28/07/2026
A MOSZ 2026. július 3-án a Vajdahunyad várában, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban tartotta Szövetkezeti napi ünnepségét. A hagyományoknak megfelelően ezen a napon kerültek átadásra ünnepélyes keretek közt a MOSZ Szövetkezeti Nap Emlékérmek is. A kitüntetésben munkahelyük, közösségeik javaslatára azok részesülhetnek, akik hozzáállásukkal, kitartásukkal és szorgalmukkal másoknak is példát mutatnak.
Holman József MOSZ alelnök beszédében köszönetet mondott az ágazatban dolgozóknak, külön méltatva a kitüntetetteket: egy olyan nehéz szakmában, ahol úgy kell helyt állni minden nap, hogy a munka gyümölcse nem a befektetett energián, szakértelmen, hanem egyre inkább külső körülményeken múlik, még inkább felértékelődik azok tevékenysége, akik a küzdelmet és a tenni akarást választják. Ahogy a világtótorony is a viharban mutatja meg igazán értékét.
Alelnök úr hangsúlyozta, hogy a múlt szövetkezeti rendszerben dolgozók sem mozgalmárok, sem rendszerépítők nem voltak. Nagybetűs Emberek voltak, akik elfogadták, megértették, hogy együtt könnyebb és élvezték annak gyümölcsét, hogy együtt többre lehet jutni. A szövetkezeti mozgalom sikere nem csak máz volt, a szépülő falu mögött valódi teljesítmény volt. Különleges, olyan együttállása volt ez a magyar gazdaságtörténetnek, mikor a társadalmi, az egyéni és a gazdasági érdek találkozott, s együtt szökkent szárba. Az emelkedő életszínvonallal párhuzamosan egy olyan közeg jött létre, ahol lehetett érezni a fejlődést, ahol lehetett hinni a holnapban. A szövetkezeti múlt nem kevesebb, mint a bennünk, velünk továbbélő történelem. Hagyomány és hozzáállás, a mai napig viszonyítási pont. Ezért bár az új világrendben az egyén áll a középpontban, szerencsére számos pozitív példa is akad még. Alelnök úr elmondta, hogy a mai napig működő szövetkezetek és az átalakulással létrejövő gazdasági társaságok többségében megmaradt a közösségi szemlélet. Érvényre jutnak a szociális szempontok is, és a közösségek megbecsülése sem kérdés.
A kitüntetéseket Koncz Máté a MOSZ elnöke adta át. Megköszönte az ágazatban dolgozók munkáját, pohárköszöntőjében elmondta, hogy tisztelet és köszönet jár azoknak, akik a mezőgazdasági termelőtevékenységhez a két kezüket adják. Aki érti és látja, hogy ennek az ünnepségnek a valódi fényét a kitüntettek adják, az ismeri ágazatunk valóságát. Aki ezt nem érzékeli, az az együttműködés jelentőségét sem ismeri fel.