Magyar Numizmatikai Társulat - MNT

20/03/2026

Aes grave, Római Köztársaság, Kr.e. 225–217

A bronz alkalmazása mint érmefém a római pénzverés korai szakaszában szorosan összefügg a pénzhasználat kialakulását megelőző csereformákkal. A Kr. e. 4–3. században, az érmekibocsátás bevezetése előtt Itáliában a bronz tömbök és rudak (aes rude, később aes signatum) szolgáltak értékhordozóként. Ezek súly alapján kerültek forgalomba.

A Kr. e. 3. század folyamán jelennek meg az első öntött bronzérmék. Ezeken az érméken már tudatos ikonográfiai program figyelhető meg. Az előlapon rendszerint Janus, a kétarcú isten jelenik meg, míg a hátlapon gyakran hajóorr (prora) látható, amely Róma tengeri és kereskedelmi kapcsolataira utal.

Janus ábrázolása szimbolikus jelentéssel bír. A kétarcú istenség az átmenetek, kezdetek és végpontok őrzője volt a római vallásban; neve a ianua (kapu) szóval is összefügg. Kettős arca egyszerre tekint a múltba és a jövőbe, ami jól illeszkedik a pénzverés bevezetésének ideológiai kontextusához: a hagyományos, súlyalapú bronzhasználat és az új, államilag garantált értékjelző rendszer közötti átmenethez.

Kép: https://www.coinarchives.com/a/lotviewer.php?LotID=2724865&AucID=7029&Lot=1188&Val=ace39bd2b5b8decf941d7443adf92640

20/03/2026

Ha megteheted, válaszd a Magyar Numizmatikai Társulatot
(adószám: 19007720-1-42) az adó 1% rendelkezéskor!

„A Társulat célja az érmészet, különösen hazai érmészetünk tudományos művelése, az éremgyűjtésnek s az érmészetnek, ennek szépművészeti szempontból is, előmozdítása, s a tárgy iránt érdeklődők között az érintkezés fenntartása és fejlesztése.” Hiszen „...hány korszaka van hazánk történetének, amelyből alig maradt ránk más adat, mint néhány kis pénz s egy-egy érem, s ezen az alapon épül fel ama korszak politikájának és kultúrájának története." Ezért kívánjuk „...e tudományt az őt megillető magas polcra helyezni, az iránta való érdeklődést új életre kelteni.”

Ez az 1901. május 14-én, a Társulat alakuló közgyűlésén elhangzott célkitűzés azóta mit sem változott, a Társulat ma is ezeknek, a nagy elődök által megfogalmazott követelményeknek kíván megfelelni. Büszkék vagyunk arra, hogy a történelem viharait átvészelve, immár 125 éve lankadatlanul támogatni tudjuk ezt a nemes célt és a jövőben is igyekszünk az ennek megvalósításához szükséges feladatokat az adott kor kihívásainak eleget téve minél magasabb szinten ellátni. Ennek érdekében tudományos és ismeretterjesztő előadásokat és konferenciákat szervezünk, numizmatikai szakkönyvtárunk pedig minden érdeklődő előtt díjmentesen nyitva áll!

Ennek érdekében kérjük, ha megteheted - az 1% rendelkezéskor válaszd ezt az adószámot: 19007720-1-42 (Magyar Numizmatikai Társulat)

Az adó 1% rendelkezés az adóbevallástól függetlenül is intézhető, legegyszerűbben online a NAV oldalán: https://eszja.nav.gov.hu/

Köszönjük, ha minket választasz, vagy ha megosztod a posztunkat!

A képen a 100. évfordulónkra kiadott, Kiss György képzőművész által tervezett emlékérem

19/03/2026

📚

Megjelent Oborni Teréz, Mátyás-Rausch Petra és Tóth Csaba közösen jegyzett, "Pénzügyek Mohács árnyékában. Fejezetek a magyarországi nemesércbányászat, pénzügyigazgatás és pénzverés 16. századi történetéből" című kötete a Martin Opitz Kiadó gondozásában. A kiadó honlapján a könyv most 10% kedvezménnyel rendelhető meg!

A magyar történelmi emlékezetben Mohács egyértelmű korszakhatárt jelent, és valóban, a csatavesztés súlyos változásokat elindító, sorsfordító esemény volt, mégsem lehet azt állítani, hogy minden tekintetben azonnali változásokat eredményezett volna. A politikai-hatalmi viszonyok a csatát, és főképpen a kettős királyválasztást követően gyorsan változtak, és gyorsan összekuszálódtak, de a bányaművelésben, a pénzverdék működtetésében jóval lassabban következtek be és mutathatók ki az újkor felé vezető, átütő változások.

A kötetben arra törekednek a szerzők, hogy a Mohács előtti nehéz esztendőket és a csata utáni zűrzavaros időket egy különleges nézőpontból, a Magyar Királyság területén folyó nemesércbányászatot, az arra ráépülő pénzverés történetét a középpontba helyezve, a történeti eseményekbe ágyazva, de azokból egyúttal ki is emelve mutassák be. Saját kutatásaik felhasználásán kívül igyekeznek összegezni mindazon ismereteket, amelyeket a tudományos kutatás az utóbbi évtizedekben ebben tárgyban a felszínre hozott.

A linken rendelhető: https://www.martinopitz.hu/products/product-page/penzugyek-mohacs-arnyekaban/

19/03/2026

1279. március 19-én folyt a yameni csata. A tengeri ütközet során Kublaj kán mongol serege megverte kínai seregeket. A gyermek császár a tengerbe fulladt, és vele megszakadt a Szung dinasztia, helyét pedig átvette a mongol Jüan dinasztia.

Kép:
Jiaochao, Jüan-kori papírpénz és a készítéséhez használt nyomódúc 1287. Tokyo Currency Museum.
forrás: Wikipédia - https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Yuan_dynasty_banknote_with_its_printing_plate_1287.jpg

18/03/2026

⚜️ NAGY LAJOS 700 ⚜️

Nagy Lajos király születésének 700. évfordulója alkalmából a MNMKK MNM Mátyás Király Múzeum konferenciát rendez NAGY LAJOS KIRÁLY ÉS VISEGRÁD címmel, amelyre szeretettel meghívjuk Önöket.

📍 Helyszín: MNMKK MNM Mátyás Király Múzeum - királyi palota (Visegrád, Fő utca 29.)
📅 Időpont: 2026 március 20. péntek 10.00-17.00

Tervezett program:

10.00 – 10.20 Buzás Gergely: Köszöntő
10.20 – 10.50 Csukovits Enikő: Lajos király mindennapjai
10.50 – 11.20 B. Halász Éva: Visegrád I. Lajos itineráriumának tükrében
11.20 – 11. 50 Skorka Renáta: A Lajos-kori Visegrád továbbélése a 14–15. század fordulóján
11.50 – 12.00 Vita

12.00 – 13.00 Ebédszünet

13.00 – 13.30 Szoboszlay Gergely: A visegrádi várrendszer az Anjou-korban a legújabb ásatások tükrében
13.30 – 14.00 Mészáros Orsolya: Civitas Wyssegradiensis. Az Anjouk székvárosa: Visegrád
14.00 – 14.30 Kováts István: 20 év régészeti kutatásai az Anjou-kori Visegrád város területén
14.30 – 14.40 Vita

14.40 – 15.00 Kávészünet

15.00 – 15.30 Tóth Csaba: Pénzverés Visegrádon a középkorban
15.30 – 16.00 Buzás Gergely: Visegrád bronzművessége Nagy Lajos király korában
16.00 – 16.30 Cseke András: Hagyományőrzés és az Anjou-kor Visegrádon
16.30 – 17.00 Vita és a konferencia lezárása

📌 Az esemény linkje:
https://fb.me/e/6vQKa2e2X

👉 A programon való részvétel ingyenes és NEM regisztrációköteles.

🎥 A konferencia sajtónyilvános.

Várjuk Önöket szeretettel!

17/03/2026

Március 17. Szent Patrik, az írek nemzeti szentjének ünnepe. Szent Patrik napján hagyományosan változatos színű, papír vagy szövet kereszteket tűztek ki a ruháikra.

Kép:
20. század eleji Szent Patrik napi kitűzők. Ír Nemzeti Múzeum, Castlebar.
forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Traditional-irish-stipatricksidayibadges.jpg
Szent Patrik mozaik képe.
forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-patrik

16/03/2026

1985 éve ezen a napon, 37. március 16-án hunyt el Misenumban Tiberius római császár. A beszámolók szerint a visszavonult, idősödő (ekkor már 78 éves) császárt akkor a közgyűlölet övezte, hogy halála után Róma városában az utcán ezt kiabálta a tömeg: „Tiberum in Tiberi!” (Tiberiust a Tiberisbe!). Végül csak utódja, Caligula határozott fellépése akadályozta meg, hogy valóra is váltsák ezt.

Kép:
Tiberius császár aureus, Lugdunum 14–37.
forrás: Künker Aukciós ház, 383. árverezőház, 2059 tétel.
https://www.numisbids.com/n.php?lot=2059&p=lot&sid=6534

Tiberius márvány mellszobra. Musée Saint-Raymond, Toulouse.
forrás: Wikipédia - https://commons.wikimedia.org/wiki/File:(Toulouse)_Tib%C3%A8re_-_Mus%C3%A9e_Saint-Raymond_Ra_342_b.jpg

15/03/2026

1848. március 15-én tört ki Pesten a forradalom, ami az 1848-49-es szabadságharc gyújtókanóca lett. Ma nemzeti ünnepként emlékezünk e napra.

Kép:
Magyar Katonai Érdemrend ideiglenes III. osztályú jelvénye 1848-1849-es szabadságharc. Magyar Nemzeti Múzeum
https://gyujtemenyek.mnm.hu/record/-/record/display/manifestation/MNMMUSEUM1836489/951eed26-b507-4bcc-8ca0-097a64e5983f/solr/0/24/2/3/importDate/DESC

13/03/2026

Ma 510 éve

1516. március 13-án hunyt el II. Ulászló magyar király. Hosszú évek óta tartó betegeskedése, mely feltételezhetően 1504-es szélütésévél kezdődött, végül két nappal 60. születésnapja után vitte el. Örököse egyetlen fia, az ekkor még csupán 10 éves II. Lajos volt. Lajost még apja életében, 1508-ban megkoronázták magyar királlyá, mely alkalomból emlékérmeket is bocsátottak ki aranyból és ezüstből. Előlapjukon II. Ulászló portréja, hátlapjukon pedig a két éves Lajos trónon ülő alakja látható. Ezek a hazai emlékéremkibocsátás egyik legkorábbi termékei.

Kép:
Arany emlékérem II. Lajos megkoronázása alkalmából, 1508. Magyar Nemzeti Múzeum
forrás: https://gyujtemenyek.mnm.hu/record/-/record/display/manifestation/MNMMUSEUM1803759/0c333bad-131c-4233-9dc8-8b543bd4fb92/solr/0/24/3/13/importDate/DESC

13/03/2026

12/03/2026

A reneszánsz idején az antikvitás iránti érdeklődés új lendületet kapott. Az ókori emlékeket többé nem pusztán építőanyagként vagy különös régi tárgyként szemlélték, hanem a múlt tudatosan kutatható és megőrzendő tanúiként. A humanista műveltség hatására megnőtt a feliratok, szobrok, gemmák és érmék megbecsülése, mert ezek az antik világ történetéről, uralkodóiról és művészetéről közvetlen forrásként szolgáltak.

Ezzel párhuzamosan jelentek meg a kunstkammerek és wunderkammerek, vagyis azok a gyűjtemények, amelyekben a természet és az ember alkotta világ ritkaságait együtt őrizték. Az érmék ebben a közegben különösen fontos szerepet kaptak. Kis méretük ellenére kézzelfogható kapcsolatot jelentettek az ókorral, és a klasszikus történelem egyik legkönnyebben hozzáférhető tárgyi forrásaivá váltak.

A 15. századtól az itáliai fejedelmi udvarok — például a Medici, az Este vagy a Gonzaga család — már tudatosan építettek ki antik éremgyűjteményeiket, és az érmék tanulmányozása a humanista műveltség részévé vált. A numizmatikai gyűjtés a reneszánsz gyűjtőkultúra egyik legkorábbi és legjelentősebb területévé nőtte ki magát. A modern múzeumi és tudományos gyűjtemények gyökerei részben ebben a korszakban keresendők.

A képen egy intarziás éremtartó szekrényke a 16. századi Velencéből.
https://www.anticstore.art/96300P

https://www.metmuseum.org/essays/the-rediscovery-of-classical-antiquity
https://www.academia.edu/14077187/_Numismatics_in_the_Renaissance_in_Alan_M_Stahl_ed_The_Rebirth_of_Antiquity_Numismatics_Archaeology_and_Classical_Studies_in_the_Culture_of_the_Renaissance_editor_Princeton_Princeton_University_Library_2009_pp_3_26

12/03/2026

147 éve ezen a napon kezdődött a szegedi nagy árvíz.

1879. március 12. hajnali kettő órakor átszakadt Tisza gátja, és Szegedet elárasztotta a víz. Apadásához hosszú hónapok és szivattyúzás kellett, levonulásakor 151 halottat és 60 000 hajléktalanná vált embert hagyott maga után. 5458 lakóház omlott össze, és mindössze 265 maradt épségben. A város lakosai számára ekkor új időszámítás kezdődött: víz előtt, és víz után.

Kép:
A szegedi nagy árvíz egy képeslapon
https://vizmerce.blog.hu/2022/03/11/szeged_pusztulasa_az_1879_evi_nagy_arviz
Ferenc József ezüstözött bronzérme a szegedi nagy árvizet követő újjáépítések emlékére, 1883.
forrás: 16. Nudelman aukció – https://www.mutargy.com/penz-erem-plakett/ferenc-jozsef-1848-1916-ezusterem-ag-1883-