Oeconomus

Oeconomus Kövessen minket a tisztánlátásért!”

„Értsük meg együtt a világot mozgató erőket!🌍 Gazdasági trendek és geopolitikai összefüggések, ahol a nemzetközi eseményeket mindig a hazai szemüvegen át vizsgáljuk.

08/06/2026

A gazdasági hatékonyság vagy a gazdasági biztonság a fontosabb?

Az energiaellátás, a chipgyártás, a kritikus infrastruktúra és a digitális technológiák ma már nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági jelentőséggel is bírnak.

Az Egyesült Államok és Kína egyre élesebb technológiai versenyt folytat, Európa stratégiai autonómiára törekszik, az államok pedig sorra igyekeznek csökkenteni külső függőségeiket és visszatelepíteni a stratégiai jelentőségű termelési kapacitásokat.

Valóban a deglobalizáció korába léptünk? És milyen következményekkel járhat mindez a világgazdaságra?

🗣️ Anton Bendarjevskiy röviden bemutatja, hogyan változnak a globalizáció szabályai a 21. században.
🎥 /A világ bezárkózik? Így írja át a geopolitika a gazdaságot.
🎥 A videó linkjét kommentben találják.

08/06/2026

🎥Ki fog dolgozni 10–20 év múlva? A demográfiai fordulat már most érezhető a munkaerőpiacon.

🔹 Kevesebb munkavállaló
🔹 Fokozódó munkaerőhiány
🔹 Erősödő verseny a képzett munkaerőért
🔹 Növekvő jelentőségű tudás- és tapasztalatátadás

Szerinted a magyar vállalatok eléggé kihasználják az 50 év feletti munkavállalók tudását és tapasztalatát?

08/06/2026

🎯 A tudás ma már folyamatos frissítést igényel

Ma már mindenki folyamatos versenyben van: tanulni, fejlődni és alkalmazkodni kell.

A fiatalok sokszor már az első állásinterjún szembesülnek azzal, hogy a munkáltatók olyan tapasztalatot várnak el, amit az iskola önmagában nem tud megadni.

Az oktatás pedig sok esetben még mindig csak próbálja utolérni a technológiai fejlődést.

💰 Lehet-e egyszerre nőni és eladósodni? A válasz: igen.Sokan azt gondolják, hogy az államadósság nagysága önmagában megm...
08/06/2026

💰 Lehet-e egyszerre nőni és eladósodni? A válasz: igen.

Sokan azt gondolják, hogy az államadósság nagysága önmagában megmutatja egy ország gazdasági helyzetét. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.

Egy ország háromféleképpen kezelheti az államadósságát:
➡️ visszafizeti,
➡️ elinflálja,
➡️ vagy egyszerűen „kinövi” azt a gazdasági növekedés révén.

Magyarország példája jól mutatja ezt a jelenséget: miközben az államadósság összege 2010 óta jelentősen emelkedett, a gazdaság teljesítménye is jelentősen bővült, így az adósság GDP-arányos mutatója érdemben csökkent.

A nemzetközi összehasonlítás pedig egy érdekes paradoxonra világít rá: az Egyesült Államok és Kína az Európai Uniónál jóval nagyobb arányban finanszírozza kiadásait hitelből, mégis könnyebben kezelik adósságukat a gyorsabb gazdasági növekedésnek köszönhetően.

📊 Vagyis a kérdés nem feltétlenül az, hogy mekkora az államadósság, hanem az, hogy milyen gyorsan növekszik mögötte a gazdaság, és mekkora terhet jelent annak finanszírozása.

A teljes elemzés linkje a kommentek között.

07/06/2026

⚠️ Sokan úgy gondolják, hogy az ukrajnai háború elrettentette Oroszországot a katonai erő alkalmazásától. De valóban így van?

Mi történne, ha egy kisebb, sérülékenyebb ország kerülne hasonló helyzetbe? Milyen mozgástere lenne Moldovának, Grúziának vagy Örményországnak?

🎥 / Oroszország ráfordul a Kaukázusra

💶 Megjönnek az uniós milliárdok, de nem feltétlenül úgy, ahogy sokan gondolják.Sokan automatikusan új beruházásokra és a...
07/06/2026

💶 Megjönnek az uniós milliárdok, de nem feltétlenül úgy, ahogy sokan gondolják.

Sokan automatikusan új beruházásokra és azonnali gazdasági élénkítésre számítanak, pedig a helyzet ennél jóval összetettebb. A tervezett uniós források jelentős része olyan projektekhez kapcsolódhat, amelyeket az állam korábban már elindított vagy saját forrásból előfinanszírozott.

Ez azt jelenti, hogy a pénzek egy része nem új fejlesztésként jelenik meg a gazdaságban, hanem utólagosan megtérítheti a költségvetés korábbi kiadásait. Emiatt a források egyik legnagyobb nyertese maga az államháztartás lehet: javulhat a finanszírozási helyzet, csökkenhet a költségvetésre nehezedő nyomás, és nagyobb mozgástér nyílhat más fejlesztések előtt.

A források ugyanakkor nem automatikusan érkeznek. A kifizetésekhez teljesíteni kell az uniós feltételeket, a vállalt reformokat és mérföldköveket, ezért a következő időszak legnagyobb kérdése nemcsak az, hogy mennyi pénz válik elérhetővé, hanem az is, hogy Magyarország milyen gyorsan és hatékonyan tudja lehívni ezeket a forrásokat.

📊 Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója a Világgazdaságnak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési hatások és az előfinanszírozott projektek szerepe kulcsfontosságú lehet a következő időszakban.

👇 A teljes cikk a kommentek között.

💶 A legtöbben a gyenge forint miatt aggódnak. De mi történik akkor, ha a forint túl gyorsan és túl sokat erősödik?Az Eur...
07/06/2026

💶 A legtöbben a gyenge forint miatt aggódnak. De mi történik akkor, ha a forint túl gyorsan és túl sokat erősödik?

Az Európai Központi Bank adatai szerint az euró/forint árfolyam a 2026. április eleji 382 körüli szintről 2026. június 4-re 354,33-ra csökkent. A forint tehát látványosan erősödött az euróhoz képest.

📈 Ennek vannak egyértelmű előnyei:
🔹 olcsóbb import,
🔹 alacsonyabb inflációs nyomás,
🔹 nagyobb vásárlóerő.

⚠️ Egy ponton túl azonban az erős forint már problémát is jelenthet.

Ha a forint erősödik, a magyar exportőrök termékei drágábbnak tűnhetnek a külföldi vevők számára. Ha pedig a vállalat nem tud árat emelni, ugyanazért az euró- vagy dollárbevételért kevesebb forintot kap.

Ennek következménye lehet:
🔹 alacsonyabb nyereség,
🔹 kisebb beruházási mozgástér,
🔹 gyengülő exportteljesítmény.

A nemzetközi kutatások szerint a tartós reálárfolyam-felértékelődés különösen a feldolgozóipart és az árérzékeny exportágazatokat érintheti hátrányosan.

Persze nem minden vállalat jár rosszul. Azok a cégek, amelyek sok importált alapanyagot használnak, akár profitálhatnak is az erősebb forintból. A magas hazai költséghányaddal és szűk haszonkulccsal működő exportőrök számára viszont már versenyképességi kockázatot jelenthet.

🎯 Ezért nem az a kérdés, hogy erős vagy gyenge legyen-e a forint.

A valódi kérdés az, hogy az árfolyam összhangban van-e a magyar gazdaság termelékenységével, bérköltségeivel és exportpiaci versenyképességével.

A jelenlegi forinterősödés mögött nem elsősorban a termelékenység javulása, a beruházások megugrása vagy az ipari teljesítmény áll.

A háttérben többek között:
🔹 a piacok reakciója a Tisza-párt győzelmére,
🔹 az EU-s forrásokkal kapcsolatos várakozások,
🔹 valamint a magas magyar reálkamat állhat.

A jegybanki alapkamat továbbra is 6,25%, miközben az áprilisi infláció mindössze 2,1% volt.

📊 Egy stabil és kiszámítható forint segíti a gazdaságot. Egy túl gyors és túlzott erősödés viszont már fékezheti az exportot – különösen egy olyan nyitott gazdaságban, mint Magyarország.

👩‍💼 Ki fog dolgozni 10 év múlva?A válasz egyik része már ma is itt van: az 50 év feletti nők.Miközben a munkaerő-utánpót...
07/06/2026

👩‍💼 Ki fog dolgozni 10 év múlva?

A válasz egyik része már ma is itt van: az 50 év feletti nők.

Miközben a munkaerő-utánpótlás egyre szűkösebbé válik, a tapasztalt női munkavállalók szerepe folyamatosan felértékelődik. Mégis kevés szó esik arról, milyen kihívásokkal szembesülnek a munkaerőpiacon, és miért válik foglalkoztatásuk egyre fontosabb gazdasági kérdéssé.

🔹 Milyen akadályokkal találkoznak az 50+ nők?
🔹 Miért kulcsfontosságú a munkaerőpiaci jelenlétük?
🔹 Hogyan alakítják a demográfiai folyamatok a női foglalkoztatást?

🎥 A Trendfigyelő legújabb adásában ezekre a kérdésekre keressük a választ.

🎙️ Műsorvezető: Szabó Gergő (InfoRádió)
🗣️ Szakértő: Szegedi Andrea, az Oeconomus vezető kutatója

👇 A videó linkje a kommentek között.

06/06/2026

☢️ Irán szerint békés célokra dúsít uránt. De akkor miért van szüksége saját dúsítási programra?

Miközben az iráni vezetés azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag energetikai célokat szolgál, több szakértő szerint számos kérdés továbbra is megválaszolatlan.

🔹 Ha a világ legtöbb országa a piacról szerzi be a nukleáris fűtőanyagot, miért ragaszkodik Irán a saját urándúsításhoz?
🔹 Mekkora szerepet játszanak valójában az atomerőművek az iráni energiatermelésben?
🔹 Miért tartja a Nyugat kockázatosnak az iráni nukleáris programot?
🔹 Hol húzódik a határ a békés atomenergia és a katonai felhasználás lehetősége között?

A Geo-Trendek legújabb adásában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője beszél az iráni atomprogram körüli legfontosabb kérdésekről és a globális nukleáris fegyverkezés új kihívásairól.

💰 Ki finanszírozza valójában Ukrajnát?A háborúról legtöbbször a frontvonalak és a fegyverek jutnak eszünkbe, pedig egy m...
06/06/2026

💰 Ki finanszírozza valójában Ukrajnát?

A háborúról legtöbbször a frontvonalak és a fegyverek jutnak eszünkbe, pedig egy másik, kevésbé látványos küzdelem is zajlik a háttérben: a költségvetések, hitelek, segélycsomagok és adósságok világa.

🔹 Ki tartja működésben az ukrán államot?
🔹 Mi a különbség a segélyek és a hitelek között?
🔹 Hol húzódik a határ a támogatás és a gazdasági függőség között?
🔹 Ki fizetheti a háború utáni újjáépítés számláját?
🔹 Mi lesz a befagyasztott orosz vagyon sorsa?

🎙️ Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus elemzője a FIX TV műsorában elemezte, kik finanszírozzák valójában Ukrajnát, milyen feltételek kapcsolódnak a támogatásokhoz, és ki állhatja végül a háború gazdasági számláját.

👇 A teljes podcast linkje a kommentek között.

Cím

Budakeszi út 73f
Budapest
1021

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Oeconomus új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Szervezet Elérése

Üzenet küldése Oeconomus számára:

Megosztás