Mi a nyitvatartási idő?

Hétfő 09:00 - 18:00 Kedd 09:00 - 18:00 Szerda 09:00 - 18:00 Csütörtök 09:00 - 18:00 Péntek 09:00 - 18:00

HÖOK - Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája

Kezdőlap
Magyarország
Budapest
HÖOK - Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája

Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - Médiakapcsolat: [email protected], szervezeti kapcsolat: [email protected]

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatainak demokratikus alapon szerveződő és működő országos érdekképviseleti szervezete. Tagjai az ország állami és az állam által elismert nem állami felsőoktatási intézményekben működő hallgatói önkormányzatok. A HÖOK a magyar felsőoktatás átfogó fejlesztése érdekében intézményi és regionális szinten nem megoldható felsőoktatási- és ifjúságpolitikai feladatokat végez. A HÖOK felelősséget érez a határon túli magyar hallgatókért is, valamint elősegíti a magyar hallgatóság érdekeinek érvényesítését mind hazai, mind nemzetközi téren, különös tekint***el az Európai Unió tagállamaira. E területeken különösen a jogszabályok alkotását kezdeményezi. Ezen kívül véleményt nyilvánít a jogszabályok tervezeteiről, szakmai előadásokat, vitaüléseket rendez, szervezi és segíti a tagjai közötti információáramlást. Tagjait képviseli országos és nemzetközi fórumokon, továbbá együttműködik más hazai és nemzetközi, felsőoktatással és ifjúsági érdekképviselettel foglalkozó szervezetekkel

24/09/2026

Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány pályázati felhívása és Innováció pályázata 💡🌍

24/09/2026

🍎Egészségedre! GT roadshow-n: 935 egészségterv, 14 helyszín, 16 nap 🚗

Augusztus 6. és szeptember 4. között országszerte jártuk a gólyatáborokat hogy a hozzánk érkező elsőéveseknek segítsünk tudatosabban foglalkozni a saját egészségükkel. 🩺
A roadshow során 14 helyszínen, 16 különböző napon találkoztunk a hallgatókkal, összesen 935 résztvevő kapcsolódott be a programba, akik már meg is kapták személyre szabott egészségtervüket.📈
Az ország számos pontjára eljutottunk,Tatától Pécsen és Debrecenen át Győrig, összesen 14 egyetemi közösséghez kapcsolódva. Az idén egyetemet kezdő hallgatók nagy többsége érdeklődik a saját egészsége iránt, és igényli az ehhez kapcsolódó iránymutatást. 🛣️
Számunkra is tanulságosak voltak a kitelepülések, motivácót kaptunk, hogy a programot újra és újra a hallgatók szokásaihoz és élethelyzetéhez igazítsuk.📝
Összességében pozitív tapasztalatokkal zártuk a roadshow-t, és a következő időszakban azon dolgozunk, hogy a program még jobban illeszkedjen a gólyatáborok sajátos működéséhez és a résztvevők igényeihez.

Köszönjük minden résztvevőnek és szervezőnek, hogy velünk tartottatok! 🫂❣️

17/09/2026

aztán kapok 8400 forintot és eldönthetem, hogy mosni vagy enni szeretnék 🥲

10/09/2026

🌍 Szívesen beleszólnál abba, hogyan alakul a Duna Régió jövője?

A Danube Youth Council (DYC) lehetőséget ad arra, hogy a 18–29 év közötti fiatalok aktívan bekapcsolódjanak az EU Duna Régiói Stratégiájának munkájába, és saját ötleteikkel hozzájáruljanak a régió jövőkének alakításához.

💡 Kinek szól?�18–29 év közötti, a Duna Régió 14 országának valamelyikéből érkező fiataloknak, többek között hallgatóknak, doktoranduszoknak és fiatal kutatóknak.

🇭🇺Ha érdekel az európai együttműködés, a Duna Régió, a szakpolitika, az oktatás vagy a fiatalok szerepvállalása, érdemes megnézned a lehetőséget!

👉 A jelentkezés részletei és a pályázati feltételek itt olvashatók: https://danube-region.eu/danube-youth-council/

09/09/2026

Újra van Erasmus, de attól még a lehetőség valójában sokak számára nem elérhető.

Örülünk annak, hogy újra minden felsőoktatásban tanuló előtt nyitva áll az Erasmus lehetősége, és bízunk benne, hogy ezúttal több hallgató fog részt venni a programban. Ez egy fontos és régóta várt lépés, hiszen az Erasmus nem csupán egy külföldi félévet jelent, hanem olyan szakmai, nyelvi és személyes tapasztalatokat ad a hallgatóknak, amelyek hosszú távon is meghatározzák a tanulmányaikat és a későbbi lehetőségeiket, és a magyar felsőoktatást is. Ugyanakkor egy ösztöndíjprogram attól még nem válik valóban hozzáférhetővé, hogy lehet jelentkezni rá.

Magyarországon mindig is nagyon kevesen vettek rész az Erasmus vagy más külföldi részképzésben: például a 2017/18-as tanévben (még jóval a COVID vagy az Erasmus tiltás előtt) a hallgatók mindössze 1,5%-a tanult külföldön, aminek nagyon is kézzelfogható okai vannak.

Az első a kreditek elismerése.
Az lett az általános gondolkodás a hallgatóknál, hogy amennyiben Eramusra szeretnének menni, csúszni fognak egy évet a tanulmányaikkal, ami legtöbb esetben valóban így van. Az Eurostudent VI. kutatás szerint a magyar hallgatók külföldön megszerzett kreditjeinek 69%-át egyáltalán nem fogadják el, és ezek egy részét is csak szabadon választható kreditként fogadják el. A kreditelfogadási döntéseknél ugyanis nagyon sok esetben általánossá vált az az oktatói / intézetvezetői hozzáállás, hogy “nem az én órámra járt, nem az én vizsgámat t***e le, nem az én könyvemből tanult, így ne fogadjuk el a külföldön megszerzett krediteket”. Emiatt jelentős visszatartó erő sok hallgatónál, hogy nagy valószínűséggel évet fog ismételni, ha csak valahogy nem tudja megbeszélni az adott tantárgy felelősével, amire nehéz tanulmányi döntéseket alapozni.

A második a nyelvtudás.
Egy külföldi félévhez nem elég a motiváció. Kell hozzá használható nyelvtudás és magabiztosság is. Ezeket azonban nem az Erasmus kapujában lehet megszerezni.Ha azt szeretnénk, hogy több magyar hallgató vegyen részt Erasmus- és más mobilitási programokban, akkor már a közoktatásban meg kell teremteni ennek alapjait. A nyelvoktatásnak nem pusztán az érettségire, nyelvvizsgára vagy a dolgozatokra kellene felkészítenie, hanem arra is, hogy egy diák később egy másik országban, idegen nyelvi és kulturális környezetben is magabiztosan boldoguljon.

A harmadik pedig a pénz.
Az Erasmus-ösztöndíj fontos segítség, de önmagában legtöbbször nem fedezi egy külföldi félév valós költségeit. Egy drágább egyetemi városban az Erasmus-ösztöndíj mértéke a szállás kifizetésére sem elég, és nem minden hallgató tudja kiegészíteni ezt az összeget saját forrásaiból, még akkor sem, ha dolgozik mellette.
Így bár fontos, de nem elegendő, hogy újra van Erasmus, ugyanilyen fontos, hogy a program valóban hozzáférhető legyen.

Olyan mobilitásra van szükség, ahol a hallgató tudja, hogy a külföldön megszerzett kreditjeit elismerik, és ahol az ösztöndíj nem csak papíron jelent támogatást.

03/09/2026

hupsz 👀

02/09/2026

A lakhatási problémák ma a legnagyobb akadályai annak, hogy valaki sikeresen befejezze egyetemi tanulmányait.

2015-höz képest az albérletárak országosan több mint kétszeresükre emelkedtek. Az egyetemvárosokban az átlagos albérlet ára 2025-re megközelít***e a 200 ezer forintot. Aki pedig nem jut be kollégiumba, és a családja sem tudja havi 2-300ezer forinttal támogatni, sokszor csak egy lehetőség előtt áll: tanulás mellett dolgozni azért, hogy legyen hol laknia.
�Budapesten különösen nagy a nyomás, hiszen a fővárosi hallgatók száma 2025-re 120 ezer fölé emelkedett, miközben a kollégiumi férőhelyek nem követték ezt a növekedést. A hallgatók mindössze 23 százaléka jut kollégiumi férőhelyhez.

Fontos, hogy végre a kollégiumi és bérlakáskínálat bővítése is bekerült a lakhatási intézkedések közé, hiszen a jelenlegi kollégiumi rendszer komoly finanszírozási gondokkal küzd. Az állami kollégiumi normatíva 2007 óta változatlan, miközben az épületek fenntartási és fejlesztési költségei természetesen nem maradtak ugyanazon a szinten. Ennek következménye, hogy sok helyen már csak a legszükségesebb karbantartásokra jut forrás.
Ám minden felújításával sem kapunk megoldást a hatalmas kapacitáshiányra.
�A Diákvárosra vonatkozó reményeink szerint közel 20 ezer új kollégiumi férőhely nem egyszerűen egy beruházási szám. Közel 20 ezer lehetőség arra, hogy 20 ezer fiatalnak legyen megfizethető, biztonságos otthona az egyetemi évei alatt. A lakhatás összefügg a tanulmányi előrehaladással, a tanulásra fordított idővel és a diplomaszerzés sikerességével is.

Szükség van a Diákvárosra.

28/08/2026

🌱 Van egy ötleted, amivel zöldebbé és élhetőbbé tehetnéd Budapestet? Most meg is valósíthatod! 🌍

Elindult a Fővárosi Önkormányzat Ifjúsági Klímavédelmi Alapja, amely 15–24 éves fiatalok saját ötleteit támogatja, hogy valódi helyi problémákra találjanak kreatív és fenntartható megoldásokat.

A pályázat témája lehet többek között:
🚲 fenntartható közlekedés
🌳 zöldebb városi környezet
🌍 klímavédelem és közösségi cselekvés
🥦 egészséges, környezettudatos életmód

📅 Fontos határidő:a pályázatokat 2026. szeptember 30-ig lehet benyújtani.

💻 Online tájékoztató: szeptember 9., 15:30–17:00
Ezen az alkalmon megismerhetitek a pályázat részleteit, és kérdéseitekre is választ kaphattok.

🔗 Pályázati információk és jelentkezés: https://budapest.hu/zold-budapest/zold-palyazatok/ifjusagi-klimavedelmi-alap

👉 Ha van egy ötleted Budapest zöldebb jövőjére, itt az idő, hogy megvalósítsd!

28/08/2026

Vajon melyik logót nem használtuk soha? 👀

24/08/2026

Kommentbe írjátok meg, hogy szerintetek mikor lesz diákváros? 👷⚠️👀

Cím

Soroksári út 48
Budapest
1095

Nyitvatartási idő

Hétfő	09:00 - 18:00
Kedd	09:00 - 18:00
Szerda	09:00 - 18:00
Csütörtök	09:00 - 18:00
Péntek	09:00 - 18:00

Telefonszám

+3614600575

Weboldal

http://www.hook.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni HÖOK - Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.