magyar menekültek Angliába❓
Miképp emlékeznek fogadtatásukra, az első lépésekre, a munkába állásra, a táboron kívüli első lakóhelyre költözésre❓
Hogyan értékelik beilleszkedésüket❓

Olvasásra ajánljuk a 📗Múltunk 2026/1️⃣-es számából 🖋️Eőry Gabriella ⏩️1956-os menekültek Angliában. Személyes történetek⏪️ című tanulmányát, amely az 1956-os Intézet, illetve a Imperial War Museum oral history interjúinak elemzésével keresi a választ a fenti kérdésekre.

🍫 „A korábbiakban bemutatott házaspár a menekülés megtervezésének pillanatától kezdve Angliába készült, de ez a fajta tudatos választás a többi esetben kevésbé volt jellemző. Az interjúalanyok általában a kínálkozó lehetőségek közül igyekeztek a legkedvezőbbet választani. Így történt ez az egyetemista menekültek esetében, vagy azoknál, akik számára ez a különleges helyzet újra lehetőséget teremtett a továbbtanulásra. Két olyan történet is feltárul az interjúkban, amikor az interjúalanyok eredetileg Németországba vagy Franciaországba készültek, de az oxfordi egyetem ajánlatának hatására megváltoztatták döntésüket. Ahogy az egyik válaszadó fogalmazott: »Én azt mondtam, hogy én ugyan nem akarok Angliában lakni, de Oxford egy olyan esély, amit nem szabad elszalasztani.«”

🍫 A fenti idézet arról tudósít, milyen tudatos motivációkkal, hirtelen elhatározások, kínálkozó lehetőségek és spontán döntések nyomán jutottak el magyar menekültek az Egyesült Királyságba. 🖋️Eőry Gabriella ⏩️1956-os menekültek Angliában. Személyes történetek⏪️ című tanulmánya az 1956-os Intézet, illetve a Imperial War Museum oral history interjúinak elemzésével keresi a választ erre a kérdésre és továbbiakra:

🍫 Milyen reményekkel és érzésekkel érkeztek a magyar menekültek Angliába❓
Miképp emlékeznek fogadtatásukra, az első lépésekre, a munkába állásra, a táboron kívüli első lakóhelyre költözésre❓
Hogyan értékelik beilleszkedésüket❓
A tanulmány ez utóbbival kapcsolatban egy sajátos ellentmondásra hívja fel a figyelmet: míg az interjúalanyok jellemzően azt vallották, hogy nem találkoztak negatív diszkriminációval új otthonukban, a részletes elbeszéléseikben rendre felbukkannak olyan történetek, amelyek arra utalnak, személyük, szaktudásuk elfogadtatása hosszabb időt vett igénybe és kemény munkát követelt meg.

🍫 Olvassa el Eőry Gabriella tanulmányát a 📗Múltunk 2026/1️⃣-es számában az alábbi linken:https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2026/06/eoryg_26_1.pdf

🍫 De ugyanitt már az egész 📗 Múltunk-lapszám – fél tucatnyi emlékezettörténeti tanulmánnyal – elérhető: https://www.multunk.hu

🍫 Ám elérhető a lap jófajta papíroson is, most a két emlékezeti lapszámot akciósan méri a Napvilág Kiadó a Nádor utcában❗️
Sőt továbbmegyünk: legyen olyan, mint Sanyi, és segítse a folyóirat fennmaradását azzal, hogy támogatja a Múltunk Alapítványt, hogy továbbra is igényes és tartalmas lapszámokkal láthassuk el Önt és mindenkit, aki a történelmet szereti❗️
Itt azt is megmutatjuk, hogyan: https://www.multunk.hu/multunk-alapitvany

📸A képen: A londoni Picadilly Circus neonreklámja 1957-ben. Az Angliába érkezők egyik jellemző élménye a csokoládé és a déligyümölcs – a kólát vagy a Guinnesst ellenben nem említették. Forrás: Fortepan / eredeti: Vaskapu.

15/07/2026

🎧 Emlékezettörténet – Podcast❗️

Legutóbbi adásunk visszahallgatható a Klubrádió honlapján:
https://www.klubradio.hu/archivum/szabad-a-palya-2026-julius-10-pentek-2100-59075

📻 Hogyan változott meg a történelmi emlékezetről folyó gondolkodás az első világháború után, amikor a háborúban résztvevők megírták saját visszaemlékezéseiket❓
Mik váltak az emlékezettörténet legfontosabb fogalmaivá, például hogyan nyert polgárjogot az az elgondolás, hogy a történeti emlékezet nem az egyén szintjén formálódik❓
Miképp létezhet egymástól eltérő nyugat-, illetve kelet-európai emlékezet, és miképp zajlott az a küzdelem, hogy a holokauszt mellé a 20. század kivételes társadalmi traumájaként legyen elismerve a kommunizmus is❓
Tabusítva lett-e a holokauszt az államszocialista időszakban? Spoiler: nem – így arról is beszélgetünk, milyen sajátosságai voltak a holokauszt emlékezetének a szovjet blokkban❓

👉 A Klubrádió Szabad a pálya című, július 10-i adásában ezekről a kérdésekről beszélgetett 🎙️ Zombory Máté, az ELTE Társadalomtudományi Karának docense és 🎙️ Takács Róbert történész.

📻 „A memory studies, magyarul emlékezettanulmányok […] azt vizsgálja, hogy az egyének, csoportok és társadalmak hogyan emlékeznek a múltra, hogyan ábrázolják azt, illetve hogyan konstruálják meg saját történelmüket, s ez milyen szerepet játszik közös identitásuk kialakításában. Feltárja azokat a társadalmi, kulturális, politikai és pszichológiai folyamatokat, amelyek során az emlékek létrejönnek, továbbadódnak, feledésbe merülnek, és reflektál azokra a vitákra, amelyek a múlt különféle értelmezéseit övezik.” – Szívós Erika így határozza meg a Múltunkban azt a 20. század végére önállósuló kutatási területet, amelyről a Klubrádió mai adásában beszélgetünk.

📻 Hogyan változott meg a történelmi emlékezetről folyó gondolkodás az első világháború után, amikor a háborúban résztvevők megírták saját visszaemlékezéseiket❓
Mik váltak az emlékezettörténet legfontosabb fogalmaivá, például hogyan nyert polgárjogot az az elgondolás, hogy a történeti emlékezet nem az egyén szintjén formálódik❓
Miképp létezhet egymástól eltérő nyugat-, illetve kelet-európai emlékezet, és miképp zajlott az a küzdelem, hogy a holokauszt mellé a 20. század kivételes társadalmi traumájaként legyen elismerve a kommunizmus is❓
Tabusítva lett-e a holokauszt az államszocialista időszakban? Spoiler: nem – így arról is beszélgetünk, milyen sajátosságai voltak a holokauszt emlékezetének a szovjet blokkban❓

📻 Többek között ezeket a kérdéseket érintjük ma este a Klubrádióban 🎙️Zombory Mátéval, az ELTE Társadalomtudományi Karának docensével.

📻 Vegyétek le a hangot a spanyol-belgáról 🇪🇸 🇧🇪🤍 és hallgassátok Szepesi helyett a Klubrádió ⏩️Szabad a pálya⏪️ című műsorában a 📗Múltunk óráját ma este 2️⃣1️⃣ órakor! >>>> https://www.klubradio.hu/

📻 És olvassátok a 📗Múltunk 2026/1️⃣-es számát, amelyben hét friss, emlékezettörténeti tanulmányt találtok!
https://www.multunk.hu/

📸 A képen: A Budapesti Izraelita Hitközség által rendezett mártír emlékünnepség az 1949-ben átadott, Hajós Alfréd által tervezett holokauszt-emlékműnél a Kozma utcai zsidó temetőben, 1960. Forrás: Fortepan / Eredeti: Bauer Sándor

14/07/2026

A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület állásfoglalása az akadémiai szabadság megerősítéséről és a történettudományi kutatás intézményhálózatának megújításáról.
(Benne az intézetünk említésével.)
➡️ A nyilatkozat linkjét lásd az első hozzászólásban.

A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület állásfoglalása az akadémiai szabadság megerősítéséről és a történettudományi kutatás intézményhálózatának megújításáról. Link: --> hozzászólás.

06/07/2026

🖼️ Kapussy György 1943-ban még a következőképpen ajánlotta festményét (A zsidók kiűzetése Sopronból 1526-ban) a soproni polgármester figyelmébe: „Sopron a kép esetleges megvételével újra bizonyságot tehetne arról, hogyha elérkezik a zsidókérdés ilyen értelmű megoldásának ideje, újra az elsők között lesz. Addig is a kép mementó lenne. A megoldást vizuálisan sugallná a város keresztény polgársága előtt…”
Amikor azonban a hosszú életű Kapussy az 1970-es évek második felében felajánlotta a festményt a városi levéltárnak, a megyei napilap, a Kisalföld már egy gyökeresen ellenkező emlékezeti kontextusba helyezte a korábban zsidóellenesként kínált jelenetet: „együttérzéssel ábrázolja a kiűzötteket, a menet élén a rabbi méltóságteljes alakjával”. (A festmény máig a levéltár folyosóján látható.)

🖼️ E történet is szerepel 🖋️Gucsa Magdolnának a 📗Múltunk legújabb számában megjelent ⏩️A szélsőjobboldali térfoglalás a képzőművészeti mezőben a második világháborút követő politikai igazságszolgáltatás tükrében⏪️ című tanulmányában, amely azt vizsgálja, hogyan alakult át a második világháború után az igazolóbizottságok és népbíróságok előtt a közelmúlt „emlékezete” a képzőművészek körében.

🖼️ ⏩️A harmadik Spirituális, Kapussy György a Műcsarnokban, a VII. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon állította ki 1944 júniusában a szélsőjobboldali lapokban többször reprodukált, így nyilas körökben ismertté vált A zsidók kiűzése Sopronból című vásznát. A nagy méretű munkát »a Zsidókutató Intézet [Zsidókérdéskutató Magyar Intézet] falán találták az összeomlás után« – ide kerültek állítólag a Fészek Klubban található műalkotások is, amelyekkel a készpénzszűkében lévők a tagdíjat fizették. A festményt a szélsőjobboldali sajtó és az 1945-ös tanúk egyhangúlag zsidóellenesként értelmezték. A vászon 1945 után visszakerült a művészhez, 1977-ben Kapussy adományaként bekerült a soproni levéltárba, ahol akkor már három éve látható volt kis méretű reprodukciója mint »együttérzést tükrőző«, az »1944-es eseményekre utaló« történelmi tabló a várostörténeti kiállításon, ahogy több más tárlaton is az államszocializmus idején.⏪️

🖼️ A részlet 🖋️Gucsa Magdolnának a 📗Múltunk legújabb számában megjelent ⏩️A szélsőjobboldali térfoglalás a képzőművészeti mezőben a második világháborút követő politikai igazságszolgáltatás tükrében⏪️ című tanulmányában szerepel. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan alakult át a II. világháború után az igazolóbizottságok és népbíróságok előtt a közelmúlt „emlékezete” a képzőművészek körében.

🖼️ A tanulmány elérhető itt:https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2026/06/gucsam_26_1.pdf

🖼️ Milyen kulcsügyeket azonosíthatunk a főként 1945–1946-ban zajló, politikai igazságszolgáltatást célzó eljárásokban❓
Milyen politikai szerepvállalás számított elfogadhatatlannak az új rendszerben❓
Hogyan igyekeztek magukat átpozícionálni, korábbi magatartásukat bocsánatos bűnné tenni maguk az alkotók❓

🖼️ Kapussy György festménye azért kifejezetten érdekes példája a fentieknek, mert Kapussy, akit szélsőjobboldali kötődése miatt 1945 után a politikai rendőrség felügyelet alá helyezett, 1943-ban még a következőképpen ajánlotta az 1526-os jelenetet megörökítő festményét a soproni polgármester figyelmébe: „Sopron a kép esetleges megvételével újra bizonyságot tehetne arról, hogyha elérkezik a zsidókérdés ilyen értelmű megoldásának ideje, újra az elsők között lesz. Addig is a kép mementó lenne. A megoldást vizuálisan sugallná a város keresztény polgársága előtt…”
Amikor azonban a hosszú életű Kapussy az 1970-es évek második felében felajánlotta a festményt a városi levéltárnak, a megyei napilap, a Kisalföld már egy gyökeresen ellenkező emlékezeti kontextusba helyezte a korábban zsidóellenesként kínált jelenetet: „együttérzéssel ábrázolja a kiűzötteket, a menet élén a rabbi méltóságteljes alakjával”.

🖼️ A 2026/1️⃣-es lapszám egésze – az emlékezettörténeti tematikus blokkal – egy kattintással is elérhető a 📗Múltunk honlapján: https://www.multunk.hu – vagy támogass minket azzal, hogy megveszed a friss lapszámot a Napvilág Kiadónál, most a két emlékezeti számot akciósan mérjük❗️

🖼️ Sőt, légy olyan, mint Sanyi, és segítsd a folyóirat fennmaradását azzal, hogy támogatod a 📗 Múltunk Alapítványt
Itt azt is megmutatjuk, hogyan: https://www.multunk.hu/multunk-alapitvany

📸 A képen: Kapussy György: A zsidók kiűzetése Sopronból 1526-ban, 1943, olaj vásznon, 216 × 308 cm, MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára

03/07/2026

🖤 Június végén elhunyt Pankovits József, a Politikatörténeti Intézet nyugdíjas munkatársa, a 20. századi olasz történelem, a magyar–olasz kapcsolatok szakértője.

Egy, a Múltunk folyóiratban megjelent tanulmányával emlékezünk rá.

🖤 Június utolsó napjaiban elhunyt Pankovits József, a Politikatörténeti Intézet nyugdíjas munkatársa, a 20. századi olasz történelem, a magyar–olasz kapcsolatok szakértője.

🖤 Írásaival rendszeresen jelentkezett a 📗Múltunk szerkesztőségében is, egyik legkedvesebb kutatási területe Antonio Gramsci politikusi és elméleti tevékenységének vizsgálata volt. Ezzel a 2017 decemberében megjelent tanulmányával emlékezünk rá, amelynek címe ⏩️Gramsci és 1917. Háború, forradalmak, olasz kommunizmus, fasizmus⏪️.

📜 Ami Gramsci és 1917 viszonyát illeti, itt szoros kötelékekről van szó. 1917-ben Gramsci 26 éves fiatalember, akit politikai szenvedélye két éve ragadott ki az egyetemről (a torinói bölcsészettudományi fakultásról). Újságíró és pártpolitikus lett mint a szocialista Avanti! munkatársa. Már korábban aktívan tevékenykedett az Olasz Szocialista Párt (PSI) torinói szervezetében. A szocialista lapnál rengeteg színikritikája, cikke jelent meg, a háború kitörése nyomán pedig mind több politikai írást publikált. Mint ismeretes, Torino az olasz nagyipar fellegvára, erős és szervezett munkásosztállyal – ebben a közegben kezdett politizálni az ifjú, szárd származású, önmagát a munkások mellé, szövetségesükké helyező, hallatlanul eleven szellemiségű, sokoldalúan művelt kultúrember, miként ezt színikritikái bizonyítják.

⏩️ A teljes tanulmány elérhető itt:https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2018/10/pankovitsj_17_4.pdf