Energiaklub

Energiaklub Energiaklub Szakpolitikai Intézet
Energiaklub Climate Policy Institute

𝐌𝐢 𝐭𝐨̈𝐫𝐭𝐞́𝐧𝐢𝐤 𝐚 𝐬𝐳𝐞́𝐥𝐭𝐮𝐫𝐛𝐢𝐧𝐚́𝐤𝐤𝐚𝐥 𝟐𝟎-𝟑𝟎 𝐞́𝐯 𝐮𝐭𝐚́𝐧? 🎐Amikor a szélturbinák elérik üzemidejük végét, nem maradhatnak egysz...
08/10/2026

𝐌𝐢 𝐭𝐨̈𝐫𝐭𝐞́𝐧𝐢𝐤 𝐚 𝐬𝐳𝐞́𝐥𝐭𝐮𝐫𝐛𝐢𝐧𝐚́𝐤𝐤𝐚𝐥 𝟐𝟎-𝟑𝟎 𝐞́𝐯 𝐮𝐭𝐚́𝐧? 🎐

Amikor a szélturbinák elérik üzemidejük végét, nem maradhatnak egyszerűen magukra hagyva a tájban: leszerelésük és a terület megfelelő helyreállítása szabályozott folyamat, amelyről a létesítmény tulajdonosának kell gondoskodnia.

Alapvetően a 20–25 éves tervezett élettartam sem feltétlenül jelenti a szélerőmű végét. Megfelelő műszaki állapot esetén az üzemidő akár 30–35 évre is meghosszabbítható, vagy sor kerülhet úgynevezett 𝐫𝐞𝐩𝐨𝐰𝐞𝐫𝐢𝐧𝐠𝐫𝐞. Teljes repowering esetén a lapátokat, a rotort, a gépházat és gyakran a tornyot is új, jellemzően nagyobb teljesítményű berendezésre cserélik, miközben a hálózati csatlakozás és a telephelyi infrastruktúra egy része tovább használható marad.

𝐄́𝐬 𝐦𝐢 𝐭𝐨̈𝐫𝐭𝐞́𝐧𝐢𝐤 𝐚𝐳𝐳𝐚𝐥, 𝐚𝐦𝐢𝐭 𝐭𝐞́𝐧𝐲𝐥𝐞𝐠𝐞𝐬𝐞𝐧 𝐥𝐞𝐬𝐳𝐞𝐫𝐞𝐥𝐧𝐞𝐤? 🍃

Egy szélerőmű tömegének mintegy 𝟖𝟓–𝟗𝟎%-𝐚 𝐮́𝐣𝐫𝐚𝐡𝐚𝐬𝐳𝐧𝐨𝐬𝐢́𝐭𝐡𝐚𝐭𝐨́. A torony, a gépház és más szerkezeti elemek acél-, réz- és egyéb fémtartalma viszonylag egyszerűen újrafeldolgozható és újra hasznosítható, az alap betonja pedig hagyományos bontási hulladékként kezelhető.

A legnagyobb kihívást a kompozit anyagból (üvegszálból vagy szénszálból és műgyantából álló, többrétegű szerkezetek) készült lapátok jelentik. Ezek az anyagok rendkívül erősek és könnyűek, ugyanakkor az elöregedett lapátok összetevőinek szétválasztására és újrahasznosítására bár több megoldás létezik, ezek még nem tekinthetőek általánosan bevett szokásoknak.

Az egyik legelterjedtebb, ipari léptékben is alkalmazható módot Európában a 𝐜𝐞𝐦𝐞𝐧𝐭𝐢𝐩𝐚𝐫𝐢 𝐞𝐠𝐲𝐮̈𝐭𝐭𝐟𝐞𝐥𝐝𝐨𝐥𝐠𝐨𝐳𝐚́𝐬 jelenti. A felaprított lapát kompozit anyaga egyben kerül a cementkemencébe: a műgyanta elég és energiát ad, az üvegszálas és ásványi összetevők pedig beépülnek a cement alapanyagába. A folyamat során alkalmazott anyag- és energiavisszanyerés által a cementgyártás közvetlen 𝐬𝐳𝐞́𝐧-𝐝𝐢𝐨𝐱𝐢𝐝-𝐤𝐢𝐛𝐨𝐜𝐬𝐚́𝐭𝐚́𝐬𝐚 𝐚𝐤𝐚́𝐫 𝟐𝟕%-𝐤𝐚𝐥 𝐢𝐬 𝐜𝐬𝐨̈𝐤𝐤𝐞𝐧𝐭𝐡𝐞𝐭𝐨̋𝐯𝐞́ 𝐯𝐚́𝐥𝐢𝐤.

Létezik 𝐦𝐞𝐜𝐡𝐚𝐧𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐮́𝐣𝐫𝐚𝐟𝐞𝐥𝐝𝐨𝐥𝐠𝐨𝐳𝐚́𝐬 is, amely során a lapátokat felaprítják vagy megőrlik, az így nyert anyagot pedig például építőanyagokban vagy új kompozit termékekben használják fel. Ez a folyamat az előzővel ellentétben célzott hőkezelés nélkül megy végbe.

Ha nincs lehetőség azonnali feldolgozásra, a lapátok elkülönített lerakóban, úgynevezett 𝐦𝐨𝐧𝐨𝐝𝐞𝐩𝐨́𝐧𝐢𝐚́𝐛𝐚𝐧 is elhelyezhetők. Ez a megoldás Európában nem igazán jellemző, és az iparág egyre inkább az újrahasználat és az újrafeldolgozás felé mozdul.

Az Egyesült Államokban 𝟐𝟎𝟐𝟎. 𝐣𝐚𝐧𝐮𝐚́𝐫 𝟗-𝐞́𝐧, 𝐚 𝐰𝐲𝐨𝐦𝐢𝐧𝐠𝐢 𝐂𝐚𝐬𝐩𝐞𝐫𝐛𝐞𝐧 𝐤𝐞́𝐬𝐳𝐮̈𝐥𝐭 𝐚𝐳 𝐚𝐳 𝐢𝐬𝐦𝐞𝐫𝐭𝐭𝐞́ 𝐯𝐚́𝐥𝐭 𝐟𝐨𝐭𝐨́, 𝐚𝐦𝐞𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐥𝐞𝐬𝐳𝐞𝐫𝐞𝐥𝐭 𝐬𝐳𝐞́𝐥𝐭𝐮𝐫𝐛𝐢𝐧𝐚-𝐥𝐚𝐩𝐚́𝐭𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐟𝐨̈𝐥𝐝𝐝𝐞𝐥 𝐛𝐞𝐭𝐚𝐤𝐚𝐫𝐯𝐚 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐳𝐭𝐞𝐤 𝐞𝐥 𝐞𝐠𝐲 𝐞𝐥𝐤𝐮̈𝐥𝐨̈𝐧𝐢́𝐭𝐞𝐭𝐭 𝐡𝐮𝐥𝐥𝐚𝐝𝐞́𝐤𝐥𝐞𝐫𝐚𝐤𝐨́𝐛𝐚𝐧. Ez valóban lerakás volt, nem kifejezetten későbbi újrahasznosításra kialakított tárolás, ugyanakkor a lapátok pontos helyét rögzítették, így később elvileg visszanyerhetők és feldolgozhatók, ha erre a jövőben megfelelő, gazdaságos, környezetbarát technológia áll rendelkezésre.

A lapátok kompozit anyaga viszonylag stabil és nagyon lassan bomlik le, ezért megfelelő elhelyezés mellett a közvetlen környezeti kockázatuk alacsony. Hosszabb távon azonban egyértelműen az újrahasználat és az újrafeldolgozás a cél: 𝐚𝐳 𝐞𝐮𝐫𝐨́𝐩𝐚𝐢 𝐬𝐳𝐞́𝐥𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚-𝐢𝐩𝐚𝐫 𝟐𝟎𝟐𝟔-𝐭𝐨́𝐥 𝐨̈𝐧𝐤𝐞́𝐧𝐭𝐞𝐬𝐞𝐧 𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐭𝐚, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐚 𝐥𝐞𝐬𝐳𝐞𝐫𝐞𝐥𝐭 𝐥𝐚𝐩𝐚́𝐭𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐧𝐞𝐦 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐳𝐢 𝐡𝐮𝐥𝐥𝐚𝐝𝐞́𝐤𝐥𝐞𝐫𝐚𝐤𝐨́𝐛𝐚, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐮́𝐣𝐫𝐚𝐡𝐚𝐬𝐳𝐧𝐚́𝐥𝐣𝐚, 𝐮́𝐣𝐫𝐚𝐟𝐞𝐥𝐝𝐨𝐥𝐠𝐨𝐳𝐳𝐚 𝐯𝐚𝐠𝐲 𝐦𝐚́𝐬 𝐦𝐨́𝐝𝐨𝐧 𝐡𝐚𝐬𝐳𝐧𝐨𝐬𝐢́𝐭𝐣𝐚. ♻

Léteznek kreatívabb megoldások is: a régi turbinalapátokból készítettek már 𝐛𝐮𝐬𝐳𝐦𝐞𝐠𝐚́𝐥𝐥𝐨́𝐭, 𝐤𝐞𝐫𝐞́𝐤𝐩𝐚́𝐫𝐭𝐚́𝐫𝐨𝐥𝐨́𝐭, 𝐩𝐚𝐝𝐨𝐭, 𝐣𝐚́𝐭𝐬𝐳𝐨́𝐭𝐞𝐫𝐞𝐭 𝐯𝐚𝐠𝐲 𝐚𝐤𝐚́𝐫 𝐡𝐢𝐝𝐚𝐭, 𝐚𝐳 𝐚𝐧𝐲𝐚𝐠𝐮𝐤 𝐩𝐞𝐝𝐢𝐠 𝐦𝐚́𝐬 𝐭𝐞𝐫𝐦𝐞́𝐤𝐞𝐤𝐛𝐞𝐧 (𝐩𝐞́𝐥𝐝𝐚́𝐮𝐥 𝐜𝐢𝐩𝐨̋𝐭𝐚𝐥𝐩𝐚𝐤𝐛𝐚𝐧) 𝐢𝐬 𝐮́𝐣 𝐞́𝐥𝐞𝐭𝐞𝐭 𝐤𝐚𝐩𝐡𝐚𝐭. Ezek azonban ritka, jellemzően egyedi vagy kis léptékű megoldások, és a nagy mennyiségű lapáthulladék kezelését önmagukban nem tudják megoldani. 🚏 🚴 🥿

Jól látszik, hogy van még hova fejlődni, különösen a lapátok anyagában történő újrahasznosításában. De abból, hogy egy szélturbina egyszer eléri az élettartama végét, egyáltalán nem következik, hogy ott marad a tájban tájsebként, vagy hogy az egész szerkezet hulladékká válik. Ellentétben sok fosszilis forrásra épülő bezárt erőművel, például az Inotai hőerőművel, mely már 25 éve áll lepusztulva hatalmas tájsebként a Bakony lábánál. 🌪

⚡ 𝐋𝐞𝐡𝐞𝐭 𝐞́𝐫𝐝𝐞𝐦𝐛𝐞𝐧 𝐜𝐬𝐨̈𝐤𝐤𝐞𝐧𝐭𝐞𝐧𝐢 𝐚 𝐜𝐞́𝐠𝐞𝐬 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚𝐬𝐳𝐚́𝐦𝐥𝐚́𝐭 𝐮́𝐠𝐲, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐤𝐨̈𝐳𝐛𝐞𝐧 𝐞𝐠𝐲 𝐟𝐨𝐫𝐢𝐧𝐭𝐨𝐭 𝐬𝐞𝐦 𝐤𝐨̈𝐥𝐭𝐮̈𝐧𝐤 𝐮́𝐣 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚́...
08/10/2026

⚡ 𝐋𝐞𝐡𝐞𝐭 𝐞́𝐫𝐝𝐞𝐦𝐛𝐞𝐧 𝐜𝐬𝐨̈𝐤𝐤𝐞𝐧𝐭𝐞𝐧𝐢 𝐚 𝐜𝐞́𝐠𝐞𝐬 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚𝐬𝐳𝐚́𝐦𝐥𝐚́𝐭 𝐮́𝐠𝐲, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐤𝐨̈𝐳𝐛𝐞𝐧 𝐞𝐠𝐲 𝐟𝐨𝐫𝐢𝐧𝐭𝐨𝐭 𝐬𝐞𝐦 𝐤𝐨̈𝐥𝐭𝐮̈𝐧𝐤 𝐮́𝐣 𝐭𝐞𝐜𝐡𝐧𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚́𝐫𝐚?

A 𝐓𝐮𝐝𝐚𝐭𝐨𝐬𝐬𝐚́𝐠𝐎𝐍! – A munkavállalók szerepe az energiahatékony vállalatban című online KKV EnergiaMűhely egyik előadója 𝐊𝐚́𝐧𝐭𝐨𝐫 𝐌𝐚́𝐭𝐞́, a Fusefox energetikai tanácsadója. Előadásában azt mutatja be, hogyan lehet a munkavállalói szokások tudatosabb alakításával csökkenteni a felesleges energiafogyasztást, milliós beruházások nélkül.

🌡️ Mire érdemes figyelni a fűtésnél és hűtésnél?
💻 Hogyan kerülhető el az elektromos eszközök felesleges fogyasztása?
🏢 Milyen egyszerű szabályok működhetnek az irodákban és közösségi terekben?
👥 És hogyan lehet mindebbe valóban bevonni a munkatársakat?

A rövid szakmai előadásokat követően beszélgetésre és kérdésekre is bőven jut idő, így konkrét vállalati helyzeteket és gyakorlati problémákat is körbe tudunk járni.

📅 2026. október 22.
🕙 10:00–11:30
💻 Online
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, link a kommentek között.

A program az NGM támogatásával, az Üzleti Környezet Fejlesztési Program keretében valósul meg.

𝐇𝐨𝐠𝐲𝐚𝐧 𝐜𝐬𝐨̈𝐤𝐤𝐞𝐧𝐭𝐡𝐞𝐭𝐨̋𝐤 𝐚𝐤𝐚́𝐫 𝟖𝟎%-𝐤𝐚𝐥 𝐚 𝐡𝐚́𝐳𝐭𝐚𝐫𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚𝐤𝐨̈𝐥𝐭𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐤? Az EMBER kutatóközpont a nemrégiben megjelent „T...
07/10/2026

𝐇𝐨𝐠𝐲𝐚𝐧 𝐜𝐬𝐨̈𝐤𝐤𝐞𝐧𝐭𝐡𝐞𝐭𝐨̋𝐤 𝐚𝐤𝐚́𝐫 𝟖𝟎%-𝐤𝐚𝐥 𝐚 𝐡𝐚́𝐳𝐭𝐚𝐫𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚𝐤𝐨̈𝐥𝐭𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐤?

Az EMBER kutatóközpont a nemrégiben megjelent „The age of power” kiadványában egy brit háztartás példáján mutatta be azt, hogy hogyan érhető el jelentős megtakarítás több energetikai megoldás együttes használatával.

A példában szereplő háztartás havonta körülbelül 300 fontot költ energiára és közlekedésre. Napelem, hőszivattyú, elektromos autó, otthoni energiatárolás és rugalmas áramtarifa együttes használatával viszont ez az összeg nagyjából 60 fontra csökkenthetővé vált, vagyis akár 80%-kal.

A megtakarítás több lépésből áll össze:

☀️ A 𝐧𝐚𝐩𝐞𝐥𝐞𝐦 𝐞́𝐬 𝐚 𝐡𝐨̋𝐬𝐳𝐢𝐯𝐚𝐭𝐭𝐲𝐮́ csökkentheti a háztartás külső energiaigényét és fűtési költségeit.

🚗 Az 𝐞𝐥𝐞𝐤𝐭𝐫𝐨𝐦𝐨𝐬 𝐚𝐮𝐭𝐨́ a benzin vagy dízel helyett villamos energiát használ, amelynek egy része akár otthon is megtermelhető.

🔋 Az 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚𝐭𝐚́𝐫𝐨𝐥𝐚́𝐬 𝐞́𝐬 𝐚𝐳 𝐢𝐝𝐨̋𝐛𝐞𝐧 𝐯𝐚́𝐥𝐭𝐨𝐳𝐨́ 𝐭𝐚𝐫𝐢𝐟𝐚 lehetővé teszi, hogy a háztartás akkor használjon vagy tároljon áramot, amikor az olcsóbb.

🔄 Bizonyos esetekben az elektromos autó akkumulátora energiatárolóként is használható, és kétirányú töltéssel energiát adhat vissza a háztartásnak vagy akár a villamosenergia-hálózatnak is.

A példa legfontosabb tanulsága nem az, hogy minden háztartásnak ezt az öt technológiát kellene beszereznie. Sokkal inkább az, hogy 𝐚𝐳 𝐞𝐥𝐞𝐤𝐭𝐫𝐢𝐟𝐢𝐤𝐚́𝐜𝐢𝐨́, 𝐚𝐳 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚𝐡𝐚𝐭𝐞́𝐤𝐨𝐧𝐲𝐬𝐚́𝐠, 𝐚 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐢 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚𝐭𝐞𝐫𝐦𝐞𝐥𝐞́𝐬 𝐞́𝐬 𝐚 𝐫𝐮𝐠𝐚𝐥𝐦𝐚𝐬 𝐟𝐨𝐠𝐲𝐚𝐬𝐳𝐭𝐚́𝐬 𝐞𝐠𝐲𝐦𝐚́𝐬𝐭 𝐞𝐫𝐨̋𝐬𝐢́𝐭𝐡𝐞𝐭𝐢𝐤.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek napelemet, hőszivattyút, elektromos autót és akkumulátort kellene vásárolnia, hiszen sok háztartás számára ezek ma még túl drága technológiák, műszakilag nem elérhetők, vagy egyszerűen nem illenek az élethelyzetéhez, csupán jól szemlélteti, hogy a megújuló technológiák révén milyen költségcsökkentési előnyöket nyerhetünk.

A brit számítás ráadásul csak a működési költségeket vizsgálja: nem tartalmazza a berendezések megvásárlásának és telepítésének költségeit, és brit energiaárakkal számol. 𝐀 𝟖𝟎%-𝐨𝐬 𝐦𝐞𝐠𝐭𝐚𝐤𝐚𝐫𝐢́𝐭𝐚́𝐬 𝐞𝐳𝐞́𝐫𝐭 𝐧𝐞𝐦 𝐚́𝐥𝐭𝐚𝐥𝐚́𝐧𝐨𝐬 𝐢́𝐠𝐞́𝐫𝐞𝐭, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐞𝐠𝐲 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐬, 𝐤𝐞𝐝𝐯𝐞𝐳𝐨̋ 𝐟𝐨𝐫𝐠𝐚𝐭𝐨́𝐤𝐨̈𝐧𝐲𝐯.

Sokakban felmerült a kérdés, vajon mennyire tiszta a szélenergia-termelés egy erőmű teljes életciklusát tekintve. Megtér...
06/10/2026

Sokakban felmerült a kérdés, vajon mennyire tiszta a szélenergia-termelés egy erőmű teljes életciklusát tekintve. Megtérül-e valaha az a rengeteg beton meg acél? Nos, az adatok mélyére ásva meglepő kép rajzolódik ki. 📐

Köztudott, hogy rengeteg beton kell egy szélerőmű alapozásához, a mai modern turbinákhoz akár 3000-4000 tonna is. Ennyi beton gyártásának szén-dioxid kibocsátása 500-700 tonna, ami valóban hatalmas mennyiség. Ha ehhez hozzávesszük az acélelemek, a lapátok gyártását, szállítását, az erőmű építését és leszerelését, akkor már közel 1000 tonna CO₂-emisszió jut egy új, 6-7 MW teljesítményű szélerőmű teljes életciklusára.

De mi áll ezzel szemben? Mit nyerünk? A természettudományos érvelés a nagyságrendek összehasonlításával indul:

Egy 7 MW-os szélturbina 30%-os kapacitásfaktor mellett éves szinten 7 MW * 8760 óra * 0,3 = 18 396 MWh áramot állít elő tiszta forrásból. Ezzel 18 396 MWh * 0,227 tCO₂/MWh = 4176 tonna CO₂ kibocsátását előzi meg, ahhoz képest, ha ezt a villamos energiát a jelenlegi (új szélerőművek nélküli) energiamixszel állítanánk elő Magyarországon.

(0,227 tCO₂/MWh volt 2025-ben a magyar áramtermelés emissziós faktora, vagyis 1 MWh áram előállítása a jelenlegi magyar erőművek által 0,227 tonna CO₂-emisszióval jár)

Tehát még egyszer: a hazai erőművek termelése átlagosan 2025-ben 0,227 tonna CO₂-emisszióval járt 1 megawattóránként. A szélerőműnek minden megtermelt megawattórája ezt a kibocsátást előzi meg.

4176 tonnát (18 396 * 0,227) takarítunk meg 𝐕𝐒 500-700 tonna emisszió a beton miatt! 𝐕𝐚𝐠𝐲𝐢𝐬 𝐞𝐠𝐲 𝐮́𝐣 𝐬𝐳𝐞́𝐥𝐞𝐫𝐨̋𝐦𝐮̋ 𝐞𝐠𝐲 𝐞́𝐯 𝐚𝐥𝐚𝐭𝐭 𝐚 𝐭𝐞𝐥𝐣𝐞𝐬 𝐛𝐞𝐭𝐨𝐧𝐚𝐥𝐚𝐩 𝐂𝐎₂-𝐤𝐢𝐛𝐨𝐜𝐬𝐚́𝐭𝐚́𝐬𝐚́𝐧𝐚𝐤 𝟔-𝟖-𝐬𝐳𝐨𝐫𝐨𝐬𝐚́𝐭 𝐞𝐥𝐨̋𝐳𝐢 𝐦𝐞𝐠, azáltal, hogy nem nagyobb karbontartalmú forrásból, hanem tiszta forrásból állítjuk elő az áramot.

Ha az oszlop és a lapátok előállítását, valamint a szállítás, építés és lebontás kibocsátásait is hozzávesszük, még mindig csupán 𝟑-𝟒 𝐇𝐎́𝐍𝐀𝐏 működés kell ahhoz, hogy nullszaldós legyen egy mai modern szélerőmű teljes CO₂-kibocsátása Magyarországon. És ezek az egységek 25-30 évig működnek!

🌬️ Új szelek fújnak Magyarországon, hosszú idő után ismét szabad utat kap az egyik legolcsóbban hasznosítható megújuló e...
05/10/2026

🌬️ Új szelek fújnak Magyarországon, hosszú idő után ismét szabad utat kap az egyik legolcsóbban hasznosítható megújuló energiaforrásunk. A fókusz a hagyományos kialakítású, ipari méretű szélerőműveken van, de akad egy másik szegmense is ennek az iparágnak, amire szintén érdemes figyelmet fordítani: a kisebb méretű, változatos kialakítású, függőleges tengelyű szélturbinák.

⚙️ A függőleges tengelyű szélturbinák minden irányból képesek hasznosítani a szelet, és kompakt kialakításuk révén alkalmasak városi környezetben való alkalmazásra, ugyanakkor aerodinamikai hatásfokuk alacsonyabb (20-35%), mint a hagyományos, vízszintes tengelyű turbináknak (40-50%), illetve kilowattra vetített kezdeti beruházási költségük is magasabb.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy míg a hagyományos kialakítású modern ipari szélerőművek 150-200 méteres magasságúak, addig egy függőleges tengelyű kisebb egységgel még egy panelház tetején elhelyezve is csak 30 méteres magasságot érünk el, ahol jelentősen kisebb az átlagos szélsebesség.

Magyarországon 🇭🇺 jó széladottságú helyszíneken
• 150-200 méter magasan 6-8 m/s, míg
• 30 méter magasan 4-5 m/s az átlagos szélsebesség.

Így a puszta fizikai paraméterek nem teszik versenyképessé a függőleges tengelyű egységeket a mai modern ipari méretű turbinákkal. A teljes életciklusra vetített energiaköltség (LCOE) előbbiek esetében 60-80 euro/MWh, míg az utóbbiaknál mindössze 40-60 euro/MWh. ⚡

De talán nem is ugyanazon a terepen versenyzik egymással a két típus. A háztartási méretű (

🌱🎬 Mi köze a Kisvakondnak a klímaváltozáshoz? És Ady Endrének Bolygó Kapitányhoz?Elsőre talán nem sok – de az animációs ...
04/10/2026

🌱🎬 Mi köze a Kisvakondnak a klímaváltozáshoz? És Ady Endrének Bolygó Kapitányhoz?

Elsőre talán nem sok – de az animációs filmek meglepően sokat mesélnek arról, hogyan gondolkodunk a természetről, az ember és környezete kapcsolatáról, vagy éppen az ökológiai válságról.

Ha érdekel, hogyan lehet a Vad robot, a Műanyag égbolt vagy akár régi rajzfilmek világát ökokritikai szemmel nézni, ajánljuk Virág Vécsey 𝐀𝐧𝐢𝐦𝐚́𝐜𝐢𝐨́ 𝐞́𝐬 𝐨̈𝐤𝐨𝐤𝐫𝐢𝐭𝐢𝐤𝐚 filmklubját az ELTE-n. 🌍

📅 A következő alkalom: október 12., hétfő, 12:30-16:00

Filmnézés, animáció, ökológia és kultúra – egy kicsit más szemszögből.

🔗 További részletek a kommentben.

🌡️ Mennyire felkészültek a magyar települések a klímaváltozás hatásaira?Megint találtunk egy olyan térképes felületet, a...
03/10/2026

🌡️ Mennyire felkészültek a magyar települések a klímaváltozás hatásaira?

Megint találtunk egy olyan térképes felületet, amit érdemes hosszabban nézegetni. A frissen elérhető 𝐂𝐎𝐎𝐋𝐂𝐈𝐓𝐘 𝐈𝐧𝐝𝐞𝐱 több mint 11 ezer európai települést – köztük 244 magyart – vizsgál abból a szempontból, hogy milyen adottságokkal rendelkeznek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.

Azt nézik, hogy
💧 mennyire vízáteresztők a felszínek,
🌳 milyen állapotban van a növényzet,
🦋 milyen a biodiverzitás,
💦 milyenek a vízháztartási adottságok,
🌡️ és milyenek a hőmérsékleti viszonyok.

Ezekből áll össze az a bizonyos "COOLCITY Index", amely egy 0-10 közötti értékkel segít összehasonlítani az egyes településeket. De talán még érdekesebb, hogy az egyes részindexeket külön is meg lehet nézni, így nemcsak az látszik, hogy egy település összességében hol tart, hanem az is, hogy hol vannak a gyenge pontjai, hogy kevés a zöldfelület, túl sok a burkolt, vízzáró felszín, a vízmegtartás vagy éppen a hőterhelés jelent nagyobb kihívást nekik.

A képen a TOP10 legmagasabb indexű magyar településeket rendeztük, keressétek meg a saját városotokat, településeteket! 🗺️

💡 És miért érdekes ez nekünk?

Nagyon hasonló gondolkodás áll a TopHeAT-HU projektünk mögött is. Mi az osztrák–magyar határtérségben elsősorban azt térképezzük fel részletesen, 𝐡𝐨𝐥 𝐣𝐞𝐥𝐞𝐧𝐭𝐤𝐞𝐳𝐢𝐤 𝐭𝐚𝐫𝐭𝐨́𝐬𝐚𝐧 𝐧𝐚𝐠𝐲 𝐡𝐨̋𝐭𝐞𝐫𝐡𝐞𝐥𝐞́𝐬, mely területek hűlnek le nehezebben, hol jelennek meg visszatérően forró napok és hőhullámok.

A probléma feltérképezése után a következő kérdés mindig az, hogy rendben, de mit lehet tenni az adott helyen? Összekapcsoljuk az adatokat a természetalapú megoldásokkal. Hol indokolt több fa és árnyék, hol van szükség jobb vízmegtartásra, több zöldfelületre vagy más helyi klímaadaptációs beavatkozásra. 🌳

A COOLCITY más léptékben és más módszertannal dolgozik, de a lényeg nagyon hasonló: minél több releváns adatot kapcsolunk össze, annál kevésbé kell érzésre alapozva dönteni, hogy hol és milyen módon érdemes alkalmazkodni a megváltozó klímához.

🔗 A COOLCITY platform linkjét megtaláljátok a kommentek között.

MGGP Aero | Interreg Programme Austria-Hungary | Interreg | Írottkő Natúrpark | 𝐄𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐞 𝐀𝐠𝐞𝐧𝐭𝐮𝐫 𝐒𝐭𝐞𝐢𝐞𝐫𝐦𝐚𝐫𝐤 I 𝐀𝐄𝐄 𝐈𝐍𝐓𝐄𝐂

𝐌𝐞𝐧𝐧𝐲𝐢 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚 𝐯𝐞́𝐬𝐳 𝐞𝐥 𝐞𝐠𝐲 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐩𝐮𝐬𝐳𝐭𝐚́𝐧 𝐦𝐞𝐠𝐬𝐳𝐨𝐤𝐚́𝐬𝐛𝐨́𝐥?Nyitva maradó ablakok, túl magasra állított fűtés, feles...
02/10/2026

𝐌𝐞𝐧𝐧𝐲𝐢 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚 𝐯𝐞́𝐬𝐳 𝐞𝐥 𝐞𝐠𝐲 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐩𝐮𝐬𝐳𝐭𝐚́𝐧 𝐦𝐞𝐠𝐬𝐳𝐨𝐤𝐚́𝐬𝐛𝐨́𝐥?

Nyitva maradó ablakok, túl magasra állított fűtés, feleslegesen bekapcsolva hagyott berendezések, üresen működő közösségi terek – külön-külön apróságnak tűnhetnek, együtt viszont már érezhetően növelhetik az energiaköltségeket.

A 𝐊𝐊𝐕 𝐄𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚𝐌𝐮̋𝐡𝐞𝐥𝐲 következő online eseményén azt mutatjuk meg, hogyan lehet ezeket a rejtett veszteségeket csökkenteni beruházás nélkül, egyszerű munkahelyi szabályokkal és a munkavállalók tudatos bevonásával:
Gyakorlati példák, könnyen bevezethető tippek és olyan megoldások, amelyekhez nem feltétlenül kell új berendezés vagy nagy költségvetés.

📅 2026. október 22. 10:00–11:30
💻 Online
✅ A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

💡 𝐓𝐮𝐝𝐚𝐭𝐨𝐬𝐬𝐚́𝐠𝐎𝐍! – 𝐀 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐨́𝐤 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐞𝐩𝐞 𝐚𝐳 𝐞𝐧𝐞𝐫𝐠𝐢𝐚𝐡𝐚𝐭𝐞́𝐤𝐨𝐧𝐲 𝐯𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐥𝐚𝐭𝐛𝐚𝐧
Regisztráció a kommentek között.

A program az NGM támogatásával, az Üzleti Környezet Fejlesztési Program keretében valósul meg.

🏘️ Mi kell ahhoz, hogy egy társasház valóban belevágjon az energetikai felújításba? Sokszor nemcsak anyagi és műszaki me...
02/10/2026

🏘️ Mi kell ahhoz, hogy egy társasház valóban belevágjon az energetikai felújításba? Sokszor nemcsak anyagi és műszaki megoldások, hanem egy olyan szakember is, aki végigkíséri a közösséget ezen a folyamaton.

Az EU Peers önkormányzati kampányának keretében készített interjút Czabarka Mihállyal, a Projectdoctor Kft alapítójával és ügyvezetőjével, aki egyben az Energiaklub által összefogott EU Peers magyar közösségnek is a tagja. Arról beszélgettek vele, hogyan működik egy társasházi egyablakos szolgáltatás (angolul one-stop shop, rövidítve OSS) – és milyen kihívásokkal szembesül egy ilyen szolgáltató Magyarországon.

💡 Mihály több mint 25 éve foglalkozik társasházak energetikai korszerűsítésével, és 2001-ben elindította saját egyablakos tanácsadói szolgáltatását is. Tapasztalatai szerint a sikerhez nemcsak műszaki tudásra, hanem finanszírozási, szervezési és közösségi megoldásokra is szükség van.

📌 És van egy izgalmas javaslata is az önkormányzatok számára: a saját ingatlanaikon elért energiamegtakarításokat érdemes lenne lakossági tanácsadásba és egyablakos szolgáltatásokba visszaforgatni.

👉 Olvasd el az interjút, és ismerd meg egy magyar OSS-szolgáltató több mint két évtizedes tapasztalatait a társasházi felújítások világából - link kommentben.

𝐌𝐢𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐡𝐚𝐧𝐠𝐨𝐬𝐚𝐤 𝐚 𝐬𝐳𝐞́𝐥𝐭𝐮𝐫𝐛𝐢𝐧𝐚́𝐤? 🌬  📢A szélturbinák ellen gyakran jelenik meg ellenérvként, hogy zavaróan hangosak, zaj...
01/10/2026

𝐌𝐢𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐡𝐚𝐧𝐠𝐨𝐬𝐚𝐤 𝐚 𝐬𝐳𝐞́𝐥𝐭𝐮𝐫𝐛𝐢𝐧𝐚́𝐤? 🌬 📢

A szélturbinák ellen gyakran jelenik meg ellenérvként, hogy zavaróan hangosak, zajszennyezésük pedig káros hatással van az emberekre és az élővilágra nézve.

Ugyan a modern szélturbinák korántsem teljesen zajtalanok, hangjuk a távolsággal gyorsan csökken.

Az amerikai energiaügyi minisztérium összefoglalója szerint 300 méteres távolságban például egy modern, több megawattos szélturbina jellemzően 35–45 dB(A) körüli zajszintet okoz.

Összehasonlításképpen egy hűtőszekrény nagyjából 40 dB, egy átlagos klíma pedig körülbelül 50 dB hangerejű. 𝐕𝐚𝐠𝐲𝐢𝐬 𝟑𝟎𝟎 𝐦𝐞́𝐭𝐞𝐫𝐫𝐨̋𝐥 𝐞𝐠𝐲 𝐭𝐮𝐫𝐛𝐢𝐧𝐚 𝐡𝐚𝐧𝐠𝐣𝐚 𝐧𝐚𝐠𝐲𝐬𝐚́𝐠𝐫𝐞𝐧𝐝𝐢𝐥𝐞𝐠 𝐞𝐠𝐲 𝐡𝐮̋𝐭𝐨̋𝐬𝐳𝐞𝐤𝐫𝐞́𝐧𝐲 𝐳𝐚𝐣𝐬𝐳𝐢𝐧𝐭𝐣𝐞́𝐡𝐞𝐳 𝐡𝐚𝐬𝐨𝐧𝐥𝐢́𝐭𝐡𝐚𝐭𝐨́, 𝐞́𝐬 𝐡𝐚𝐥𝐤𝐚𝐛𝐛 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭 𝐞𝐠𝐲 𝐦𝐮̋𝐤𝐨̈𝐝𝐨̋ 𝐥𝐞́𝐠𝐤𝐨𝐧𝐝𝐢𝐜𝐢𝐨𝐧𝐚́𝐥𝐨́𝐧𝐚́𝐥.

700 méteres távolságban, ami jelenleg Magyarországon a kötelezően előírt távolság lakott területtől, még ennél is alacsonyabb a zajszint.

Egy Kanadában végzett szélerőműpark részletes akusztikai vizsgálata során például a legközelebbi turbinától körülbelül 𝟔𝟕𝟎–𝟕𝟒𝟎 𝐦𝐞́𝐭𝐞𝐫𝐫𝐞 𝐥𝐞́𝐯𝐨̋ 𝐩𝐨𝐧𝐭𝐨𝐤𝐨𝐧 𝟑𝟕,𝟑–𝟑𝟖,𝟖 𝐝𝐁(𝐀) 𝐤𝐨̈𝐳𝐨̈𝐭𝐭𝐢 𝐞́𝐫𝐭𝐞́𝐤𝐞𝐤𝐞𝐭 𝐬𝐳𝐚́𝐦𝐢́𝐭𝐨𝐭𝐭𝐚𝐤. 𝐄𝐳 𝐧𝐚𝐠𝐲𝐣𝐚́𝐛𝐨́𝐥 𝐞𝐠𝐲 𝐜𝐬𝐞𝐧𝐝𝐞𝐬 𝐡𝐮̋𝐭𝐨̋𝐬𝐳𝐞𝐤𝐫𝐞́𝐧𝐲 𝐡𝐚𝐧𝐠𝐞𝐫𝐞𝐣𝐞́𝐧𝐞𝐤 𝐟𝐞𝐥𝐞𝐥 𝐦𝐞𝐠.

Fontos azonban, hogy nincs minden turbinára és minden helyzetre érvényes egyetlen decibelérték. A tényleges hangerőt befolyásolja a turbina típusa és teljesítménye, a szélsebesség és -irány, a domborzat, a növényzet, a légköri viszonyok, valamint a háttérzaj is.🍃

Ami az élővilágot érintő hatásukat illeti, természetesen 𝐚 𝐬𝐳𝐞́𝐥𝐭𝐮𝐫𝐛𝐢𝐧𝐚́𝐤 𝐦𝐚́𝐬 𝐞𝐫𝐨̋𝐦𝐮̋𝐯𝐞𝐤𝐡𝐞𝐳 𝐡𝐚𝐬𝐨𝐧𝐥𝐨́𝐚𝐧, 𝐧𝐞𝐦 𝐭𝐞𝐥𝐣𝐞𝐬𝐞𝐧 𝐦𝐞𝐧𝐭𝐞𝐬𝐞𝐤 𝐤𝐨̈𝐫𝐧𝐲𝐞𝐳𝐞𝐭𝐢 𝐳𝐚𝐯𝐚𝐫𝐨́ 𝐡𝐚𝐭𝐚́𝐬𝐨𝐤𝐭𝐨́𝐥. Számos kutatás vizsgálta már, hogy működési zajuk egyes állatfajok viselkedését, kommunikációját vagy fiziológiai stresszválaszát is befolyásolhatja.

Egy 2026-os, 61 tanulmányt összegző áttekintés szerint a kutatásokban számos viselkedési és fiziológiai válasz jelent meg. A vizsgálatok azonban nagyon különböző módszerekkel készültek, ezért a szerzők szerint egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy ezek a hatások milyen gyakran jelentkeznek, mennyire erősek, és mennyire általánosíthatók más fajokra vagy helyszínekre.

A kifejezetten a turbinák által kibocsátott infrahang önálló ökológiai hatásait vizsgáló kutatások száma pedig egyelőre elenyésző, ezért ezen a területen különösen nagy a bizonytalanság. Vannak újabb tanulmányok, amelyek felvetik például, hogy az infrahang egyes, alacsony frekvenciájú hangokat érzékelő fajok tájékozódását befolyásolhatja, de ezekből egyelőre nem lehet általános, populációszintű következtetéseket levonni.

𝐄́𝐩𝐩𝐞𝐧 𝐞𝐳𝐞́𝐫𝐭 𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐚 𝐬𝐳𝐞́𝐥𝐞𝐫𝐨̋𝐦𝐮̋𝐯𝐞𝐤 𝐭𝐞𝐫𝐯𝐞𝐳𝐞́𝐬𝐞𝐤𝐨𝐫 𝐭𝐞𝐫𝐦𝐞́𝐬𝐳𝐞𝐭𝐯𝐞́𝐝𝐞𝐥𝐦𝐢 𝐬𝐳𝐚𝐤𝐞𝐦𝐛𝐞𝐫𝐞𝐤𝐞𝐭, 𝐩𝐞́𝐥𝐝𝐚́𝐮𝐥 𝐨𝐫𝐧𝐢𝐭𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐮𝐬𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐢𝐬 𝐛𝐞𝐯𝐨𝐧𝐣𝐚𝐧𝐚𝐤, 𝐞́𝐬 𝐦𝐚́𝐫 𝐚 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐬𝐳𝐢́𝐧 𝐤𝐢𝐯𝐚́𝐥𝐚𝐬𝐳𝐭𝐚́𝐬𝐚́𝐧𝐚́𝐥 𝐟𝐞𝐥𝐦𝐞́𝐫𝐣𝐞́𝐤 𝐚𝐳 𝐞́𝐫𝐳𝐞́𝐤𝐞𝐧𝐲 𝐟𝐚𝐣𝐨𝐤𝐚𝐭 𝐞́𝐬 𝐞́𝐥𝐨̋𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐤𝐞𝐭. 𝐀 𝐦𝐞𝐠𝐟𝐞𝐥𝐞𝐥𝐨̋ 𝐞𝐥𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐳𝐞́𝐬𝐬𝐞𝐥, 𝐦𝐨𝐧𝐢𝐭𝐨𝐫𝐢𝐧𝐠𝐠𝐚𝐥 𝐞́𝐬 𝐬𝐳𝐮̈𝐤𝐬𝐞́𝐠 𝐞𝐬𝐞𝐭𝐞́𝐧 𝐜𝐞́𝐥𝐳𝐨𝐭𝐭 𝐯𝐞́𝐝𝐞𝐥𝐦𝐢 𝐢𝐧𝐭𝐞́𝐳𝐤𝐞𝐝𝐞́𝐬𝐞𝐤𝐤𝐞𝐥 𝐚 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐬 𝐳𝐚𝐯𝐚𝐫𝐨́ 𝐡𝐚𝐭𝐚́𝐬𝐨𝐤 𝐦𝐞́𝐫𝐬𝐞́𝐤𝐞𝐥𝐡𝐞𝐭𝐨̋𝐞𝐤 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭𝐧𝐞𝐤.

A zajérzet persze nagyon egyéni tud lenni: van, akit jobban zavar, mást kevésbé. Mi sem szeretnénk megmondani, kinek mit kellene éreznie. Inkább kíváncsiak vagyunk azok tapasztalataira, akik szélturbina közelében élnek.

Titeket mennyire zavar a hangjuk?
Van olyan praktika vagy megoldás, ami bevált a zaj csökkentésére?

Írjátok meg kommentben!

Cím

Szerb Utca 17-19
Budapest
1056

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Energiaklub új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás