Raoul Wallenberg Egyesület

23/07/2026

Emlékbeszéd Köröstarcsán, a holokauszt zsidó áldozatainak emléktábla avatásán.

Amikor táblát avatunk, és az áldozatokra emlékezünk, eszembe jut egy azóta is igencsak vitatott kérdés, amit a holokauszt utáni nemzedék annak idején önmagát marcangolva vetett fel. Ez nem egyéb volt, mint magának
a Jóistennek perbefogása: hogy engedhette meg azt a népirtást, melyet a zsidó néppel szemben elkövetett?

Természetesen ez nem történettudományi, hanem etikai, filozófiai, teológiai kérdés, mely nem csak a zsidóság, de minden áldozat részéről feltett önmarcangoló kérdés.

Elie Wiesel (1928-20016), Nobel-díjas író, maga is túlélő fogalmazta meg a vádat egy elbeszélésben, illetve színműben, Isten pere címmel (Le proces de Shamgorod /fr./; The Trial of God /ang./). Néhány túlélő úgy döntött vád alá helyezik Istent, mert elhagyta őket, és nem akadályozta meg a katasztrófát.
Szabályos bírósági eljárást folytattak le, ügyésszel védővel és bíróval.
A vád: Isten hallgatott. Nem tett semmit, amikor kellett volna.
Az eljárás végén a bíró meghozta az ítéletet: „Isten bűnös!”
A jelenlévők feltették a kérdést: mit tegyünk ezután?
Imádkozzunk Istenhez!
Pinchas Lapide (1922-1997) zsidó teológus, diplomata hasonló kérdést tett fel, de már a zsidó-keresztény együttélés és a túlélők felelőssége viszonylatában: mit csinált Isten a szenvedésben „Gott im Leid”? Hol volt Auschwitzban Isten? Ez Nietzsche megállapítását igazolja: Isten halott („Gott ist tot”)?, ami nyilván elvetendő érv.

Gondolkozzunk el, vajon ezekre a súlyos kérdésekre tudunk-e elfogadható választ adni? Ha Wiesel bírósága meg is hozta az ítéletet, a túlélők számára ez mégsem hozhat megnyugvást. A biblia Jób történetére sokan, így Lapide is hivatkozik, az önmarcangoló vád nem segít, még katasztrófák sorozata végén is csak előre szabad és érdemes tekinteni, de még ezzel az előre tekintéssel sem feledkezhetünk meg arról, ami Auschwitzban és sok más helyen a holokauszt idején történt. 1990-ben Raj Tamás rabbi egy megemlékezésen mondta a következőket:
„A zsidóság gyakran marcangolja magát azért a tragédiáért, ami vele történt. Ez nem helyes! Jegyezzük meg, az antiszemitizmus nem a zsidóság ügye, hanem a zsidóság tragédiája.”

Amikor felavatjuk a Kőröstarcsáról elhurcolt zsidó áldozatok emlékét megörökítő táblát:
-gondoljunk mindazokra akik áldozatai lettek a vészkorszak kegyetlen viszonyainak, mennyi-mennyi sokra hivatott élet pusztult oda,
-de azokra a felelősökre, csendőr hivatalnokokra is, akik mindezt véghez vitték, közreműködtek benne,
-miként azokra is, akik a zsidóellenes gondolatot a társadalomba beoltották.
Táblánkon, amit avatunk, ezért olvasható, és nem véletlenül:
„A holokauszt nem a gázkamrákkal kezdődött.”

22/07/2026

Mindenkit szeret***el várunk.

07/07/2026

✈ Stockholmi nyereményutazás 🤩

🇸🇪🇭🇺A “Wallenberg nyomán” középiskolai vetélkedő győztesei és felkészítő tanáruk júniusban 3 napot tölthettek Svédország fővárosának felfedezésével és történelmének mélyebb megismerésével. Fogadta őket a magyar nagykövet és Alfred Nobel is, ugyan az utóbbi csak Kolodkó-miniszobor formájában a Embassy of Hungary, Stockholm / Ungerns Ambassad, Stockholm épületénél.

🏛️A tanulmányi kirándulás során számos múzeumban jártak (Holokauszt Múzeum, Svéd Hadtörténeti Múzeum, Történelemkutató és Információs Központ), Raoul Wallenberg örökségéről több formában is tanulhattak. De nem maradhatott ki a heringes svéd specialitások kóstolója, sem a csodás vízparti séták.

👏🏻Még egyszer szívből gratulálunk a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Magángimnázium diákjainak, akik tavasszal nyerték meg a Raoul Wallenberg Egyesület hagyományosan minden ősszel meghirdetett „Wallenberg nyomán” középiskolai vetélkedőjét.

29/06/2026

Egyesületünk támogatásával emléktáblát állítottak Köröstarcsán a Holokauszt során elhurcolt zsidó áldozatok emlékére. Részletek az első hozzászólásban.

13/06/2026

Megemlékezés a Fuchs kastélynál a vészkorszaki deportálásokra.

"Ambvivalens érzésekkel állok itt a szép kastély előtt, amelyet 1891-
ben épített Fuchs Ignác gazdag zsidó vállalkozó ( aki egyébként
Rákoshegy területét is megvásárolta), aki sokat tett az akkori
polgártársaiért. Azon épület előtt emlékezünk, amely a
vészkorszakban nyilasházként működött, majd gettóvá alakult,
ahová a helyi, sőt aszódi, gödöllői zsidó családokat is
beköltözt***ek és 1944 június 8.-án innen szállították Őket
Auschwitzba.

Egyesületünk versenyt fut az idővel és minden projektünk
foglalkozik azzal, hogy hazánkban ne merüljön feledésbe a
hatalmas zsidó áldozat mellett ,a sok alkotás és tett, amit
országosan és lokálisan t***ek a velünk békésen együttélő zsidók
és más üldözöttek.

Nagyszerű partnert találtunk itt Hódos Máriában és családjában,
akik hosszú ideje kezdeményezik és segitik az emlékezést,
valamint kutatják is a múltat. Örömmel említem, hogy több helyi
megemlékezésen már mi is közreműködtünk, de a fő szervező
mindig Hódos Maria volt!

Az egyesület részéről abban bízunk - és látjuk is helyi jeleit - hogy
egyre több nyilvános adat és megemlékezés mutatja be az
ártatlanul elhurcoltak és meggyilkoltak emlékét és t***eit.
Végezetül fájdalommal hajtunk fejet az emléktábla előtt emlékezve
az üldözöttekre és áldozatokra. Örök tisztelet Nekik!"
/ SJ /

13/06/2026

Fedoszov Emília, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar hallgatója:

A vészkorszak zsidó és zsidó származású mártírjaira Magyarország-szerte számos emlékmű, emléktábla emlékeztet. A roma áldozatokra az utóbbi évtizedben egyre több helyen méltó módon emlékeznek.

De van egy ritkán tárgyalt, de fontos téma, a T4-es akciót.

A holokauszt „főpróbája” volt a nácik fogyatékossággal élők kiirtását szolgáló programja, a T4-akció. Eutanáziaprogramként indult, amely a rendellenességgel született csecsemőket és az életre alkalmatlannak tartott gyermekeket likvidálta. Idővel azonban kibővült a fogyatékossággal élő felnőttek és idősek megsemmisítésére is. Ezeken az áldozatokon – körülbelül 300 000 fő – tökéletesítették a nácik azokat a módszereket, amelyeket hamarosan a „végső megoldás” végrehajtásához használtak. A Végső Megoldás e „főpróbáját” berlini központjának címéről nevezték el: Tiergartenstraße 4-es szám, azaz T4-akció.

A T4-akció ideológiai alapja az eugenetika volt. (Az eugenika vagy eugenetika olyan társadalomfilozófiai irányzat, mely az ember öröklődő testi és szellemi tulajdonságainak javítása érdekében végzett beavatkozásokat hirdeti.) A T4-akció bármilyen kisebb-nagyobb rendellenességgel született csecsemők meggyilkolásával kezdődött, majd a nagyobb gyerekek és a beteg felnőttek következtek. A gyilkos rendszer, többek között, éheztetéssel, halálos dózisú morfiummal, majd szénmonoxid-kamrák felállításával ölt.

A Mein Kampfban Hi**er fejt***e ki a „rasszhigiénia” gondolatát, miszerint Németországnak „biztosítania kell, hogy csak az egészségesek nemzzenek gyermekeket”. 1933-tól törvény t***e kötelezővé a fizikai vagy mentális fogyatékossággal élők sterilizálását („gyengeelméjűség”, vakság, siketség, epilepszia, alkoholizmus, stb). Körülbelül 400 000 embert sterilizáltak Németországban a náci uralom alatt. A gyilkosságok 1941-ben egy időre, egyes egyházi közösségek nyomására látszólag leálltak, majd hamarosan a kezdődő holokauszt részeként folytatódtak többszörös méretben.

Ahogyan az egész holokauszt, úgy a T4-akció esetében is csupán a felelősök egy része került az igazságszolgáltatás elé, többségük néhány év múlva szabadon élhetett. Ma egy emlékmű áll a hajdani Tiergartenstraße 4. helyén Berlinben.

Magyarországon 1942-1945 között nem volt államilag szervezett náci típusú eutanáziaprogram (Aktion T4), de a német megszállás alatt a magyar intézményekben – különösen elmegyógyintézetekben és kórházakban – a zsidók, romák, fogyatékossággal élők és politikai foglyok, azaz „életre nem méltó elemek” esetében alkalmazták a gyilkolásnak ezt a módszerét főként éheztetéssel és injekciókkal.

1944. márc. 19-ét követően elmegyógyintézetekben (pl. Lipótmező, Szabolcs utca) és kórházakban történt nagy számú gyilkosság az „életre nem méltó” gyermekek és felnőttek között, a németek által bevezetett módszerek (gyógyszertúladagolás, éheztetés, halálos injekciók) alkalmazásával.

Bár nem volt deklarált „eutanázia program”, a nyilas hatalomátvétel után a németekkel szimpatizáló egészségügyi dolgozók és tisztviselők aktívan, egyre szélesebb körben folytatták a megsemmisítést a háború utolsó napjáig.

06/06/2026

Programajánló

02/06/2026

A filmrendező szerint a mozi átpolitizálódása miatt ma a Saul fia még az Oscar rövid listájára sem kerülne fel. https://www.szombat.org/hirek-lapszemle/nemes-jeles-laszlo-az-antiszemitizmus-orgiaja-sopor-vegig-a-nyugaton?

A filmrendező szerint a mozi átpolitizálódása miatt ma a Saul fia még az Oscar rövid listájára sem kerülne fel. Nemes Jeles László legújabb alkotását, a Moulint hétfőn mutatták be a cannes-i filmfesztiválon. Az Oscar- és Golden Globe-díjat nyert Saul fia rendezője negyedik nagy...