Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége

07/10/2026

📊 Mikor válik egy növekvő vállalat valóban professzionálissá?
Úgy tűnik, akkor, amikor már nem minden kérdésre a tulajdonos megérzése a válasz.
„Támogató területnek az mondható, amelyik képes nemet mondani a tulajdonosnak” – fogalmazott Janositz Balázs, az UBM Csoport képviseletében a Magyar Vállalatok 2030 konferencián.

A professzionalizálódás ugyanis nem egyszerűen azt jelenti, hogy egy vállalat egyre több támogató funkciót épít ki. Hanem azt is, hogy a döntésekbe önálló szakmai tudás, mérési adatok és új szempontok kerülnek – akkor is, ha ezek néha ellentmondanak az első megérzésének.
Jó példa erre egy fluktuációs példa: 12% esetén már kézenfekvő reakció lehet a béremelés. Területek szerinti adatbontásból viszont kiderülhet, hogy egészen máshol van a probléma – és hogy az egységes béremelés drága válasz lett volna egy rosszul feltett kérdésre. A professzionális HR és a professzionális pénzügy legfőbb feladata is: szakmailag értelmezett adatot és tükröt adni a cégvezetői megérzések mellé.

Erről beszélgetett ma Janositz Balázs (UBM), Kádár Nóra (Albemarle Corporation Magyarország), Kőszegi Boglárka (Trans-Sped), Sepsey Zsolt (BorgWarner) és Nagy Péter (BÉT) a Magyar Vállalatok 2030 konferenciánk délutáni panelbeszélgetésén.

07/10/2026

🔎 Nem elég jó munkahelynek lenni: annak is kell látszani.
A magyar középvállalatokról kialakult kép ugyanis nem feltétlenül mutatja meg, miben erősek.

A Profession kutatása szerint a kkv-knál tapasztalható személyesebb kapcsolatokat és családiasabb légkört a munkavállalók 47%-a előnynek tartja. Közben viszont 37% alacsonyabb béreket és juttatásokat, 33% pedig rosszabb munka-magánélet egyensúlyt társít hozzájuk.

„Akkor is van munkáltatói márkánk, ha nem foglalkozunk vele” – fogalmazott Martis István, a Profession.hu vezérigazgatója a mai Magyar Vállalatok 2030 konferenciánk első kerekasztal-beszélgetésén.

Az MGYOSZ és a Concorde MB Partners mai eseményén több száz vállalatvezetővel és szakemberrel keressük, mitől lehetnek versenyképesebbek a magyar vállalatok.
Az elhangzottak alapján abban még biztosan van tartalék, hogy megmutassák: mit tudnak munkáltatóként.

06/10/2026

🗨️ Elvárható-e a polgári elittől, hogy a saját gyarapodásán kívül túl társadalmi felelősséget is vállaljon?
Ezt a kérdést t***e fel ma Benyó Rita Hatos Pál történésznek és Szabó Andrea szociológusnak a Kossuth Rádió Kulcskérdések című műsorában.

Száz éve a gazdasági elit egy része természetesnek tartotta, hogy a pénzéből kultúrát, oktatást, tudományt támogasson. Miért tették? És valóban másképp gondolkodtak a felelősségükről, mint a mai gazdasági szereplők?

Holnap Hatos Pállal innen folytatjuk.

A Nyugat történetéből indulunk: kik álltak a lap és az alkotók mögé, miért áldoztak rájuk pénzt, és mit kaptak ezért cserébe? Innen jutunk el a mához: meddig terjed egy vállalat, egy vállalkozó felelőssége?
Hatos Pállal és Széchenyi Ágnessel Stumpf Andrással beszélget a Magyar Vállalatok 2030 konferencia záróprogramján:

📍 MOMKult (1124 Budapest, Csörsz u. 18.)
➡️ Kupolaterem
🕔 2026.10.07., 17.00–18.30

A program ingyenes, szeret***el várunk minden érdeklődőt!
A mai beszélgetés pedig itt hallgatható meg:

A száz leggazdagabb magyar kezében csaknem 13 ezer milliárd forinto...

01/10/2026

❗ MGYOSZ üzletember-találkozó Nyíregyházán
Mi foglalkoztat ma leginkább egy cégvezetőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében? Hogy van-e elég ember? Talál-e piacot? Érdemes-e most beruháznia? Kap-e hozzá finanszírozást?

A célunk minél több olyan helyi szempontot megismerni, amelynek már a szakpolitikai döntések előkészítésében helye lenne, nem csak akkor, amikor az irányok már eldőltek. Nem előadásokat szeretnénk tartani, hanem egy asztalhoz ülni azokkal, akik a mindennapokban vállalatokat működtetnek.

Az MGYOSZ részéről Lakatos Péter elnök, dr. Ács Vera főtitkár, Orosz Csaba alelnök, Horváth Miklós alelnök, valamint Söpkéz Sándor regionális képviselő vesznek részt a találkozón.
📍 Tóparti Vendéglő Tüskevár (4481 Nyíregyháza, Jázmin köz 26.)
📅 2026. október 16. péntek, 10.30–14.00 óráig

Minden olyan kérdésnek, amely most foglalkoztatja a térség cégvezetőit, ott a helye a beszélgetésben.

29/09/2026

💥 Téves feltételezés
hogy az EU további jogalkotási intézkedései automatikusan jobb védelmet és egyszerűbb szabályokat eredményeznének a munkavállalók számára – áll a BusinessEurope tegnap megjelent állásfoglalásában.
Az MGYOSZ ezt az alapállást osztja.

Az Európai Bizottság a Minőségi munkahelyekről szóló törvény előkészítésén dolgozik. A BusinessEurope szerint a Bizottság úgy tűnik, túlbecsüli az uniós szintű további harmonizáció jelentőségét az európai szociális jogszabályok egyszerűsítése szempontjából, és nem hangsúlyozza kellőképpen a szubszidiaritás és az arányosság elve alkalmazásának és tiszteletben tartásának fontosságát. A nemzeti rendszerek közötti különbségek a jogos nemzeti döntéseket és a szociális párbeszéd hagyományait tükrözik.

A nemzeti munkaerő-piaci rendszerek, a munkaügyi kapcsolatok modelljei és a társadalmi párbeszéd hagyományainak sokfélesége nem leküzdendő akadály, hanem az európai szociális modell egyik alapvető jellemzője – állítja a szervezet.

Az uniós szociális joganyag egyszerűbbé és könnyebben végrehajthatóvá tétele minden jövőbeli Minőségi munkahelyekről szóló törvény középpontjában kell állnia. A BusinessEurope felszólítja az Európai Bizottságot, hogy tartózkodjon az olyan jogalkotási javaslatok előterjesztésétől, amelyek veszélyeztetnék ezt a célt.

29/09/2026

📎 Papíron jól néz ki...
GREEN-DIGI projektünk fókuszcsoportjában munkáltatók, szakszervezeti és munkavédelmi szakemberek és a felnőttképzés képviselői beszéltek arról, mi az, ami szerintük valóban megvalósulőban van a zöld és digitális átmenetből – és mi az, ami még nagyon messze van ettől.

Néhány tanulság különösen erős volt:
➡️ Az egyeztetés gyakran túl későn kezdődik. Mire a vállalatok és a munkavállalói képviseletek belépnek a folyamatba, a fő szabályozási irányokat sokszor már rég kijelölték.
➡️ Az életszerűség hiánya. A képzés jó cél, de ha a szabályozási és támogatási feltételek nem férnek bele sem a cég működésébe, sem a dolgozó életébe, a megvalósítás könnyen elakad.
➡️ Az AI-t nem lehet egyszerűen „bekapcsolni” egy szervezetben. Tanítani kell a használatát, és a végén mindig ott kell maradnia az emberi kontrollnak.
➡️ A zöld átmenet akkor működik, ha üzletileg is értelmezhető. Egy KKV-nál például a gázkiváltás és a napelem elsődleges motivációja a költségcsökkentés volt – a környezeti előny ennek velejárója volt.
➡️ A legfontosabb készség egyre inkább maga a tanulás képessége. Ehhez viszont idő, pénz és működő ösztönzők kellenek, különösen a KKV-knál.

Bábel Balázs, Havas Bence, Mészáros Balázs, Novák Tibor, Remzső István, Remzső Krisztina, Zsuffa Ákos: köszönjük, hogy ennyire őszintén hoztátok be a saját tapasztalataitokat! Ritka az olyan beszélgetés, ahol ennyi életszerű példa kerül egy asztalra.

Project GREEN-DIGI is co-funded by the European Union, GA: 101262640. Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or European Commission. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible for them.

28/09/2026

🪄 Egy cég, egy szabályrendszer, 27 ország?

Az EU Inc., vagy más néven a „28. rezsim” célja, hogy egyszerűbbé tegye az európai vállalkozások határon átnyúló növekedését: gyorsabb digitális cégalapítással, egységesebb társasági jogi kerettel és könnyebb finanszírozással.

Kérdés, hogy valóban egységes európai cégforma jön-e létre, vagy végül 27 nemzeti változat. És kérdés az is, hogyan alakul ennek mentén a munkavállalók és hitelezők védelme, illetve mennyire lesz használható a rendszer a startupokon túl a KKV-k számára...

Az MGYOSZ szempontjából az az elsődleges, hogy az új rendszer valóban csökkentse a belső piac széttagoltságát, és ne hozzon létre újabb versenyhátrányokat a magyar vállalkozások számára.

💬 Hogy ezt képviselni tudjuk, a vállalatok tapasztalataira is szükségünk van.
Töltsd ki rövid kérdőívünket, és oszd meg velünk, számodra milyen előnyöket, kockázatokat vagy épp gyakorlati kérdéseket vet fel az EU Inc. A válaszokat összegyűjtjük, és beépítjük az MGYOSZ szakmai visszajelzésébe az uniós egyeztetések során.
A kérdőív kitöltése nem több, mint 1,5 percet vesz igénybe:
https://forms.gle/XX1NewQvm8mw8ViF8

23/09/2026

🎄 A kevesebb néha több.

Értjük a társadalmi igényt arra, hogy december 24. munkaszüneti nap legyen. Fontosnak tartjuk a családi és közösségi együttlét, az ünnepi készülődés, valamint a vallási és kulturális hagyományok nyugodt megélését.

Sok munkaadó eddig is úgy szervezte a munkát, hogy ezen a napon lehetőség szerint ne kelljen dolgozni. A pihenés és a feltöltődés szempontja a jól működő munkahelyeknek fontos elve. Érdemes ugyanakkor tudni, hogy a munkaszüneti napok éves száma tekintetében Magyarországon jelenleg is az európai középmezőnyben van. És miközben minden szabadnapnak van emberi értéke, gazdasági szempontból az sem közömbös, hogy egy évben hány napot dolgozunk.

Európa – és benne Magyarország – versenyképességét persze nem egyetlen munkanap dönti el. Sokkal inkább az, hogyan tudunk egyszerre hatékonyabban dolgozni és megőrizni a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát.

23/09/2026

Új regionális gazdasági együttműködés indult a Kárpátok térségében

A Bukovelben szeptember 18–20. között megtartott alapító csúcstalálkozóval indult útjára az a makroregionális együttműködés, amelynek célja a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok és beruházások erősítése. A hivatalos portfólió 34 projektet azonosít, mintegy 115 milliárd euró összértékben. A legfontosabb területek az ipar, az energia, a közlekedés és logisztika, valamint az infrastruktúra.

A csúcstalálkozóhoz kapcsolódó gazdasági fórumon több mint 500 üzleti résztvevő és befektető vett részt; az MGYOSZ-t Söpkéz Sándor regionális igazgató képviselte.

A magyar vállalatok szempontjából az a kérdés, hogy az új regionális keretből milyen határon átnyúló együttműködések, konkrét beruházások és beszállítói lehetőségek születnek. Több versenytársuk ugyanakkor Ukrajnára nemcsak az újjáépítés terepeként, hanem piacként és versenyképes termelési lehetőségként is tekint.

22/09/2026

🌍 Hogyan lehet Európa kevésbé kiszolgáltatott anélkül, hogy bezárkózna?

Ezt a kérdést jártuk körül a vbw – Vereinigung der Bayerischen Wirtschaft e. V. a Strong Bavaria – Strong Europe rendezvénysorozatának egyik eseményén szeptember 18-án Münchenben, ahol az európai munkaadók kerekasztal-beszélgetésén az MGYOSZ-t Horváth Miklós alelnök képviselte.

A helyzet ellentmondásos: Európa sokat nyert a globális értékláncokon, ám közben egyre erősebb függések alakultak ki technológiákban, nyersanyagokban, beszállítókban és külső piacokban. Geopolitikai feszültségek esetén ezek a függőségek mára nemcsak megdrágítják a működést, hanem akár meg is akaszthatják a termelést.

A rendezvény konkrét megállapításai szerint:
1.) A versenyt torzító kereskedelmi gyakorlatokat célzott kiegyenlítő vámokkal kell semlegesíteni.
2.) Ezzel párhuzamosan Európának diverzifikálnia kell a kereskedelmi kapcsolatait. Példaként a Kanadával kialakítandó átfogóbb stratégiai szövetség hangzott el, amely többek között a kutatás és a nyersanyagok területén mélyítheti az együttműködést.
3.) Az EU-nak a saját belső akadályait is le kell bontania. Ide tartozik az egységes piac továbbfejlesztése és az EU-n belüli munkaerő-mozgást nehezítő bürokrácia csökkentése.
4.) Tagállami különutak helyett közös uniós fellépésre van szükség Kínával és az Egyesült Államokkal kapcsolatban.