18/05/2026
Százhúsz civil szervezet kéri a Kormányt az élő környezetért felelős minisztérium feladatainak pontosítására
A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Naphimnusz Egyesület kezdeményezése alapján 120 civil szakmai szervezet fordult levélben a kormányhoz. Üdvözlik az önálló, élő környezetért felelős minisztérium létrehozását, és támogató szándékkal kérik a tárca egyes hatásköreinek pontosítását.
A civilek szerint az új minisztérium létrehozása régóta várt lépés, amely fordulópont lehet a környezetügyben. Ugyanakkor a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet több ponton félreérthető.
A klímapolitika esetében nem világos, hogy a koordinációt az Élő Környezetért felelős Minisztérium látja-e el. Több kibocsátáscsökkentési feladat és a kapcsolódó források a gazdasági tárcához kerültek, miközben az alkalmazkodás, a vízgazdálkodás és az élő rendszerek védelme az új környezetvédelmi minisztériumhoz kapcsolódik.
„A klímapolitika nem sorolható be egyetlen gazdasági ágazat alá. Hatékony klímapolitikára van szükség, az élő környezetért felelős tárcához helyezve a legfontosabb mérséklési és alkalmazkodási feladatokat, különösen most, amikor egy erős, korszerű klímatörvény előkészítése is napirenden van” – mondta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
“A klímaválság nem gazdasági, hanem létezési kérdés: a tiszta víz és az élhető környezet megőrzése a Kárpát-medencében csak akkor lehetséges, ha a klímaügyet felszabadítjuk a rövid távú profitlogika alól, és végre oda helyezzük, ahová való – a természet- és környezetvédelem szívébe” - fogalmazott Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország igazgatója.
A fenntartható fejlődés területén a rendelet szintén félreérthető: a koordináció felelőssége több tárcánál is megjelenik. A szervezetek szerint minden minisztériumnak figyelembe kell vennie a fenntarthatóságot, de a stratégiai irány kijelölése nem válhat gazdaságfejlesztési kérdéssé.
„Az fenntartható fejlődés feltétele, hogy a gazdasági döntések ne a természeti erőforrások felélésére, hanem megőrzésére épüljenek. A stratégiai koordináció középpontjában a hosszú távú környezeti biztonságnak és a jövő nemzedékek életfeltételeinek kell állnia” – mondta Nemes Csaba, a Naphimnusz Egyesület elnöke.
A génmódosítás és a génmegőrzés feladatai a rendelet alapján az agrártárcához kerültek. A civil szervezetek szerint azonban Magyarország GMO-mentessége és genetikai erőforrásaink védelme nem agrárfejlesztési kérdés, hanem hosszú távú környezetvédelmi és nemzetstratégiai ügy
A szervezetek szerint a génmódosítás és a génmegőrzés arról is szól, hogyan védjük meg természeti örökségünket, biológiai sokféleségünket és az élelmezés biztonságának élő alapjait. Magyarország GMO-mentes álláspontja érték, amelyet következetesen érdemes képviselni.
A szervezetek hangsúlyozzák: megértik, hogy a kormányalakítás, az átadás-átvétel és egy új minisztériumi struktúra felállítása összetett feladat. Bíznak abban, hogy a félreérthető pontok szakmai párbeszéddel gyorsan tisztázhatók. A civilek készek szakmai partnerként közreműködni abban, hogy az új minisztérium hatékony keretek között képviselhesse Magyarország élő környezetének védelmét.
A levél és az aláíró szervezetek listája itt található:
