15/07/2026
Szeretem ennek a sorstárs édesanyának az írásait. Gyönyörűen összefoglalja mindazt, amit én is érzek, gondolok, tapasztalok 🙏
Ebben a leírásban éppen azt, hogyan “olvasom” én is Benben kommunikációját, hiszen mindezek nála is jelen vannak. ☺️ Közben legbelül mélyen reménykedek, hogy a mexikói kezelés hatására a halandzsa beszéde mindenki számára érhetővé válik majd 🥹
https://www.facebook.com/share/p/1di6Ew28c3/?mibextid=wwXIfr
Nem beszél!
De ez nem jelenti azt, hogy nincs mondanivalója.
Nem tudom pontosan, mi jár a fejében. Nem ismerem minden gondolatát, minden érzését, és nem tudhatom, mit mondana, ha a szavak könnyedén jönnének.
De azt már megtanultam, hogy a kommunikáció sokkal több, mint a beszéd.
Elmondja, amikor izgatott.
Elmondja, amikor túl sok neki a világ.
Megmutatja, mit szeret és mit nem.
Megmutatja, kiben bízik.
Jelzi, amikor egy kis térre van szüksége.
És azt is, amikor közelségre vágyik.
Azt is tudtomra adja, ha valami nincs rendben.
Nem szavakkal. Hanem a tekintetével. A mosolyával.
A mozdulataival. A gesztusaival.
A hangjaival. A testbeszédével.
És minden olyan apró jelzéssel, ami az ő saját nyelve.
Van, amikor azonnal megértem.
Van, amikor tévedek.
Van, amikor mindketten frusztráltak vagyunk.
De egy dolgot soha nem felejtek el:
A beszéd hiánya nem a mondanivaló hiánya.
Ezért addig figyelek, addig próbálkozom, addig keresem a választ, amíg meg nem értem, mit szeretne elmondani.
Mert attól, hogy valaki nem beszél, még nagyon is van hangja.
Csak nekünk kell megtanulnunk másképp meghallani.🤍
