Politikatörténeti Alapítvány és Intézet

07/10/2026

🎥 Milyen válaszok születtek arra a dilemmára, hogy a kereskedelmi filmterjesztéssel szemben valamilyen alternatív hálózatra volna szükség, hogy többekhez jussanak el a művészileg értékes alkotások vagy társadalmi szempontból inkluzív, a tömegeket iskolázó, felemelő filmfogyasztási gyakorlatok❓
S milyen ellentmondásokat hozott, amikor elvileg a filmklubok eredeti céljával megegyező kultúrpolitika – és az azáltal irányított filmgyártás és forgalmazás – jött létre a szovjet blokk országaiban❓

🎥 Olvasásra ajánljuk a 📗 Múltunk 2026/2️⃣-es számából 🖋️ Mravik Patrik ⏩️ A filmklubmozgalom mint történeti probléma ⏪️ tanulmányát❗️

🎥 „Míg az avantgárd filmklubok dilemmája részben abban állt, hogy emancipatorikus eszközt kívánt nyújtani, ugyanakkor mindezt igencsak szűk társadalmi hozzáféréssel t***e, addig a nép felemelését zászlajára tűző szocialista filmklub legtöbb és legnagyobb létszámú vetítései során – mind marxista, mind avantgárd mércével – kommersz filmeket játszott. Ebben a momentumban bizonyos értelemben a filmklubok demokratikus jellegét is kiolvashatnánk, amennyiben a nézők választhattak, hogy mit szeretnének meg tekinteni. Másrészről viszont ez a kompromisszum mégis inkább a Kádár-rendszer geneziséből fakadt. Ahogy a Hyppolit, a lakáj már 1956 végén visszaköltözött a magyar mozikba, a szórakozás és szórakoztatás rendszer által elfogadott módjai fontos eszközeivé váltak a társadalmi energiák egyfajta „szocialista-eszképista” jellegű kicsatornázásának.”

🎥 Milyen válaszok születtek arra a dilemmára, hogy a kereskedelmi filmterjesztéssel szemben valamilyen alternatív hálózatra volna szükség, hogy többekhez jussanak el a művészileg értékes alkotások vagy társadalmi szempontból inkluzív, a tömegeket iskolázó, felemelő filmfogyasztási gyakorlatok❓
S milyen ellentmondásokat hozott. amikor elvileg a filmklubok eredeti céljával megegyező kultúrpolitika és az azáltal irányított filmgyártás és – forgalmazás jött létre a szovjet blokk országaiban❓

🎥 Olvasd el erről 🖋️ Mravik Patrik ⏩️ A filmklubmozgalom mint történeti probléma ⏪️ című írását a 📗 Múltunk 2026/2️⃣-es számában. Ezen a virtuális ösvényen jutsz oda:https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2026/09/mravikp_26_2.pdf

🎥 Persze a „környéken” vár felfedezésre a 📗 Múltunk legfrissebb lapszámának minden írása – közte hat Kádár-korral foglalkozó tanulmánnyal: https://www.multunk.hu/2026-2-szam

🎥 Ha szereted kézbe venni az olvasmányodat vagy szívesen támogatnád további munkánkat, gyere el a Napvilág Kiadó könyvesboltjába a Nádor utca 9-be és vedd meg a lapot!

🎥 Ha ezen felül is szeretnél hozzájárulni ahhoz, hogy jövőre is biztosan legyen Múltunk, itt megteheted egy utalással a Múltunk Alapítvány részére: https://www.multunk.hu/multunk-alapitvany
Ígérjük, hogy nem Havannába, csak a Havannára utazunk, és azt is max a 142E-vel.

📸 A képen: Egy tipikusan filmklubba kívánkozó alkotás – a Magyarországon is járt amerikai rendező, Lionel Rogosin Iszákosok utcája című dokumentumfilmje – a rendes mozihálózatban, e képen a körúti Bástya moziban, 1964.
Forrás: Fortepan / eredeti: Ladinek Viktor

05/10/2026

🎧 Az Orbán-rendszer és az autoriter jog – Podcast❗️

Legutóbbi adásunk visszahallgatható a Klubrádió honlapján:
https://www.klubradio.hu/archivum/szabad-a-palya-2026-szeptember-25-pentek-2100-60821

🎙️ Tóth Fruzsina és 🎙️ Fleck Zoltán jogászokkal 🎙️ Antal Attila beszélgetett az autoriter berendezkedések jogáról, a velünk élő Orbán-rendszerről és arról, hogy miként lehet fellépni az elszámoltatás és átmeneti igazságszolgáltatás eszközeivel az autoriter berendezkedések jogfelfogásával szemben a Klubrádió Szabad a pálya című műsorának szeptember 25-i adásában.

30/09/2026

👠 Hogyan vált a divatos öltözködés az 1950-es évek első fele után a szocialista mindennapok részévé❓
Miképp nevelték a magazinok a nőket az ízléses és modern ruhák viselésére❓
Hogyan térhetett vissza a kapitalista világ egyik vezető ruhaszalonjának tulajdonosa a Váci utcába❓

👠 És egyáltalán: ⏩️ Miről beszélgetett Rotschild Klára és Takács Gyuláné? ⏪️ E címmel jelent meg 🖋️ Tömő Ákos tanulmánya a 📗Múltunk 2026/2️⃣-es számában, amelyet olvasásra ajánljuk❗️

👠„A Hruscsov kezdeményezésére meghirdetett, rendszer-konszolidációnak és részleges rendszer-legitimációnak beillő desztalinizáció és a vele kéz a kézben járó „olvadás” nem maradt visszhangtalan a többi szocialista országban sem, amelyek többé-kevésbé a maguk módján és maguk ütemében próbálták meg életképesebbé tenni az évtized közepére krízisbe jutott államszocializmust. Az már más kérdés, hogy a legnagyobb válsággal épp Magyarországnak kellett szembenéznie 1956–1957 fordulóján, így itt talán külön fajsúllyal esett a latba az életszínvonal-emelés ígérete és annak bármi áron történő fenntartása. Ennek az életszínvonal-emelkedésnek talán egyik legközvetlenebb és leglátványosabb jele épp az öltözködésben, továbbá a női szépséghez való hozzáállásban érződött. Azonban «a szocialista kísérletek az új divat megalkotására inkább diskurzus, mint realitás voltak«”

👠 Hogyan vált a divatos öltözködés az 1950-es évek első fele után a szocialista mindennapok részévé❓
Miképp nevelték a magazinok a nőket az ízléses és modern ruhák viselésére❓
Hogyan térhetett vissza a kapitalista világ egyik vezető ruhaszalonjának tulajdonosa a Váci utcába❓

👠 És egyáltalán: ⏩️Miről beszélgetett Rotschild Klára és Takács Gyuláné?⏪️ E címmel jelent meg 🖋️Tömő Ákos tanulmánya a 📗Múltunk 2026/2️⃣-es számában, amelyet nincs okunk elreteszelni olvasóink elől, ezen a linken megtalálhatod, s megtudhatod azt is, ki volt a rejtélyes Takács Gyuláné:https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2026/09/tomoa_26_2.pdf

👠 De ez csak a kezdet! A 📗Múltunk (idei 2️⃣-es) legfrissebb lapszáma – közte hat Kádár-korral foglalkozó tanulmánnyal – teljes egészében a világháló szövetében: https://www.multunk.hu/2026-2-szam

👠 Ha szereted kézbe venni az olvasmányodat vagy szívesen támogatnád további munkánkat, gyere el a Napvilág Kiadó könyvesboltjába a Nádor utca 9-be és vedd meg a lapot!

👠 Ha ezen felül is szeretnél hozzájárulni ahhoz, hogy jövőre is biztosan legyen 📗 Múltunk, itt megteheted egy utalással: https://www.multunk.hu/multunk-alapitvany

📸 A képen: A Margitszigeten tartott hat nemzet (magyar, szovjet, jugoszláv, csehszlovák, román, lengyel) egyhetes „divatolimpiász”-ára érkező szovjet manökenek a Ferihegyi reptéren, 1958. Forrás: Fortepan / eredeti: FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György

28/09/2026

🖇️ Mi az a reproduktív munka – és mennyiben hárult ez (is) a nőkre az államszocializmus évtizedeiben is❓
Hogy zajlott a „visszaháziasszonyosodás” a modernizáció és az emancipációs jelszavak közepette❓
Milyen szerepeket, egyéni stratégiákat vettek fel egy kistelepülésen élő nők a bérmunka, házimunka és háztáji háromszögében❓

🖇️ Olvasásra ajánljuk a 📗 Múltunk 2026/2️⃣-es számából 🖋️Kondorosy Csenge ⏩️ Az emancipáció, a reproduktív és produktív munka összefüggései és tapasztalatai kistelepülésen élő nők élettörténetein keresztül ⏪️ című tanulmányát❗️

🖇️ „Ami a nők emancipációjából megvalósult, ezen hatalmas terhelés és rugalmas alkalmazkodás árán történt. A fizetett munka több esetben a függetlenség, például a válás eszközéül szolgált. A patriarchális berendezkedésen keletkező »réseket« több interjúalany is kihasználta: volt, aki a férj tartós távollétében anyósával hozott létre egyenrangú kapcsolatot és háztartást. Egy – kivételes – esetben egyenlő munkamegosztás volt a házastársak között. Az államszocialista rendszer ideológiai és gazdasági-társadalmi dimenzióban megnyilvánuló realitása között ellentmondás húzódott, amely – a legitimitás és a gyors utolérő iparosítás munkaerő-szükséglete okán – egyenlőséget hirdetett, miközben a hétköznapok során továbbra is a nők reproduktív, fizetetlen munkájára épített.”

🖇️ Mi az a reproduktív munka – és mennyiben hárult ez (is) a nőkre az államszocializmus évtizedeiben is❓
Hogy zajlott a „visszaháziasszonyosodás” a modernizáció és az emancipációs jelszavak közepette❓
Milyen szerepeket, egyéni stratégiákat vettek fel egy kistelepülésen élő nők a bérmunka, házimunka és háztáji háromszögében❓

🖇️ Olvasd el 🖋️Kondorosy Csenge ⏩️Az emancipáció, a reproduktív és produktív munka összefüggései és tapasztalatai kistelepülésen élő nők élettörténetein keresztül⏪️ című tanulmányát a 📗Múltunk 2026/2️⃣-es számában! Ez a link:https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2026/09/kondorosycs_26_2.pdf

🖇️ Sőt, ne állj meg félúton, a 📗Múltunk legfrissebb lapszámát – közte hat Kádár-korral foglalkozó tanulmánnyal – megtalálod a világhálóba gabalyodva: https://www.multunk.hu/2026-2-szam

🖇️ Ha szereted kézbe venni az olvasmányodat vagy szívesen támogatnád további munkánkat, gyere el a ☀️Napvilág Kiadó könyvesboltjába a Nádor utca 9-be és vedd meg a lapot!

🖇️ Ha ezen felül is szeretnél hozzájárulni ahhoz, hogy jövőre is biztosan legyen 📗Múltunk, itt megteheted egy utalással: https://www.multunk.hu/multunk-alapitvany

📸A képen: Munkahelyi nőnap 1961-ben. Forrás: Fortepan / adományozó: Tölg Anna

25/09/2026

Hamarosan kezdünk! :) 📌15 órától nyomdász szakszervezeti érdekességekkel, 📌17 órától pedig a CEU professzorával, Rév Istvánnak várunk titeket a CEU-ban a Nádor15-ben!

Linkek a hozzászólások között. 👇

25/09/2026

Ma este 9-től a Klubrádió 👉Szabad a pálya című műsorában a Társadalomelméleti Műhely koordinátora, 👉Antal Attila beszélget 👉Tóth Fruzsina és 👉Fleck Zoltán jogászokkal, az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének oktatóival az autoriter berendezkedések jogáról, a velünk élő Orbán-rendszerről és arról, hogy miként lehet fellépni az elszámoltatás és átmeneti igazságszolgáltatás eszközeivel az autoriter berendezkedések jogfelfogásával szemben.

Hallgassátok online élőben, vagy utólag a rádió honlapjáról (link a hozzászólások között)! 👇

21/09/2026

☎️ Miképp nyerte el az az Erdélyi Károly Kádár János bizalmát az 1956 utáni években, akiről akár azt is feltételezhette, hogy a szovjetek beépített embere❓
Hogyan vonhatta be Kádár a külügyminiszter-helyettest, aki személyi tolmácsaként is dolgozott, a bel- és külpolitikai játszmáiba❓
Kitapintható-e olyan kádári játszma, amelyet már Erdélyi sem tudott követni❓

Olvasásra ajánljuk a 📗Múltunk 2026/2️⃣-es számából 🖋️Szilágyi Gábor ⏩️A „fogadott fiú”. Kádár János és Erdélyi Károly kapcsolatáról⏪️ című tanulmányát❗️

☎️ „Ha viszont Kádár jóváhagyásával mondta el mindezt Erdélyi, akkor adódik a következő kérdés: mi lehetett az első titkár célja ezzel a „szivárogtatással”? Megjegyzendő, hogy Erdélyi más esetben is adott – mai ismereteink szerint – „eredeti” magyarázatot hazai belpolitikai eseményekre, így az 1963. december 5-i KB-ülés személyi döntéseit úgy indokolta Gyenyiszovnak, hogy ezáltal még szovjetbarátabbá vált a magyar vezetés. Az 1964. novemberben elmondottak azonban más dimenziót jelentenek, hiszen amennyiben hitelt adunk nekik, az a következtetés adódik, hogy messzemenően megbomlott az egység a magyar pártvezetésen belül, Kádár pedig nem – vagy csak üggyel-bajjal – tudta kézben tartani a Politikai Bizottságot. A taktikai szempontokról soha meg nem feledkező magyar vezető ilyen nyíltan gyengének akarta volna láttatni magát? Provokáció lett volna a részéről, a szovjetek reakciójára várt volna? Nehéz elképzelni, hiszen maga is megtapasztalhatta, hogy októberi nyilatkozatai legalábbis szemöldökráncolást váltottak ki Moszkvában, tehát tisztában lehetett vele, hogy az iránta való bizalom helyreállításához idő kell, ilyen helyzetben pedig nem tanácsos tovább feszíteni a húrt. Ha nem ez volt a cél, akkor mi lehetett?”

☎️ Hogy mi is volt a célja Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettesnek, Kádár titkársága korábbi munkatársának azokkal a kijelentéseivel, amelyekkel a szovjet nagykövet előtt a magyar pártvezetésen belüli nézeteltérésekre utalt Hruscsov 1964 őszi leváltását követően, sőt miért nevezte Gáspár Sándort „jugoszlávbarátnak”, kiderül 🖋️Szilágyi Gábor ⏩️A „fogadott fiú”. Kádár János és Erdélyi Károly kapcsolatáról⏪️ című tanulmányából.

☎️ S persze ennél sokkal több: Miképp nyerte el az az Erdélyi Kádár bizalmát az 1956 utáni években, akiről akár azt is feltételezhette, hogy a szovjetek beépített embere❓
Hogyan vonhatta be Kádár a miniszterhelyettest, aki személyi tolmácsaként is dolgozott, a bel- és külpolitikai játszmáiba❓
Kitapintható-e olyan kádári játszma, amelyet már Erdélyi sem tudott követni❓

☎️ A tanulmány immár elérhető a 📗Múltunk honlapján:https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2026/09/szilagyig_26_2.pdf

☎️ Sőt, a 2026/2️⃣-es lapszám egésze is felkerült az információs szupersztrádára, ahol traffipax nélkül száguldhatunk folyóiratunk legfrissebb tartalomig: http://www.multunk.hu/2026-2-szam

☎️ Ha szereted a friss papír illatát, vagy bár allergiás vagy rá, de szeretnéd a további munkánkat támogatni, gyere el a Napvilág Kiadó könyvesboltjába a Nádor utca 9-be és vedd meg a lapot!

☎️ Ha ezen felül is szeretnél hozzájárulni ahhoz, hogy jövőre is biztosan legyen 📗Múltunk, itt megteheted egy utalással: https://www.multunk.hu/multunk-alapitvany

📷A képen: Kádár János és Leonyid Brezsnyev a Ferihegyi repülőtéren – Kádár éppen az autó mellett álló Erdélyi Károlyhoz fordul, 1967. Forrás: Fortepan / Eredeti: Bojár Sándor